A név, mint örökség és identitás – jellegzetességei és hatása

A névadás gyökerei az emberiség történelmének mélyére nyúlnak vissza, hiszen már a régmúltban is kulcsfontosságú volt az egyén megkülönböztetése a többiektől. Minden név fontos jelentést hordozott, vagy valamilyen tulajdonságot jelenített meg. A pozitív tartalmú névváltoztatással az utód egész sorsát befolyásolni kívánták, például Uralkodó, Isten barátja neveket adtak a gyermekeknek. Gyakorta az újszülött egy máris jellemzőnek érzett tulajdonságát fogalmazták meg nevében, mint például Bájos, vagy Merész. A név tehát nem csupán egy azonosító, hanem identitásunk fontos része, és számos kultúrában mélyebb jelentőséggel bír, mint azt elsőre gondolnánk.

A zsidó hagyomány is úgy tartja, hogy a „név az élet forrása". A Talmud számos példát említ, amelyek azt bizonyítják, hogy a név befolyásolhatja viselőjének jellemét. A maori gyerekek sokszor olyan nevet kapnak, amely valamilyen kívánatos tulajdonságot jelöl, a törököknél és a kazakoknál pedig gyakori szokás volt, hogy olyan nevet adtak gyermekeiknek, amivel megszabták a gyermek sorsának irányát, mégpedig a gyermek sorsát irányító démonokra kívántak így hatni. Ilyen név például a Kolbasz, azaz "sereget győzz", vagy a Szorbasz („győzd le a balsorsot"). Ismertek a történelemből a kunok úgynevezett óvónevei is, amelyek szándékosan csúnyák voltak, hogy ezzel tartsák távol az ártó szellemeket, hiszen ha a szülő ilyen nevet ad a gyereknek, akkor biztosan nem szereti, és akkor nem is érdemes neki ártani (például a Kötöny név a Köten, vagyis „ülep", „fenék" szóból származik). Láthatjuk tehát, hogy sok kultúrában milyen jelentősége van a névadásnak.

A magyar családnevek története és gyakorisága

Hazánkban a családnevek kialakulása a középkorban történt, korábban az egytagú személynevek domináltak. A reformkori nyelvújító mozgalom költői és írói rengeteg nevet újítottak fel, sőt számosat maguk alkottak meg. Gyakran különböző keresztnevek rögzültek tulajdonnévként, mint például a Simon, a Lukács, vagy az Antal. A legtöbb ma használatos családnév iparosnevekből és más, mesterségekre utaló megjelölésekből alakult ki. Így alakultak ki a Kovácsok, Szabók, Molnárok és Pappok. Az iparosneveken kívül elterjedtek a külső tulajdonságokra utaló nevek is, mint például a Veres vagy a Kiss. Már évszázadokkal ezelőtt is igen elterjedtek voltak Magyarországon a helynévből keletkezett családnevek (Somogyi, Szilágyi, Bihari), bár mára csökkent az előfordulásuk.

A Belügyminisztérium adatai szerint a leggyakrabban viselt családnév idehaza a Nagy, csaknem negyedmillió személyt hívnak így. Mellesleg a hazai népesség egyharmada - mintegy három és fél millió személy - az első száz családnév valamelyikét viseli. Megyénkben továbbra is a legtöbb embert Nagynak, Tóthnak, Szabónak és Kovácsnak hívnak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei családnévlista majdnem megegyezik az országos sorrenddel, első helyen nálunk is a Nagyok állnak, őket követik a Tóthok. A Szabók és a Kovácsok állnak a dobogó következő fokain. A Molnárok és a Pappok következnek a sorban.

A leggyakoribb családnevek Magyarországon

Keresztnevek és a névadás pszichológiája

A keresztnévben a Mária és a László viszi a pálmát, de egyre több az Anna és a Bence. A leggyakoribb magyar keresztnevek: Mária, Erzsébet, Ilona, a férfiaknál a Lászlókat és Istvánokat a Józsefek követik. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Anyakönyvi Hivataltól megtudtuk, hogy az új, idegen hangzású nevek mellett nem csökkent a régies nevek népszerűsége sem. Az újszülött kislányok leggyakrabban Anna, Boglárka, Réka nevet kapnak, míg a kisfiúknál a Bence, Máté és Levente a nyerő.

Az ezoterikusok szerint nem csupán teljes nevünk, hanem már keresztnevünk kezdőbetűje is jelentéssel bír. Ezek szerint az A betűvel kezdődő utónevek tulajdonosai erősek, akaratosak, míg az F betűs nevek gazdái kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Pszichológiai vizsgálatok bizonyították, hogy az emberek barátságosabbak, nyitottabbak lesznek, ha társaságban, vagy ügyintézések során a nevükön szólítják őket. Az orvosnál, ha a doktor emlékszik a nevükre, bizalmat keltő és megnyugtató a páciensek számára. A nevünk az azonosítónk. Ezért szeretjük, igényeljük, hogy kimondják a nevünket.

A névválasztás és az egyéni sors összefüggései

A születendő gyermek nevének megválasztása többet is jelenthet, mint szubjektív esztétikai kérdést. Az asztrológiában a csillagállások elemzésével, a nevünk ránk gyakorolt hatásával is foglalkoztak. Az egyik kliens, Zsófia rendkívül gyors, éles eszű, találékony gondolkodású személyiség lehet. Életfeladata, hogy megtalálja és kihasználja lehetőségeit. Elemzőkészségére jellemző, hogy az élet misztériumának tényszerű megértésére törekszik. Szereti befejezni, aminek nekilátott anélkül, hogy közben mások zavarnák. Kedveli a rendet maga körül, és az életében minden tekintetben, igyekszik rendet tartani. Komolyan veszi az életet, és mivel nagyon érzékeny, ezért sokszor mély fájdalmat él meg. Sorsát a céltudatosság és a racionalitás fogja vezérelni. Éreznie kell a megbecsülést, ez létkérdés számára. Elvárásai lehetnek a családdal és a férjével szemben. Maximalizmusa sokszor eltávolítja párját, vagy akár gyermekeit. Hívatásában is ez fog megjelenni. Minden irodai munkát megbízhatóan és pontosan elvégez. A legnagyobb tehetsége, hogy óriási elszántsággal tud dolgozni, szinte kimeríthetetlen az energiája. Amit egyszer vállal, azt biztosan megvalósítja.

Az a megfigyelés, hogy ezek a különleges nevek nem szokványos vonulatokat is hordoznak: például az egyik szülővel valami szokatlan történik, vagy neki kellett átélnie gyermek-tinikorában valami szokatlan (gyakran megrázó) dolgot. Ha a családban valamilyen formában öröklődnek a nevek, gyakran tapasztalható, hogy a sorsokban is vannak hasonlóságok: például a nagymama keresztnevét viselő kliens ugyanúgy alárendelődik a partnerének, mint ahogyan egykor a nagymama tette, vagy ellenkezőleg, ugyanúgy kontroll alatt akarja tartani a környezetét, mint a felmenő. Az is lehetséges, hogy a családban öröklődő férfi keresztnevekkel „átültetődnek” betegségek, hajlam szenvedélybetegségre, valamilyen függőség stb. Nem véletlenül szoktuk hallani, hogy „ugyanúgy végezte, mint az apja/nagyapja.” Ekkor a nevekben is nagy valószínűséggel egyezések voltak.

Az is plusz információt hordoz, ha az anya vagy apa keresztnevét kapja a gyermek, azonban ő másképp akarja használni (és ezt hangsúlyozza), mint a szülő. Ilyenkor a gyermek (gyakran tudattalanul) jelzi, hogy nem tud azonosulni - teljesen vagy részlegesen valamilyen szempontból - a szülővel. Az is lehet, hogy az anya/apa által képviselt sors átörökítését akarja így megakadályozni: például ő már nem szabotálja magát, aktívan és nem passzívan vesz részt az életben, de az is lehet, hogy külföldre költözik és az is, hogy nem akar családot. Lehet, hogy a férfi, női szerepeket illetően gondolkodik teljesen másképp. Valamit másképp akar csinálni, mint a szülő. Az is érdekes, hogy valaki szereti-e a második keresztnevét, használja-e, vagy nem használja. Ha nem használja, akkor tudattalanul a családban azzal, amit az első ilyen keresztnevű férfi által képviseltekkel (például hivatás, foglalkozás, életmód stb.) nem tud azonosulni.

Névadási szokások és különlegességek

A név legfontosabb feladata az egyén megkülönböztetése a többiektől. Nem célszerű olyan nevet választani, melyből a telefonkönyvben többoldalnyit találunk (pl. Szabó János). Mivel nevünket egész életünkben viseljük, nagyon fontos az elő- és utónév harmonikus összhatása, mely a sikeres élet megalapozója lehet. Gyakori vezetéknévhez ritka keresztnév, hosszú családnévhez rövidebb utónév illik. Nem szerencsések a komikus hangzású nevek, mint például Cserepes Virág, Farkas Piroska, Nagy Manó, Ultra Viola, Bevíz Elek. A mezőtúri telefonkönyvben szerepel Hangya, Buzi, Varjú. Karcagon nem kevés Disznós, Csordás, Ökrös is él.

A cigányság névadási hagyományai

A cigányság körében gyakoriak a különös hangzású nevek, például Norisz, Dzsenifer, Ali. Gyakran megihletik a kisebbséget az éppen aktuális tévésorozatok a névadás tekintetében. A gyerekeiknek a legkülönfélébb keresztneveket adják: Dzsina, Lolita, Eszmeralda, Rikárdó, Rodrígó és Moníta, és lehet, elterjednek a Hozé nevek is. Előfordult, hogy egy asszony az egész Dallast (egykori amerikai filmsorozat) megszülte, a gyerekeinek a filmszereplők neveit adta (Szamanta, Pamela, Dzsoki stb.). A leggyakoribb cigány vezetéknevek: Vona, Raffael, Kolompár, Mága, Suki, Oláh, Lólé, Túró, Fátyol, Bari, Lakatos, Kanalas. A legtöbb cigányt Oláhnak hívnak, utána jön a Mága. Gyakran előfordul a névváltoztatás, hogy ne érje őket régi nevükkel hátrány. Így lesz Orsósból Teleki, Kolompárból Keszthelyi.

Örökbefogadás és névváltoztatás

Az ember sok ábrándot dédelget a leendő gyermekével kapcsolatban. Az álmodozás egyik tárgya, hogy mi lesz majd a neve a kicsinek. A vezetéknév egyszerűbb, ott alapesetben az örökbefogadó családnevét kapja a gyerek. A Polgári Törvénykönyv szerint kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság megengedheti, hogy a gyerek megtartsa addigi vezetéknevét. Ha egyedülálló anya fogad örökbe, a gyereket képzelt apa nevére szokás anyakönyvezni, a nevet az anya adhatja meg. Az utónévről a törvény tavaly március 15-i módosítása úgy rendelkezik, hogy „a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.” A gyámhatóság dönti el, mi az indokolt eset. A két legnagyobb közvetítő civil szervezetnél még nem volt olyan eset az egy év alatt, amikor ne engedélyezték volna a névváltoztatást. Újszülött kislányunk nevét mi választottuk, az eredeti keresztnevet sem hagytuk meg. Még a terhesség alatt megismerkedtünk az életadóval. Együtt adtuk a neveket, ő is adott egyet és mi is. A szülőszobán úgy mondta be, hogy az általa adott név volt az első helyen. Mindkét gyerek kapott új keresztnevet, bibliai eredetű, szép jelentésű neveket. A fiam nevének jelentése: Isten meghallgatott, a lányomé: kegyelem. A gyámhivatalban visszakérdeztek, hogy akkor írjuk azt, hogy vallási okokból? Mondtam, hogy akár azt is írhatjuk. Nagyjából ennyi volt, nagyon nem tornáztak rajta. A lányomnak első helyen hagytuk meg az eredeti nevét és úgy is hívjuk. A fiamnak nem tudtam az eredeti nevével megbarátkozni, azt hagytuk meg neki második névként. Mindenképpen akartunk mi is nevet adni. Akkor az enyém a gyerek, ha nevet adtam neki. A fiamat nem viselte meg a névváltás. Az első 1-2 hétben a régi nevén hívtuk, néha-néha becézésként hangzott el az új név. Aztán fokozatosan egyre többször használtuk az újat. Kisfiunk két különleges utónévvel érkezett. Nálunk a pszichológiai alkalmassági vizsgálat egyik témája volt, meg szabad-e változtatni az örökbefogadott gyerek nevét. Nagyobb gyereknél természetesen ez már az énazonosságát jelenti, megszokta a nevét, erre hallgat. De egy újszülöttnél is jelképezi a múltjának, származásának elfogadását, és mindazét, amit a vér szerinti szülőktől kapott. Nyílt örökbefogadásnál a leendő szülők néha már a terhesség alatt megismerkednek az örökbeadóval, és meg tudnak egyezni egy közös favoritban. Vagy az életadó és az örökbefogadó is ad egy-egy keresztnevet. A témánál felmerül a szappanoperai nevek problematikája. Néha bravúros megoldások születnek, a korábbi névhez hasonló, de a család által elfogadható hangzású nevet adnak (például Rikárdó helyett Richárd), vagy a korábbi becenevet megtartják, de átanyakönyvezik a gyereket.

Nevek és párkapcsolat

Beszédes az is, hogy valaki felveszi-e a házasságkötéskor a férje nevét és milyen formában. XY-né lesz? Az ő neve elé kerül kötőjellel a férfi vezetékneve? Vagy a vezetéknevét teljesen lecseréli a férjéére? Nyilván ebben az esetben van a legnagyobb váltás, akár sors felvállalásában (és a hozott, örökölt sors letételében) is. Ugyanakkor, ha válás esetén valaki megtartja a férjezett nevét, az a megfigyelés, hogy tudattalanul nem akar új életet kezdeni, lehet, hogy kényelmes, jó életet biztosított a házastárs (és ezekben az esetekben a férfi akart válni), vagy van valami, amiről tudattalanul nem akar lemondani, lehet, hogy a vezetéknév tetszett neki, de ennek az esetek többségében az a következménye, hogy a nő nem tud másik párkapcsolatba megérkezni, vagy az a kapcsolat nem fog működni. (Erre rengeteg példát láttunk.) Válás esetén érdemes a néven is változtatni.

Előfordulhatnak olyan, hogy valaki élete során megváltoztatja a vezetéknevét, keresztnevét. Fontos üzenete van ennek, főleg abban, hogy miről mire vált. Bár ebben kicsi a mintám, de ezek nem mindig szoktak szerencsét hozni. Talán amiatt (én ebben hiszek), hogy nem véletlenül kaptunk olyan nevet a születésünkkor, amilyet. Az életünk során is változhat, hogyan is szeretjük, ha szólítanak bennünket. A gyermekkorban adott becenevek is egyfajta forgatókönyvet adhatnak életünknek. Ha például fiúnak lányos, lánynak fiús becenevet adnak, vagy olyat, ami a gyermekkorhoz rögzít (pl. Öcsi, Hugi, Picur stb.), akkor megnehezedhet a felnőttkorba való megérkezés. Ha a gyermekkori becenevek a felnőttkorban is megmaradnak, az hátrányos lehet. Figyeljünk oda arra, hogy a gyermekkorban kapott becenevet a felnőttkorra is átvisszük-e. Nehéz felnőttként komolyan venni Jancsikát, Incikét, Picurt, Öcsit, Mumit, Bogicicát, Nyunyókát, Lacust, Bubut, Cini, Zizi stb. Még veszélyesebb, ha fiúnak lányos (pl. Milán - Milcsi, Feri - Fercsi) becenevet adunk és lánynak fiúsat (Dominika - Dodó/Doma). Hatalmas ereje van. Ami gyermekkorban cuki volt, az felnőttkorban visszataszító vagy rémisztő lehet. Egy felnőttnek legyen felnőtt neve. Az rendben van, ha szerelmi kapcsolatokban vannak becenevek, de azt csak az a két ember tudja és nem megy ki a külvilágba. A becenevek üzennek rólunk és igenis meghatározzák - tudattalanul -, hogy a külvilág hogyan tekint ránk. Tehát figyeljünk oda, hogy kit hogyan szólítunk.

Az egyik kliensnek kislánykorában az apukája ezt a becenevet adta: Pöcsköszörű. Ki lehet találni, lehet sejteni a kettejük kapcsolatát és azt is, hogy annak ellenére, hogy kislányként nem is értette pontosan a szó jelentését, azt érezte, hogy nem jó az üzenete. A fentiek alapján arra is lehet tippünk, hogy ennek a fiatal hölgynek hogyan alakultak a párkapcsolatai és mekkora eséllyel érkezett meg bántalmazó kapcsolatba. Az is sokat elárul, ha a szülő a gyermeke (aki már felnőtt) többszöri kérése ellenére is a gyermekét a gyermekkori becenevén szólítja. Ekkor nagy eséllyel egyrészt nem akarja, hogy leváljon róla a gyermeke, avagy a szülő számára fontos a szülő-gyermek alá-fölérendelt hierarchia hangsúlyozása, ami azt is jelenti, hogy nem akarja a gyermekét egyenrangú partnerként kezelni. A kisfiam/kislányom megszólítással nincs gond, ha egyébként a szülő-gyermek kapcsolat egyenrangúan, harmonikusan működik és a megszólításban nincs benne az a sugallat, hogy a (fiatal) felnőtt maradjon csak szépen a gyermek szerepben és ne merészeljen felnőtté válni érzelmileg.

tags: #gy #jo #nev #a #masodik #legjobb