Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt. A jogszabályok különbözőképpen szabályozzák ezt a kérdéskört, és fontos különbséget tenni az egyes ellátások között.

A keresőtevékenység fogalma

Az 1997. évi LXXXIII. törvény, azaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a keresőtevékenység a következőket jelenti: „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.” Ez azt jelenti, hogy ha biztosítási jogviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében valaki személyesen közreműködik, akkor az keresőtevékenységnek minősül, akár kap érte díjazást, akár nem.

A kereset fogalma a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Tehát, ha valaki megbízási jogviszony keretében díjazásban részesül, és a díjazás összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetve egy naptári napra annak 30-ad részét, akkor nem minősül biztosítottnak, és díjazása nem képez pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot sem.

A jogszabály két kivételt fogalmaz meg, melyeket nem minősít keresőtevékenységnek:

  • A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.
  • Az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Keresőtevékenység folytatása esetén a csecsemőgondozási díjban részesülő személynek azt 8 napon belül be kell jelentenie a folyósító szervnek.

Gyermekgondozási díj (GYED) melletti keresőtevékenység

A csecsemőgondozási díj (CSED) folyósítását követően, a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat (GYED) állapíthatnak meg. 2016. január 1-jétől a GYED folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez az intézkedés a 2014-ben bevezetett ún. „gyed extra” csomag kiterjesztése volt.

Ennek megfelelően közvetlenül a CSED lejártát követően lehetősége van az anyának újra munkába állni. Az anya visszamehet az eredeti munkahelyére dolgozni, akár teljes munkaidőben, vagy a munkáltatóval történt előzetes egyeztetésnek megfelelően részmunkaidőben. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kell kérni.

A GYED-ben részesülő anya dönthet úgy is, hogy a GYED folyósításának ideje alatt megszünteti a korábbi biztosítási jogviszonyát és egy új munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben is GYED melletti keresőtevékenységről beszélhetünk.

Az anya dönthet úgy is, hogy nem abban a jogviszonyában megy vissza dolgozni, amelyben GYED-re vált jogosulttá, hanem létesít egy új biztosítási jogviszonyt vagy akár egyéni, társas vállalkozói jogviszonyt, ugyanakkor nem szünteti meg a fennálló jogviszonyát, abban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad. Így GYED folyósítása mellett, egyidejűleg fennálló többes jogviszony jön létre.

A GYED-ben részesülő személy dönthet úgy, hogy társas vállalkozást alapít vagy egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít. Mindezt megteheti úgy, hogy a vállalkozói jogviszonya mellett nem szünteti meg azon jogviszonyát, melyből GYED-re vált jogosulttá. A GYED folyósításának ideje alatt a már létező vállalkozást is lehet folytatni és személyesen közreműködni a vállalkozásban.

Amennyiben GYED folyósítása mellett tevékenykedik a vállalkozásban, akkor járulékfizetési „kedvezményben” is részesül a vállalkozó. Az egyéni és a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül. A vállalkozók a GYED folyósításának ideje alatt mentesülnek a minimum járulékfizetési kötelezettségük alól, vagyis járulékokat csak a tényleges kivét vagy a tagi jövedelem után kell megfizetni.

Apa gondoskodik gyermekéről

„Hallgatói” vagy „diplomás” GYED melletti keresőtevékenység

Az ún. „diplomás GYED” a gyermek születésének napjától annak egyéves koráig folyósítható. Az a személy, aki ezen ellátásban részesül, keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól végezhet, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet, mely már a gyermek születésének kezdetétől nem gátolja a „diplomás GYED” folyósítását.

Példa: 2016. március 22-étől 2017. március 22-éig a gyermek egyéves életkorának a betöltéséig az anya részére diplomás GYED-et állapítanak meg, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult. 2016. augusztus 1-jétől keresőtevékenységet végez. Mivel a gyermek születését követően 2016. július 31-éig csak 133 nap telt el, ezért 2016. augusztus 1-jétől a gyermek születését követő 168. napig (2016. szeptember 5-éig) az anya részére nem jár a diplomás GYED. 2016. szeptember 6-ától azonban az ellátás továbbfolyósítható a részére akkor is, ha továbbra is keresőtevékenységet folytat.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) melletti keresőtevékenység

Más szabály vonatkozik a családtámogatási ellátásokra. Az 1998. évi LXXXIV. törvény szól a családok támogatásáról. A családtámogatási ellátások közé tartozik a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES). A jogszabály alapján a GYES-ben részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozást segítő ellátást.

A keresőtevékenység fogalma alapján a GYES-ben részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem dolgozhat munkaviszonyban. Nem tartozik azonban a keresőtevékenységbe például az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység. Erre tekintettel, a GYES teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként - személyes közreműködést igénylő - tevékenységet folytatni.

A GYES-ben részesülő egyéni vagy társas vállalkozó abban az esetben mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) melletti keresőtevékenység

A főállású anyaként ismertté vált másik ellátás, azaz a gyermeknevelési támogatás (GYET) esetén pedig az a szabály érvényesül, hogy a GYET-ben részesülő szülő keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Ha azonban a GYET-ben részesülő heti 40 órában dolgozik a munkahelyén, akkor nem lesz jogosult a gyermeknevelési támogatásra.

A GYET-ben részesülő szülő is minden időkorlát nélkül dolgozhat többek között egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként.

Táppénz GYED melletti keresőtevékenység ideje alatt

Amennyiben a biztosítottnak a munkavégzési kötelezettsége feláll, de a saját vagy a gyermeke betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, és a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos keresőképtelenné nyilvánította, abban az esetben jogosulttá válhat táppénzre. A táppénz megállapításakor az Ebtv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményszabály szerint kell a táppénz összegét meghatározni. A kedvezményszabálynak köszönhetően az a biztosított anya sem jár rosszul, aki részmunkaidőben vállalta a munkát, mert a táppénzének alapja nem lehet kevesebb, mint a korábban folyósított (jelen esetben GYED) ellátás alapja.

A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.

Apa, mint GYED melletti keresőtevékenységet folytató

A CSED folyósítását követő naptól kerülhet sor legkorábban a gyermekgondozási díj megállapítására, így ettől a naptól már keresőtevékenység folytatására van lehetőség. Amíg a csecsemőgondozási díjra főszabály szerint az anya jogosult, addig a gyermekgondozási díjra jogosultak köre bővebb, hiszen a vérszerinti vagy örökbefogadó apa, az örökbefogadó anya, valamint a családba fogadó gyám is kaphat GYED-et.

Amennyiben az apa is megfelel a GYED jogosultsági feltételeinek, nincs akadálya a GYED folyósításának, hiszen a munkavégzés már nem zárja ki a folyósítást. Bár a GYED-nek van maximum összege (nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka), sok esetben még így is jóval magasabb összegű ellátás illeti meg az apát, mint az anyát, tehát a család összes jövedelme szempontjából „megérheti”, hogy az apa vegye igénybe a GYED-et.

A családtámogatási törvényhez képest az egészségbiztosítási törvény keresőtevékenység fogalma sokkal több tevékenységet foglal magába. Így például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál elég szűk azon tevékenységek köre, amely a gyermek születését követő első 168 napban folytatható.

tags: #gyed #kereso #tevekenysegnek #szamit