Csecsemő Mellkas Problémák és Teendők

Az újszülött és csecsemőkor tele van aggodalomra okot adó jelenségekkel, melyek közül sok ártalmatlan, de vannak olyanok, amelyek azonnali orvosi figyelmet igényelnek. Különösen a mellkas és a légzés kapcsán merülhetnek fel olyan tünetek, amelyek a szülőket aggodalommal tölthetik el. Fontos felismerni, mikor van szó normális élettani folyamatról, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Légúti megbetegedések és váladéktermelés

A légúti megbetegedések jellegzetes tünete lehet a légutakban felhalmozódott váladék, ami hurutos köhögés formájában távozik a szervezetből. A váladék mennyisége, a normálistól eltérő színe és állaga egészségi állapotunkról informálhat, és a háttérben meghúzódó betegségre is felhívhatja a figyelmet. A légutak felszínét borító nyálkahártya és váladék a szervezet fontos védekező fegyvere a fertőző mikrobák és allergének ellen, amelyek irritálják tüdőnket vagy az orrmelléküregeket.

Légúti betegségek, illetve külső-belső ingerek hatására a váladéktermelés fokozódhat, ilyenkor köhögéssel igyekszik szervezetünk megszabadulni tőle, hiszen a felszaporodott váladék ronthatja a gázcserét és felülfertőződéshez is vezethet. A vírusos és bakteriális fertőzések mellett az asztma, allergia, különféle légszennyező anyagok is előidézhetnek produktív köhögést, de hörghurut, COPD vagy tüdőgyulladás esetén is megfigyelhető a fokozott váladéktermelés miatti, köpetürítéssel kísért köhögés.

A híg, vizes, áttetsző váladék normál esetben színtelen, szagtalan, kissé nyálkás állagú. A legnagyobb ijedelmet az okozza, amikor beteg vért lát a köpetben. Mielőtt azonban legrosszabbra gondolnánk, figyeljük meg a mennyiséget, illetve azt is, hogy egyszeri vagy ismétlődő jelenségről van-e szó! A felső légúti fertőzésekben jelentkező erős köhögést kísérheti véres köpet, amit az orr vagy a torok kis ereinek sérülése okozhat, és a betegséggel együtt el is múlik. Emésztőrendszeri kórképek, kiugró vérnyomás, helytelenül beállított vérhígító gyógyszerek és orvosi diagnosztikai vizsgálat (pl. hörgőtükrözés) is okozhatnak hasonló panaszokat.

A hurutos köhögés - különösebb kezelés nélkül - sokszor magától elmúlik. A fentebb említett véres köpetürítés, a hosszan elhúzódó köhögés, valamint a köhögéshez társuló légszomj, fulladás, mellkasi fájdalom esetén azonban mindenképpen indokolt az orvos felkeresése.

Légzési problémák és fejlődési rendellenességek csecsemőkorban

Az újszülöttek és csecsemők légzési nehézségei számos okra vezethetők vissza. Egyik ilyen jelenség a "bedugult orr", melyet az anyatejjel átjutó ösztrogén hatása okozhat, eldugítva a parányi orrjáratokat, akár hónapokkal a születés után is. Aggódni akkor kell, ha nehézlégzés jeleit tapasztaljuk, mint a kitágult orrlyukak, erőteljesen behúzódó mellkas vagy has.

A koraszülött intenzív osztályokon gyakran hallott kifejezés a BPD (bronchopulmonalis dysplasia), ami a terhesség 32. hete előtt született csecsemőknél fordulhat elő. A szülés előtti szteroid adás célja, hogy gyorsítsa a tüdő érését. Ma már főleg CPAP-kezelést kapnak azok a babák, akiknek légzéstámogatásra van szükségük, de a baba állapotától függően intubálásra és gépi lélegeztetésre is szükség lehet.

Egy átlag újszülött, gyermek vagy felnőtt a negatív nyomásnak köszönhetően lélegzik, ami azt jelenti, hogy a levegőt az egyén maga szívja be a tüdőbe, nem pedig külső nyomás útján. A törékeny csecsemők tüdeje ezért sérülhet meg az egyébként életmentő lélegeztetés hatására. Lélegeztető gépet csak végső esetben használnak, akkor is a lehető legkisebb értékekkel és a legrövidebb ideig, hogy a további tüdősérülést megakadályozzák. A baba szaporán lélegezhet, légzési nehezítettség alakulhat ki nála, a mellkas alsó része behúzódik belégzés alatt. Az alacsony vér oxigénszint miatt a baba bőre kékes színű (cianózis), amelyet elsősorban a szája körül, az ajkakon, az ujjak végén lehet felismerni.

Ma már tudjuk, hogy az anyatej gyógyszerként funkcionál a baba ellátása során, hiszen bizonyítottan bármennyi anyatejet is kap a baba, az a rettegett ROP és NEC (retinopathia praematurorum, necrotizáló enterocolitis) előfordulásának esélyét egyértelműen csökkenti. Ma már azt is tudjuk, hogy az anyatej dózisfüggő módon csökkenti a BPD kialakulásának kockázatát is!

Félrenyelés és légúti elzáródás csecsemőknél

A félrenyelés esetén az idegen anyag a légutakba kerül, tehát fulladás veszélyével járhat. Sajnos a betegek 78%-a 5 év alatti. Az oka többnyire az, hogy a gyermek evés közben szaladgál, ugrál, vagy éppen fekve fogyasztja az ételt, de az ijedtség kapcsán beszippantott apró tárgyak is ezt eredményezhetik. Olykor központi idegrendszeri szabályozási zavar miatt történik meg.

Mit nyelnek leggyakrabban félre a gyermekek?

• Darabos étel, olajos magvak, pattogatott kukorica
• Toll kupak, borsó, apró bogyós gyümölcsök (áfonya, ribizli)
• Alma, szőlő, banán, répa, virsli, kenyérhéj
• Cukorka, rágógumi, apró játékrészek, lufi, cukorka csomagolás

A félrenyelés gyakori jelenség, mindenkivel előfordult már ivás, étkezés közben. Ilyenkor a víz, vagy kisebb darab étel a légútba kerül, melyet reflexes, heves köhögési roham követ, a gyermek akár hányhat is. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék, kisebb falat felköhögésével a probléma megoldódik. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat és biztassuk a gyermeket a köhögésre. Nagyon ritkán késői szövődményként - néhány nappal később - magas láz, tüdőgyulladás jelentkezhet.

Mikor merül fel légúti idegentest gyanúja?

• Ha valaki szeme láttára történt az idegentest félrenyelése: fulladás, hirtelen köhögési roham, ami hosszasan fennáll, nem szűnik vagy romlik.
• 5 év alatti kisded gyanús tünetekkel, egyéb magyarázat nélkül.

Mely tünetek utalhatnak légúti idegentestre?

• Sípoló légzési hang, nehézlégzés, rekedtség vagy a hangadás hiánya
• Nyáladzás, nyelési nehezítettség, köhögés, erőlködő, nehezített légzés, vérköpés
• A gyermek nyugtalan, ijedt, a bőrszíne megváltozik (elszürkülés).

A tünetmentesség nem zárja ki az idegentest félrenyelést, olykor napokig nyugalomban megbújhatnak a kisebb tárgyak a légutakban és később jelentkeznek a tünetek!

Mi a teendő félrenyelés esetén?

Már enyhe gyanú esetén is szoros kórházi megfigyelés indokolt! A vizsgálat mellett képalkotó vizsgálat (mellkas röntgen) elvégzése történik. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat és biztassuk a gyermeket a köhögésre. A gyermek állapotától függően felmerülhet a kórházi megfigyelés szükségessége!

Ha a köhögés hatástalan, de a gyermek eszméleténél van:

• Alkalmazzon 5 háti ütést. Csecsemő (1 év alatt) esetén alkarunkra fektetve, nagyobb gyermeknél ülve, páros térdünkre hajtva alkalmazzuk a háti ütéseket a lapockák közé, legfeljebb 5 alkalommal.
• Ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél (1 év felett!) 5 hasi lökés (Heimlich-féle műfogás) próbálható.
• Nagyobb gyermeknél a Heimlich manővert alkalmazza.
• Ha a háti ütések és mellkasi lökések (5+5 alkalommal) hatástalanok, ismételje őket, illetve hívjon segítséget (112), ne hagyja magára a gyermeket! Még ha idő közben a gyermek jobban is lett, felköhögte a folyadékot, idegen testet, minden esetben kórházba szállítás szükséges!

Ha a gyermek a mentést követően eszméletlen:

• Kiáltson segítségért és azonnal kezdje el a gyermek újraélesztését.
• Fektesse kemény alapra, tegye szabaddá a száját, ha lát benne elérhető idegen testet, távolítsa el, egy mozdulattal törölje ki a folyadékot!
• Emelje ki az állát vagy enyhén hajtsa hátra a fejét (neutrális fejhelyzet 1 év alatt) és figyelje a légzését.
• Ha jó légzést tapasztal, őrizze a gyermeket a mentő kiérkezéséig, időről-időre vizsgálva, állapota változott-e?
• Ha nem tapasztal légzést (legfeljebb 10 másodpercig vizsgálva), azonnal kezdje el az újraélesztést! 5 kezdeti befújás után vizsgálja a keringés jeleit (mozgás, köhögés, szem nyitás...), ha nem tapasztal keringést, 15 mellkasi nyomást alkalmazzon a szegycsont alsó harmadában, 100-120/perces frekvenciával.
• Csecsemőnél 2 ujjal, 1 év felett egy kézzel kéztővel, nagyobb gyermeknél a felnőtteknél tanult kétkezes technikával! Ezt követően kb. 1 percig 2 befújást majd 15 mellkasi nyomást ismételjen.
• Ha senki nem értesítette a mentőt (112), ekkor hívja őket, majd a kiérkezésükig folytassa az újraélesztést!

Minden légúti elzáródás (még, ha felszabadult is) esetén indokolt a mentőhívás (104)!

Csecsemőkori bőrproblémák és egyéb jelenségek

Egy újszülött minden rezdülését figyelik az újdonsült szülők. Van néhány olyan jelenség, amely ijedelemre adhat okot, ám legtöbbször ezek hátterében sincs semmilyen komoly ok.

Rohamnak tűnő görcsök

Előfordul, hogy a baba egy-egy izomcsoportja megfeszül. Ez valószínűleg alvás előtti izom-összehúzódás, ugyanolyan ártalmatlan jelenség, mint például a csuklás.Mikor aggódjunk: Ha igazi görcsroham jeleit látjuk - rendellenes szemmozgást vagy a szemek fennakadását, légzési nehézséget, elkékülést, mely öt percig vagy még tovább tart. Ebben az esetben azonnal hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet!

A mellek megnövése fiúknál

Az anyai ösztrogén hatására a csecsemő emlőmirigyei megduzzadhatnak, mely gyakran egyoldali. Nyomásra akár tejszerű váladék, „boszorkánytej” is ürülhet belőlük.Mikor aggódjunk: A bőrpír, az érzékenység vagy társuló láz fertőzés jelei lehetnek, ezért ha ilyet tapasztalunk, forduljunk gyermekorvoshoz.

Véres bukás

A csecsemők „bukása” gyakori jelenség. Ez ijesztő tünet, de ritkán kell aggódni, ha egyébként a kisbaba viselkedése a megszokott. A véres bukás oka lehet az anya kirepedezett, gyulladt mellbimbójából származó lenyelt vér vagy a nyelőcső nyálkahártyájának enyhe sérüléséből eredő, mely egy erőteljesebb bukás következménye.Mikor aggódjunk: Ha a baba betegnek tűnik, sok vért hány, rendszeresen bukik tápszeres etetés után, vagy sugárban hány, azonnal vigyük orvoshoz!

Narancssárgás bőrszín

Amennyiben a baba bőre nem sárga, és a szemfehérje sem, ez nem sárgaság. Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban.

Koszmó

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhető.

Ekcéma

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb, hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat.

A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjen. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjen. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a szteroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.

Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

Csecsemő bőrének jellegzetességei

Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki.

Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott.

Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban.

tags: #csecsemo #mellkas #ver