Külföldi munkavállalás, szülés vagy házasságkötés esetén számos kérdés merül fel a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban. Különösen fontos ez akkor, ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívül, például Szerbiában tartózkodva merülnek fel ezek az igények. Ez a cikk részletesen bemutatja, milyen szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra a szerbiai tartózkodásuk alatt a gyermekgondozási díjra és az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan.
A szerbiai szociális biztonsági egyezmény hatálya és jelentősége
A Magyarország és a Szerb Köztársaság által kötött szociális biztonsági egyezmény 2014. december 1-jétől hatályos. Ez az egyezmény számos fontos rendelkezést tartalmaz, amelyek a két ország közötti munkavállalók és családok szociális biztonságát szabályozzák. Az egyezmény kizárja a kettős biztosítás lehetőségét, ugyanakkor figyelembe veszi a korábban szerzett biztosítási időket.
Általános szabályok a biztosítási kötelezettségre
A biztosítási kötelezettség főszabály szerint azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi. Ez akkor is érvényes, ha a lakóhely vagy a munkáltató székhelye a másik államban található.
- A járulékfizetési kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn.
- Az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult pénzbeli ellátásokra.
- Az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
- A másik fél területén való tartózkodás vagy helybenlakás esetén az egészségügyi szolgáltatások költségeit a munkavégzés helye szerinti állam viseli.
Például, egy Magyarországon munkavállalói tevékenységet folytató, de a Szerb Köztársaságban lakó személy magyar biztosított lesz. Járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon kell teljesítenie, pénzbeli ellátást, így például táppénzt Magyarországon igényelhet, és Magyarországon lesz teljes körűen jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.
Biztosítási kötelezettség mindkét államban folytatott tevékenység esetén
Amennyiben valaki mindkét állam területén egyidejűleg végez munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet, a járulékfizetési kötelezettség a lakóhely szerinti államban áll fenn. Ha az érintett személy az egyik állam területén munkaviszony alapján folytat tevékenységet, a másik államban viszont önálló vállalkozói tevékenységet végez, akkor abban az államban áll fenn a járulékfizetési kötelezettsége, amelyben munkaviszony alapján folytat tevékenységet.
A magyar jog alkalmazásának igazolására a munkavállalónak és az önálló vállalkozónak a munkáltatója székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi kormányhivataltól kell igényelnie a HUN/SRB 101 jelű nyomtatványt. Ez az igazolás bizonyítja, hogy a Szerb Köztársaság területén folytatott tevékenység vonatkozásában is a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik, és a járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon áll fenn.
Kiküldetés Szerbiába
Magyarországról a Szerb Köztársaságba történő kiküldetés esetén a kiküldött legfeljebb 24 hónapig maradhat a magyar jogszabályok hatálya alatt, ami további 24 hónappal meghosszabbítható. Ebben az időtartamban a kiküldött munkavállaló Magyarországon marad biztosított. A kiküldetési idő meghosszabbítása esetén a kérelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) kell benyújtani. A HUN/SRB 101 nyomtatvány igazolja, hogy a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik, és járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon áll fenn.
Egészségbiztosítási ellátások
Az egyezmény részletesen szabályozza az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásait is.
Pénzbeli ellátások (Táppénz, CSED, GYED)
Pénzbeli ellátások - mint a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) - igénylésénél a Szerb Köztársaságban szerzett biztosítási időket figyelembe kell venni, amennyiben ez szükséges. A biztosítási idők igazolására a HUN/SRB 104 nyomtatvány szolgál, melyet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivataltól lehet igényelni.
Például: Egy magyar állampolgár, aki a Szerb Köztársaságban rendelkezett biztosítási jogviszonnyal, majd hazatér Magyarországra és itt létesít biztosítási jogviszonyt, jogosulttá válhat CSED-re és GYED-re, amennyiben a HUN/SRB 104-es nyomtatvánnyal igazolni tudja a 365 napos biztosítási idejét. Fontos, hogy a Szerbiában megszerzett jövedelmet nem veszik figyelembe.
Gyermekvállalás
Szükség esetén a Szerb Köztársaság területén bekövetkezett keresőképtelenség alapján is megállapítható magyar táppénz, ehhez a szerbiai orvos vagy kórház által kiállított igazolást haladéktalanul el kell juttatni a tartózkodás helye szerint illetékes helyi egészségbiztosítási szervnek.
Természetbeni ellátások Szerbiában
Sürgősségi ellátás
A Magyarországon biztosított személyek ideiglenes szerbiai tartózkodásuk esetén jogosultak sürgősségi ellátást igénybe venni. A jogosultság igazolására a HUN/SRB 111 jelű nyomtatvány szolgál, melyet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivataltól kell igényelni. Ezt a nyomtatványt először a szerb egészségbiztosító területi szervéhez kell benyújtani, ahol kiállítják az INO-1 jelű igazolást, amellyel a szerb biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz lehet fordulni.
2015. január 1-től az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU-kártya) is igénybe vehetők a sürgősségi ellátások Szerbiában, azonban az INO-1 igazolást ekkor is be kell szerezni a szerb egészségbiztosítótól.
Áttelepülők természetbeni ellátása
Az a Magyarországon biztosított személy, aki Szerbiában rendelkezik lakóhellyel, Szerbiában teljes körűen jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra, miközben Magyarországon is jogosult marad. A jogosultságot a HUN/SRB 106 jelű nyomtatvánnyal lehet igazolni, melyet a kormányhivataltól lehet igényelni.
Nyugdíjasok természetbeni ellátása
Az a nyugdíjas, aki mind Magyarországon, mind a Szerb Köztársaságban részesül nyugdíjban, abban az államban lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelyben lakóhelye van. Amennyiben a másik állam területén tartózkodik, sürgősségi ellátásra jogosult a HUN/SRB 111 nyomtatvánnyal.
Az a nyugdíjas, aki csak az egyik államból részesül nyugdíjban, és lakóhelye a másik állam területén van, a lakóhelye szerinti államban teljes körűen jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Ezt a jogosultságot a Magyarországon nyugdíjban részesülő személy a HUN/SRB 121 jelű nyomtatvánnyal igazolhatja.
Családtámogatások Szerbiában
Szerbiában jelentősen növelik a gyermekek után járó egyszeri támogatásokat. Milica Durdevic Stamenkovski családügyi és demográfiai miniszter bejelentése szerint a minisztérium a gyermekes családok anyagi támogatásáról szóló törvény módosítási javaslatain dolgozik, mely várhatóan október elsejétől lép életbe. A cél a demográfiai mutatók javítása, mivel Szerbia lakossága évente egy kisvárosnyival csökken.
Az új szülői pótlék összegei (várhatóan 2024. október 1-től):
| Gyermek száma | Jelenlegi támogatás (dinár) | Várható új támogatás (dinár) | Becsült forint érték (új támogatás) |
|---|---|---|---|
| 1. gyermek | 370 000 | 500 000 | kb. 1 500 000 Ft |
| 2. gyermek | 330 000 (24 részletben) | 600 000 | kb. 1 800 000 Ft |
| 3. gyermek | 2 000 000+ (120 részletben) | 2 000 000+ | kb. 6 000 000 Ft |
| 4. gyermek | 3 000 000+ (120 részletben) | 3 000 000+ | kb. 9 000 000 Ft (kb. 25 000 EUR) |
A miniszter rámutatott, hogy a Balkánon Szerbiában lesz a legmagasabb a támogatás a születendő gyermekek után. Bár a bejelentést pozitívan fogadták, figyelmeztetnek, hogy a kedvezőtlen demográfiai mutatószámok nem orvosolhatók kizárólag anyagi eszközökkel.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) használata
Az EGT tagállamokban biztosított személynek Magyarországon nem kell járulékot fizetnie, és az ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja.
Fontos, hogy az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe! Tervezett gyógykezelési szándékú hazautazás esetén az S2-es nyomtatvány szükséges.
Az OEP-pel (most NEAK-kal) finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő nyomtatványt, amennyiben az ellátás orvosilag szükséges volt. Az orvosilag szükséges ellátás megítélése minden esetben orvos-szakmai kérdés.
Mi történik, ha nincs EU-kártya?
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ebben az esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést, az ellátást követő 6 hónapon belül.
Fontos megjegyezni, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell kórházi ápolási hozzájárulást (ún. önrészt), mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. Ezt az összeget az Európai Egészségbiztosítási Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie.
Egyéb fontos tudnivalók
Külföldi állampolgárok Magyarországon
Magyarország területén a letelepedési engedéllyel rendelkező személy belföldinek minősül. Amennyiben nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, egy év magyarországi helybenlakást követően köteles havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek összege 6660 Ft.
Külföldi diákok egészségügyi ellátása Magyarországon
A felsőoktatásban tanulmányokat folytató külföldi diákok közül kizárólag azok lesznek automatikusan jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásra, akik nemzetközi szerződés vagy ösztöndíj alapján létesítenek hallgatói jogviszonyt, vagy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartoznak és nappali tagozaton államilag támogatott képzésben vesznek részt.
Az EGT-tagállamokból érkező diákok az EU-kártyájukkal orvosilag szükséges ellátásokra szereznek jogosultságot. Ha nincs EU-kártya és Magyarországra teszik át állandó lakóhelyüket, a tartózkodásra jogosító okmány alapján létesített állandó lakóhely alapozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget. Harmadik államból érkező diákok megállapodást köthetnek, amely alapján havi járulékot fizetnek (nappali képzés esetén a minimálbér 30%-át, egyébként 50%-át).
tags: #gyed #szerbiaban #tartozkodasa