A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott.
A baba 6 hónaposan kezd gügyögni és 1 éves korban kezd el beszélni - írja sok szakkönyv. Aztán, ha nem kezdi el, az anyuka megijed és nem érti mit ronthatott el. Gyakran ugyanis elfelejtik leírni, hogy a beszéd kialakulása egy folyamat, aminek minden állomása számít és bizony ritkán lesz a teljesen néma gyermekből barokkos körmondatokban beszélő egyetlen éjszaka alatt. A beszédfejlődés több egymásra épülő fázisból áll, amelyek nagyjából az életkorhoz köthetők, de egyéni eltérések előfordulhatnak.
A kisgyermekek beszédfejlődése hatalmas egyéni eltéréseket mutathat. Vannak, akik már 1-1,5 éves korukban bőven mondogatják az első szavakat, míg mások csak 2-3 évesen kezdenek igazán beszélni. A beszédfejlődés üteme más-más lehet a gyerekeknél és lehetnek kisebb késések a fejlődésben anélkül, hogy problémát jeleznének.
A Csecsemőkor Kezdete: Kommunikáció Sírással és Hangokkal
A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető. Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.
1. Újszülött sírás (0-2 hónap): A sírás a baba elsődleges kommunikációs eszköz.
A kifejezés mellett nagyon fontosak az egyéb kommunikációs jegyek. Ilyen például az, hogy egész pici korban a baba keresi az arcokat, a szemet. Megjelenik az első valós mosoly is- az un. első szociális mosoly (kb. 2 hónapos kora körül).
A hangoztatás mellett nagyon fontos az összes ajak és nyelvjáték- buborékot fúj, szopizik, cuppog stb…. és mindent is a szájába vesz. Ez mind erősíti az arcizmokat (megfelelő izomtónusra is szükségünk van a beszédhez). Már egy éves kor előtt „kiül az arcára”, hogyan érzi magát.
A baba elkezdi felismerni a környezetét, be tudja azonosítani a hangokat. Elkezdenek interakcióba lépni a szülőkkel és családtagokkal: ha mosolyognak rájuk, akkor már tudatosan visszamosolyognak. Pontosan tudják, kik azok, akik gondozzák őket, és felveszik velük a szemkontaktust: folyamatos keresésben vannak, és érzik, ha nem vagyunk a közelükben. E képesség szorosan összefügg az érzelmi és szociális fejlődéssel, mondhatni kéz a kézben haladnak egymás mellett.
A baba figyelme fokozatosan növekszik, képes egyre hosszabb ideig koncentrálni bizonyos tevékenységekre vagy játékokra. Elkezdik felismerni a második hónap végére az összefüggéseket is, pl. tudatos számukra, ha hozzáérnek egy játékhoz és eltolják, odébb lökik a kezükkel.
Gagyogás előtti hangok (2-4 hónap): A baba olyan hangokat ad ki, mint az „oo” és az „ahh”.
A 2 hónapos kor környékén a baba már képes felemelni a fejét és igyekszik minél tovább megtartani azt, sőt, vannak babák, akik képesek ilyenkor már áttenni egyik oldalról a másikra is. Semmi sincs kőbe vésve és minden baba eltérő mozgásfejlődésű, így nagyon fontos tudni, hogy nem szabad siettetni a dolgokat! A mozgás a baba fejlődésének természetes része, és fontos, hogy mi igyekezzünk támogatni és ösztönözni őket ebben az időszakban!
A Beszédfejlődés Korai Szakaszai
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az eső szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani.
Gagyogás (4-7 hónap): Megjelennek a mássalhangzókat is tartalmazó hangok, például a „ba” vagy a „da”.
A szótagolás. A 8. hónap környékén megjelenik a szótagolás (pl: dada, baba). Ezek összességéből lesznek az első szavak kb.
Kommunikatív gesztusok és első szavak előtti próbálkozások (7-12 hónap): A baba integet, mutogat és egyre pontosabban reagál a beszédre. Egy-két egyszerű hangcsoport, például a „mama” vagy „baba” jelentőséggel bírhat. Fontos tudni, hogy nem minden baba integet már ebben a korban, nem szabad következtetéseket levonni abból, ha esetleg minden próbálkozásod ellenére sem akar pápázni a babád, ha közben egyébként egyre több mindent megért és más módokon kifejezi magát. Amit tehetsz érte ebben a korban, hogy az utánzási készségét fejleszted, hogy megtanuljon odafigyelni rád és próbáljon utánozni mozdulatokat, mimikát vagy akár hangokat is.
Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozdulatot. Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat. Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). 6-50 szavas szókincs.
A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.
A Beszédfejlődés Későbbi Szakaszai és Lehetséges Kihívások
A szókincs növekedése (18-24 hónap): A szókincs hirtelen növekedésnek indul (ez a „szókincsrobbanás”). A gyermek akár már 50-200 szót is ismerhet, ez azonban nem azt jelenti, hogy pontosan ki is mondja őket, ebben a korban szónak nevezünk minden olyan hangsort, amit a baba egy adott dolog megnevezésére használ, pl. az autó lehet brrr, a kutya vava stb. A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen. Sok kicsi nem tudja még türelmesen kivárni, amíg elolvasol neki egy mesét, de a képeket nézegetni szeretik.
Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi.
Ekkor indul meg a nyelvtani fejlődés kezdete is, amikor a gyermek elkezd ragokat, többes számot és egyszerű igeidőket használni. Néha ezeket még furán használja, pl. a -val-vel ragot hasonulás nélkül teszi hozzá a szavakhoz.
Névmásokat és ragokat helyesen használ. 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Jövő időt is használ. Elvont fogalmakat megért és használ.
Kérdések és hosszabb mondatok (4 éves kor körül): A gyermek sok „miért” és „hogyan” kérdést tesz fel, ami fejleszti a gondolkodását. A fejlődésben is sokat segít neki, ha tisztul a beszéde, ezt jól előkészíti, ha minél hamarabb kezd el darabos ételeket enni (jól fejleszti az arcizmokat), illetve minél több olyan játékot játszotok, ahol tudatosan kell használnia az arcizmait és a száját.
Ebben az életkorban a beszédkészség finomodása és az írott nyelv (olvasás és írás) elsajátítása kerül előtérbe.
Mi a megkésett beszédfejlődés? Mik az okai a beszéd késésének?
A megkésett beszéd hátterében sokféle indok állhat, melyekre sokan nem is gondolnának. Az egyik fő ok a megkésett mozgás is lehet. A mai világban arra is figyelnünk kell, hogy a gyermekkel való közös aktív időtöltést, éneklést, mondókázást sok esetben felváltotta a televízió, telefon, táblagép használat. Ez a jelenség olyan, mintha a gyermek nem hallana, nem figyelne arra, amit mondanak neki. Ne gondoljuk azt, hogy éppen csak lusta, vagy nincs kedve figyelni, vagy, hogy unalmas számára, amit éppen mondunk neki. Ha nem foglalkozunk vele, komoly probléma lehet pl. a tollbamondásnál, írásnál, olvasásnál.
Ha egy 2 éves gyermek alig beszél, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat, érdemes gyermekorvoshoz, logopédushoz vagy fejlesztő szakemberhez fordulni. A beszédfejlődés nagyon eltérő ütemben zajlik, és egy kis késés önmagában nem mindig jelent problémát. Azonban, ha a gyermek nem próbál beszélni, nehezen érti a beszédet, vagy más fejlődési területeken is elmaradás tapasztalható, akkor érdemes időben szakemberhez fordulni.
A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.
Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.
A beszédfejlődésre jellemző, ugyanúgy, mint a mozgásfejlődésre, hogy különböző skálák léteznek (mikor, mennyit és hogyan beszél a gyermek). Ezeket figyeljük és ezekhez mérjük a gyermek beszédfejlődését.
A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen.
Táblázat: A beszédfejlődés főbb állomásai
| Életkor | Jellemzők |
|---|---|
| 0-2 hónap | Sírás, gagyorászás, "oo", "ahh" hangok |
| 2-4 hónap | Hangadási kísérletek, "oo", "ahh" |
| 4-7 hónap | Gagyogás, mássalhangzók megjelenése (pl. "ba", "da") |
| 7-12 hónap | Kommunikatív gesztusok, első szavak előtti próbálkozások (pl. "mama", "baba") |
| 18-24 hónap | Szókincsrobbanás (50-200 szó), kétszavas mondatok |
| 2-3 év | Egyszerű mondatok, ragozás kezdete |
| 4 év körül | Kérdések ("miért", "hogyan"), hosszabb mondatok, tisztuló beszéd |