Szoptatási pozíciók és a fejés dilemmái: átfogó útmutató anyáknak

A szoptatás témája, bár sokan ösztönösnek gondolják, valójában rengeteg információt és támogatást igényel a sikeres és hosszú távú megvalósításhoz. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a különböző szoptatási pozíciókat, a fejésről alkotott tévhiteket, és praktikus tanácsokat adunk a tejtermelés szabályozásához, valamint az aluszékony újszülöttek ébresztéséhez.

Különböző szoptatási pozíciók a kényelemért

Fontos, hogy a szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak mind az anya, mind a kisbaba számára. Többféle szoptatási pozíció létezik, a kényelmes ruházat, kezdetben a meztelen felsőtest és a kényelmes ülő/fekvőhely mindegyikhez ajánlott. Kísérletezzünk bátran a különböző szoptatási pozíciókkal, hogy megtaláljuk a legkényelmesebb pozíciót, ami minden babánál eltérő lehet.

1. Bölcsőtartás

• Bölcsőtartásban majdnem bárhol meg tudjuk szoptatni kisbabánkat.
• Támasszuk meg a fenekénél és a combjánál, a fejét fektessük a könyökhajlatunkba.

2. Hónaljtartás

• A hónaljtartás ideális, ha ikreink vannak, vagy császármetszéssel szültünk.
• Támasszuk meg kisbabánkat a csípőnkön.
• A baba feje és nyaka a kezünkben nyugszik, lábai legyenek a karunk alatt, a csípőnk mentén.

3. Kereszt bölcsőtartás

• Különösen kis súlyú babák esetén ajánlott.
• Ilyenkor úgy tartjuk gyermekünket, mint a hónaljtartás esetén, csak az ellentétes oldali mellből etetjük.
• Kisbabánk az alkarunkon fekszik, fenekét a könyökhajlatunkba, nyakát pedig a kezünkbe támasztjuk.

4. Oldalt fekvő pozíció

• Ezt a szoptatási helyzetet sok fiatal édesanya tartja kényelmesnek és erőt kímélőnek, ezért különösen megfelel a szülést követő első napokban és császármetszés után, valamint éjszaka.

Szokatlan szoptatási pozíciók és a viták

Egy sportoló anyuka, Torah Bright, szokatlan fotót posztolt az Instagram-oldalára, amelyen fejen állva szoptatja 10 hónapos kisfiát. Sokaknak tetszett, amit láttak, míg mások nem voltak elájulva a valóban szokatlan felállástól, azaz jelen esetben a fejen állástól.

A 10 hónapos Angus édesanyja így kommentálta a fényképet: „Az anyává válás valamit felszabadított belőlem, valami mélyen spirituális dolgot. Imádkozom minden anyáért, most és a jövőben is. Tisztelet és megbecsülés minden anyának, merjetek bízni az anyai megérzésben.”

Nyilván némi humorérzékkel és lazasággal kell szemlélni az ilyen fotókat, ami a legsikeresebb ausztrál téli olimpikon követőinek többségében szerencsére meg is volt. Egyikük például ezt írta: „Ez a legjobb szoptatós pozíció, amit valaha is láttam!”

De nem mindenki osztotta a fenti véleményt, az egyik troll például így fogalmazott: „Ez a kiba…ttul idióta. Mi a francot próbálsz vele bizonygatni?”

Torah Bright úgy érezte, hogy külön videóban kell reagálnia a negatív kommentcunamira: „Rengeteg negatív hozzászólást kaptam a fotóra már anyáktól, de szerencsére legalább ennyi pozitív komment is érkezett rá. Kedves anyukák, arra van szükségünk, hogy bátorítsuk és erősítsük egymást. Fel kellene emelnünk egymást. Kölcsönösen tisztelnünk kellene egymást.”

Azt is hozzátette, hogy bár szülőnek lenni gyönyörű dolog, de rengeteg kihívást is tartogat. „Méricskélés helyett támogatnunk kell egymást, nem pedig ítélkezni a másik felett” - folytatta, majd egy mosoly után feltette a nagy kérdést: „De tényleg van olyan, aki azt hitte, hogy tényleg így szoptatom a kisfiamat?”

A szoptatás kontra tápszer vita erősen megosztja az érintetteket. Pedig az nem vitás, hogy az anyatej a baba legtökéletesebb tápláléka, a gondot általában a gyakorlati megvalósítás okozza. Amiben nem segít az sem, hogy nagyon sok tévhit kering a szoptatásról.

A fejés mítoszai és valósága

Rengeteg anya fej - csak azért, merthogy fejni kell! Szóval a fejés! Ezt a témát kezdjük a legelején, a várandósságnál.

Fejés a várandósság alatt: Tévhitek és tények

Az utolsó hónapokban, hetekben a melleid már előtejet, kolosztrumot termelnek. Van, aki ezzel szembesül és éjszakánként azt tapasztalja, hogy valami ragacsos dolog folyik a melleiből, van, aki pedig egyáltalán nem találkozik az előtejjel. Mindkettő teljesen normális!

Viszont vannak, akik azt mondják, hogy már a várandósság vége felé elkezdenek fejni, azért, hogy LEGYEN! Amerikában ez a szokás különösen divatos, szülésznők, sőt bábák is arra bíztatják az anyákat, hogy még a szülés előtt fagyasszanak le fecskendőkben előtejet.

1. Az előtej (kolosztrum) fontossága

Az első indokom az, hogy a kolosztrum az újszülött kisbaba tápláléka az első napokban. Valóban rendkívül fontos, valóban rendkívül értékes, viszont ez a csoda-anyag kifejezetten az első napokra készül! Az előtejnek ugyanis erős hashajtó hatása van: ezzel segíti azt, hogy az első fekete, ragacsos, kenőcs szerű kaki minél gyorsabban távozzon a baba beleiből, megelőzve a sárgaság kialakulását. Viszont egy idősebb babának - legyen az egy hónapos vagy akár egy hetes - egyáltalán nem akarunk hashajtót adni!

2. „Vésztartalék” készítése

A második érv, ami miatt már a terhesség vége felé fejésbe kezdenek az édesanyák, az az, hogy hát milyen jó, ha már van eltéve egy kis kolosztrum, mert hogy akkor kéznél lesz, ha valami „baj lesz”. Ennek az érvnek az egyik cáfolata eléggé filozófiai: miért kellene a „bajra” készülni? Egyáltalán miért lenne „baj”? Miért nem bízunk a testünkben, a kisbabánkban és a természetben? Hiszen amikor síelni mész, akkor sem szoktál mankót magaddal vinni, ugye?

A másik cáfolat már sokkal inkább logikai: ha már a várandósság alatt van előtejed, akkor teljesen egyértelmű, hogy lesz majd akkor is, amikor megszületik a kisbaba! És ha valóban valamilyen probléma lenne, ami miatt esetleg nem tudna közvetlenül a melledből táplálkozni (koraszülött vagy beteg baba), akkor majd a szülés után is ki fogod tudni fejni azt a kis mennyiséget, ami a cseresznye méretű gyomrocskájába kell majd!

3. A tejbelövellés előrehozatala

A harmadik okfejtés, amit a szülés előtti fejéssel kapcsolatban hallottam, hogy ezzel igyekeznek előrébb hozni a tejbelövellés időpontját, az érett tej termelésének kezdetét. Hááát...nézzük meg egy kicsit ennek a folyamatnak a hormonális hátterét! Amíg várandós vagy, a méhlepény egy olyan hormont termel, ami megakadályozza a tejtermelésért felelős hormon, a prolaktin hatásának kiteljesedését. A tejbelövellés a szülés után 2-3 nappal történik meg, amikor ez a gátló hormon kiürül a testedből. Tehát amíg állapotos vagy, fejhetsz akármennyit, a tejtermelés nem fog beindulni!

Amikor pedig majd megszületik a baba és a méhlepény néhány nap alatt kiürül, akkor így is-úgy is megkezdődik majd a tej termelése a melleidben. Ha ezt a természetes folyamatot szeretnéd minél előrébb hozni, arra a legjobb megoldás az, ha majd minél gyakrabban a melledre teszed és megszoptatod az újszülött kisbabádat!

Fejés szülés után: mikor indokolt és mikor nem?

Nézzük meg, hogy mi a helyzet a szülés utáni fejéssel, ugyanis rengeteg nő fej anyatejet, még akkor is, ha otthon van a kisbabával és a baba gyönyörűen szopizik, csak azért, merthogy fejni, azt KELL!

A melleid nem csak a nőiség emblematikus kifejezői, érzéki és érzékeny szervek, de csodálatos képességgel is rendelkeznek: a legtökéletesebb táplálékot gyártják a kisbabádnak! Amikor tejet termelnek, a tej a tejhólyagocskákban gyülemlik fel, és ahogy egyre több tej lesz a hólyagocskákban, az egyre nagyobb nyomást fejt ki a hólyagocskák falára. Ez a nyomás szabályozza a termelt tej mennyiségét! Ha túl nagy a nyomás (mert túlságosan telítettek a melleid), a termelés csökken, míg ha alacsony a nyomás (mert a baba kiszopizta a tejet vagy mert kifejed a tejet), akkor pedig beindul a tejtermelés!

Túltermelés és mellfeszülés

A természet rendkívül bölcs és előrelátó: az érett tej termelésének a kezdetekor a legtöbb nő túltermelést tapasztal: a mellek feszülnek a tejtől, mint egy túlfújt gumilabda - de ez teljesen normális jelenség! Sok nő ilyenkor kezd el fejni, mondván, hogy a baba ennyit nem tud elfogyasztani! Ha azt tapasztalod, hogy az újszülött babádat nehéz rátenni a feszülő melledre, akkor inkább a szoptatás előtt próbálj (lehetőleg kézzel, nagyon óvatosan) nagyon kis mennyiséget kifejni. Az is segíthet, ha a szoptatás előtt majdnem forró borogatással (eldobható pelus egy pohár vízzel a mikróban felmelegítve - zseniális megoldás!) néhány perc alatt felpuhítod egy kicsit ezt a keménységet. A meleg hatására már nagyon sokszor magától elkezd folyni a tej, és így hagyhatod, hogy annyi elfolyjon, amennyi ahhoz szükséges, hogy a babád ügyesen be tudja kapni a mellbimbódat.

A tej mennyiségének szabályozása

Mi a helyzet később? Sok nő ilyenkor is még azért fej, merthogy „túl sok teje van”. Viszont a szabályozórendszer működése miatt a fejéssel nemhogy csökken a tej mennyisége, de egészen extrém mennyiségekig fel is lehet tornázni azt! Milyen csodálatos a természet, mert ez a mechanizmus teszi lehetővé azt, hogy például ikreket is lehet kizárólagosan szoptatni! A mennyiség felturbózására jó példa az egyik kedves barátnőm, aki mellbimbó probléma miatt nem szoptatta a kisbabáját közvetlenül, de lefejt anyatejjel táplálta. A szülés után néhány héttel már csordultig tele volt a fagyasztójuk anyatejjel, amire természetesen senkinek nem volt már szüksége, így ő a végén szappant főzött belőle...

A tej minősége és a fejés

A szoptatás utáni fejésre ráállni azért sem szerencsés, mert az anyatej minősége nagyon más a szoptatás elején és a végén: a tej a szoptatás elején jóval hígabb és vizesebb, ez a baba szomjúságának az oltására szolgál.

„Vésztartalék” gyűjtése

Sokan azért kezdenek fejni, hogy „legyen egy kis vésztartalék”, ha majd lesz egy-egy alkalom, amikor az édesanya nincs együtt a babával. Egy dúla kliensem férje az első szülés utáni találkozónkon - a baba gyönyörűen nőtt, ügyesen szopizott, a szoptatás úgy ment, mint a karikacsapás - azt mondta, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy kis vésztartalék, nem sok, csak legalább egy liter... Ezen a mondaton nagyon fennakadtak a szemeim! Gondoljuk ezt át egy picit! Ha szoptatsz és valakire szeretnéd hagyni a kisbabádat, akkor valóban szükség lesz anyatejre, de nem egy literre, hanem csak egy adagnyira! Ráadásul, ha nem leszel a babáddal, amikor a szoptatás ideje lenne, akkor valóban kell majd fejned, mert ha csak úgy kihagyod aoptatást, az valóban okozhat problémát és még a termelt tej mennyiséget is csökkenti! Tehát, ha az ilyen alkalmakkor emiatt úgyis fejésre kényszerülsz, akkor egyúttal előállítod a következő ilyen alkalomra szükséges vésztartalékot is, amit megintcsak eltehetsz majd a fagyasztódba.

A tej mennyiségének ellenőrzése fejéssel

A fejésre egy másik érvet szintén egy újdonsült édesapától hallottam: a babával minden rendben volt, szépen szopizott is, de az első hetekben eléggé nyekergős volt és sokat sírdogált. Az édesapa problémamegoldó javaslata az volt, hogy egy szoptatás helyett inkább fejjék ki a tejet, így megtudják, hogy egyáltalán van-e elég tej a babának. Hát ez valóban elég logikusnak hangzik. Viszont a fejéssel azt soha nem fogod megtudni, hogy mennyi tejet termelnek a melleid vagy hogy mennyit eszik a kisbabád - a fejéssel csak azt tudod meg, hogy mennyit tudsz kifejni!

Mikor indokolt a fejés?

Mikor kell mégiscsak a mellszívóhoz folyamadni? Természetesen akkor, ha a kisbabád valami ok miatt - pl. betegség, koraszülöttség - nem tud közvetlenül a melledből táplálkozni. Ebben az esetben tényleg az a legjobb, ha a szülés után minél hamarabb megkezded a fejést és fejsz folyamatosan, hogy a termelést fenn tudd tartani!

Természetesen akkor is nagyon jól jön a mellszívó, ha valamilyen okból fizikailag nem vagytok együtt a babáddal és emiatt nem tudod szoptatni. Egyre több anya megy vissza dolgozni a baba születése után akár néhány hónappal - és sajnos sokan emiatt döntenek az elválasztás mellett! Holott tipikusan ez az a helyzet, amikor napközbeni fejéssel akár évekig fenn lehet még tartani a szoptatást munka mellett is! Ilyenkor jönnek nagyon jól az elektronikus dupla mellszívók, amikkel 10-15 perc alatt le lehet tudni a fejést. Ha ezt az utat választod, akkor azt javaslom, hogy beszélj erről nyíltan a humán referenssel vagy a főnököddel, hogy biztosítsanak egy fejésre alkalmas helyet, hogy ne kelljen magad se a WC-be, se a seprűtárolóba száműznöd. Ezek sem nem higiénikusak, sem nem túl felemelőek! A legtöbb irodaházban viszont van elsősegélyszoba vagy kevésbé használt tárgyaló, amit biztos a rendelkezésedre tudnak bocsátani!

Szóval a válasz Hamlet kifacsart kérdésére alaphelyzetben egyértelműen a nem.

A fejés abbahagyása: biztonságos és kényelmes módszerek

Tisztában lenni azzal, hogyan lehet abbahagyni a fejést biztonságos és kényelmes módon, egyike azoknak a mérföldköveknek, amelyeket sok anyuka megtapasztal a szoptatási útja során. Akár készen áll arra, hogy a babát átszoktassa cumisüvegre, akár egyszerűen csak szeretne több időt visszanyerni a napjából, a folyamat gondosságot és türelmet érdemel.

A fokozatos elválasztás elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülje a mellfeszülést, tejcsatorna-elzáródást vagy mellgyulladást, miközben segít a babának is az új táplálási módhoz igazodni. Ha túl gyorsan csökkenti a fejések számát, a szervezeted nehezen tudja szabályozni a tejtermelést, ami gyakran kényelmetlenséget és komplikációkat okozhat. Ha lépésről lépésre sajátítja el, hogy hogyan lehet abbahagyni a fejést, elegendő időt ad mellének a természetes alkalmazkodásra.

Fokozatos elválasztási módszerek

1. Átlagosan három-hat hét alatt sikerül a legtöbb nőnek teljesen elválasztania magát a mellszívótól. A folyamat attól függ, milyen gyakran fej jelenleg és hogyan reagál a teste. Kezdje azzal, hogy egyszerre csak egy fejést hagy el. Kezdjen azzal a fejéssel, amikor a legkevesebb tejet termel és várjon néhány napot, mielőtt egy másikat elhagysz.
2. Ha egy alkalom elhagyása túl hirtelennek tűnik, egy másik módszer lehet, hogy fokozatosan rövidíteti a fejések idejét. Például, ha általában 20 percig fej, csökkentse először 15-re, majd 10 percre. Ez jelet ad a szervezetének, hogy kevesebb tejet termeljen, anélkül, hogy hirtelen mellfeszülést okozna.

Természetes módszerek és a baba táplálása

Az egyik leggyakoribb aggodalom, amikor valaki megtanulja, hogyan lehet abbahagyni a fejést, az a tejcsatorna-elzáródás vagy a mellgyulladás kockázata. Sok anyuka természetes módszerekhez fordul ebben az átmeneti időszakban. A lehűtött káposztalevelek a melltartóba téve csökkenthetik a gyulladást és segíthetnek visszajelzést adni a szervezetnek a tejtermelés csökkentésére.

A fejés abbahagyása nem csupán az Ön kényelméről szól - fontos, hogy a babája továbbra is megkapja a szükséges tápanyagokat. Ha áttér a cumisüveges etetésre, a megfelelő termékekkel még könnyebben mehet az átállás. A cumik is segíthetnek abban, hogy babája ebben az időszakban megnyugvást találjon.

Érzelmi aspektusok és támogatás

A fejés abbahagyásának elsajátítása nemcsak fizikai, hanem érzelmi folyamat is. Sok anyának a fejés a táplálást, a kötődést és az áldozatot jelenti. Teljesen normális, ha egyszerre érez megkönnyebbülést és szomorúságot, amikor befejezi. Legyen türelmes és megértő magával ebben az időszakban.

Nincs mindenki számára egyetlen, helyes válasz arra, hogyan lehet abbahagyni a fejést. A legfontosabb, hogy olyan ütemet találjon, amely Önnek és a babájának is megfelelő. Ha fokozatosan csökkenti a fejések számát, természetes megoldásokkal támogathatja a testét és biztosíthatja a baba táplálását, magabiztosan haladhat végig ezen az átmeneten.

Az újszülött szoptatása és a tejmennyiség

Szoptatási szempontból talán a legkritikusabb időszak a baba születése utáni első 2 hét. Az újszülöttek megszületés után vesztenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk.

Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni. Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára.

Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, „nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb, és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is. Egy szopizás lehet csak pár perces vagy akár tarthat hosszasan is, történhet egy mellből vagy igényelheti az újszülött mindkét mellet.

Aluszékony újszülöttek ébresztése

Sokszor megfigyelhető, hogy az újszülöttek az első életnapokon aluszékonyabbak. Gyakori jelenség, hogy a születést követő első néhány órában az újszülött általában aktív, majd felületes és mély alvási periódusok váltakoznak, amely során csak alkalmanként jelzi szopási igényét. Egészséges újszülött esetén az egyes szüléseknél az anya számára alkalmazott gyógyszerek hatással lehetnek a szülést követő 1-2 napban az újszülött éberségi állapotára, valamint ha folyadékpótlásra kényszerülnek, az befolyásolhatja a későbbi szoptatást. A folyamatos pólyában tartás is elősegítheti a nehezebb ébreszthetőséget, mivel az újszülött kevésbé érzékeli a külvilág ingereit. A szoros bebugyolálás csökkentheti bizonyos újszülöttkori reflexek érzékenységét, amelyek az ébredést segítik.

Kiemelendő, hogy születés körüli fertőzések, szepszis, veleszületett szívbetegségek, neurológiai betegségek és további kórképek is állhatnak az aluszékonyság hátterében, ráadásul sokszor az alacsony vércukorszintnek is az egyetlen jele az, hogy az újszülött nehezen ébreszthető. Mivel az aluszékony újszülött többet alszik, ezáltal kevesebbet szopik, elégtelenné válhat a táplálékfelvétele, amely kezdetben nagyobb súlyeséshez, majd elégtelen súlygyarapodáshoz vezethet.

A szoptatás akkor a legsikeresebb, ha az újszülött nyugodt, éber, aktív állapotban van. Ha a gyermek már túl éhes, és sír (késői éhségjel), sokkal nehezebb mellre tenni. Ezért szoptatás előtt meg kell nyugtatni (pl. dajkálással, sétálással, énekléssel célszerű próbálkozni). Ahhoz, hogy az újszülött nyugodt állapotban kerüljön mellre, a korai éhségjelek megfigyelése segítséget nyújthat a számunkra. A korai éhségjelek a következők: gyors szemmozgások csukott szemhéjak mögött (általában ekkor javasolt a gyermek finom ébresztése), a fej előre-hátra, esetleg oldalirányú mozgása, melyeket ún. keresőmozgásoknak nevezünk. Emellett a kis öklét a szájába teszi, dörzsölgeti, nyelvét kidugdossa, grimaszol, nagyokat ásítozik, cuppog, halk hangokat ad (nyögdécsel).

Ébresztési technikák

• Érdemes ideális környezetet kialakítani: csendes, nyugodt, kellemes hőmérsékletű, közepesen erős fénnyel megvilágított helyiségben próbáljuk ébreszteni a kisbabát.
• Ha a gyermek be van pólyázva/bugyolálva, szabadítsuk ki a végtagjait. A legtöbb kisbaba a finom levetkőztetéskor már felébred, emellett érdemes a szoptatás előtt pelenkát cserélni.
• Helyezzük a gyermeket bőrkontaktusban az anya csupasz mellkasára úgy, hogy csak a pelenka van a gyermeken.
• A különböző testrészek finom masszázsa is segíthet a felébredésben, érdemes a fejtetőtől a gerinc mentén lassan a hasát, majd a talpát gyengéden átmasszírozni, a karját le-fel simítani, esetleg körkörös mozdulatokkal az ajkát körbesimítani, közben lágy hangon beszélni a gyermekhez, szemkontaktust létesítve vele.
• Ezt követően, ha még mindig nem ébredt fel, érdemes az újszülött testhelyzetének változtatásával is megpróbálkozni, ringatni (ülő és fekvő pozíciókat váltogatva, gyengéden előre-hátra), vagy szoptatási pozícióba helyezve a gyermeket.
• Finom módszer az ún. tokacsiklandozás, amely során mutatóujjunkkal finoman megsimogatjuk az áll alatti területet.
• A gyermek kezének, lábának, hátának simogatása is ébredést válthat ki.
• Fejhetünk egy kis mennyiségű tejet a szájába, vagy a mell ritmikus összenyomásával élénkebb szopásra sarkallhatjuk a gyermeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ébresztési technikák abban az esetben lehetnek hatásosak, ha az újszülött egészséges. Bár az tény, hogy gyakran az újszülöttek ébresztése nagy kihívást jelentő feladat, azonban ha a gyermek a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem reagál, nem ébreszthető, mindenképpen érdemes orvosi segítséget igénybe vennünk.

Emellett, ha azt tapasztaljuk, hogy a 3-5. napon a 24 óra alatt mért vizeletes pelenkák száma kevesebb mint 4, valamint a 6. naptól kevesebb mint 6, akkor is érdemes segítséget kérni. Továbbá ha még a 3. napon is meconiumos (szurokszékletet) ürít az újszülött, majd a későbbiekben 24 óra alatt kevesebb mint 3 széklete van. Ha a súlyvesztés meghaladja a 7%-ot, akkor is javasolt szaksegítséget hívni, vagy ha a gyermek 2 hetes korára nem nyerte vissza a születési súlyát. Illetve a szoptatások száma kevesebb mint nyolc alkalom 24 óra alatt.

Tejmennyiség és tejleadó reflex: kihívások és megoldások

A gyermekágyas időszak az anya és gyermek összeszokásának első meghatározó ideje. Az igény szerinti szoptatás mellett ilyenkor áll be fokozatosan a kereslet-kínálat elve alapján a szükséges tejmennyiség. Ilyenkor átmenetileg előfordulhat, hogy kevesebb vagy pont, hogy több anyatej termelődik, mint amire az újszülöttnek igénye van. A tejmennyiség szépen fokozatosan tovább alakul és illeszkedik a gyermek igényeihez.

Túl sok tej

Nagyon nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni.

Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.

Nincs elég tej

Ez a leggyakoribb problémakör, amivel szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák, sokszor igen összetett kérdés. Számos oka lehet annak, hogy egy Édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. A tejtermelés legtöbbször, - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az „üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség.

Sokszor merül fel a kérdés: Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? - ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik. Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul.

Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést. Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanít készülék).

tags: #szoptatas #fejen #alva