A vízi terápia napjainkban az egyik legelterjedtebb rehabilitációs módszerek közé tartozik. Nagyon sok fajtája ismert attól függően, hogy kik a célcsoportok és milyen célból szeretnénk igénybe venni a víz gyógyító hatását. A víz teljesen más mozgásélményt biztosít szemben a szárazföldön végzett mozgással. Más a bőrérzékelésünk, a felhajtó erő következtében teljesen máshogy érzékeljük a mozgást, mozdulatainkat.
Amikor túl alacsony az izomtónus, petyhüdt, laza az izomzat, hipotóniáról beszélünk. A hipotón izomzat tapintásra lágy, tésztaszerű, „szétfolyó” jellegű. A csecsemő olyan, mint a “rongybaba”. A normál testsúly mellett is kövérnek, „pufóknak” tűnik, vagy sovány benyomását kelti az izomtérfogat csökkenése miatt. A gyenge izomtónus miatt az izomzat nem képes a gravitációnak ellenállni, ezért a nagyobb tömegű izmok „zacskószerűen” csüngnek. A már meglévő vagy kialakulóban lévő mozgások végrehajtását ez a mechanikai akadály nagyban gátolja. Az állás és a járás is bizonytalan, instabil a törzs és a medence izmainak gyengesége miatt.
A hipotónia önmagában nem betegség, hanem tünet. Több fokozata létezik, az egészen enyhétől az életet veszélyeztető állapotig (mozgásképtelenség, légzési nehézség, szív problémák) - ez már betegség. Jelentkezhet testszerte vagy csak egyes területeken. Leggyakrabban a vállöv és a törzs-nyak területe érintett. Ezekből kifolyólag az okozott problémák is széles skálán mozognak. Gyakran a mozgásfejlődésben vesszük észre, hogy gond van. De a táplálkozásban vagy a beszéd során, sőt a fogak állásában is észlelhetjük a hipotónia következményeit. A kiváltó ok sok esetben ismeretlen marad.
A hipotón baba - az érintett területtől és súlyosságtól függően - küzdhet a szopizással (nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik); nem szeret fekszik hason, nem támasztja magát, gyakran “repülőzik”; nem tartja a fejét. Később a kúszás, mászás és járás során is megjelenhetnek a problémák, hiszen a puha és erőtlen izom minimálisan vesz csak részt a mozgásban. Emiatt késlelteti a mozgásfejlődést, valamint kóros mozgásmintához vezethet.
Az izomtónus értékelése tapasztalatot igényel. A hipotón baba lehet aluszékony. A feje gyakran elbillen, nehezen tudja megtartani. Hónaljánál megemelve szinte kicsúszik a kezünkből. Ha a hason fekvő babát megemeljük kezünket a has és mellkas alá helyezve, az egészséges csecsemő életkorától függően a törzs szintjéig, vagy még magasabbra emeli a fejét, míg a hipotóniás csecsemő erre nem képes. Az ilyen csecsemők általában nagyon nyugodtak, jól elvannak és nem túl motiváltak a mozgásra. Gyakran még a gyerekorvos és a védőnő is lustának könyveli el az ilyen eseteket. Ha kétséged támad, bátran keress fel szakembert (gyógytornász, neurológus).
Az arc-, és szájizmok gyengesége lehet veleszületett, illetve jelentkezhet központi idegrendszeri sérülés vagy egyéb genetikai eltérések következtében. Ha egy gyermek hipotón, akkor ez első nehézség, amivel szembesülhetünk a hozzátáplálás során az a stabil és optimális pozíció felvétele. A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg). A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira. A gyenge állkapcsok nyitott szájtartást eredményeznek, amely akár gyenge nyálkontrollhoz (nyálfolyáshoz) is vezethet. A hipotón gyermekek az ajkaikat nehezebben tudják összezárni, emiatt a szívószálból vagy a pohárból történő ivás nehezített lehet, megtanulása több időt és gyakorlást igényelhet. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek. Ivás során a folyadék kontrollálásával is adódhatnak nehézségeik, amely megmutatkozhat a folyadék kicsorgásában, köhögés és félrenyelés formájában is. A nyelv gyengesége pedig kihathat az étel, a falat szájtéren belüli irányítására. A fent említett problémák hatékonyan kezelhetők az orál-motoros készségek fejlesztésével.
A vízben töltött terápiával a babák rengeteg mozgásélménnyel gazdagodnak, idegrendszerük folyamatos ingerlés alatt áll, egyensúlyérzékük fejlődik. A vízben végzett gyakorlatok esetében nem terhelődik az ízület, könnyebben kivitelezhetők a mozgások. A víz hőmérsékeltétől függően a melegebb víz ellazítja a merev izmokat, így rugalmasság nagymértékben nő. A vízben lévő hidrosztatikai nyomás nagyon fontos tényező a keringés fokozásában, valamint a vérnyomás szabályozásában.
Mit is tehetünk a gyakorlatban?
Rakétahajó játék
Helyezzük gyermekünket háton fekvő helyzetben a vízre úgy, hogy mindkét talpa a medence szélét érje. Bátorítsuk, hogy mint a rakéta próbálja hirtelen elrúgni magát a medence falától. Vegyünk gyermekünknek olyan pattogó labdát, mely a víz felszínén marad.
Az 5 Mackógyógytorna pillér közül mindegyik nagyon hasznos lehet ….. de talán a legfontosabb pillér az aktív gyermekgyógytorna. A hipotón gyermekeknél, amíg a növekedés tart, célszerű a gyermekgyógytornászt időnként (évente) felkeresni, még akkor is, ha a szülő számára nincs nagyon feltűnő eltérés. A gyermekgyógytorna foglkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, izületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését….stb.
A gyermekgyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amig a mozgásfejlődés, testtarttás kialakul.
Semmelweis oktatóvideók: Csecsemőkori csípőtorna
A kezelés feltétele mindkét esetben a pontos diagnózis felállítása, melyben legfontosabb a gyermek neurológiai vizsgálata. Minél korábban elkezdett habilitációval, neurohabilitációval sokkal jobb eredményt lehet elérni, mert csecsemőkorban az agy és az izomzat is könnyebben alakítható.
A gyógytornász speciális technikákkal kezeli az újszülöttet. Ezek közül az egyik a Katona módszer. A módszeret főként, de nem kizárólag az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, ezúton biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, ami a siker alapvető feltétele. Emellett a szülő tevékeny részese lehet a terápiának. Ezek a napi rendszerességgel végrehajtott, az emberi mozgásra jellemző mozdulatsorozatok képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni.
A víz mint ellenálló közeg segítség az izomerő fejlesztésben. Alkalmazkodik a baba izom erejéhez.
A helyes beállítások egyik alappillére a szabad légutak biztosítása. Ha a csecsemő feje inog, nehéz feszesre húzni a kendőt, különösen egy kezdő anyukának. Természetesen nem kell lemondani a hordozásról ebben az esetben sem, de mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal és egy speciális hordozási tanácsadóval. A formázott hordozók esetében feltétel a fejtartás megléte. A háton hordozás során (szintén formázott hordozóban) pedig kiemelten fontos, hogy a törzstartása is stabil legyen a gyermeknek.
A másik izomtónust érintő probléma a feszesség. Ilyenkor az egyes izomcsoportok ellazulás közben is megrövidült, feszes helyzetben maradnak. Az izmok nem tudnak pihenni. Ez az állapot állandósulhat, ezzel nagy fájdalmat okozva a csecsemőnek. A születés után még jellemzően “C” tartásban (magzatpózban) van a gyermek. A mozgásfejlődés során fokozatosan átalakul ez a pozíció, míg végül a gerinc eléri a felnőttkori állapotot: nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti görbületek alakulnak ki. Jellemzően az összegömbölyödött tartásért felelős izmok esetében fordul elő feszesség, például a nyak területén és a gerinc melletti izmokban. A csecsemő ferdén tartja a fejét, vagy csak egy irányba hajlandó fordítani. Szoptatásnál problémák adódnak (pl. Csak egy irányba fordulva tud szopni), vagy az arc aszimmetriája jelentkezik. Feltűnő lehet még a nyak rövidsége és a folyamatosan felhúzott vállak. Hason fekve már egészen kicsi korban emeli és tartja a fejét. Ilyenkor a szülők nagyon örülnek, hogy milyen ügyes a babájuk. Valójában csak 3 hónapos kor körül alakul ki a stabil fejtartás. Sőt, a 90°-os fejemelés általában 4-5 hónapos korra tehető. Ilyenkor már a legtöbb csecsemő hason fekvésben a tenyerén támaszkodik.
A túl feszes izomzat ugyanúgy problémát okozhat a mozgásfejlődés során, mint a hipotónia. Általában megkésett mozgásfejlődés jelentkezik (kivéve a korai fejemelés). Természetesen itt is vannak fokozatok. Ebben az esetben a legnagyobb gondot a fájdalom okozza. Hordozásnál is ez jelent nehézséget. Sajnos - ahogy az életben minden más is - ez sem fekete-fehér. Gyakran előfordul, hogy egy gyermeknél bizonyos izomcsoportok hipotónok, míg más izmok feszesek. Szerencsére az izomtónuszavarok nagy része kezelhető. Ehhez azonban szakember segítségére van szükség. Legtöbb esetben elegendő a gyógytorna. A hordozásról sem kell lemondani, csak előtte egyeztetni kell a szakemberekkel. Érdemes észben tartani, hogy nem biztos, hogy nem szereti a gyermeked a hordozót vagy a hordozást.
A hipotón izomzat nem szeret mozogni, nehezére esik a mozgás, hamar elfárad. Az időben elkezdett, célzott terápia segíthet gyermeke egészséges fejlődésében. Játékos gyakorlatokkal növelni lehet a baba izomtónusát. Erősödik, fejlődik a baba így számára is elérhető válik a kitárulkozó világ, hiszen tudjuk: minél több inger éri a környezetéből, annál jobban fejlődik az idegrendszere.
tags: #gyakorlatok #hypoton #csecsemoknek