A gyermekgondozási díj (GYED) egy olyan pénzbeli ellátás, amely a gyermekvállalás támogatására szolgál. Nem szociális juttatás, hanem biztosítási jogviszony, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó ellátás.
Ez a csecsemőgondozási díjat (CSED) követően vehető igénybe, és a gyermek 2 éves koráig folyósítható. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az általános időtartamtól meg kell különböztetni az ikergyermekek után járó GYED, valamint a hallgatói jogviszony alapján folyósított ellátás időtartamát.
A GYED időtartama
1. Általános szabályok szerint megállapított időtartam
A GYED időtartama attól függ, hogy a szülő mikor válik jogosulttá az ellátásra.
a) Ha a szülő 2016. január 1-jét megelőzően válik jogosulttá
Ebben az esetben a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (vagyis a 168 nap) lejártát követő naptól jár. Az időtartam lejárta pedig attól függ, hogy a szülést megelőző 2 éven belül mennyi biztosítási időt szerzett az igénylő. Eszerint ebben a 2 évben megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra jár a gyermekgondozási díj is, amelynek azonban felső határa is van, ez pedig a gyermek 2. életévének betöltése, tehát ennél tovább semmi esetre sem folyósítható az ellátás. Amennyiben a szülő anyától eltérően más jogosult veszi igénybe a GYED-et, természetesen itt is a fenti szabály alkalmazandó, azzal az eltéréssel, hogy a szülés időpontja helyett a jogosultság kezdetét kell figyelembe venni.
b) Ha a szülő 2015. december 31-ét követően válik jogosulttá
Erre vonatkozóan fix szabály érvényesül, vagyis a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ez a szabály tehát nem veszi figyelembe a biztosításban töltött napok számát.
2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama
Ikergyermekek születése esetén a fenti általános szabályok figyelembevételével a gyermekgondozási díj időtartama kiegészül. Eszerint a 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén a GYED folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik. Például: A 2012. 01.01-től biztosított kismama 2014.05.10-én ikreket szül. A szülést megelőző biztosítási jogviszonyára figyelemmel, 2017.05.10-ig, a gyermekei két éves korától számított további 1 évig jogosult gyermekgondozási díjra. (Ikrek esetében nem jár dupla GYED, mert azonos várandósságból születtek.) Ha a biztosított a GYED igénybejelentéskor jelzi, hogy ikrekre tekintettel kéri az ellátást, akkor nem kell külön igényelni, automatikusan 1 évvel meghosszabbodik a GYED jogosultság időtartama.
3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama ("Diplomás GYED")
2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ennél fogva ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás GYED”-re lehetnek jogosultak. A „diplomás GYED” azonban a gyermek születésének napjától csak a gyermek 1 éves koráig jár, tekintettel arra, hogy nem beszélhetünk biztosítási jogviszonyban eltöltött időről.
A diplomás GYED-re az a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja jogosult, aki - többek között - felsőfokú tanulmányai alatt vagy a tanulmányok megszűnését követő 1 éven belül szül. A szülő nő akkor jogosult, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
- az Ebtv. 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (pl. nem biztosított, vagy nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel a szülést megelőző 2 éven belül),
- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,
- a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
- a gyermeket saját háztartásában neveli,
- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Vér szerinti apa jogosultsága: A diplomás GYED-re a fent leírt feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a feltételek valamelyikének nem felel meg, és gyermekgondozási díjra sem jogosult.
A gyermekgondozási díj igénylése
A GYED igénylése tekintetében szintén különbséget kell tennünk az ellátásra való jogosultsági típusok között.
1. Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása
Amennyiben az általános szabályok szerint történik az ellátás igénylése, az igényt a foglalkoztatónál kell benyújtani írásban, az OEP honlapjáról letölthető nyomtatvány kitöltésével. A gyermekgondozási díj iránti igény egyébként a csecsemőgondozásra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg is benyújtható.
Ha a kismama munkahelye időközben megszűnik (passzív GYED), a kérelmet ebben az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, a TB kiskönyv csatolásával. Ha a kismama álláskeresőként bejelentkezett a munkaügyi központhoz és járadékot is kap, akkor itt kell benyújtania kérelmét a GYED folyósítására.
Amennyiben az igénylő egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy önfoglalkoztató, akkor a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be írásbeli kérelmét.
Benyújtandó dokumentumok köre biztosítási jogviszony alapján történő igénylés esetén:
Nem elegendő az igénybejelentésre szolgáló nyomtatványt a megfelelő helyre benyújtani, számos dokumentumot is csatolni szükséges a jogosultság alátámasztásához.
- A gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, amennyiben nem ugyanazon személy igényli a GYED-et a gyermekre, mint akire a CSED megállapítva lett.
- Örökbefogadás esetén szükséges az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat, valamint a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolás.
- A családbafogadó gyám esetén a gyámkirendelésről szóló határozat.
- Magánnyugdíjpénztári tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot is csatolni szükséges.
- TB kiskönyv.
- A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényelt GYED esetén az ellátás igénylését megelőző év első napjától az igénylés napjáig terjedő időtartam vonatkozásában csatolni kell a korábbi foglalkoztatók által kiállított „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt is.
2. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása
Amennyiben a GYED-et hallgató igényli, abban az esetben kérelmét az OEP honlapján közzétett „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be, a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál. A hallgatói jogviszony alapján kérelmezett gyermekgondozási díj iránti igényt a szülő nő, valamint a vérszerinti apa is benyújthatja.
Hallgatói jogviszony alapján igényelt GYED esetében is szükséges csatolni bizonyos dokumentumokat a kérelemhez, melyek a következők:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata,
- a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány,
- ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolata,
- amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, szükséges a halotti anyakönyvi kivonat másolata is.
GYED folyósítása melletti munkavégzés
A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett (a GYES folyósítása mellett is) korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014. 01.01-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Ha Ön még nem dolgozik, de gyermeke elmúlt már 1 éves, és 2014. 01.01-jét követően szeretne visszamenni, vagy elmenni dolgozni, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a GYED-et folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett a GYED-et igénybe kívánja venni. (A GYED folyósításában ez nem okoz változást.)
Ha Ön munkavégzés miatt 2014. 01.01-jét megelőzően szüneteltette a GYED folyósítását, akkor a szüneteltetett gyermekgondozási díj továbbfolyósítását kérheti. Ebben az esetben a korábban megállapított GYED-et tovább fogják folyósítani a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben.
A gyermekgondozási díj továbbfolyósítása iránti kérelmet ahhoz a folyósító szervhez kell benyújtani, ahol - a folyósítás szüneteltetését megelőzően - legutoljára folyósították a kérelmezőnek a gyermekgondozásidíjat. Az igény bejelentése személyesen vagy postai úton történhet. Fontos, hogy a GYED-et nem folyósítják újra automatikusan, a GYED továbbfolyósítást kérni kell!
A kérelmet az OEP honlapján elérhető „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kiállításával is be lehet benyújtani. Nincs kötelezően használandó kérelem forma, de ajánlott a „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kitöltése, mert olyan kérdéseket tartalmaz, ami a továbbfolyósításhoz szükséges, így a hiánypótlási eljárás elkerülhető.
Elutasított GYED kérelem - jogorvoslat
Ha a gyermeked egészségi állapotára hivatkozva elutasítják a kérelmedet, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthatsz. Ha vitatod az egészségkárosodás mértékét, vagy a diagnózist, akkor a szakértői bizonyításnak kulcsszerepe lesz.
Ezért mindenképpen kérd (indítványozd) a per során szakértő kirendelését. Ha azonban a pert megindító keresetleveledben, vagy a per során indítványozod, akkor a bíró kér egy új szakvéleményt, majd ezt a szakvéleményt kézbesíti neked, és erre tehetsz észrevételt. Ha nem értesz egyet ennek az új szakértőnek a véleményével sem, akkor kérned kell a vélemény kiegészítését, illetve pontosítását. Erre utasítani fogja a bíróság a szakértőt, aki megpróbál eleget tenni a kérésnek. Ha még így is ellentmondásos, hiányos vagy homályos a szakértői vélemény, akkor indítványoznod kell egy új szakértő kirendelését.
Ebben az indítványban nem kell orvosilag cáfolnod a szakértő véleményét, elég leírnod, hogy miért nem tartod jónak a véleményt. Ilyen ok lehet például, hogy a korábbi véleménnyel ellentétes, nem vizsgálta meg a gyerekedet a szakértő, stb.
A közigazgatási per indítása
Ha elutasítják a GYED iránti kérelmedet, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A határidő akkortól számít, amikor kézhez vetted a határozatot, és nem akkortól, amikor a hatóság meghozta. Tehát ne a határozat alján látható keltezést nézd, hanem írd fel, hogy melyik nap kaptad meg a határozatot.
A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, de akár azt is, hogy változtassák meg a döntést. A hatóság minden esetben köteles megindokolni a döntését. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. §-a szerint a hatóságnak a határozatban pontosan le kell írnia minden körülményt, és az összes bizonyítékot figyelembe kell vennie. Ha ezt nem tette meg, például nem nézte át alaposan a gyereked orvosi papírjait, akkor a hatóság megsértette az Ákr. 62. § (1) bekezdését.
Töltsd ki a bíróság formanyomtatványát. Ebben minden szerepel, amit bele kell írni a keresetlevélbe. Ha egyedül nem tudod kitölteni, menj be a bíróság ügyfélsegítőjére ügyfélfogadási időben, és kérj segítséget. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert meg kell indítani. Ez az információ szerepel a kormányhivatal által küldött határozatban. Arra is van lehetőség, hogy szóban mondd el a keresetedet a bíróság ügyfélsegítőjén. Ilyenkor azt kell kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, amit mondasz.
Pártfogó ügyvéd igénylése
Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztályától kell kérni. Adnak egy formanyomtatványt, amit ki kell töltened. Ez arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy rászorulónak minősülsz-e. Rászorulónak minősül, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (28 500 Ft) és nincs vagyona (az ingatlan, amiben élsz, nem számít).
Az is rászorulónak számít, aki bizonyos ellátásban részesül. Például aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap vagy közgyógyellátásban részesül. Akkor is érdemes a kormányhivatalhoz fordulnod, ha a háztartásodban magasabb az egy főre jutó jövedelem, mert ha ez 253.319 forintnál nem magasabb, akkor az állam megelőlegezi az ügyvédi költségeidet.
Illeték- és költségmentesség
A GYOD-dal kapcsolatos eljárás, ideértve az ezzel kapcsolatban indult közigazgatási pert is, költség- és illetékmentes. Ezeket a költségeket akkor sem kell kifizetned, ha elveszted a pert. Pervesztesség esetén viszont ki kell fizetned a másik fél perköltségét (pl. ügyvédi munkadíját), kivéve, ha pártfogó ügyvédet vettél igénybe, és rászorulónak minősülsz.
A keresetlevél benyújtása
A keresetlevelet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelyik a döntést hozta, viszont a bíróságnak kell címezni. Azt, hogy melyik bírósághoz tartozik az ügy, alapvetően a lakóhelyed, vagy a döntést hozó hatóság címe határozza meg. Közigazgatási perekben a törvényszékek járnak el. A bíróság mindig csak arról dönt, amit kérnek tőle. Ezért minden kérelmet írj bele a keresetlevélbe, ami csak szóba jöhet. A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, vagy helyezze hatályon kívül. Azt is kérheted, hogy a bíróság változtassa meg a hatóság döntését. Ezt úgy kell kérni, hogy pontosan megjelölöd, milyen változtatást szeretnél, például hogy ítéljék meg a GYOD-ot. Ha van ügyvéded, ő tudni fogja, hogy mit érdemes kérned a bíróságtól.
tags: #gyed #iranzi #kerelmet #elutasitjak