Eszméletlen csecsemő: tünetek, okok és elsősegélynyújtás

Az eszméletvesztés egy hirtelen jelentkező, átmeneti tudatzavarral járó rosszullét, amely néhány perc alatt spontán rendeződik. A gyermekek 15−25%-a a gyermekkor végéig legalább egyszer elájul vagy ájulás közeli állapotba kerül. A 15−19 éves korosztály körében a leggyakoribb, lányoknál többször fordul elő. Ha 6 éves kor alatt történik ájulás tisztázatlan ok mellett, akkor kardiológiai és/vagy neurológiai kivizsgálás szükséges.

Az eszméletvesztés típusai és okai gyermekkorban

Az eszméletvesztés számos okra vezethető vissza, és különböző formákban jelentkezhet.

Reflex (neurokardiogén) syncope - az egyszerű ájulás

Az egyszerű ájulás a leggyakoribb forma. Hátterében mindig valamilyen kiváltó okot kell keresni, amire általában az anamnézisből derül fény. Ilyen lehet például a hosszas állás vagy hirtelen helyzetváltoztatás (felállás, lehajolás, guggolás), a megerőltető hasi préselés (székelés, köhögés), a fej tartós hátrahajtása (hajmosás, hajszárítás), szélsőséges időjárási viszonyok (kánikula). Ritkábban a levegőtlen helyiség, a hideg folyadék hirtelen ivása váltja ki. Gyermekkorban gyakori kiváltó ok a váratlan fájdalom, a vér látása, a vérvételtől vagy az oltástól való félelem is lehet.

Az epizódot gyakran vegetatív tünetek előzik meg, mint a szédülés, bizonytalanságérzés, gyengeség, verejtékezés, hányinger, látás-, hallászavar. Ha ezek után az eszméletvesztés vagy elesés nem következik be, a poszturális tónus elvesztése csupán részleges, akkor ún. praesyncopéról beszélünk.

A reflex syncope esetében az agyi véráramlás hirtelen (és általában átmenetileg) lecsökken, azaz nem jut elég vér az agyba. Ez két tényezőre vezethető vissza: vagy kevesebb a szívből kiáramló vér mennyisége, vagy a perifériás érellenállás csökken. Az agyi keringés szabályozása éren belüli (ún. baro- azaz nyomásérzékeny) reflexen keresztül történik.

Kardiális (szív eredetű) ájulás

Elsődleges szívbetegségre (ritmuszavar vagy strukturális szívbetegség) visszavezethető ájulás a kardiális ájulás. Ritkábban fordul elő gyermekkorban, azonban lényegesen súlyosabb következményei lehetnek, így ha felmerül ennek a lehetősége, mindenképpen részletes kardiológiai kivizsgálás indokolt! Gondolni kell rá, ha a rosszullét fekvő helyzetben vagy fizikai terhelés alatt jelentkezett, ha a kórtörténetben ismert szívritmuszavar vagy veleszületett szívbetegség szerepel, ha az eszméletvesztés elkéküléssel jár, ha a családban szerepel hirtelen szívhalál, ritmuszavar vagy egyéb súlyos szívbetegség, illetve ha nem találnak olyan kiváltó okot, mely alapján felmerülhetne az egyszerű ájulás lehetősége.

Pszichogén syncope

Ha szervi okot nem találni, gondolnunk kell a pszichés eredetre is, különösen kamaszkorban. A pszichogén syncope mellett szól az, ha nagyon gyakori az ájulás (naponta akár többször is előfordul), általában a szokásos triggerfaktorok hiányoznak, és az ájulás nem jár sérüléssel (nincs teljes tónusvesztés), a rosszullét alatt a vitális paraméterek (vérnyomás, pulzus, légzésszám) nem változnak.

Infantilis syncope és affektív apnoe

Elkéküléssel vagy akár epileptiform jelenségekkel is járhat a csecsemő- és kisdedkorban előforduló ún. infantilis syncope. Ilyenkor az ájulást légzésvisszatartás váltja ki, ami bekövetkezhet akár egy hevesebb sírás kapcsán (affektív apnoe). „20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. Így vannak beállítva a légzésfigyelők, hogy akkor jeleznek, amikor már kórossá válik. Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj.”

Görcsrohamok és csecsemőkori görcsök

A görcsrohamok ijesztő tünetegyüttesek, amelyek hátterében sok minden állhat. Egyes típusoknál a sérült egész teste rángatózni kezd, majd eszméletvesztés következik be, nem ritkán habzik a beteg szája. Más típusoknál előfordul, hogy a görcs, rángás, megfeszülés csupán néhány izmot érint, de azon forma is ismert, mikor izomelernyedés - ennek következtében pl. elesés - következik be. Előfordulhat, hogy a roham csupán rövid idejű tudatvesztést okoz, még enyhébb esetben az érintett csak bámul maga elé kis ideig. Utóbbi különösen gyermekkorban gyakori.

A csecsemőkori görcsök (IS) az epilepszia ritka, de súlyos formája, amely jellemzően csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő. Jellemzői az izmok hirtelen, rövid összehúzódásai, amelyek gyakran jellegzetes rohammintázathoz vezetnek. Az állapotot görcscsoportok jellemzik, amelyek a karok, lábak és a törzs hirtelen rángatózó mozgásaként jelentkezhetnek. Ezek a görcsök sorozatban jelentkezhetnek, gyakran egy jellegzetes "szalám" testtartáshoz vezetve, ahol a csecsemő derékban előrehajol.

Bár a csecsemőkori görcsök pontos oka gyakran ismeretlen, bizonyos fertőző ágensek és környezeti tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásához. Az olyan fertőzések, mint az agyhártyagyulladás vagy az encephalitis, agygyulladást okozhatnak, ami potenciálisan görcsöket válthat ki. A genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak bizonyos csecsemőkori görcsök esetén. Bizonyos genetikai szindrómák, mint például a tuberózus szklerózis komplex (TSC) és a Down-szindróma, az IS magasabb előfordulásával járnak.

Lázgörcs

A lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. „A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni. Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni.

Egyéb okok

Az eszméletvesztést számos egyéb betegség és állapot is kiválthatja, például:

• Fejsérülések: agyrázkódás, agyzúzódás, koponyatörés.
• Agyi keringés zavarával járó betegségek: stroke, átmeneti ischaemiás roham (TIA), agyvérzés.
• Központi idegrendszeri bántalom: trauma, epilepszia, daganat, agyhártyagyulladás, encephalitis.
• Mérgezések: alkohol, drog, gomba, ólom, szénmonoxid, széndioxid, gyógyszerek.
• Kiszáradás.
• Anyagcserezavar: alacsony vagy magas vércukorszint, májkóma, pajzsmirigybetegségek, húgyvérűség.
• Emésztőrendszeri vérzés.
• Hőguta, kihűlés.
• Szepszis.

Diagnózis

A pontos diagnózis felállításában kulcsfontosságú a részletes anamnézis. A fő cél általában az, hogy el lehessen különíteni a „szokványos” ájulást az életet fenyegető egyéb betegségektől (szívbetegségek, anyagcsere betegségek, epilepszia).

Anamnézis

Az anamnézis során nagyon fontos kérdés, hogy volt-e valamilyen provokáló tényező. Az étkezési szokások ismerete is rendkívül informatív, ha egy gyermek például rendszertelenül vagy éppen túl keveset eszik (fogyókúra), cukorbetegség nélkül is bekövetkezhet olyan vércukoresés, ami másodlagosan ájuláshoz vezet (az idegsejtek nem jutnak elég táplálékhoz). Fontos kérdés, hogy a betegnek van-e valamilyen ismert betegsége (esetleg szívbetegsége), vagy szed-e valamilyen gyógyszert, ami befolyásolhatja a vérnyomást. Lényeges információ, hogy a családban fordult-e elő hirtelen halál, súlyos veleszületett szívbetegség, ritmuszavar, epilepszia vagy éppen az ájulásra való hajlam. A rosszullét időtartama is nagy jelentőségű, illetve, hogy mennyi időbe telt, mire a gyermek tudata feltisztult.

Fizikális és kiegészítő vizsgálatok

A kivizsgálás során először egy alapos fizikális vizsgálat történik, melyet általában precíz vérnyomásmérés követ különböző testhelyzetekben. A belgyógyászati vizsgálat mellett a rutin neurológiai vizsgálatot is el kell végezni, de neurológiai szakorvosi vizsgálat (és EEG) csak abban az esetben indokolt, ha felmerül az epilepszia betegség lehetősége. Kiegészítésképpen EKG-vizsgálat is történik.

Részletes kardiológiai szakvizsgálatot (szívultrahang, 24 órás EKG monitorozás) akkor kell végezni, ha felmerül kardiogén syncope lehetősége. Amennyiben felmerül anyagcsere (metabolikus) eredet lehetősége, általában célzott vér- és vizeletvizsgálat történik. Ha az anamnézis alapján az eszméletvesztés összefüggésbe hozható valamilyen gyógyszerhatással vagy egyéb toxikus anyaggal, akkor célzott laboratóriumi vizsgálat elvégzése szükséges. Pszichogén syncope gyanúja esetén pszichológiai/pszichiátriai vizsgálat javasolt.

Elsősegély eszméletlen csecsemő esetén

Az eszméletlen gyermek ellátásakor az elsődleges cél a légutak biztosítása és a további állapotromlás megakadályozása.

Alapvető teendők eszméletvesztés esetén

1. Teremtse meg a biztonságot!

2. Szólítsa meg, kíméletesen rázza meg! A csecsemők nem mindig adnak egyértelmű jelet, ezért első a reakcióképesség ellenőrzése, az általános betegvizsgálatnak megfelelően hangos megszólítás és bőringer (paskolja meg a talpát, csípje meg bőrét).

3. Hívjon mentőt (112)! Mentőhívást követően kísérje figyelemmel a beteg légzését. Amennyiben a beteg légzése leállt, kezdje meg haladéktalanul az újraélesztést!

4. Légútbiztosítás: Az eszméletlen beteget elsősorban a fulladás veszélye fenyegeti. A sérült szájának kinyitását és a száj-garatüreg áttekintését követően el kell távolítani a vért, véralvadékot, nyákot, hányadékot, ételmaradékot. A légzés és pulzus ellenőrzése után, amennyiben külsérelmi nyomok nem találhatók, a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe kell fektetni, hogy a beteg nyelve ne képezhessen légúti akadályt, és a szájban vagy garatban keletkező váladék, vér és hányadék az alsó szájzug mentén kicsoroghasson.

A stabil oldalfekvő helyzet ellenjavallatát képezi a gerincsérülés, a medencesérülés, a nyílt hasi sérülés, a combcsonttörés és a sorozatos bordatörés. Ilyen esetekben, illetve, ha nem lehetséges a sérült mozgatása, a stabil oldalfekvő helyzet helyett az ún. Eschmark-féle műfogással biztosíthatók szabad légutak. Ennek lényege, hogy a sérült feje mögé térdelve az alsó fogsorát a felső elé kell emelni, és az állkapcsot két kézzel meg kell tartani.

Újraélesztés csecsemőknél

Ha a gyermeknek nincsenek életjelenségei, teljesen tónustalan, nem úgy tartja magát, ahogy addig megszokhattuk, kicsit felhúzott lábakkal, hajlított könyökkel, tehát lóg majd mindene - ebből már lehet tudni, hogy baj van. Ha ez a helyzet, akkor egy kemény felületre fektetjük (pelenkázó, közeli asztal, de akár a föld is), és segítséget hívunk. Ha egyedül vagyunk, előbb megkezdjük az újraélesztést, utána, a babával együtt indulunk a telefonért, hogy hívjuk a mentőket.

Az újraélesztés lépései:

1. Légzés ellenőrzése: Figyeljünk, ha fölé hajolunk, érezzük-e a levegő áramlását, halljuk-e a szuszogását és látjuk-e a mellkas emelkedését? Ha 10 másodperc alatt nincs legalább két légzőmozgás, akkor először befújjuk a levegőt.

2. Légzés befúvása: Mindegy, hogy orron, szájon, vagy mindkettőn, a lényeg, hogy megfelelő szögben, kicsit hátrahajtva legyen a fej, és akkor látnunk kell a mellkas emelkedését. Ötöt fújunk, és aztán megnézzük, hogy történt-e változás az állapotában. Ha normalizálódott a légzés, akkor is kell mentőt hívni, mert ez egy megkezdett újraélesztés.

3. Mellkaskompresszió: Ha nem, akkor folytatjuk: két befújás, és újra 15 nyomás. Ezt egy percig kell csinálni, de ilyenkor elvesztik a szülők az időérzéküket, ezért azt szoktam mondani, hogy négyszer-ötször ismételjék meg. És akkor ez után, lehetőleg a babát kézben tartva, és folytatva az 15-2-es etapokat, el lehet menni a telefonért, ha nincs a közelben, és hívni a mentőt - amennyiben egyedül vagyunk.

Légúti akadály eltávolítása csecsemőknél

Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.

Ha ezek nem oldották meg a helyzetet, akkor van egy kétlépéses manőver, ami segít:

1. Hátütések: Megfordítjuk a babát, úgy, hogy az állkapcsát fogjuk, és a térdünkre fektetjük. A feneke magasabban legyen, mint a feje, de közben tartsuk az állkapcsot, és a két lapocka közé viszünk be 5 határozott ütést a kezünk párnás részével.

2. Mellkasi lökések: Ha ez nem oldotta meg a helyzetet, akkor a mellkasi lökéssel folytatjuk. Kisebb gyerekeknél a csecsemőknél leírtaknak megfelelően alkalmazhat hanyatt fekvő helyzetben mellkasi lökést!

Minden légúti elzáródás (még, ha felszabadult is) esetén indokolt a mentőhívás!

Teendők lázgörcs esetén

Lázgörcs esetén nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk a gyermeket, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés.

Kezelés

A kezelés mindig az eszméletvesztés kiváltó okától függ.

Reflex syncope

A reflex syncope kezelésében általában nincs szükség gyógyszerekre. A legfontosabb a kiváltó faktorok felismerése és kiiktatása. Az iskolás gyermekeknél a legtöbb problémát a helytelen, rendszertelen táplálkozás, az egyenetlen, általában az esti órákra szorítkozó ivás és a mozgásszegény életmód okozza. Éppen ezért a rendszeres testmozgás és megfelelő, rendszeres étkezés és bő folyadékfogyasztás nagyon fontos a megelőzésben.

Gyakori, hogy a hirtelen felállás provokálja az ájulásérzést, ilyenkor tanácsos felkelés előtt még az ágyban néhány testmozgást, lábemelést végezni, csak ezt követően üljön fel a gyermek, majd legalább félperces ülés után álljon fel. Máskor a hosszas állás okozza az ájulást, ilyenkor a testhelyzet változtatása, a lábak keresztezése, a fenékizmok rendszeres megfeszítése, esetleg (ha van rá lehetőség) néhány guggolás segíthet az ájulás megelőzésében. Amennyiben vérvétel kapcsán szokott előfordulni a rosszullét, célszerű fekvő helyzetben venni a vért. Sokszor a zsúfolt, levegőtlen helyiség okozza az ájulást. Lehetőség szerint ezeket a helyeket kerülni kell, ha mégsem lehet, akkor könnyebb, szellősebb ruhát kell felvenni, és közben segíthet a folyadék kortyolgatása is.

Kardiális és pszichogén syncope

A kardiális syncope terápia mindig célzottan történik, a szívritmuszavarnak vagy az egyéb szervi elváltozásnak megfelelően. Ebben az esetben a terápiát mindig kardiológus szakorvos állítja be, és ő is végzi a további gondozást. Ha pszichogén syncope diagnózisa született pszichológiai/pszichiátriai gondozásba vétel javasolt.

Csecsemőkori görcsök

A csecsemőkori görcsök kezelése jellemzően gyógyszeres kezelést igényel. A gyógyszerek mellett a nem gyógyszeres kezelések is előnyösek lehetnek. A kezelési megközelítések a gyermek egyéni szükségleteitől függően változhatnak. A kezelési lehetőségek közé tartoznak az olyan gyógyszerek, mint az ACTH és a vigabatrin, valamint a lehetséges sebészeti beavatkozások.

tags: #gorcsolo #eszmeletlen #csecsemo