A család bővülése gyakran nagyobb kiadásokkal jár együtt, ezért sok friss szülőben felmerülhet a kérdés, hogy vajon kaphat-e hitelt úgy, hogy gyesen vagy gyeden van. A hitelfelvételhez - bármilyen típusú hitelről legyen is szó - igazolható jövedelemre van szükség. A bankok a jövedelemvizsgálat során különbséget tesznek az úgynevezett elsődleges és másodlagos jövedelem között. Az elsődleges jövedelmek közé tartozik többek között a munkabér, a vállalkozói jövedelem és a nyugdíj, ezek a leggyakoribbak. A gyermekek után igénybe vehető juttatások, mint amilyen a csed, gyed, gyet vagy gyes nem ebbe a kategóriába esnek. Ez azt jelenti, hogy önmagában nem elegendőek a hiteligényléshez. Ezeket a bank nem elsődleges, hanem másodlagos vagy kiegészítő jövedelemként veszi számításba hiteligénylésnél.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó állami támogatások összege több tényezőtől függ. A gyermekvállalás után négy különböző állami juttatást lehet igénybe venni, ezeknek az összege jelentősen eltér, ahogyan az is, hogy mikor és milyen hosszú időszakra lehet ezeket igényelni.
Az állami támogatások típusai és jellemzői
- Csecsemőgondozási díj (CSED): Ennek a legmagasabb az összege, de ez mindössze néhány hónapig vehető igénybe. A csed a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, ami összesen 24 hét. Emellett a csed előfeltétele, hogy az édesanya a szülés előtt megfelelő tb-jogviszonnyal rendelkezzen. A CSED esetében a szülő munkabére az irányadó, ugyanis a támogatás alapja a bruttó jövedelem 100%-a.
- Gyermekgondozási díj (GYED): Legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha ikreket nevel az édesanya, akkor a gyedet a gyermekek 3 éves koráig lehet igénybe venni. A gyed összege nem éri el a csedét, ellentétben vele van maximum összege, amelynél nem lehet nagyobb juttatást folyósítani havonta. A GYED havi összege legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbér duplájának 70%-a lehet. A gyed összegéből 15 százalék személyijövedelemadó-előleget és 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A gyermek 3. életévének betöltéséig jár, illetve ikrek esetén addig, amíg a gyerekek nem lesznek tankötelesek. A GYES összege jóval alacsonyabb a két másik támogatás összegénél: 28 500 forint. A gyes összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le.
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): Ez a támogatás azoknak jár, akik saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.
A fentebb felsorolt állami juttatások másodlagos, vagy kiegészítő jövedelemnek számítanak a hiteligénylésnél, vagyis önmagában egyik sem elegendő ahhoz, hogy sikeres legyen a hiteligénylés. Hiteligénylésnél nem elég a kiegészítő jövedelmeket igazolni, még akkor sem, ha egyébként az azokból érkező jövedelem eléri a bank által kért minimum jövedelmi szintet.
A CSED, GYES, GYED, családi pótlék, jelzálog alapú szabad felhasználású hitelnél, adósságrendező hitelnél és lakáshitelnél, valamint fedezet nélküli személyi kölcsönnél egyaránt elfogadható másodlagos jövedelemként. Van olyan pénzintézet, ahol a családi pótlékkal csak akkor számolnak, ha annak összege legalább az elmúlt 3 hónapban az adott bank bankszámlájára érkezett.
Milyen jövedelmeket fogadnak el a bankok?
A bankok a jövedelemvizsgálat során tulajdonképpen azt állapítják meg, hogy mennyi pénz áll havonta rendelkezésre, amelyből a hitel törlesztőrészleteit fizetni lehet. A pénzintézetek az állandó jövedelmek tekintetében megkülönböztetnek elsődleges jövedelmet és kiegészítő vagy másodlagos jövedelmet.
Elsődleges jövedelemként elfogadott források:
- Munkabér (igazolva munkáltatói igazolással vagy bankszámla kivonattal)
- Vállalkozói jövedelem (Személyi jövedelemadó szerint adózók és KATA-s egyéni vállalkozók jövedelme kivétel nélkül elfogadott. Az EVA-s jogviszony az MKB és az UniCredit Banknál gondot jelenthet.)
- Nyugdíj (korbetöltött rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj)
- Rendszeres életjáradék nyugdíjbiztosításból
- Külföldi munkabér (MKB, OTP Bank, Budapest Bank, TakarékBank)
- Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (MKB, Budapest Bank)
- Osztalék (MKB, OTP Bank)
- PhD képzésben résztvevők ösztöndíja (OTP Bank)
- Olimpiai járadék (MKB, OTP, Budapest Bank)
Másodlagos, kiegészítő jövedelemként elfogadott források:
- CSED, GYED, GYES, GYET
- Családi pótlék
- Munkabért kiegészítő cafeteria elemek (CIB Bank, Budapest Bank, UniCredit Bank, TakarékBank, K&H - utóbbi csak az összeg 70%-át veszi figyelembe)
- Szociális juttatások
- Ösztöndíjak (nem PhD képzésben résztvevők)
- Munkához kapcsolódó plusz juttatások
- Jövedelempótló biztosítás által kifizetett havi fix összeg (nem jövedelemként, de segítség lehet törlesztési nehézség esetén)
- Tartásdíj
- Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (OTP Bank)
- Osztalék (Budapest Bank, Sberbank, K&H - utóbbi csak az összeg 70%-át veszi figyelembe)
- PhD képzésben résztvevők ösztöndíja (Budapest Bank, TakarékBank)
- Egészségügyi állapotból eredő járadékok
A bankok eltérő követelményeket támasztanak a benyújtandó dokumentációt illetően is. A hiteligénylésnél a felvehető összeg nagyságát ugyanis alapvetően meghatározza az igazolt nettó jövedelem összege, mert ennek legfeljebb 50, illetve 60 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani.

Mi a teendő, ha nincs elegendő elsődleges jövedelem?
Amennyiben a gyermekvállalás után járó juttatásokon kívül a hiteligénylőnek más, igazolható jövedelme nincs, adóstárs bevonásával igényelhet kölcsönt. Adóstárs bárki lehet, aki megfelel a hiteligénylési feltételeknek, köztük a jövedelemre vonatkozó előírásoknak is, tehát rendelkezik megfelelő mértékű elsődleges jövedelemmel. Az adóstárs leggyakrabbak a házastárs vagy valamelyik családtag szokott lenni.
Az adóstárs bevonása annyiban módosíthat a hiteligénylés menetén, hogy mindkét igénylőnek be kell mutatnia a jövedelemigazolást - emiatt elképzelhető, hogy nem lesz lehetőség az online hiteligénylésre, és az ügyintézés hosszabb lesz egy-két nappal. Habár önmagában nem jelent sikeres hitelbírálatot csak másodlagos jövedelem igazolása, a hiteligénylés gördülékenyebb lehet a segítségével.

Fontos szempontok a hitelbírálat során
A hitelbírálatkor a bankok fokozottan vizsgálják a jövedelem tartósságát. A pénzintézetek egy része ugyanis 6, míg más részük 12 hónap hátralévő időt vár el a GYED esetében, ha pedig ennél kevesebb van hátra, akkor a jövőbeni GYES összegével számolnak, ami lényegesen kevesebb lesz. A bankok eltérő gyakorlata azonban nem azonos, így a jó választáson akár az is múlhat, hogy kap-e a család egyáltalán hitelt, vagy ha kap, mekkora összegre számíthat.
A hitel felvétele előtt érdemes alaposan átgondolni a család anyagi helyzetét. Ha a GYES vagy GYED alacsony összege miatt nem tudjuk elérni a bankok által elvárt jövedelemminimumot, akkor érdemes bevonni egy adóstársat. A teljes csed összegét beleszámítják a jövedelembe? Ez bankonként változó. Vannak pénzintézetek, amelyek a csed összegét csak a gyed plafonjáig számítják be, míg mások ennél is kevesebbet fogadnak el. A jövedelmedbe beszámított összeg nagyban befolyásolja a felvehető hitel nagyságát.
A bankok válasza alapján a kiegészítő jövedelmek közül a GYES, a CSED, az olimpiai járadék és a cafeteria azok az elemek, amelyek a legtöbb pénzintézetnél számításba jöhetnek. A Raiffeisen Bank, a Gránit Bank, a Sberbank és az Erste Bank jogi akadályokra hivatkozva nem osztott meg részleteket az elfogadott jövedelmekkel kapcsolatban.
Egyszeri anyasági támogatás, a CSED, a GYED és a GYES Összefoglalója. Ikergyermekek esetében is!
Összességében a GYES és GYED alatt is lehet lakáshitelt igényelni, de a folyamat nem egyszerű és alapos tervezést igényel. Mielőtt hitelt vesztek fel, érdemes több banknál is tájékozódni és összehasonlítani az ajánlatokat. Kérdezzék meg az összes részletet! Tájékozódjatok előre a szükséges igazolásokról!
tags: #gyed #elfogadjak #a #bankok