Évről évre számtalan adózóban felmerül a kérdés, hogy adott tevékenysége vagy jövedelme után kell-e adóbevallást benyújtania. A bevallási kötelezettség teljesíthető munkáltatói adómegállapítás vagy önadózás révén. Azok a magánszemélyek, akiknek nem a munkáltató készíti el az adóelszámolást, de megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek, kérhetik az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallást a 1353NY nyilatkozat benyújtásával.
A bevallási kötelezettség felmerülésének esetei
Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése határozza meg azon bevételek körét, amelyeket a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. Jelentős részét képezik az adómentes juttatások, melyek az Szja tv. 1. számú mellékletében találhatók meg. Ezeknek a bevételeknek a teljes körű felsorolása és részletes ismertetése a cikk keretein belül nem lehetséges.
Ingó vagyontárgyak értékesítése
Ingó vagyonátruházásnak minősül az ingó dolog magánszemély általi értékesítése. Ingó vagyontárgyként kell tekinteni az ingatlanoknak nem minősülő dolgokat, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló termést vagy terményt. Azonban nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha e jogcímen szerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 16 százalékos adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 16 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal. Ilyenkor az 58. § (7) bekezdésében szabályozott 200 ezer forintos mentességi szabály nem alkalmazható.
Nézzünk egy példát annak bemutatására, ha egy GYES-en lévő édesanya némi kereset-kiegészítés céljából gyermekei kinőtt ruháit, használati cikkeit értékesíti az interneten keresztül. Amennyiben a használt cikkek értékesítéséből származó adóévi bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, úgy abból - az 1.2. pontban említett szabályoknak megfelelően - jövedelmet sem kell megállapítani. Abban az esetben viszont, ha a babaholmik eladásából származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot, a bevételből (163. sor „b” oszlop) a megszerzésre fordított összegek (163. sor „c” oszlop) levonásával meg kell állapítania a jövedelmet (163. sor „d” oszlop). Ha az így kiszámított jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akkor kell az említett összeget bevallani. Ez esetben a jövedelem után megállapított 16 százalékos adó összegéből le kell vonni a 200 ezer forint 16 százalékát jelentő 32 ezer forintot, s ennek összegét kell feltüntetni a 163. sorban.
Ingatlan értékesítése
Abban az esetben, ha a magánszemély 2008-ban vagy azt megelőzően szerzett, lakásnak minősülő ingatlant, vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot értékesített 2013-ban, akkor adóköteles jövedelme nem keletkezik. A nem lakó ingatlanok esetén akkor nem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az ingatlant a magánszemély 1998-ban vagy azt megelőzően szerezte. A nem lakó ingatlanhoz fűződő vagyoni értékű jog 2013-as értékesítése esetén a jövedelem csak akkor adómentes, ha annak a szerzése 1982. január 1-je előtt történt. Adókötelezettség fennállása esetén az ilyen címen megszerzett jövedelmet a bevallásban kell feltüntetni.
Kifizetőt terhelő adókötelezettség
A személyi jövedelemadó általános rendszerétől eltérően bizonyos esetekben nem a magánszemélyt, hanem a juttatás nyújtóját terheli az adókötelezettség. Ilyen kifizetőt terhelő adó többek között a béren kívüli juttatások után, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében merülhet fel.
Nyeremények adózása
Az Szja tv. 76. §-ában meghatározott adóköteles nyereménynek kell tekinteni a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény címén kapott bevételt. Ilyen nyeremény többek között a Szerencsejáték Zrt. által szervezett játékon nyert lottó, totó, luxor nyeremény. Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény mellett, új elemként a távszerencsejátékból származó nyeremény. Abban az esetben, ha a szervező rendelkezik ilyen engedéllyel, akkor a játékból származó nyeremény nem számít jövedelemnek. Az online szervezett pókerjáték nyereménye önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé a nyertes magánszemélynél, mivel Magyarországon online pókerjáték szervezésére irányuló tevékenységre az állami adóhatóság engedélyt még nem bocsátott ki.
Nemzetközi egyezményeken alapuló mentességek
Lehet, hogy a magánszemély kizárólag olyan bevételt szerzett az adóévben, amely az összevont adóalapba tartozna, de nemzetközi egyezmény alapján azt az adó alól Magyarországon mentesíteni kell. Ténylegesen tehát adókötelezettség (adófizetés) nem merül fel. Ilyenkor nem kell még adóbevallást sem benyújtani.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát. Amennyiben a magánszemélynek - a fentiek miatt - személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettsége keletkezik, munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni a kifizetett nettó munkabérnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét.
Közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás az aktív korú, munkaképes, de a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók számára biztosít foglalkoztatási lehetőséget. A közfoglalkoztatással létrejövő jogviszonyból származó jövedelem önálló tevékenységből származó adóköteles bérjövedelemnek minősül. Az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyt adóbevallási kötelezettség terheli. Nem kell ugyanakkor bevallani a közfoglalkoztató által nyújtott természetbeni ellátásokat.
Diákok foglalkoztatása
A diákok is többféle jogviszony keretében dolgozhatnak, bevallásukat mindig az őket foglalkoztató kifizető, munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteniük. A megszerzett bevétel adókötelezettségének megállapítása függ a foglalkoztatás formájától. Adómentes a nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből a havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.
Anyasági ellátások
Sokan nem tudják, de bizonyos anyasági ellátásokat fel kell tüntetni az adóbevallásban, azonban egyes ellátások adómentesek. A GYED és a CSED általában a munkáltató fizeti ki, de előfordulhat, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Mind a gyermekgondozási díj (GYED), mind a gyermekgondozási segély (GYES) adóköteles társadalombiztosítási ellátásnak minősül, így ezen jövedelmeket más bérjövedelemként a bevallás 4. sorában kell feltüntetni.
Nyugdíjak
Azok az adózók, akiknek az adóévben a nyugdíj volt az egyetlen jövedelemforrásuk, továbbra sem kell, hogy adóbevallást készítsenek, mivel a nyugdíj adómentes jövedelemnek minősül.
Egyéni vállalkozói tevékenység
Az egyéni vállalkozói tevékenységüket év közben megszüntető vagy a tevékenységüket az adóév egy részében szüneteltető adózóknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a megszűnés és a szünetelés adóévéről is el kell készíteniük az 53-as bevallásukat.
Munkaviszony megszűnése
Gyakran okoz gondot - legfőképp az évközben megszűnő munkaviszonyok esetében -, hogy elmarad a bevallás benyújtása. A volt munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás (kilépő adatlap) tájékoztatást ad a magánszemély bevételének teljes összegéről és jogcíméről, a figyelembe vett kedvezményekről, valamint a levont adóelőleg összegéről.
Ingatlan-bérbeadás
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet a 1353-as bevallás 7. sorában kell bevallani önálló tevékenységből származó jövedelemként. Annak, akinek a bérbeadásból származó jövedelmei nem kifizetőtől származtak, az őt terhelő adóelőleg-fizetési kötelezettségét negyedéves bontásban a 1353-C bevallási lap 60-63. pontjaiban kell rendeznie. 2012. január 1-jétől lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját levonhatja a bérbeadásból származó bevételéből.
Önkéntes pénztári támogatói adomány
Mindenképpen adóbevallást kell benyújtania annak a magánszemélynek, akinek az önkéntes pénztári számláján támogatói adományt írtak jóvá, ugyanis az ilyen jogcímen megszerzett jövedelem egyéb jövedelemként válik adókötelessé, melyet 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terhel. Ebben az esetben - mivel az önkéntes pénztár nem minősül kifizetőnek - a magánszemélyt terheli az eho-fizetési kötelezettség, s mivel ezt elszámolni nem tudja, így az e címen megszerzett bevétel 78 százalékát tekintheti jövedelemnek.
Speciális helyzetek és tudnivalók
Elhunyt adózó
A személyi jövedelemadó rendszerében az adókötelezettség személyhez kötött kötelezettség, ezért az elhunyt adózó helyett más magánszemély nem készítheti el, nem nyújthatja be az elhunyt bevallását. Az elhalálozás tényét az adóhatóság honlapjáról letölthető nyomtatványon vagy formai követelmények nélküli levélben kell bejelenteni.
Késedelmes bevallás
Abban az esetben, ha az adózó önhibáján kívül, valamilyen ok miatt nem tudta határidőben benyújtania bevallását, az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül - a késedelem igazolásával egyidejűleg -, az eredeti nyomtatvány kitöltésével pótolhatja a mulasztást.
Önellenőrzés
Az Art. 2014. január 1-től hatályos szabályozása lehetőséget teremt arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallás az adóbevallás benyújtására előírt határidő előtt is helyesbíthető legyen önellenőrzéssel. Amennyiben például az adózónak az önellenőrzés során befizetendő adója keletkezik, úgy azt az adóhatósághoz kell befizetni.
2021. évi adó-visszatérítés
A 2021-es év tekintetében minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár többlet személyi jövedelemadó kedvezmény. Visszatérítésként az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része, a kisadózó vállalkozásoknál a tételes adó 25 százaléka jár vissza, de legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér 15%-a, tehát 809.000,-Ft.
A NAV 2022. február 15-ig automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést előleg formájában azok részére, akik jogosultak a visszatérítésre és a NAV rendelkezésére állnak a szükséges adatok. A magánszemélynek további teendője nincsen. A NAV a kiutalt kedvezmény-előleg összeget a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetben feltünteti.
Az adóvisszatérítés milyen jövedelmek után jár?
Munkáltatókat érintő változások
Az adó-visszatérítésre a tervek szerint a 2021-es adómegállapítás és személyi jövedelemadó bevallási határidő előtt kerülhet sor. A szükséges adatok megszerzése érdekében a munkáltatóknak a munkáltatói jövedelemigazolást (M30-as igazolás) január 20-ig kell elkészíteni és átadni a munkavállalónak. Az M30-as igazolás tartalmazza, ha a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben.
A GYES és az adózás
Mivel a GYES adómentes, ezért az adóbevallásba sem kell beírni. Ha a GYES-en kívül nem volt semmilyen jövedelmed, akkor még adóbevallást sem kell beadni a NAV felé. A GYES összege minden hónapban megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, ebből azonban 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra.
