Reich Károly (Balatonszemes, 1922. augusztus 8. - Budapest, 1988. január 7.) egyedülálló művész volt, akinek alkotásai mélyen megérintették a gyermekek és felnőttek szívét egyaránt. Édesapja Reich Károly uradalmi bognár, édesanyja Jelinek Rozália volt. Főiskolai tanulmányait Budapesten folytatta, az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán. Kiváló mesterei voltak, Haranghy Jenő, Hincz Gyula, Konecsni György. Művei megtalálhatók a Déri Múzeumban, Debrecenben, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Gyermekek számára készített pannói a gyermekek számára fenntartott intézményeket díszítik, például a Fóti Gyermekvárost, óvodákat Zalaegerszegen és Rákospalotán, valamint a II. számú Gyermekklinikát.
Reich Károly szülőföldjén, a Balatonnál tanulta megismerni a természetet, ami alkotásainak ihletője lett. Ihletője volt még a görög mitológia, annak derűje és klasszikus nyugalma. Különösen könyvillusztrációi emlékezetesek; rengeteg gyermekkönyvet is illusztrált, sokat dolgozott a Móra Ferenc Könyvkiadónak. Az is egy külön „műfaj”, amikor a nagy illusztrátor grafikáit mintegy illusztrálják költőink versei.
Reich Károly műveinek világa
Reich Károly illusztrált kötetei közül számos vált ikonikussá. Az „Énekek éneke”, a „Homéroszi háború”, Petőfi Sándor művei, valamint a „Pastorale” mind kiemelkedő alkotások, melyekben megmutatkozott egyedi stílusa és érzékenysége.
Könyvillusztrációi a gyermekirodalomban
Reich Károly rengeteg gyermekkönyvet illusztrált, mély nyomot hagyva a magyar gyermekirodalomban. Munkái között szerepel Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című regényének 20. kiadása, Móra Ferenc „Kincskereső kisködmön” című műve, Kormos István „Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról”, Bálint Ágnes „A szitakötők szigetén”, valamint Kolozsvári Grandpierre Emil „A lóvátett sárkány” című mesekönyve. Illusztrációival díszítette Hegedüs Géza „Szülőföldünk: olvasókönyv a külföldön élő magyar gyermekek számára” című kötetét, Várnai Zseni „Ének az anyáról” és Zelk Zoltán „Kiskedden” című verseit is. Munkái megtalálhatók Alekszandr Fagyejev „Tizenkilencen” című regényének 10. kiadásában is. Reich Károly: Hazafelé (Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1982) című könyvében is gyönyörködhetünk alkotásaiban.
Kiállítások és elismerések
Reich Károly életét és művészetét számos kiállítás méltatta. Munkássága elismeréseként Munkácsy Mihály-díjat kapott (1954: III. fokozat, 1955: II. fokozat).
A Vates kiállításán ikonikus magyar retró mesék hősei jelennek meg világhírű műalkotások szereplőiként Reich Károly grafikáin. A kockásfülű nyúl, a Mézga család, a TV Maci és a többiek díszítik a Vates mesés öltözékeit. A kiállítás április 8-ig volt látható.
A gyermekrajzok fejlődése és Reich Károly hatása
A kisgyermek fejlődésében kitüntetett szerepe van a rajzolásnak vagy az ábrázolásnak, ezért a gyermek ez irányú első érdeklődését az első pillanattól kezdve a szülőknek segíteni kell. Az óvodapedagógusok feladata erre felhívni a szülők figyelmét, az óvodába lépéstől pedig nyomon követni a gyermekek rajzfejlődését, érésüket, fejlettségüket tiszteletben tartva támogatni önkifejező készségüket, kreativitásukat.
Rajzolás közben a kéz izomzata, ízületei erősödnek, a szem-kéz koordinációja összehangoltabbá válik, biztosabbá válik a ceruzafogás. A különböző életkorokban készült emberrajz összehasonlításával mérhető a gyermekek értelmi fejlődése. A kisgyermekek ábrázoló tevékenysége már nagyon korai szakaszban, 1,5 éves kor körül megjelenhet, ám ez tudatosnak nem mondható.
A firkálástól a céltudatos ábrázolásig
A világ felfedezése közben rátalál a rajzeszközökre, amelyeket több érzékszervével is megtapasztal, marokra fogott ceruzával, krétával nyomot hagy a világban. Az első firkáknak nem az alkotás, hanem maga a mozgás öröme (funkcióöröm) az ösztönzője. Az ezzel a területtel foglalkozó kutatók többféle módon határozzák meg a firkák osztályozását, amely a gyermekek fejlődésének nyomon követését segíti.
- Körülbelül 2−3 évesen nagy mozdulatokkal rajzolnak, főként vízszintes és függőleges vonalakat hagynak a papíron. Ez a lengővonalas, körfirka korszaka: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát.
- A zárt firkák időszaka egybeesik az én-tudat kialakulásával, azt reprezentálják a környezet felé, hogy „én vagyok, minden másoktól és mástól különálló egész”.
- Körülbelül 3−3,5 évesen kérdésre már megnevezik, mit rajzolnak, felismerik, hogy a nyomhagyás jelent valamit, hogy ok-okozati összefüggés van a vonal és a rajzeszköz között. Ám ezek a megnevezések asszociatívak, önkényesen változnak, attól függően, milyen érzelmek, intuíciók dominálnak, illetve még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához. Erre az időre a gyerekek az összes firkaalakzatot használják.
- Firkáikban sok ősi jel - őskör, mandalaforma - megjelenik, amelyből később a Nap motívuma is kialakul. A gyermekek körülbelül 3,5 évesen már céltudatosan ábrázolnak, kérdés nélkül megfogalmazzák, hogy mit rajzolnak.
- Körülbelül 4 évesen képesek egyszerű formákat rajzolni, azonban ezekre a formákra az aránytalanság és az áttetszőség a jellemző, valamint az, hogy továbbra is érzelmeik és hangulataik dominálnak (érzelmi vezéreltség) ábrázoló tevékenységükben. Létre tudnak hozni bonyolultabb formákat is, amelyek begyakorolt diagramokból és kombinációkból alakulnak ki.
Ez a szakasz leginkább az emberi figura ábrázolásának fejlődésén követhető nyomon. Körülbelül 4 éves kor körül a gyermekrajzokon általában egy nagy kör látható, amit fejnek rajzolnak, ehhez pálcikaszerű vonalakkal kapcsolódnak a lábak és a karok. Az arcon megtalálhatóak a szemek, a száj, felfedezhető a haj, amely a fej körvonalára nem simul rá, hézag van közte. Ritkán ábrázolják a fület és az orrot. A gyermek a törzshöz a végtagokat egy-egy vonallal kapcsolja, a fej és törzs elkülönül. A végtagok vékonyak. Ebben a rajzolási módban a gyermekek legtöbbször az orrot profilból, az arcot pedig szemből ábrázolják, tehát itt mindkét szem látszik. Óvodáskorban, körülbelül 8 éves kor alatt ez nagyon ritka.
A gyermekrajzok értelmezése
A kisgyermekek rajzainak színvonalából lehet következtetni az értelmi képességeik fejlettségére is. Így például a Goodenough-teszt „Rajzolj egy embert” instrukciója elsősorban az intellektuális erőket aktivizálja. A teszt segítségével kellő információt kapunk többek között az ember- és mozgásábrázolás fejlődéséről is.
- Mozgásjelzés nélküli figura (körülbelül 3−4 év): a cselekvést még kezdetleges formában sem képesek érzékeltetni, jellemzője az aránytalanság.
- „Merev mozgású” alak, kimerevített gesztusokkal (kb. 5 év).
- Ízületben mozgó alak, behajlított könyökkel és térddel (körülbelül a 6. év körül).
Körülbelül 4−7 éves kor között a gyermekek realisztikusan ábrázolnak, gyakran elmondják vagy elmesélik rajzolás közben a rajzaik eseményeit. A színválasztást érzelmeik szintén erősen befolyásolják. Rajzaikra a kusza elhelyezés jellemző. Intenzíven jelenik meg az ábrázolás szándéka. Körülbelül 7 éves kor után a gyermekek többségénél az emberek, tárgyak egy közös, általában egy vízszintes vonalon helyezkednek el. Szívesen rajzolják le a környezetükben fellelhető tárgyakat, amelyekhez érzelmi kapcsolat fűzi, vagy valamilyen szempontból fontos számukra.
Bartos Erika segítő mesekönyvei
Bartos Erika mesekönyveiben és verseiben is gyakran előbukkannak olyan témák, melyek érzékenyítésre adnak lehetőséget. Versei közül a „Neked” című dal kifejezetten súlyosan beteg gyerekeknek íródott, a vers később Lajkó Félix megzenésítésében is megjelent. A „Bogyó és Babóca” sorozat „Csillaglány” című meséje a beszélni nem tudó új ismerősről szól, aki hamar kivívja az erdei kis közösség szeretetét. Ugyanezt a mesét később a legszebb elmúlásról szóló történetek közé is beválasztották, a búcsú, az elválás gyereknyelvű megjelenítéséért.
Szintén a „Bogyó és Babóca” sorozatban tűnik fel a kerekesszékben üldögélő Holdbogár, melyről Koós-Lukács Tímea, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny és Szabadidősport Szövetségének kommunikációs igazgatója így írt: „Szívet melengető, ahogyan a Holdbogár figurájával a fogyatékosság témája is megjelenik a Bogyó és Babóca mesékben: természetesen, kedvesen, segítségadásra, összefogásra sarkallva. Ennél szebben talán nem is lehet a megismerés, az elfogadás fontosságát közvetíteni a legfogékonyabb korosztály számára!" A szerző külön „Bogyó és Babóca” mesét írt a Vakok Óvodájának részére is, melyben a képi elemek helyettesítésére sok dal, ének, hangszer került a történetbe.
Az alábbi segítő könyvek kifejezetten azzal a céllal születnek, hogy egy-egy nehéz helyzetben segítséget nyújtsanak. Ezek a művek karitatív jelleggel készülnek, a könyvekért a szerző sem jogdíjat, sem munkadíjat nem fogad el. A kezdeményezés legtöbbször az egészségügyi intézményektől, gyógypedagógusoktól, vagy érintett gyermekek szüleitől érkezik.
Készül a cisztás fibrózisról szóló mesekönyv, a Könnyebb LÉLEKzetért Alapítvány felkérésére, Dr. Major Judit iránymutatásával, segítségével. Célja a betegséget övező kétségek, az ellátás, és a beavatkozások kapcsán átélt szorongás csökkentése. A „Gombolyag története” című a Shunt-ös Életek Alapítvány kezdeményezésére született meg, Laufer Zsófia Doktornő és Markia Balázs Doktor úr részvételével valósult meg, és azoknak szól, akik shuntöt viselnek. A „Brúnó meséi - Kistestvérek, nagytestvérek” című mesekönyv fejezetei között egy koraszülött kisbaba születéstörténete is szerepel. A „Csillagbusz” című könyv célja az integrált intézménybe járó 5-10 éves autista gyermekek közösségeinek megerősítése, a megértés, az el- és befogadás növelése. Az „Új élet, új mosoly” kötet a dializált és szervátültetésre váró gyerekek segítésére készült. Az „Őrangyal” (2014) című kötetben Bartos Erika különleges érzékenységgel fektet hangsúlyt a sérült társainkra való odafigyelésre, az elfogadásra, egymás segítésének fontosságára, a szeretet erejére. A „Bátorságpróba” könyvet a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika orvosaiból alakult Őrzők Alapítvány adta ki, daganatos és leukémiás gyerekek segítésére. A szívműtétről szóló mesekönyv segítséget kíván nyújtani a szívkatéterezés előtt álló kisgyerekeknek, rajzosan mesélve el, miből állnak a különböző orvosi vizsgálatok. Az örökbefogadásról szóló mesék: Az írónő most egy olyan "világ" felé kalauzolja kis és nagy olvasóit, ami egy, az egész társadalmat érintő témát jár körül Barbara, Zolika, Dorottya és Marci történetén keresztül. Az élet kezdete és vége: A születésről már sokan írtak különböző nézőpontból nagyszerű könyveket. Az „Veled is megtörténhet” című könyv az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Egyetem fogyatékosság és gyógypedagógia történeti aspektusai c. kurzus hallgatói csoportjának munkája. A két GYÓGYPUSZI mesekönyv az óvodás korosztályban előforduló leggyakoribb betegségeket veszi sorra.