Gluténérzékenység és terhesség: mindent a tudatos táplálkozásról és a kihívásokról

A várandósság időszaka önmagában is nagyfokú odafigyelést igényel, hiszen a magzat fejlődése az anya tápanyag-ellátottságától függ. Ha ehhez ételintolerancia vagy ételallergia is társul, a helyzet még összetettebbé válik: bizonyos élelmiszercsoportok kiesése miatt nehezebb lehet biztosítani a megnövekedett tápanyagigényt. Az alapelvek ilyenkor is érvényesek, de kiegészülnek speciális szempontokkal is. Ez a cikk dietetikusi szemlélettel foglalja össze, hogyan érdemes - a már korábban diagnosztizált - ételintolerancia mellett is optimálisan táplálkozni a várandósság alatt.

Miért jelent kihívást az ételintolerancia vagy ételallergia várandósság alatt?

A terhesség során több tápanyag iránt nő meg az igény, például:

  • fehérje
  • kalcium
  • D-vitamin
  • folsav, folát
  • vas
  • jód
  • omega-3 zsírsavak

Ha bizonyos élelmiszercsoportokat kerülni kell, ezek pótlása tudatos tervezést igényel. A cél mindig az, hogy a magzat fejlődése zavartalan legyen, miközben az anya is megfelelően táplált marad.

Gluténérzékenység (cöliákia) várandósság alatt - mire figyeljen?

A cöliákia (közismert nevén lisztérzékenység) egy autoimmun eredetű betegség, amelyben a szervezet kóros immunreakciót indít el a gluténnel szemben, vagyis a búzában, árpában és rozsban található fehérjékkel szemben. A glutén fogyasztása a vékonybél nyálkahártyájának károsodását és a bélbolyhok sorvadását okozza, ami tápanyag-felszívódási zavarokhoz vezet. Bár maga a betegség nem gyógyítható, a szigorúan betartott, élethosszig tartó gluténmentes étrend teljes tünetmentességet biztosíthat. A cöliákia genetikai hajlam talaján kialakuló, környezeti tényezők által kiváltott autoimmun folyamat. A glutén egyik összetevője, a gliadin váltja ki azt az immunválaszt, amely a bélbolyhok károsodásához vezet. Fontos kiemelni, hogy a cöliákia nem allergia és nem egyszerű intolerancia, hanem egy élethosszig fennálló állapot, amely az egész szervezet működésére hatással lehet.

A glutén teljes kerülése elengedhetetlen, és a felszívódási zavarok miatt a várandósság különösen érzékeny időszak. A gluténérzékeny személy bélbolyhai károsodtak, így a tápanyagok nem tudnak kellő mértékben felszívódni, így hasznosulni sem. A nem kezelt gluténérzékenység a menstruáció elmaradását és akár meddőséget is okozhat. A tápanyagfelszívódás zavara miatt különböző hiányállapotok alakulnak ki. A zsírban oldódó vitaminok felszívódása is csökken. Ma már nemcsak egyféle, hanem 8-9 féle gluténérzékenységet tartanak számon. A tünetek változhatnak attól függően, hogy melyik fajta érzékenységben szenved. Majdnem 2000 év múlva a holland Dicke igazolta, hogy a coeliákiás diathesis és a glutén fogyasztás között összefüggés van. Az is jellemző, hogy a diagnózis leggyakrabban a reproduktív életszakasz végén születik meg.

A vékonybél bolyhainak károsodása gluténérzékenység esetén

Kihívások és megoldások gluténérzékenység esetén:

  • Kihívás: folát-, vas-, B-vitamin- és rostbevitel biztosítása.
  • Megoldások:
    • gluténmentes teljes értékű gabonák: hajdina, köles, quinoa, barna rizs
    • gluténmentes zab (ha tolerálja a kismama)
    • hüvelyesek, olajos magvak, zöld leveles zöldségek
    • vasban gazdag ételek: húsok, tojás (a várandósság alatt kerülni kell a nyers, vagy lágy tojás fogyasztását, illetve minden olyan ételét, amely nyers tojást tartalmazhat, mint pl. a házi majonéz, tartár, krémek, stb.), hüvelyesek
    • folátban gazdag ételek: spenót, brokkoli, avokádó, citrusfélék
    • orvossal egyeztetett folátpótlás (különösen fontos!)

A gluténtartalmú termékek gluténmentes alternatívákkal helyettesíthetőek. Fontos azonban ellenőrizni a „gluténmentes” jelölést, valamint figyelni a keresztszennyeződésre (pl. közös kenyérpirító, vágódeszka).

Egyéb ételintoleranciák és ételallergiák várandósság alatt

Laktózérzékenység várandósság (terhesség) alatt - mire figyeljen?

A laktóz a tejben és tejtermékekben természetesen előforduló cukor, amelynek lebontását a laktáz enzim végzi. Ha ez az enzim hiányzik vagy nem működik megfelelően, a laktóz emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ahol erjedésnek indulhat, így puffadást, hasi görcsöket és hasmenést okozhat. A laktózérzékenység egyénenként eltérő mértékű: van, aki kisebb mennyiséget gond nélkül tolerál, míg másoknál már minimális bevitel is panaszokat vált ki. A tünetek sok esetben enyhíthetők, mivel a hiányzó laktáz enzim külső forrásból is pótolható, így a tejcukor lebontása könnyebbé válik. Laktózintolerancia esetén a tejfehérje továbbra is fogyasztható. A felnőtt lakosság közel 30%-át érinti a laktóz intolerancia, amelynek oka, hogy a szervezetben csökkent mennyiségű vagy hiányzik a laktáz enzim. Azért „vált” ilyen gyakorivá az utóbbi időben, mert a szűrővizsgálatok sokat fejlődtek, sokkal több emberről derült ki, hogy a tünetek mögött mi az igazi probléma. Másrészt a környezeti ártalmak is sokasodtak, a bélflóra könnyebben felborul. Ennek oka sokféle lehet: a föld károsanyag-tartalma, az élelmiszerekben lévő adalékanyagok, gyógyszerek, vagy a levegő, ami sokkal szennyezettebb. A laktózt nehezen tudják lebontani a tejcukorérzékenyek, mivel náluk a vékonybélben kevesebb a laktáz enzim.

  • Kihívás: kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitel biztosítása.
  • Megoldások:
    • laktózmentes tej, joghurt, kefir, túró, sajtok (a legtöbb kemény sajt természetesen laktózszegény - egyéni intolerancia függvényében fogyaszthatóak)
    • kalciummal dúsított növényi italok (rizs-, zab-, mandulaital)
    • halak (pl. szardínia, lazac) a kalcium és D-vitamin pótlására
    • orvossal egyeztetett D-vitamin-kiegészítés

A laktózmentes sovány tejtermékek fogyasztása ugyanúgy javasolt a várandósság alatt, mint az azt megelőző időszakban. Megoldás lehet a laktózmentes tej, illetve a sokféle laktózmentes tejtermék. Ezeket úgy állítják elő, hogy modellezik a gyártás során az egészséges emésztőrendszerben is lezajló folyamatokat. Amikor tejfogyasztáskor nem érzi jól magát, nem biztos, hogy a tejcukorra érzékeny. Nem elegendő, ha laktózmentes tejtermékeket vásárol, ki kell vizsgálni, hogy pontosan mi a probléma.

Laktózérzékenység és tejfehérje-allergia közötti különbségek

Tejfehérje-allergia (CMPA) várandósság alatt - mire figyeljen?

Nem szabad összekeverni a laktózintoleranciával. Tejfehérje-allergia esetén nem a tejcukor, hanem a tejfehérje okoz problémát, így minden tejtermék kerülendő. Könnyen össze lehet téveszteni a laktózérzékenységet a tejfehérje-allergiával. A tünetek hasonlóak lehetnek, de a kiváltó ok teljesen más. Tejfehérje-allergia esetén a tehéntej kazein vagy laktalbumin alkotórészével szembeni túlérzékenység, illetve kóros immunválasz áll fenn.

  • Kihívás: kalcium, fehérje, B12-vitamin pótlása.
  • Megoldások:
    • kalciummal dúsított növényi italok (szója-, zab-, mandulaital)
    • szójaalapú joghurtok, tofu (kiváló fehérjeforrás)
    • halak, tojás, húsok a B12-vitamin biztosítására
    • magvak, szezámmag, tahini, mandula a kalciumbevitelhez
    • szükség esetén orvossal egyeztetett kalcium- és D-vitamin-kiegészítés

A fentebb javasolt alternatívák - a várandósság ideje alatt is - a mindennapi étrendbe beilleszthetőek.

Fruktózmalabszorpció várandósság alatt - mire figyeljen?

A fruktózmalabszorpció a fruktóz felszívódásának zavara a vékonybélben. Ennek következtében a fruktóz részben emésztetlenül jut a vastagbélbe, ahol erjedésnek indul, ami puffadást, hasi fájdalmat és hasmenést okozhat. Ezt az állapotot sokan - tévesen - fruktózintoleranciának nevezik. A fruktózmalabszorpció jóval gyakoribb, és az egyéni toleranciaszinttől függően általában jól kezelhető, így nincs szükség a fruktóz teljes kiiktatására. A cél az, hogy a panaszokat kiváltó fruktózbevitel mennyiségét csökkentsük, miközben a szervezet számára továbbra is biztosítjuk a szükséges tápanyagokat. A tolerálható fruktózmennyiség egyénenként változó, általában 0-50 gramm között mozog. A fruktóz felszívódási zavara miatt bizonyos gyümölcsök, méz, magas fruktóztartalmú élelmiszerek panaszt okozhatnak, ezért a várandósság ideje alatt (és az azt megelőző és követő időszakban is) ezek kerülendők.

  • Kihívás: rostbevitel, vitaminpótlás, megfelelő energiaellátás.
  • Megoldások:
    • alacsony fruktóztartalmú gyümölcsök: banán, bogyós gyümölcsök, citrusfélék
    • zöldségek széles választéka
    • glükóz-fruktóz arány kedvező gyümölcsök (pl. eper, kivi)
    • kerülendők: alma, körte, mangó, méz, gyümölcslevek
    • rostbevitel zöldségekből, gluténmentes gabonákból, zabpehelyből

4 Must Eat Fruits When You Are Pregnant

Gluténérzékenység, meddőség és terhességi szövődmények

A Dániában készült kutatásban 6.300 cöliákiás és 63.000, cöliákiával nem diagnosztizált páciens terhességi kimenetelét hasonlították össze. A kezdeti időkben azt az eredményt kapták, hogy semmilyen különbség nincs sem a teherbeesési ráták, sem a terhességek kimenetele közt a két csoportban. Ez alapján első blikkre azt gondolhatnánk, hogy a cöliákia nem befolyásolja ezeket a dolgokat. Természetesen ez elhamarkodott következtetés lenne, hiszen a cöliákiával diagnosztizált páciensek gluténmentes diétát tartottak. Tovább követve a fenti hölgyek sorsát, az évek során a 63.000 nem cöliákiás páciens egy részénél később cöliákiát diagnosztizáltak. Ezek alapján egyértelműen kimondható, hogy ismétlődő vetélések, méhen belüli elhalás (illetve egyéb kutatások alapján ismeretlen eredetű meddőség) esetén feltétlenül indokolt a cöliákia kizárása!

2. Maternális oldalon az autoantitestek szintén kötődnek az endometriális endothelsejtek (HEEC) transzglutamináz enzimeihez, gátolva azok migrációját. Emiatt zavar jelentkezik a deciduális angiogenesisben, ami fokozza a vetélés és az intrauterin retardáció kockázatát. (Gasbarrini A, Torre ES, Trivellini C, et al.). Vagy egy másik tanulmány, amelyben 868 nő részvétele mellett az intrauterin retardáció eseteit vizsgálták (Salvatore S, Finazzi S, Radaelli G, et al. Prevalence of undiagnosed celiac disease in the parents of preterm and/or small for gestational age infants). Meloni GF, Dessole S, Vargiu N, et al. The prevalence of celiac disease in infertility. Ferguson R, Holmes GK, Cooke WT. Coeliac didease: fertility and pregnancy. Ludvigsson JF, Montgomery SM, Ekbom A. Celiac disease and risk of adverse fetal outcome: a population-based cohort study.

A meddőség lehetséges okai

Nem-cöliákiás gluténérzékenység

Manapság egyre nagyobb visszhangot kap a szakmában az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység, aminek röviden összefoglalva annyi a lényege, hogy a páciens tünetei gluténmentes diéta hatására megszűnnek, de a laboratóriumi vizsgálatok nem tudják kimutatni a gluténérzékenységet. Ennek az előfordulási gyakoriságát 6%-ra becsülik a kutatók, ami egy hatalmas arányt jelent. Ez egy új, „kiforróban” lévő betegség, ami egyelőre szakmai viták tárgyát képezi, nem tekinthető általánosan elfogadottnak. Fontos kiemelni, hogy a jelen kutatások a „klasszikus”, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható cöliákiáról szólnak.

Gluténérzékenység és pajzsmirigyzavarok

Az anya csökkent pajzsmirigyhormon-termelése igen negatív hatást gyakorol a magzat fejlődésére. A probléma már magát a teherbeesést is nehezítetté teszi, később pedig vetélést idézhet elő. Ezen felül fejlődési károsodást okozhat a magzatnál, valamint preeclampsiához, koraszüléshez, placentaleváláshoz is vezethet. Érdemes tudni, hogy a terhesség során természetes jelenség a pajzsmirigyfunkciók változása. Az első trimeszterben a TSH szintje a HCG emelkedésével némileg csökken, ám később a magzat a pajzsmirigyhormonokat az anyától nyeri, ez pedig változásokkal jár. A várandósság alatt tehát a TSH értéke változó, ám ha az ilyenkor elfogadott referenciatartományon kívül esik a szintje, akkor mindenképp kezelni kell a problémát, hogy a baba megfelelő ütemben és módon fejlődhessen. Amennyiben az anya már a terhessége előtt is tudott a pajzsmirigyzavaráról, úgy érdemes a várandósság alatt rendszeresen ellenőriztetnie a pajzsmirigyfunkcióit, hogy szükség esetén módosítani lehessen a gyógyszeres kezelés adagolásán. Más esetben viszont nincs kötelező szűrés, annak ellenére sem, hogy már több országban, így Magyarországon is felvetették, hogy lenne rá igény. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy-specialistája szerint a már diagnosztizált terhes pajzsmirigybetegeknek havonta célszerű ellenőriztetniük a TSH, T3 és T4 értéküket, más esetekben ilyen gyakorisággal erre nincs szükség. Ellenben - mivel nagy károkat okozhat a probléma - érdemes másoknak is a várandósság alatt legalább egyszer vérvételre menniük, különösen, ha a családjukban előfordult már pajzsmirigybetegség, vagy ha az anyuka gluténérzékeny (az autoimmun pajzsmirigyzavar és a gluténérzékenység együtt járhat). Ezzel még idejében kiderülhet a probléma, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okozna.

Gluténérzékenység és a gyermek jövőbeni egészsége

A cöliákia autoimmun betegség, megjelenésének kockázata magasabb családi halmozódás esetén, ha az első fokú rokon érintett. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor nő az esély arra, hogy a gyermek is cöliákiás lesz. A jelenlegi ajánlások szerint, a hozzátáplálás során 6 hónapos kor körül javasolt a gluténtartalmú ételek bevezetése a gyermek étrendjébe. Ha a gyermek örökölte a gluténérzékenységet, akkor az ellenanyag ebben az időszakban kezd el termelődni a szervezetében. „Bizony előfordulhat, hogy a jellegzetes hasi panaszok hiányában a cöliákia csak későn kerül felismerésre. A károsodott bélflóra, a rossz tápanyagfelszívódás miatt ilyenkor elsősorban a növekedés-, vagy súlyfejlődés elmaradása vagy a kezelésre sem javuló vashiányos vérszegénység kapcsán kerülnek orvoshoz a kis betegek. Ha az anya, apa, vagy testvér cöliákiás, akkor a gyermeknél évente el kell végeztetni a cöliákia kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot. Erre először általában 1-2 éves kor között kerül sor, majd évente szükséges megismételni, hogy eltéréseket időben fel lehessen fedezni. Pozitív eredmény vagy a gyanúra okot adó tünetek esetén további vizsgálatok elvégzésére kerül sor, és ha szükséges a gyermeket gluténmentes étkezésre kell átállítani, még a komolyabb szövődmények megjelenése előtt. Ez a vizsgálat bármikor elvégezhető, a glutén tartalmú ételek fogyasztása előtt is. A szájüreg belső felületéről a kisméretű mintavételi kefe segítségével leváló nyálkahártya hámsejtek kerülnek levételre. Ha tehát a cöliákia genetikai teszt eredménye negatív, akkor a cöliákia kialakulásának valószínűsége nem áll fenn. A szülő megnyugodhat, a panaszmentes gyermeknél nem kell évenként vérvizsgálatot végezni cöliákia szűrés céljából. A pozitív genetikai teszt önmagában nem diagnózis, vagyis nem jelenti azt, hogy a gyermek cöliákiás. Azt mutatja meg, hogy cöliákás családtag esetében a gyermek a betegségre jellemző gént hordozza. „Pozitív genetikai teszt esetén a gyermek mindaddig fogyaszthat gluténtartalmú ételeket, amíg a szerológiai vizsgálat és a vékonybél biopszia alapján a kezelőorvos nem állapítja meg a cöliákia diagnózisát. Amennyiben tehát a családban egyik vagy mindkét szülő, vagy a gyermek testvére cöliákiás, a gyermeknél is lényeges elvégeztetni a szűrővizsgálatot. A genetikai szűréssel a cöliákia későbbi megjelenését lehet kizárni, vagy a kialakulására való hajlamot igazolni. Az említett vizsgálatot, mely szerint a kismama étrendje befolyásolhatja, gluténérzékeny lesz-e a gyerek, Dr. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Arra kérték a várandós nőket, a 22. héttől figyeljék étrendjükben a rostbevitel mennyiségét. A vizsgálat az első lépcsőfok annak feltérképezésében, hogy a várandósság alatti étrend hogyan befolyásolja a gyerek majdani gluténérzékenységének kialakulási esélyeit.

Genetikai hajlam és környezeti tényezők a cöliákia kialakulásában

Általános dietetikai ajánlások ételintolerancia és ételallergia esetén várandósság alatt

Energia- és tápanyagbevitel biztosítása

A várandósság első felében +150 kcal, később +300 kcal napi többlet energiabevitel szükséges. Intolerancia esetén ez gyakran nehezebb, ezért:

  • gyakori, kisebb étkezések
  • energiadús, de jól tolerálható ételek (pl. olajos magvak, avokádó, laktózmentes tejtermékek vagy növényi alternatívák) javasoltak.

Megfelelő fehérjebevitel

A várandósság idején a szervezet fehérjeigénye természetes módon növekszik, hiszen a magzat fejlődése, a méhlepény kialakulása, az anyai szövetek gyarapodása és a vérmennyiség növekedése mind többletfehérjét igényel. A szakmai ajánlások szerint naponta körülbelül +10 % extra fehérje bevitele szükséges a szokásos mennyiségen felül. Ételintolerancia esetén különösen fontos, hogy a kieső élelmiszercsoportokat megfelelő alternatívákkal pótoljuk, és biztosítsuk a teljes értékű fehérjebevitelt. Ezek a:

  • húsok, halak, tojás
  • hüvelyesek (ha tolerálja a várandós)
  • tofu, tempeh (tejfehérje-allergia esetén is megfelelő választás)

Vitamin- és ásványianyag szükséglet, -pótlás

A várandósság idején a vitamin- és ásványianyag-igény természetes módon emelkedik. Ennek nagy része kiegyensúlyozott, változatos étrenddel biztonságosan fedezhető. Amennyiben mégis szükségessé válik étrend kiegészítő alkalmazása, azt minden esetben érdemes kezelőorvossal egyeztetni. Ez különösen fontos ételintolerancia esetén, hiszen bizonyos élelmiszercsoportok kiesése növelheti egyes tápanyaghiányok kockázatát. A szakorvos segít elkerülni a felesleges vagy túlzott pótlást is, amely ugyanúgy kedvezőtlen hatással lehet az anya és a magzat egészségére. Válasszon olyan terhesvitamint, ami laktózmentes, gluténmentes és cukorbetegek is szedhetik. Ez azért nagyon lényeges, mert az egészsége megőrzésének csak egyik pillére a helyes életmód. A baba fejlődéséhez szükséges tápanyagok helyes arányú és kiváló minőségű bevitele elengedhetetlen. A Gravida Optima laktóz- és gluténmentes és bátran szedhető akkor is, ha gesztációs diabétesz áll fenn, vagy eleve cukorbetegséggel küzdött.

4 Must Eat Fruits When You Are Pregnant

Vitaminszükséglet növekedése várandósság alatt

Vitamin megnevezése Szükséglet növekedésének mértéke Napi ajánlott beviteli mennyiség
B1-vitamin 30% 1,5 mg
B2-vitamin 25% 1,8 mg
B6-vitamin 25% 2,6 mg
B12-vitamin 30% 2,6 µg
C-vitamin 30% 80 mg
Folsav 100% 400 µg
E-vitamin 100% 12 mg
A-vitamin 20% 1 mg
D-vitamin 70-100% 10 µg

Ásványi anyagok szükségletének növekedése várandósság alatt

Ásványi anyag neve Szükséglet növekedésének mértéke Napi ajánlott beviteli mennyiség
Kalcium 20-50% 1200 mg
Foszfor 20-50% 930 mg
Magnézium 50% 450 mg
Vas (6. hónaptól) 100% 30 mg
Réz 30% 1,8 mg
Jód 25% 175 µg

Mikor érdemes dietetikust felkeresni?

A várandósság ételintoleranciával nem akadálya az egészséges magzati fejlődésnek, de tudatosabb tervezést igényel. Ilyen helyzetben a személyre szabott étrend különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen a magzat fejlődése és az anya jólléte egyaránt azon múlik, hogy a táplálkozás minden szempontból megfelelő legyen. Keresse fel dietetikust:

  • ha többféle intolerancia áll fenn egyszerre
  • ha a kismama testsúlya nem gyarapszik megfelelően
  • ha gyakoriak az emésztési panaszok
  • ha bizonytalan a tápanyagpótlásban
  • ha gluténérzékenység vagy tejfehérje-allergia áll fenn (ezek fokozott figyelmet igényelnek)

tags: #gluten #intolerancia #terhesseg