Babajátékok és a Fejlődés Támogatása: Hogyan Ültessük és Fejlesszük Babánkat?

A világ felfedezése már az első pillanattól elkezdődik, és ebben a folyamatban a készségfejlesztő játékok babáknak elengedhetetlenek, hiszen folyamatosan fejlődnek készségeik. A babajátékok speciálisan ennek a korosztálynak szólnak, így nagy előnyük, hogy a játékélményen túl a babák számos készségét fejlesztik. Az első életévekben a játék egyben a tanulás is, ezért a Játéksziget babajáték kategóriájában gondosan válogatott, a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelő játékokat találsz újszülötteknek és totyogóknak.

Milyen készségeket fejlesztenek a babajátékok?

A babajátékok elsősorban a szenzoros (érzékszervi) fejlődést támogatják: a kontrasztos színek a látást, a csörgők a hallást, a különböző textúrák pedig a tapintást stimulálják. Néhány hónapos korukban már a csörgőt is meg tudják fogni, a rágóka pedig segít a fogzás időszakában. Játékaink nemcsak szórakoztatják a babákat, hanem észrevétlenül fejlesztik a látást, a hallást és a szem-kéz koordinációt.

Babajátékok újszülött kortól

A játék újszülött kortól ideális a legkisebbek szórakoztatására és fejlesztésére, hiszen kifejezetten az érzékszervek stimulálására és a korai készségfejlesztésre lett tervezve. Az első időkben a legnépszerűbb babajáték egyértelműen a felhúzható, zenélő, esetleg világító, kiságyra szerelhető játék. A kis méretű puha plüssök megnyugtatják a babát, miközben a zenélő körforgó és a felhúzható zenélő játékok finom dallamaikkal segítik az ellazulást. A pihenőszék és babahinta biztonságos környezetet biztosít a pihenéshez és a játékhoz egyaránt, miközben a játszószőnyeg és a játékspirál fejleszti a mozgáskoordinációt és az önismeretet. A kis méretű csörgők és a rongyik ideálisak az első játékélményekhez, hiszen könnyen megfoghatók és biztonságosak. Az első hetekben a babák látása még homályos, így a fekete-fehér, kontrasztos kártyák és könyvecskék a legideálisabbak számukra.

Biztonságos játékválasztás

A babajátékok választásánál a legfőbb szempont, hogy ügyeljünk a biztonságra, ezért fontos szem előtt tartani az életkor szerinti ajánlást. Igen! A babák a szájukon keresztül (is) fedezik fel a világot, különösen a fogzási időszakban. A Játéksziget kínálatában szereplő összes babajáték és rágóka BPA-mentes, károsanyag-mentes, és szigorú biztonsági teszteken esett át. A játékok a legmagasabb biztonsági szabványoknak megfelelően és kiváló minőségű anyagokból készülnek, hogy biztosítsák a gyermekek biztonságát.

Játékmárkák

Válogass a megbízható világmárkák közül! A vagány Balibazoo plüss játékok szinte mindegyikére tettek rágható részeket, ezek a rágókák élénk színeikkel például, kiválóan ösztönzik a csecsemőket a felfedezésre, miközben rágcsálják és fogdossák a játékokat! Ráadásul a plüssök többféle textúrával rendelkeznek, felkeltik a picik érdeklődését valamint fejlesztik a tapintásukat. A Clemmy különböző, puha építőkockái bevezetik a legkisebbeket az építőjátékok világába, kifejezetten a kis kezeknek készülnek. Ezeket a kockákat puha anyagból gyártják, így fogzás idején akár rágcsálhatóak is, de ha rátenyerel vagy éppen ráül a baba, akkor sem sérti meg magát, illetve kezeivel könnyebben meg tudja fogni a játékot. A Fisher-Price márka kifejezetten a baba igényeinek megfelelően tervezi játékait, amely között megtalálható a bébi plüss, csörgő, rágóka, formaválogató, interaktív oktató játék és még sorolhatnánk. Világszerte ismert márka, amely egyet jelent a kiváló minőségű baba játékkal. A Fisher-Price játékok szórakoztató és oktató élményt nyújtanak a gyermekeknek, miközben támogatják a fejlődési mérföldkövek elérését. Szintén népszerűek a csörgők, melyek remek eszközök a hallás fejlesztésben. Fából készült igényes kialakítású csörgőket találunk például a Djeco kínálatában.

Hogyan tartsuk tisztán a babajátékokat?

A műanyag és szilikon rágókákat, csörgőket meleg, enyhén szappanos vízzel moshatjuk el, majd alaposan öblítsük le (néhány típus sterilizálható is, ezt a csomagolás mindig jelzi). A plüssök és szundikendők többsége mosógépben, 30°C-on, bababarát mosószerrel mosható.

Az önálló játék fejlesztése

A német Eltern magazin szakértői szerint 3-4 hónapos kortól mi, szülők is sokat tehetünk azért, hogy a gyerekek önálló játékra való képességét fejlesszük. Ehhez persze tudatában kell lennünk annak, hogy nem vagyunk rossz szülők, ha hagyjuk a babát egyedül játszani… Sőt! Jót teszünk tehát, ha segítjük az önálló játékban, követve az alábbi szabályokat:

1. 1. szabály: Amikor “elvan” egyedül, ne zavarjuk meg! Nagyon egyszerű szabály, és már a legkisebbeknél is alkalmazható! Ha például ébredés után a baba nyugodtan szemlélődik a kiságyában vagy éppen a kezecskéjével játszik, nincs ránk szüksége. A kiságy körül elhelyezett babajátékokkal, színes látnivalókkal segíthetünk abban, hogy minél hosszabb ideig önállóan elfoglalja magát.
2. 2. szabály: Teremtsünk ingergazdag környezetet! Segíti az önálló játékot, ha a baba az életkorának megfelelő játékokkal van körülvéve. De a túl sok inger sem jó, nem kell minden játéknak folyamatosan szem előtt lennie. Ha csak időnként veszünk elő egyet-egyet, sokkal érdekesebbnek fogja találni. Az önálló játék képességének fejlesztésében nemcsak a játékok, hanem a babaszoba berendezése is támogató hatású lehet. Az ideális gyerekszoba segíti a gyermeki képzeletet a játékban.
3. 3. szabály: Illesszük be az önálló játékra szánt időt a napirendbe! Ha a kicsi megszokja, hogy naponta egy-két alkalommal rendszeresen “eljön” az önálló játék ideje, ez is olyan rutinná válhat, mint az evés vagy az alvás. Fontos, hogy nyugodt körülményeket biztosítsunk a játékhoz: ne menjen a TV vagy a rádió a háttérben, ami elvonja a baba figyelmét. Ha a baba magától nem kezd el önállóan játszani, mutassunk példát! Kezdjünk el mellette (de ne vele!) önállóan játszani. Ha ő is önálló játékba kezd, amibe egyre jobban “belemerül”, mi szépen óvatosan “kiszállhatunk” a játékból!
4. 4. szabály: Fokozatosan szoktassuk hozzá, hogy nem mindig vagyunk jelen a játéknál! Már a 4. hónaptól elkezdhetjük hozzászoktatni a babát ahhoz, hogy ne zavarja meg az önálló játékban, ha mi néhány percre magára hagyjuk. Amikor éppen leköti a figyelmét valami, menjünk ki a szobából egy kicsit. Ha nehezen viseli, jelentsük be neki előre, hogy kiszaladunk egy pár percre a konyhába, és onnan is beszéljünk hozzá, hogy megnyugtassuk.
5. 5. szabály: Csak kivételes esetekben avatkozzunk be a játékba! A labda elgurul, az építőkockákból épített torony elborul. Újra és újra előfordulnak olyan helyzetek, amikor az önállóan játszó gyereknek nem sikerül megcsinálnia azt, amit szeretne. Mégse siessünk azonnal a segítségére - hagyjuk, hogy megpróbálja egyedül megoldani a problémát.
6. 6. szabály: Ne legyenek túlzott elvárásaink! Minden gyerek meg tud tanulni önállóan játszani, de ezt a képességet nagyon különböző módon és ütemben sajátítják el. Jellemzően az 1 év alatti gyerekek 5-10 percig képesek önállóan játszani, az 1-3 év közöttiek pedig 15-30 percig. Fontos azonban, hogy a szülő mindig a közelben legyen! Hagyjuk a saját ütemében fejlődni, az önálló játékidőt pedig használjuk ki egy kis lazításra!

A baba mozgásfejlődése és a helyes testhelyzetek

A babák mozgásfejlődése eltérő ütemű lehet. Vannak gyorsabban és lassabban fejlődő babák, ezt mindenki tudja. A fejlődés biztosítja, hogy a baba képes legyen egyre komplexebb mozgásokra és az egyik fejlődési lépcsőről a másikra lépni. Alapvetően minden mozgás jó, amit a baba magától végez, tehát a legfontosabb alapszabály, hogy soha ne mi helyezzük bele egy-egy testhelyzetbe abban reménykedve, hogy ezáltal megtanulja, hogyan kell vagy felgyorsíthatjuk a fejlődését. Az időpontnál fontosabb a mozgásfejlődési ütem sorrendje, hiszen a különféle nagymozgások gyakorlása során fejlődik az izomzat, az egyensúlyérzék és az idegrendszer.

Az ülés, állás és járás

Az átlagos 9-12 hónapos kor közötti felállástól lehetnek eltérések mindkét irányban, de alapvetően nem az időpont a fontos, hanem a fejlődési állomások üteme: az átfordulást (oldalra, hasról hátra, hátról hasra) követi a kúszás, ezt a mászás, a mászást a felülés és a feltérdelés és ezt követi a felállás.

1. Ültetés: Ne ültessük a babát, amíg nem képes magától felülni! Az önálló felülés módja sem mindegy. Sok baba már 3-4 hónapos korban képes felhúzni magát ülő helyzetbe félig fekvő állapotból pl. az autós hordozóban, ez azonban még nem „igazi” felülés. Az első felülés helyes módja, amikor négykézlábas testhelyzetből tolja ki a popsiját hátrafelé a baba és így csüccsen le. Fontos, hogy ülés alatt itt azt értem, amikor a baba 90 fokban (derékszögben) ül és semmi nem támasztja meg a hátát vagy csak derékig-hátközépig ér a támasz. Az alapszabály itt az, hogy ne a gerincoszlopnak kelljen megtartani a maga súlyát, hanem egy eszköz vagy a szülő tartsa azt a baba helyett.
2. Állítás: Soha ne állítsuk fel a babát, amikor maga még nem képes erre! Az első igazi felállás térdelő helyzetből felhúzódzkodva történik, előtte akár hetekig tapasztalhatod, hogy néha feltérdel a baba. Ahhoz, hogy álljon erős lábizmokra van szükség és jó egyensúlyérzékre, amit korábban a nagymozgásokkal fejlesztett ki, ezek nélkül felesleges felállítani őt. A legtöbb baba átlagosan 9-12 hónapos kor között valamikor áll fel.
3. Jártatás: Sok helyen még él az a hiedelem, hogy a babát meg kell tanítani járni, de ez teljesen felesleges. Nem szabad a feje felett nyújtott kézzel lépegetni vele (ez lábujjhegyes járáshoz vezet és rossz egyensúlyérzékhez, többet fog elesni a baba később, mert mindig előre akarja helyezni a súlypontját) és nem szabad kézen fogva sem vezetgetni, amikor még nem képes magától kapaszkodás nélkül elindulni! A korszak legjelentősebb mozzanata, amikor a kicsi megteszi az első lépéseit.

Gond, ha korábban áll fel a baba?

Nem, nem lesz görbe a lába ettől, amitől többen tartanak. A nagyon korán, akár fél éves kor előtt felálló babák többsége azonban nem térdelésből áll fel, korábban soha nem térdelt, hanem karizomból kapaszkodó segítségével húzza fel magát fekvő helyzetből. Ennek az oka az izomtónus szabályozásának éretlensége. Előfordulhat, hogy hypotónia áll a háttérben vagy más módon tér el az izomtónus a szokásostól, tehát ilyen esetben mindenképpen érdemes korai fejlesztő szakemberhez fordulni. Bár a köztudatban az él, hogy csak akkor van gond, ha a baba mozgása a szokásostól lassabban fejlődik, egyes mozgások átlagosnál gyorsabb megjelenése is jelezhet problémát. Nyilván nem kell azonnal az orvoshoz rohanni, ha a 4-5 hónapos babánk egyszer felállt, ebben a korban sokszor meglepik a gyerekek a szüleiket egy-egy pillanatnyi kis újdonsággal, amit aztán nem gyakorolnak tovább. Ha előtte gyakorolta a kúszást, mászást és térdelést, akkor semmilyen problémát nem okoz a sietség.

Ha a baba túl korán áll fel, előfordulhat, hogy:

• az álláshoz még nincs elegendő izomzata, így a baba súlya a csontozatára terhelődik, ami huzamos álldogálás esetén a csontok deformitását okozhatja.
• Ha szükséges, forduljunk szakemberhez, ne várjunk arra, hogy „hátha elmúlik” (a Dévény-torna a túl korai felállást okozó izomtónus szabályozási éretlenség kezelésére is nagyon hatásos)!

Játékötletek 1-6 hónapos babáknak

A szakértők is egyetértenek abban, hogy a gyermek életében az első 3 év a legfontosabb. Ahhoz, hogy későbbi problémákat előzzünk meg, szükséges, hogy odafigyeljünk a babával való játékos foglalkozásra. A játék újszülött kortól ideális a legkisebbek szórakoztatására és fejlesztésére. Bár alapvetően a szabad játék híve vagyok, mégis egyre többször veszem észre a pár hónapos fiamon, hogy 20-30 perc békés nézelődés, gügyörészés után elunja magát a járókájában. Ez teljesen normális is, szóval ilyenkor ki szoktam őt venni, és máris indulhat a játék. De hogy miket játsszunk egy 1-6 hónapos babával?

Fejlesztő játékok és tevékenységek

• Éneklés és mondókázás: A gyerekek szívesen veszik, ha énekelve vagy ritmikus szöveget mondókázva tanítjuk nekik a világ dolgait. Például a „Fej, váll, térd, lábacska” című dal, vagy a „Ha köztünk vagy és jó a kedved” című ének. Kiemelten fontos a ritmusérzék fejlesztése, sok más képességgel, készséggel összefüggésben áll. Mondjunk a babának rövid, ritmikus mondókákat, akár mozdulatokkal kiegészítve.
• Szalagok és kendők: Vásároljunk néhány szatén szalagot, vagy színes kendőt, és adjuk a baba kezébe, lengessük, énekeljünk hozzá.
• Ágyra, babakocsira szerelhető játékok: Tegyünk színes, puha játékokat a kiságy fölé, vagy rögzítsük őket a babakocsiban. A baba kedvére nézegetheti, tapogathatja.
• Tárgyak megnevezése: Egyszerűen vegyünk magunk elé egy adag játékot, vagy tegyük egy táskába/dobozba őket, és egyesével nevezzük meg, beszéljünk róla, hogy néz ki, milyen az a tárgy.
• Buborékfújás: Igazán egyszerű, és élvezetes játék a babának buborékokat fújni. Nem csak a nagyobb gyerekek élvezik ám a buborékfújást. A kicsik is élvezettel fogják nézni a színes buborékokat és azt is, ahogy szétpukkannak.
• Labdázás: Amíg a csecsemő nem tudja megfogni a tárgyakat, már akkor is guríthatunk neki labdát, vagy puha változatban ösztönözhetjük arra, érintse meg, próbálja megfogni. Ha a baba már tud ülni, gurítsuk, dobjuk neki a labdát, kérve, hogy ő is próbálja meg.
• Zenehallgatás: Mindenképp fontos, hogy a néhány hónapos babával még nem hallgassunk túl hangos zenét, és túl sokáig. A lágy, babazene vagy kedves dalocskák már korán megalapozzák a gyermek zenei nevelését.
• Állathangok, járműhangok utánzása: Az állatok és a járművek a legegyszerűbb és élvezetesebb ennek gyakorlására, hiszen már a csecsemő is felfigyel, ha állathangokat, vagy egy mentő, tűzoltó szirénáját hallja. Utánozzuk a környezetünkben, vagy egy könyvben látott állatokat, illetve bármit, aminek van hangja.
• Babajelek: Játékos módon a nap legtöbb tevékenységénél kiegészíthetjük a beszédünket babajelekkel. Ettől a baba először (3-4 hónapos kortól) könnyebben megérti amit mondunk neki, majd az utánzás képességével (kb. 6-8 hónapos kortól) ő is tud majd kommunikálni velünk.
• Hangszerek: Szerezzünk be néhány hangszert otthonra, amit a baba is tud majd próbálgatni, használni. Rumbatök, xilofon, csörgődob, stb, amik játékboltban kaphatók. Rövid, ritmusos mondókák mellé használjuk ezeket.
• Hétköznapi tárgyak felfedezése: Sok használati tárgyat találunk a lakásban, ami veszélytelen a baba számára, mégis akár hosszú ideig leköti a figyelmét.
• Lovagoltatás, ölbéli játékok: „Poros úton kocsi zötyög, fa kereke gyorsan pörög.”
• Állatokkal való ismerkedés: Az állatokkal való közeli kapcsolat a gyermekekre rendkívül pozitív hatással van. Kutatások bizonyítják, hogy a háziállatok simogatása megnyugtatja az embert is.
• Házi készítésű csörgők: Időnként érdemes bevetni egy-egy házilag készült játékot is, ilyen az üres műanyag flakon, melybe tölthetünk rizst, babot, vagy magokat, a lényeg, hogy rázás közben adjon hangot.
• Ujjakkal való játék: Népszerű és a babák élvezik az ujjakkal való játékot.
• Testrészek megnevezése: Minden baba örömmel mutatja - amikor már képes rá - mikor megkérdezzük, hol van a fejecskéje. Taníthatjuk játékos formában, mondókával kísérve. Közben mutassunk a testrészekre.
• Étel felfedezése: Tudtad, hogy az étkezés milyensége összefüggésben áll a baba beszédfejlődésével? Hiszen a szájban lévő és száj körüli izmok fejlettsége is befolyásolja, mikor és hogyan tanul beszélni a gyermek. Időnként hagyni kell a babát, hogy megtapogassa, akár trancsírozza az ételt, hiszen ez is egy megismerő folyamat része.
• Babakönyvek: A legmozgékonyabb babákat is leköti néhány percre, vagy akár többre is a puha anyagból, kézzel készült babakönyv. Interaktív, minden oldalon az ő érzékeire ható, tapogatható, matatható felfedezni valókkal. Nem lehet elég korán elkezdeni olvasni egy kisgyereknek. Még ha nem is érti, hogy miről szól a történet, de azt imádni fogja, hogy nézegetheti a képeket, ráadásul az anya közelsége és a hangja megnyugvással tölti majd el őket. Érdemes olyan könyveket elővenni, ahol nagy és egyszerű rajzok vannak. Lassan lapozzuk a könyvet és hagyjuk, hogy a baba megfogdossa, megkóstolja a lapokat (érdemes keménylapú könyveket a kezükben adni). Nálunk imádja a kicsi a zenélős, zörgős, különböző anyagú könyveket felfedezni.
• Babamasszázs: Ruhán keresztül, vagy fürdés után meleg környezetben akár natúr olajjal (pl. kókuszolaj) végig simogatjuk a babát, a pocakját, hátát, kezeit, lábait, és arcát is. Megnyugtatja a babát, erősíti a kötődést. Finoman, óvatosan megtornáztathatjuk a kezeket, lábakat. A legtöbb kisbaba élvezi a szülei érintését. Így érdemes fürdés után egy kis színtelen, szagtalan, vegyszermentes babaolajat a baba bőrére kenni (főleg, ha száraz a bőrük) és végig simogatni a kezüket, lábukat, majd a hasukra fordítva a hátukat is megdögönyözni.
• Guruló tárgyak zsákból: Olyan korú babával élvezetes igazán, akik már tudnak ülni, fogni, és nyúlni a tárgyakért. Pakoljunk használati tárgyakat - amiket a baba ismer - egy nagyobb zsákba, és kérjük meg, hogy húzzon ki belőle. Figyeljük, hogy mennyire ismeri fel, esetleg tudja-e, hogy mire való.
• Hason fekvés és tárgyak: Ha a csecsemő szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé, akár ösztönözve ezzel később a kúszásra, mászásra.
• Mesélés a mindennapokról: A nap során tevékenységeink mellé meséljük el mindig, hogy mi történik, mit csinálunk. Ez fontos a babának, biztonságérzetet ad neki, könnyebben érti és megismeri a környezet történéseit, dolgait.
• Hintáztatás: Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát. Komplex módon ható, intenzíven fejlesztő tevékenység, mely hatással van az idegrendszerre, és még számos jótékony hatása ismert, terápiáknál is gyakran alkalmazzák. Kísérjük dallal.
• Gőgicsélés utánzása: Az első időkben, amikor a csecsemő elkezd hangokat adni, gőgicsélni, még fordítottan tudjuk őt segíteni a fejlődésben. Nem ő utánoz minket, hanem mi őt!
• Peek-a-boo (kukucs) játék: Amikor hason fekszik a baba, hasaljunk le mi is vele szemben, és tegyünk a fejünkre egy áttetsző kendőt. Várjunk egy kicsit, aztán rántsuk le. A baba hamar megtalálja ebben a játékban az örömét, és valószínűleg hangos kacagásban tör majd ki.
• Forgolódás ösztönzése: Amikor hason fekszik a baba, üljünk le mellé, és mutassunk neki egy vonzó tárgyat vagy játékot - majd tegyük le mellé, ezzel is ösztönözve őt, hogy arra fordítsa a fejét és egy kicsit felé forduljon. Amikor megemeli a felsőtestét, vigyük a játékot vagy tárgyat még hátrébb, a lába mellé, így akár 90 fokban is elfordulhat a baba.
• Mászópálya készítése: Készítsünk a babának különféle anyagokból mászópályát, amin kedvére mászkálhat, miközben felfedezi az anyagok tapintását! Felhasználhatunk különféle szőnyegeket, tiszta lábtörlőt, kartonlapot, törölközőt, párnát, takarót, alátétet, matracot, sőt akár vasalódeszkát is, hiszen egy minimális szintkülönbség is kihívást jelent neki, megpróbál majd egyensúlyozni rajta! A kertben is készíthetünk ilyesmit kavicsokkal, fűvel, vizes tereppel, homokkal, stb.
• Kétkezes tárgykezelés: Adjunk a háton fekvő baba mindkét kezébe apró tárgyat vagy játékot, olyat, ami könnyű anyagból van, ha esetleg magára ejtené. Például pingponglabda, rongy, puha kocka, papírgalacsin, stb. Hagyjuk, hogy megnézegesse. Ha elejti az egyiket, és közben rátalál a másik kezében lévőre, adjuk vissza neki a másikat. Ezzel a játékkal megtanulhatja, hogy nem kell azonnal elengednie az egyik tárgyat, ha a kezébe fogja a másikat.
• Guggolás tanítása: Segítsünk babánknak, hogy megtanulhasson guggolni! Amikor már képes megkapaszkodva lépdelni, tegyünk a lába mellé egy érdekes tárgyat, amit úgy próbál majd meg elérni, hogy leguggol.
• Mászás alagutakban: Adjunk teret a babának arra, hogy a mászást sokféleképp gyakorolhassa. Például alagutakban. Tegyünk egy széket a baba elé, és guggoljunk a szék másik oldalára, hívogassuk őt onnan. Akár egy érdekes játékkal is hívhatjuk. Izgalmasabb a játék, ha több széket rakunk egymás mellé, de mászhat az asztal alatt is, teríthetünk rá egy paplant is, hogy még érdekesebb legyen.
• Kipakolós-bepakolós játék: Melyik baba nem szeret ki- és bepakolgatni? Kicsit a mi helyzetünket is megkönnyíthetjük, ha adunk a pici kezébe egy dobozt, amibe belehelyezünk kis tárgyakat, például ruhacsipeszeket. Figyeljük meg, hogy mit kezd vele, de meg is mutathatjuk neki, hogy csinálja! A dobozra vághatunk különféle nyílásokat, például kör alakúakat pingponglabda kivételéhez, vagy négyzet alakút kockákhoz.
• Kézügyesség fejlesztése apró tárgyakkal: Nagyszerűen fejleszthetjük babánk kézügyességét úgy, hogy szétszórunk a lakás különböző pontjain papírfecniket, gombokat, fonalat, vattapamacsokat, vagy bármilyen kicsi tárgyakat, amiket aztán megtalál és felcsipeget majd.
• Ferde síkon való egyensúlyozás: Egy deszkából, matracból vagy akár vasalódeszkából készítsünk emelkedőt úgy, hogy a deszka egyik vége alá összecsavart pokrócot vagy törölközőt teszünk. A ferde síkon való egyensúlyozás komoly kihívás.
• Hol a piros? (Kincskereső): Vegyünk elő néhány poharat. Fordítsuk lefelé mindegyiket a baba előtt. Aztán vegyünk elő egy izgalmas kis tárgyat vagy játékot, és tegyük az egyik pohár alá a baba szeme láttára. A feladat az, hogy megtalálja, melyikben van az eldugott tárgy. Később össze is keverhetjük a poharakat, a baba pedig a szemével követi majd azt, amiben a kincse van.

Fejlődési mérföldkövek és játékok

A születéstől az első születésnapig tartó időszakban igazán látványos a baba fejlődése. A pici csomag, akit a kórházból hazavittünk fél év múlva már kúszik-mászik, egyre magabiztosabban ül, felfedezi a lakást, egy éves korára pedig a bútorok mentén kapaszkodva, majd önállóan jár.

Minden baba külön egyéniség, ráadásul mindegyik a saját ütemében fejlődik. Így semmi gond nincs, hogyha valamelyik játék nem köti le őt. A játékok nemcsak a baba fejlődésében segítenek, hanem abban is, hogy erős és mély kötődés alakulhasson ki közöttünk.

tags: #ulteto #babaknak #jatek #babakat #egyben #ultessuk