A kerámia, mint kulturális megnyilvánulás, nem csupán napi használati vagy dísztárgy, hanem a kulturális kapcsolatok, a történelem és a társadalmi viszonyok tanúja is. A kerámiaművészet és a kerámiakutatás területén Gyarmati János nevével találkozhatunk a Néprajzi Múzeum gyűjteményének bemutatásakor, ahol a Kárpát-medencei és globális kerámiavilág sokszínűségét tárják fel. Ezen a területen a kerámia tárgyi világának társadalmi beágyazottsága, az antropológiai jelentésrétegek sokszínűsége, valamint a gyűjtemény szerkezetének és alakulásának összefüggései kerülnek előtérbe.
Internationaler Hafnerei-Symposium: A Kerámiakutatás Fóruma
Az Internationaler Hafnerei-Symposium immár 55. alkalommal került megrendezésre Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében, a Néprajzi Múzeum közreműködésével. Ez az évente megrendezett tanácskozás egy interdiszciplináris egyesületet tömörít, melynek tagjait történészek, néprajzosok, régészek, muzeológusok, természettudósok és gyűjtők alkotják. A munkacsoport az új kutatási eredmények cseréjének, az ismeretek átadásának és az általános hálózatépítésnek (információ- és kapcsolatcsere) nyitott fóruma.
A szimpózium küldetése a kerámiával kapcsolatos aktuális kutatási eredmények és tudományos munka terjesztése Európában. A konferencián általában hét-nyolc nemzetből mintegy 60-70 résztvevő van. Nemzetközisége és átfogó tematikája révén megnyilvánul a regionális sokszínűség, ugyanakkor az európai kulturális jelenségek, hatások egységesítő jellege is. A munkacsoport sem kronológiai, sem tematikus korlátot nem állít az előadások elé.
Idén új témaként megjelenik a múzeumpedagógia, olyan módszerek közzététele, melyek segítségével a múzeum közönségét hatékonyabban lehet bevonni a kerámiák megismertetésébe. A 2007 óta az Internationales Symposium Keramikforschung nevet használó munkacsoport nem intézményesült egyesületként szerveződik, hanem laza érdekcsoportot alkot. A résztvevők sorából öt aktív tag egy szervezeti, választott „testületet” alkot, amely előkészíti a következő találkozót és szervezi az elmúlt konferenciák publikációs munkáját.
A szimpóziumon előadások és megbeszélések zajlottak a kerámia, mint kulturális megnyilvánulás témájában. A Duna menti országok és Európa nagy folyamrendszerei mentén zajló termelés, kereskedelem, vándorlás és kulturális csere kapott hangsúlyt. A kerámiák nemcsak napi használati vagy dísztárgyak, hanem a kulturális kapcsolatok tanúi is. A konferencia ezekkel a kulturális jelenségekkel foglalkozik a középkortól az újkorig. Mivel a szállítás a folyók mentén volt a legolcsóbb és legbiztonságosabb, az áruk és az innovációk elsősorban a nagyobb folyók mentén terjedtek el. A kerámiatechnológiák és a tárgyak a gyártók vándorlása révén formálódtak, de árucikkekké is válhattak.
A konferencia előadásai között szerepelt Kaltenberger, Alice: "Zwei außergewöhnlich prunkvolle Schwesteröfen des 16. Jh." című előadása, valamint Wilke, Detlef - Stephan, Hans-Georg: "But what about not navigable rivers? Mechanisms of form-style transmission on so called infant funerary urns in Andean dry valleys, Northwest Argentina ca." című prezentációja. Szabó Attila a "Pottery of Zalău / Zilah and the late Haban influence" témában tartott előadást, míg Rosca, Karla Bianca a "Recontextualizing ceramic objects in the modern museum" címmel mutatta be kutatását.
A kerámia véleménye… – Portréfilm P. Benkő Ilona keramikusművészről (előzetes)
A „Kerámiatér” című kötet és a Néprajzi Múzeum gyűjteményei
A „Kerámiatér” című kötet, melyet Bodnár Kata, Földessy Edina, Gärtner Petra, Gyarmati János, Pálóczy Krisztina, Régi Tamás, Schleicher Vera, Szeljak György, Vida Gabriella, Wilhelm Gábor jegyeznek, a világ kerámiakultúráinak történeti mélységétől a Kárpát-medence fazekasságának sajátos rendszeréig ível, miközben feltárja a gyűjtemény szerkezetének és alakulásának összefüggéseit. A kötet vizuális anyaga több száz műtárgyfotót tartalmaz Garai Edit, Sarnyai Krisztina és Szász Marcell munkáiból, amelyek a gondolkodás részei, és a kötet saját, autonóm vizuális logikát teremt Hódi Rezső grafikus tervezésében.
Schleicher Vera nyitótanulmánya a látványraktár mint múzeumi műfaj történeti és elméleti hátterét tárja fel, rámutatva arra, hogy a raktárak megnyitása mindig a múzeumi nyilvánosság újragondolásáról szólt, és mára a tudás demokratizálásának egyik legfontosabb eszköze lett. A szerző részletesen bemutatja a visible storage és Schaudepot modellek nemzetközi fejlődését, a mögöttük húzódó tudományos és társadalmi elvárásokat.
A második tanulmányban ugyanő a Néprajzi Múzeum bemutatási koncepcióját elemzi, amely az emberi agy két féltekéjének metaforájára építve egyszerre mutatja fel a gyűjtemény rendszerező logikáját és azokat az asszociatív, társadalmi olvasatokat, amelyek a kerámia mindennapi jelenlétéből fakadnak. A világ kerámiáit bemutató nagy tanulmányblokk bevezetőjében Schleicher Vera és Wilhelm Gábor a gyűjtemény egészének struktúráját rajzolják meg. Elemzik a földrészek szerinti részgyűjtemények arányait, a gyűjtések történeti motivációit, és rámutatnak azokra a hangsúlyokra és hiányokra, amelyek a gyűjtemény intézménytörténeti alakulását máig meghatározzák.
A kontinenseket bemutató szerzők - Gyarmati János, Szeljak György, Wilhelm Gábor, Földessy Edina és Gärtner Petra - sorra veszik a néprajzi és egy írásban a régészeti anyagok sajátosságait, az amerikai kontinens magas kerámiaarányától Ázsia technológiai gazdagságán át Európa, Afrika és Óceánia gyűjtéstörténeti különösségeiig.
A Kárpát-medence kerámiavilága
Vida Gabriella tanulmányai a Kárpát-medence fazekasságának alaptérképét adják meg: a regionális stílusok, a fazekasközpontok működése, a habán és keménycserép hagyományok, valamint a paraszti háztartások edényhasználata mind olyan témák, amelyeket a szerző feldolgoz. A Kárpát-medence kerámiavilága a kötet egyik legerősebb tudományos pillére, hiszen a múzeum e területen rendelkezik a legátfogóbb, több évtizeden át épített gyűjteménnyel.
A kötet másik nagy tematikus egysége, a Kerámiavilágok, azt tárja fel, hogyan nyernek a tárgyak társadalmi és érzéki jelentést a használaton keresztül. Schleicher Vera, Bodnár Kata, Földessy Edina, Pálóczy Krisztina, Vida Gabriella, Szeljak György és Gyarmati János tanulmányai olyan fogalmakat járnak körül, mint a mesterség és anyagismeret, a technológia és színvilág, az étel és edény kapcsolata, a tárolás antropológiai logikája, a sorozatgyártás és másolat jelensége, a helyi ízlés, a rituális funkciók vagy éppen az emlékezeti rétegek. A szerzők meggyőzően érvelnek amellett, hogy a kerámia nem pusztán forma és dísz, hanem társadalmi viszonyok hordozója: az ünnepek, a mindennapok, a gazdálkodás, a kereskedelem és a kulturális hatások komplex lenyomata.