Gyakori kérdések a GYED biztosítási jogviszonyról

A gyermekgondozási díj (GYED) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás.

GYED jogosultság és feltételek

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Meg kell vizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel.

A biztosított szülő akkor jogosult GYED-re, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt (aktív jogosultság), és gyermekét saját háztartásában neveli. Jogosult az az anya is, aki részére csecsemőgondozási díj (CSED) került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultságának időtartama alatt szűnt meg, feltéve, ha a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A GYED-jogosultság csak abban az esetben állapítható meg passzív jogon, ha a CSED-re való jogosultság a biztosítási jogviszony fennállása alatt került megállapításra.

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, iker-gyermekek esetén további 1 évig jár.

Példa többes jogviszony esetén

A következőkben egy példán keresztül azt mutatjuk be, hogy CSED és GYED mellett hogyan lehet többes jogviszonyban munkát végezni, és milyen ellátási, járulékfizetési következményekkel járhat ez.

Példa: Egy hölgy 2016 óta 40 órás munkaviszonyban áll, emellett egy Kft.-ben ügyvezető ugyanettől az időponttól, melyet társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés keretében lát el, így a Tbj. szerint társas vállalkozónak is minősül. Mindezek mellett egy vállalkozásban főállásúnak nem minősülő kisadózóként is tevékenykedik. Az ügyvezetői tevékenységére tekintettel nem részesül díjazásban, így e jogviszonyból fakadóan jövedelmet nem realizál.

A hölgynek gyermeke születik, és az alábbi kérdések merülhetnek fel:

• Mely jogviszonyban jogosult CSED-re és GYED-re?
• Ezen ellátások mellett mely tevékenységét folytathatja?
• Kata-s vállalkozásában továbbra is nem főállású kisadózónak minősül-e a GYED időtartama alatt?
• Végezheti-e kata-s vállalkozásában a tevékenységét önmaga, vagy alkalmazottat kell foglalkoztatni, hogy a GYED továbbra is megillesse?

A példa szerinti esetben 3 jogviszonnyal rendelkezik a hölgy: egy teljes munkaidős munkaviszonnyal, egy társas vállalkozói jogviszonnyal és egy kata-s adózási módot választó vállalkozással.

A CSED-re, GYED-re való jogosultságot minden jogviszonyában külön-külön kell vizsgálni. Mindkét ellátás tekintetében feltétel, hogy az igénylést megelőző két évben 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. Munkaviszonya és a társas vállalkozói jogállása alapján is jogosultságot szerez ellátásra, mindkét jogviszony alapján megigényelheti az ellátásokat.

Ugyanakkor mint nem főállású kisadózó nem biztosított, így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED) sem jogosult.

Munkavégzés CSED és GYED mellett

CSED mellett a munkavégzés nem megengedett, ugyanis az Ebtv. 41. §-a kimondja, hogy nem jár CSED a biztosítottnak:

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, továbbá
• ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Így a példában szereplő hölgy munkaviszonyában és társas vállalkozóként nem dolgozhat (amennyiben a CSED-re való jogosultságát fenn kívánja tartani).

A társas vállalkozói jogállása alapján fennálló biztosítási jogviszonyt nem befolyásolja, hogy CSED-en van, de a társas vállalkozói státusz és járulékfizetés elméletben mégiscsak változik. Ugyanis mivel nem rendelkezik legalább 36 órás tényleges foglalkoztatással járó jogviszonnyal, így ún. „főállású” társas vállalkozó lesz (bejelentési kötelezettséggel párosul), és a minimum (megemelt) járulékalap után kell megfizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mint társas vállalkozó, de tekintettel arra, hogy ellátásban részesül (CSED) így az ellátás folyósítása alatt nem kell megfizetnie ezeket.

Az előzőekre tekintettel továbbra is nem főállású kisadózóként végezheti másik vállalkozói tevékenységét, és tekintettel arra, hogy a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak a Tbj. 5. §-a alapján, így a kata-s vállalkozási tevékenység folytatható a CSED és a GYED folyósítása alatt is.

GYED mellett már korlátlanul megengedett a munkavégzés, azaz a gyermek fél éves kora után munkaidőre és az elért jövedelemre tekintet nélkül folytatható biztosítási jogviszonnyal járó kereső tevékenység.

Diplomás GYED

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.

A diplomás gyed-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. életévében van.

A diplomás GYED összege

• A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2020. évben: 161.000,-Ft) 70 %-a.
• A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2020-ben: 210.600,-Ft) 70 %-a.

GYED összege

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2020-ban 161.000 forint) kétszeresének 70 százaléka.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2020. évi legmagasabb összege: 225.288 forint.

Igénylés és folyósítás

A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPE160/A) elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is csatolni kell.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalához, illetve a főváros és Pest megye esetében a XIII. kerületi hivatalhoz nyújthatja be kérelmét.

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.

Ha a szülő szeretne visszamenni dolgozni, vagy akár más foglalkoztatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat megállapító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül.

Méltányosság

Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.

Jogviszony rendezési eljárás

Amennyiben Ön a jogviszony adataiban eltérést észlel (orvosnál végzett jogviszony ellenőrzés vagy Ügyfélkapus lekérdezés esetén) úgy a rendelkezésére álló valamennyi releváns dokumentummal (pl.: munkaszerződés, fizetési kimutatás és a személyazonosságát igazoló hivatalos okmányaival együtt) keresse fel jogviszony rendezés céljából a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt.

A jogviszonyrendezés hatósági eljárás. Az ügyintézési határidő - jogszabályi rendelkezés alapján - legfeljebb 60 nap. Ezen időszak alatt, amennyiben Ön valószínűsíti a jogviszony fennállását, úgy az ún. okirati eljárás időtartama alatt Ön jogosultként fog szerepelni a biztosítotti nyilvántartásban (Zöld lámpa) és valamennyi természetbeni ellátást térítésmentesen vehet igénybe.

Az okirati eljárásban az Ön által valószínűsített tény vonatkozásában a kormányhivatal bejelentésre szólítja fel a bejelentésre kötelezett mulasztót (munkáltatót, oktatási intézményt… stb.), mely alapján az Ön jogviszonya az utólagos új vagy módosított jelentés alapján rendeződhet, és az eljárás után (is) újra jogosultként szerepel a biztosítotti nyilvántartásban.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint, akinek bejelentett munkaviszonya van, annak a biztosítási jogviszonya akkor is rendezett, ha a munkáltatója a levont járulékot nem fizette meg határidőben az adóhatóságnak. Ebben az esetben jogviszony rendezési eljárást kell indítani a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalnál, ahol a személyes okmányain túl a munkaviszonyra, vagy egyéb jogosultságra (pl. nyugdíj, szociális rászorultság) jogosító határozatot is magával kell vinnie.

Jogviszony ellenőrzése

Valamennyi foglalkoztatónak bármikor lehetősége van a biztosítotti bejelentések ellenőrzésére a NAV eBEV felületén. Ehhez a Szolgáltatások - Biztosítotti / foglalkoztatotti bejelentések lekérdezése - Foglalkoztató lekérdezése menüpontban új lekérdezést kell indítania a nyitott jogviszonyokra. A kapott listán látható a lekérdezés napján bejelentetéssel rendelkező valamennyi biztosított jogviszony adatai.

Amennyiben rendelkezik Ügyfélkapus elérhetőséggel, úgy a saját jogviszony adatait a TAJ szám megadása mellett lekérdezheti. A NEAK az Ügyfélkapu felületén a saját TAJ szám beírását követően tájékoztatást ad a közhiteles nyilvántartásba beérkezett és oda bejegyzett jogviszonyokról.

Járuléktartozás és ellátások

A járulékfizetéssel kapcsolatos kérdések a NAV hatáskörébe tartoznak. Az ügyfélkapun, az adófolyószámlán is meg tudja tekintetni a járulék tartozás összegét.

2020. július 1. napját követően, ha hat havi járulékösszeget meghalad az elmaradás, a NAV jelentést küld a NEAK részére, mely jelentés alapján a TAJ száma érvénytelenítésre kerül.

NAV járuléktartozás miatt érvénytelen (barna lámpaszín) mellett a természetbeni egészségügyi ellátásokat (ideértve a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és gyógyászati ellátást) csak térítési díj megfizetése ellenében tudja igénybe venni.

Ha NAV járuléktartozás miatt barna lámpával vettem igénybe az ellátást és az egészségügyi szolgáltatónál ezért számlát kaptam, melyet ki kell fizetnem/kifizettem, van-e arra lehetőség, hogy utólagos járulék rendezés esetén a számla visszavonásra és a befizetett összeg visszatérítésre kerüljön?

Amennyiben a járuléktartozás meghaladta a hat havi összeget és erről a jelzést a NAV megküldi a NEAK felé, akkor legközelebb már csak akkor vehet újra - zöld lámpa - mellett térítésmentesen ellátást, ha a befizetés tényét a NAV szintén adatszolgáltatás formájában megküldte a NEAK-nak.

A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál működő jogviszony ellenőrző rendszer online kapcsolatban van a NEAK közhiteles nyilvántartásával. Ebbe a nyilvántartásba csak a jogszabály szerint meghatározott bejelentők tehetnek jogviszonyra vonatkozó bejelentést. A szabályszerűen megküldött bejelentés megjelenik a közhiteles nyilvántartásban.

A térítésmentes természetbeni egészségügyi ellátás igénybevételének feltétele, hogy járuléktartozása ne haladja meg a hat havi összeget. Érvénytelen TAJ számmal igénybevett ellátást ki kell fizetni.

Természetesen a sürgős szükség miatti ellátásokat - ahogyan eddig is - a jogviszony előzetes vizsgálata nélkül is nyújtani kell, az ellátások nem tagadhatóak meg a jogviszony rendezetlensége/ TAJ érvénytelensége okán. Az Ön által igénybe venni kívánt ellátás minősítése minden esetben a kezelő orvos vagy az ellátó egészségügyi szolgáltató feladata és joga.

Megállapodás egészségügyi szolgáltatás igénybevételére

A megyei kormányhivatalnál egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére kötött megállapodás alapján a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lehet korlátozott jogosultságot szerezni a természetbeni egészségügyi ellátásokra.

A megállapodás alapján az első 2 évben csak sürgősségi ellátásra jogosult, kivéve, ha ezen 24 hónapot a megállapodás megkötésével egyidejűleg egyösszegben megváltotta.

Amennyiben a megállapodás megkötésére 2020. július 1. napját követően kerül sor, úgy MÉG az előzetes egészségügyi állapotfelmérés során feltárt betegségekkel kapcsolatos ellátások sem lesznek térítésmentesek, azokért is fizetni kell. Az állapotfelmérő vizsgálatokat a megyei kórházakban, illetve Budapesten a Szent Imre kórházban lehet igénybe venni. Ezekért a vizsgálatokért az egészségügyi szolgáltató díjszabályzatában rögzített összeget kell megfizetni.

tags: #gyed #biztositasi #jogviszony #gyakori #kerdesek