A glutén bevezetése a csecsemők étrendjébe sok szülő számára jelent fejtörést. A mai modern világban egyre több információ kering a gluténérzékenységről, allergiáról és az azzal kapcsolatos tévhitekről. Fontos, hogy tisztában legyünk a legfrissebb szakmai ajánlásokkal, különösen, ha 13 hónapos baba táplálásáról van szó, és felmerül a gluténmentes étrend lehetősége.
Mi is az a glutén és a gluténérzékenység?
A glutén a sikérfehérjék összefoglaló neve, amely két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. Lisztérzékenységről, más néven cöliákiáról, akkor beszélünk, ha búza, rozs vagy árpa fogyasztása esetén, az azokban lévő glutén sikérfehérjére autoimmun jellegű reakció alakul ki. Ez egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, hatására a szervezet a transzglutamináz nevű enzim elleni ellenanyagot termeli. Glutén fogyasztás hatására a szervezetben kóros immunfolyamatok indulnak meg, károsítva a vékonybélbolyhok szerkezetét (elsorvadnak), illetve bármely szervet vagy szervrendszert. A betegség pontosan körülírható klinikai tünetekkel jár, főképp felszívódási zavarral, és mivel az ellenanyagot vérteszttel ki lehet kimutatni, a betegséget pontosan meg lehet határozni.
Magyarországon hozzávetőleg minden századik ember érintett gluténérzékenységben. A cöliákia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Javarészt hajlam kérdése, hogy kialakul-e ez a leggyakrabban felszívódási zavarral járó autoimmun betegség (genetikai meghatározottság és még nem pontosan ismert környezeti faktorok kérdése) - mondja Dr. Arató András. A betegség kialakulásához egy génkombináció szükséges, azonban ez a hazai lakosság 30%-ára jellemző, mégsem jelentkezik mindenkinél a cöliákia.

Gluténérzékenység, gabonaallergia, gluténintolerancia: A fogalmak tisztázása
Dr. Arató András gyermekgyógyász szerint alapvetően háromféle kórkép lehetséges, amely a tévedések alapjául szolgál. Ezek közül csak az egyik a lisztérzékenység, más néven gluténérzékenység.
- Lisztérzékenység (cöliákia): Autoimmun betegség, diagnózisa vérteszttel megerősíthető.
- Gabonaallergia: Akárcsak más ételallergiák, ez is immunválasz, de más mechanizmussal és tünetekkel jár.
- Gluténérzékenység (nem cöliákiás gluténérzékenység): Ez a harmadik kórkép alapja, amihez az utóbbi időben a legtöbb mítosz, valótlanság és ellentmondás szövődött. A gluténtartalmú gabonákban található poliszacharidokat az emberi szervezet csak nehezen tudja lebontani. Ezeknek a poliszacharidoknak azonban semmi köze nincs a gluténhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor van szükség gluténmentes diétára, ha az valóban indokolt.
Ezek a gluténérzékenység tünetei! - 2015.10.02. - tv2.hu/fem3cafe
Mikor és hogyan vezessük be a glutént a baba étrendjébe?
Az immunológiai ablak kifejezése azt az időszakot jelenti, amikor 4-6 hónapos kor táján fokozatosan, apránként találkozva az újféle ételtípussal, allergénnel megszokja a baba szervezete az adott anyagot. Ha az adott allergénekkel később találkozna a baba szervezete, könnyen lehet, hogy erősebb reakciót adna rá. Hangsúlyozni kell az óvatosságot, a fokozatosságot, hiszen itt valójában ismerkedésről van szó.
A glutén bevezetését a szakmabeliek 6 hónapos kortól ajánlják kis mennyiségben, így minél hamarabb ki tud derülni, ha a kisbabánknak gluténmentes diétára van szüksége. A 6 hónapos kor tekinthető a leginkább optimálisnak. A jelenlegi ajánlások szerint a gluténtartalmú élelmiszereket kis mennyiségben kell bevezetni a baba étrendjébe valamikor 4 és 7 hónapos kor között. A WHO szerint a kizárólag anyatejes táplálás 6 hónapos korig ajánlott, de ne felejtsük el, hogy nem minden gyerek egyforma.
Glutén bevezetése a hozzátáplálás során: Részletes útmutató
- Anyatejes babák esetében: Azoknál a csecsemőknél, akiknél megvalósult a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás, hét hónapos korig mindenképpen történjen meg a glutén bevezetése. Mindenképpen anyatejet is kapjon ebben az időszakban is, sőt utána is 1-3 hónapig, és az is nagyon fontos, hogy csak kis mennyiségben kapjon glutént, mert az allergia kockázatát az is növeli, ha nagy mennyiséggel indítunk. A kis mennyiség kb. heti 3-4 alkalommal egy kávéskanálnyit jelent. Pépesíthetjük a glutén tartalmú élelmiszert, például zöldségpüréhez keverhetünk egy kis kanál lisztet. Kezdetben ezt időzítsük délelőttre vagy ebédre.
- Tápszeres vagy vegyesen táplált babák esetében: Azoknál a csecsemőknél, ahol nem valósult meg a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás, vagy vegyesen táplálja az anya tápszerrel és anyatejjel, ott 4 és 6 hónap között kell bevezetni a glutént, gyümölcspépekbe keverve, szintén kis mennyiségben.
Korábbi elméletek szerint a cöliákia kialakulása megelőzhető a hozzátáplálás során a glutén megfelelő időben történő bevezetésével. Jelenleg is ez az irányelv van érvényben, némi módosítással: a glutén hozzátáplálását 4-12 hónap kor között érdemes elkezdeni, fokozatosan, kis mennyiségű glutén adásával. A hozzátáplálási elv érvényes akkor is, ha a gyermek családjában jelen van a cöliákia, ebben az esetben sem szabad kihagyni megelőzés céljából a glutént a kicsi étrendjéből.
A glutén bevezetés időpontja és módja is fontos. Utóbbinál arra érdemes odafigyelni, hogy a közkedvelt háztartási keksz cukrot tartalmaz, és sajnos a különféle egyéb babatermékek között is sok van, ami tartalmaz tejport, cukrot, szóját: ezek egyáltalán nem egy pici baba igényeire vannak tervezve. Jó, ha minél változatosabb formában ismeri meg gyermekünk a gabonákat: kóstoljon teljes kiőrlésű lisztből készült finomságokat (pl. HiPP Gyümölcsök teljes kiőrlésű gabonával), zabot (pl. HiPP Alma-áfonya-feketeribizli zabpehellyel) - ne csak a fehérlisztből készült termékeket ismerje, szokja, szeresse meg!

Gluténmentes étrend, ha szükséges
Ha a glutén bevezetése során vagy később kiderül, hogy a babának gluténérzékenysége van, szigorú gluténmentes diétára lesz szükség. Az árpát, búzát, rozst és a tönkölybúzát intolerancia esetén kerülni kell. Ezeknek a gabonaféléknek az elhagyásával ugyanakkor ismét teljesen egészséges életet élhetünk - mondja Dr. Arató András.
Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg, nincs vashiányos anémia vagy haspuffadás, ami segítené a diagnózis felállítását. Mivel nem derül ki, hogy baj van, nem kezd el diétázni a páciens, hosszabb távon azonban súlyos következményekkel járhat. Azért nagyon fontos megfogadni az ajánlásokat (és nem hallgatni azokra, akik egy legyintéssel elintézik, hogy régebben egy két hónapos is kapott a kezébe kenyérhéjat, mégsem lett semmi baja), mert a cöliákia egy súlyos betegség, amelynek kezelésében a megelőzés, a korai felismerés és a diagnózist követően szigorú gluténmentes étrend elengedhetetlen.

Gluténmentes lisztek és alternatívák
Mutatjuk, melyek azok a lisztfajták, amik nem tartalmaznak glutént, így nyugodt szívvel adhatjuk gluténérzékenyeknek is:
| Gluténmentes lisztek | Megjegyzés |
|---|---|
| Kukoricaliszt | Kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. |
| Rizsliszt | Semleges ízű, sokoldalúan felhasználható. |
| Kölesliszt | Tápláló, enyhén édeskés ízű. |
| Hajdinaliszt | Erős, jellegzetes ízű, sütéshez és főzéshez egyaránt. |
| Mandulaliszt | Magas fehérjetartalmú, édes ízű. |
| Quinoaliszt | Teljes értékű fehérjéket tartalmaz, enyhén diós ízű. |
| Kókuszliszt | Édes, rostban gazdag, sütéshez ajánlott. |
| Csicseriborsóliszt | Magas fehérjetartalmú, pikáns ízű. |
| Zöld banán liszt | Rezisztens keményítőt tartalmaz, gluténmentes alternatíva. |
| Tökmagliszt | Jellegzetes ízű, magas fehérje- és rosttartalmú. |
| Szezámliszt | Kellemesen diós ízű, gazdag ásványi anyagokban. |
tags: #glutenmentes #adhato #13 #honapos #baba