A gyermek érkezése életre szóló csoda, de egyben hatalmas változást is hoz a család életébe. Ilyenkor nemcsak a kisbaba születik meg, hanem egy új anya és egy új apa is. Az apává válás útja komoly lelki munkával jár, ugyanúgy, mint az anyáé.
Az apák szerepe a várandósság során is meghatározó. Fontos a leendő édesanya számára, hogy érezze, nincs egyedül: a gyermekvállalás nem egyedül a nő feladata. A férfi ebben érzelmi támaszt tud nyújtani. Ezenfelül fontos, hogy az édesapa is megfelelően felkészülhessen gyermeke születésére, ne érezze magát kiszorítva szülői szerepéből.
Azokban az esetekben, amikor az apa aktívan részt vesz a vizsgálatokon és a gyermek születésére való felkészülésben, egyes adatok szerint az édesanyákat érintő egészségügyi problémák, a koraszülés, illetve a méhen belüli problémák előfordulása kevésbé gyakori. Ennek oka, hogy az édesapa aktív jelenléte a várandósság során csökkenti az édesanya aggodalmait, kevesebb stresszt él át a kismama. Könnyebben elfogadja a segítséget, illetve dohányzás esetén könnyebben le tudja tenni a cigarettát. Megfigyelték továbbá azt is, hogy ha az édesapát jobban bevonják a várandósság idején a gyermekvárás teendőibe, ha a szülői szerepre maga is aktívan készül, harmonikusabb marad a párkapcsolat.
Az apaság, mint szerep. Az apa kifejezés utalhat a biológiai apára, de a várandós nő aktuális párjára, élettársára is, aki nem feltétlen a vérszerinti apa ugyan, de a születendő gyermek életének meghatározó tényezője lehet. Az anyai jóllét szempontjából nem elengedhetetlen, hogy a biológiai apa töltse be a várandósság ideje alatt a támogató társ szerepét. Az a fontos, hogy akihez érzelmileg kötődik, az támogassa anyaságában.
Az apának négy kiemelten fontos feladata van a várandósság idején: elérhető legyen a párja számára, vegye ki a részét a gyermek körüli feladatokból, felelőségteljes legyen, biztonságot nyújtson, megfelelő párkapcsolati stabilitást alakítson ki. Az apa számtalan módon bevonható már a várandósgondozás időszakában is: részt vehet az ultrahangvizsgálatokon, a szülésfelkészítő órákon, és a szülésnél is jelen lehet, ahol elvághatja a köldökzsinórt.
Bent legyen az apa a szülésnél? A vélemények igencsak megoszlanak a kérdéssel kapcsolatban. Sok pár szeretné együtt végigcsinálni a terhesség és a szülés minden pillanatát. Mások viszont félnek attól, hogy milyen változásokat eredményez kettejük kapcsolatában a szülés megtapasztalása. De vajon milyen érzések kavarognak az apákban egy ilyen élmény során? Milyen hatással van a szülésélmény az apa-gyermek kapcsolatra?
A várandósság ideje alatt a leendő édesapák gyakran nem tudják kezelni az új helyzettel járó szokatlan érzelmeiket. A férfiak félelmei abból erednek, hogy háttérbe szorítva érzik magukat. A férfiakban lassabban fogalmazódik meg a tudat, hogy hamarosan apává válnak, hiszen terhesség alatt nem észlelik a baba jelenlétét olyan intenzíven, mint a nők. Az apaságra való felkészülést elősegíti, ha az apa aktív szerepet tölt be a terhesség alatt, például gyakran megérinti az anya hasát, amikor a baba érzékelhetően mozgolódik, részt vesz az ultrahangos vizsgálatokon vagy jelen van a gyerekholmik vásárlásakor. Vannak apák, akiknél viszont csupán a szülés közben vagy a szülést követően jön el az apaság felismerése.
A férfiak apaságra való átállását három szakaszra oszthatjuk: a szeparáció, a köztes állapot és az egyesülés szakaszára. A szeparáció szakasza a terhesség megerősítésével kezdődik, ami jelzi az apa új szerepére való átmenetet. A jelenlegi szerepeit a leendő szerepéhez kell igazítania. A második fázis a köztes állapot, amikor a leendő apa a társadalmi szerepek közé esik, hiszen még nincs ténylegesen apa szerepben, de már felkészül rá. Az egyesülés szakaszában az apa alkalmazkodik az új szerepéhez, eggyé válik azzal. Az apaság tudatának kialakulása az egyesülés szakaszában történik meg.
Min mennek keresztül a szülés közben? A vajúdás és a szülés különösen ambivalens időszak a férfiak számára: tapasztalatlanságot, erőtlenséget és bizonytalanságot érezhetnek azzal kapcsolatban, hogyan segíthetik partnerüket. Ezért gyakran sebezhetőnek érzik magukat. Ugyan a férfiakat arra ösztönzik, hogy részt vegyenek a terhességben és a szülésben, vegyes üzeneteket kapnak: fizikai részvételüknek szükségét érzik, viszont az érzelmi bevonódás igényét nem észlelik. Kutatások szerint a szülésen jelenlévő apák szükségesnek érzik jelenlétüket, hogy védjék és óvják a szeretteiket. Viszont a legtöbb apa nincs felkészülve az akut helyzetekre, aggodalmukat fejezik ki szeretteik egészsége miatt.
Gyakran érzik magukat kirekesztettnek a személyzet által, amikor párjukat a műtőbe szállítják. Mivel a szülésélmény nagymértékben befolyásolja az apai ragaszkodás mértékét, a szülési környezet feltételei is meghatározóak. A kiábrándulás, csalódottság megtapasztalása ronthatja az apák szülésélményét. Például azok az apák, akik tudomást szereznek a sürgős császármetszés szükségességéről, a szülést traumatikusabb eseményként élik meg. Jelentéktelennek érzik magukat, és gyakran nem is tudják, mi történik éppen a párjukkal és a születendő gyermekükkel.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a személyzet mennyire vonja be az apákat a szülés során. A férfiak alapvetően értékelik a személyzet erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy informálják őket az anya és az újszülött állapotáról, valamint, hogy behívják őket a császármetszésre, hiszen ekkor érvényesíteni tudják a család megóvására irányuló vágyaikat. Ebben az értelemben a vajúdás közben és a szülésen való jelenlét mérföldkő a férfiak számára az apasághoz vezető úton.
Sok apa számol be úgy a szülésélményről, mint ami elmélyítette kapcsolatát a párjával, hiszen az anyák jóllétére a szülés alatt és a szülés utáni gondozásban egyaránt az apa van a legnagyobb hatással. A szülésen való részvétel mérföldkő a férfiak számára az apasághoz vezető úton.
Hogyan alakul az apa-gyermek kapcsolat a szülés után?
Kutatások, melyek közvetlenül a szülés után vizsgálták az apa és az újszülött viselkedését, az apáknál spontán lelkesedést, mély érzelmi odafordulást és kötődést állapítottak meg. Az apák szinte megigézett állapotában kiemelt szerepet játszanak az első pillanatok, kezdve az újszülött megpillantásával, majd az első napok közvetlen kontaktusával. Az újszülöttel való első találkozás, a kézben tartás az apaság ösztönös potenciáit indítja be.
Az újszülöttek környezeti ingerekre adott válaszkészségét is pozitívan befolyásolja, ha az apa jelen van az első 24 órában. Amennyiben a szülés komplikációmentes a szülésélmény erősíti az apai ragaszkodás mértékét. Az apa és az újszülött között már az első percekben kezd kialakulni a kötődés, mely az anyáknál már a terhesség alatt megtörténik.
Az első hetekben az apai bevonódás az apa felkészültségétől is függ. A szülésre történő megfelelő felkészítés elősegíti az apa gyermeke iránti érzelmi kötődését, illetve ápolási készsége kialakulását. A központi kérdés általában az, hogy pontosan mi a férfi funkciója a szülés után. Az apák gyakran tanácstalanok, ha például rájuk hárul az altatás feladata. Mivel a csecsemő az első hónapokban általában szoptatás közben alszik el, erős a kísértés, hogy visszaadják az anyának, pedig a csecsemők előszeretettel elalszanak apjuk mellkasán, a szívverés és a légzés hangjára könnyen álomba merülnek.
A gyermek és apa között hasonló minőségű és intenzitású kapcsolat alakulhat ki már a korai időszakban, mint az anya és gyermek között. A kapcsolat milyensége szempontjából nem a szülő neme vagy a vele töltött idő a meghatározó, hanem a gyermek igényeire mutatott szülői érzékenység.
Az apai gondoskodás mértéke és minősége pozitív korrelációt mutat a későbbi iskolai előmenetellel és a foglalkozással.
Az apaság felé vezető lelki és biológiai utak
Az apaság felé vezető út komoly lelki munkával jár, ugyanúgy, mint az anyáé. Ezt a folyamatot sokszor megnehezíti, ha a nő nem fordít kellő figyelmet az empatikus odafordulásra és biztatásra. A férfiak is küzdenek az érzelmeikkel, félelmeikkel, aggodalmaikkal (még ha nem is vallják be vagy mondják ki), ezt vizsgálatok is kimutatták, a gyermekvállalás a férfiak számára is igen komoly stresszt jelent.
A leendő édesapa egyre többet foglalkozik a szülői szereppel, elképzeli milyen apa lesz. Ehhez gyakran felidézi emlékeiből az édesapjához, nagyapjához fűződő viszonyát, értékeli a felmenőktől kapott mintát. Eldönti, hogy mit tart abból követendőnek, és mit fog csinálni esetleg másképp. Érezni kezdi felelősségének súlyát és felismeri, hogy ismeretlen terepen kell bizonyítania társának, önmagának, a külvilágnak.
Ezt a folyamatot gyakran kísérik lelki tünetek, például szorongás, rosszkedv vagy alvászavar, de akár magatartásváltozás is. Egyesek időnként indokolatlanul ingerültté, morcossá válnak. A feszültségek levezetésére különféle megoldásokat keresnek. Akadnak olyanok, akik noha örülnek a babának, mégis túl sokat járnak társaságba, barátokhoz, és emiatt a kismama elhanyagolva érzi magát. Mások épp ellenkezőleg, nagyon figyelmessé válnak: vásárolnak, kedvességgel, ajándékokkal halmozzák el várandós párjukat.
Közismert tény, hogy a kismamákban folyamatosan zajlik a hormonális átrendeződés a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Az már kevésbé köztudott, hogy a férfiakban is végbemennek ilyen hormonális változások.
Hormonális változások az apáknál
- Tesztoszteron, ösztradiol: Több kutatás igazolta, hogy a várandósság alatt sok férfiban csökken a tesztoszteron szintje. Ez a hormon az egyik legfontosabb androgén hormon, amely a férfiak agyában az agresszivitást képes fokozni, ezért csökkenése szelídebb viselkedést eredményez. Az apai ösztradiol (mely az ösztrogén egyik formája, gyengéd óvó, védelmező szerepe van) szintje a tesztoszteronnal ellentétben emelkedik. Közvetlenül a szülés előtt és után újból megemelkedik az agresszivitásért felelős tesztoszteron, ez hívja életre az apában a gyermeket védelmező, férfias viselkedésformát. Kis idővel a gyermek születését követően átmenetileg ismét csökken a tesztoszteron termelődés és nő az ösztradiol szint, ami a libidót csökkenti. Vagyis a természet gondoskodik arról, hogy a férfit képessé tegye a védelmező funkcióra (ösztradiol hatás), de ne fokozza a szexuális aktivitását (tesztoszteronszint csökkenés), mindezt a baba és a család érdekében. Többek között ennek köszönhető, hogy az édesanya szülése után sok férfi hetekig képes mellőzni a szexuális életet. Mindez nagymértékben hozzájárul a pár kapcsolatának erősödéséhez, a fokozódó intimitáshoz.
- Kortizol: Stressz hatására emelkedik a kortizolszint, ami nemcsak a stresszreakció kialakításában játszik fontos szerepet, hanem a védelmi reakciókban (az utód megvédése) is. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a kortizol nevű stresszhormon szintje a férfiakban jelentősen megemelkedik a szülés előtt, és utána is magasabb egy ideig.
- Prolaktin: A párjukkal szoros és bensőséges kapcsolatban élő férfiaknál a ragaszkodás és a kötődés hormonja (prolaktin) nagyobb mértékben termelődik.
Lelki zavarok és a segítségkérés fontossága
Miközben minden a mama és a baba körül forog ebben az időszakban, a férfiak is ki vannak téve néhány nehéz helyzetnek. Aki hajlamosabb a szorongásra vagy nagyon helyt akar állni, azoknál kialakulhatnak lelki zavarok. A szülés utáni hetekben, hónapokban nem ritkák a hangulati zavarok és a szorongásos panaszok. Ennek oka részben lelki (a mellőzöttség és a kirekesztettség érzése, a felelősségérzet növekedése, félelmek a családfenntartó szereptől), részben biológiai hátterű (stressz, kortizolszint növekedése, alváshiány, tesztoszteron csökkenés).
A gyermek születése után gyakran jelennek meg pszichoszomatikus tünetek (pszichoszomatikus: a lelki problémák testi tünetekben jutnak kifejezésre) is, ilyenek lehetnek például: a vérnyomásproblémák, a fejfájás, a mozgásszervi fájdalmak vagy a gyomor- és bélrendszeri tünetek. Az apáknál is előfordulhat szülés utáni depresszió, mely leggyakrabban a szorongásból és a megfelelési vágyból ered.
Az apai depresszió jóval gyakoribb azoknál, akik az elismerés és a megbecsülés hiányát élik meg, anyagi gondokkal küzdenek, munkanélküliek, egzisztenciálisan bizonytalannak érzik a helyzetüket, vagy tartós munkahelyi stressznek vannak kitéve. Szintén súlyos rizikó tényezőt jelent a beteg gyermek, vagy akik maguk is küzdenek valamilyen krónikus betegséggel. Depressziós társ mellett is magasabb a depresszió kialakulásának a kockázata. Ugyanakkor az édesapák hangulata a kismama lelki világára is befolyással van.
A férfiak a pszichés panaszaikat (pl.: szorongás, hangulatzavar) és tüneteiket gyakran saját maguk próbálják orvosolni. Ilyenkor sportba, munkába vagy rosszabb esetben önpusztító tevékenységekbe (alkohol, szerencsejáték, számítógépes játékok, pornó) menekülnek. Fokozottabban jellemző rájuk, hogy problémájukkal, panaszaikkal ritkábban fordulnak külső segítségért.
Ez a tulajdonság hátrányt is jelent a számukra (de a család számára is!), hiszen sokszor csak a súlyos tünetek esetén vagy tarthatatlanná vált krízisállapotban (amikor már elfajultak a dolgok és a problémák) vesznek igénybe szakszerű segítséget. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy szégyellik érzéseiket, gondolataikat és a gyengeség jeleként minősítik a segítségkérést.
A társadalomban elvárt és megtanult nemi szerep elvárja a férfiaktól, hogy ne vállalják fel és ne mutassák ki érzelmeiket. Erre számos vizsgálati eredmény rámutat: a férfiak általában rosszabbul teljesítenek a saját érzelmeik felismerését és verbalizálását célzó tesztekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éreznek, vagy ne lennének mély érzéseik, sokkal inkább azt, hogy kevésbé tudják őket kifejezni, hiszen arra nevelték őket, hogy racionálisabban, cselekvő módon próbáljanak boldogulni az életben.
Leginkább úgy tudjuk megelőzni a férfiaknál ezeket a lelki zavarokat, vagy felismerni, hogy szükségük van külső segítségre, ha kiegyensúlyozott, jól működő párkapcsolatunk van, törekszünk egymás igényeinek elfogadására, értéknek tekintjük a kölcsönös intim beszélgetéseket, érzéseink megosztását és feltárását.