Ha a gyermek arra panaszkodik, hogy fáj a füle, esetleg magas láza is van, orvoshoz visszük. Az akut gennyes középfülgyulladás mellett azonban létezik a középfülgyulladásnak egy tünetmentes formája is, amely - ha nem ismerik fel - akár maradandó hallásromláshoz is vezethet. Ez a savós középfülgyulladás, amelyről fontos minél többet tudni.
A savós középfülgyulladás kialakulása
A középfül a fülkürtön keresztül van összeköttetésben az orrüreggel. Ez biztosítja a megfelelő szellőzését és a nyomás kiegyenlítését a középfülben. Ha a fülkürt valamilyen oknál fogva tartósan le van zárva, akkor a szellőzés nem biztosított és vákuum alakul ki a középfülben. Hetek-hónapok alatt itt savós folyadék szaporodik fel. A folyadék miatt füldugulás jelentkezik, a dobhártya és a hallócsontocskák nem tudnak megfelelően működni, a gyermek hallása romlik. Erre semmilyen egyéb, az akut gennyes középfülgyulladásnál jellemző tünet - fájdalom vagy láz - nem figyelmeztet.
A savós középfülgyulladás kialakulhat az egyik vagy mindkét fülben. Talán ez az utóbbi a „szerencsésebb” helyzet, mivel ilyenkor a hallásromlás - mivel mindkét fület érinti - viszonylag hamar feltűnik a szülőknek. A savós folyadék lassan szaporodik fel a középfülben, a hallás ez idő alatt fokozatosan romlik. Ha a középfülben ez a gyulladásos állapot hosszú ideig fennáll, akkor hegesedés alakulhat ki, ami már tartós hallásromlást okozhat és már műtéttel sem minden esetben javítható teljes mértékben.
„Ne gondoljuk, hogy a gyermek puszta figyelmetlenségből nem reagál a kéréseinkre.” A fülkürtöt elzárhatja a túlzott mennyiségben termelődő orrváladék is, ezért nagyon fontos a nátha esetén a rendszeres orrtisztítás. Kisebbeknél orrszívás, a nagyobbakat pedig meg kell tanítani a helyes orrfújásra.
Orrfújás tudománya - felkészítő gyakorlat
Okok és hajlamosító tényezők
Az eredményes kezeléshez a kiváltó okot kell megkeresni, ami a fülkürt elzáródását okozza. Ez lehet akár egy egyszerű nátha, de allergia, reflux vagy tartós orrmandula megnagyobbodás is állhat a háttérben. A fertőzésekre fogékonyabbak a D-vitamin és vashiányos gyerekek. Emellett a hajlam is döntő tényező.
Orrmandula megnagyobbodás
A szaglóképesség csökkenése (hipozmia), amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Az orrmandula megnagyobbodása tehát nem csak a szaglásra, de a fülkürt működésére is negatív hatással lehet.
Diagnózis és kezelés
A fül-orr-gégészeti vizsgálatot kiegészíti a tympanometria, amellyel a dobüregi nyomást lehet mérni. A nemzetközi szakirodalom a savós fülgyulladás esetében a három hónapos tüneti kezelést és a várakozást javasolja.
Példa egy konkrét esetre: orrdugulás és véres váladék
Egy 11 éves lány orra kb. 1 hete be van dugulva, véres rózsaszínes a váladék. Izotóniás sprayt használ, C-vitamint kap, de a dugulás nem múlik, az alsó orrkagylója is gyakran meg van nagyobbodva, ami miatt nem tud levegőt venni, főleg éjjel. Sóoldat mellett éjszakára valamilyen vasoconstrictor orrspray (pl. Nasivin, Otrivin) használható 4-5 napig.
Meningitisz (agyhártyagyulladás) és megelőzése
Az agyhártyagyulladásnak (meningitisz) öt különböző fő fajtája van (vírusos, bakteriális, gombás, parazita által okozott és nem fertőző), de a legtöbb halálos kimenetellel fenyegető fertőzésért mégis a Meningococcus baktérium a felelős. A gennyes agyhártyagyulladásos esetek jelentős részét kiváltó Meningococcus baktériumnak különféle altípusai vannak (A, B, C, W, Y), amelyek közül hazánkban a leggyakoribbak a B és a C szerotípusok.
A legtöbb ember nem betegszik meg, ha ezzel a mikrobával találkozik, sőt a hordozójává válik, s a kórokozó többnyire a garatváladékukban és a torokban zavartalanul tenyészik, tünetek okozása nélkül. Ez persze azt is jelenti, hogy a baktériumot hordozó emberek egyben a Meningococcus terjesztői is. A megbetegedés elkerülésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni.
A meningitisz megelőzésének lépései
- Egészséges életmód: Ehhez elegendő pihentető alvásra, kiegyensúlyozott étrendre és megfelelő mennyiségű, rendszeres testmozgásra van szükség. Az egészséges immunrendszer kialakítása és fenntartása a legjobb védekező stratégia a meningitisz fertőzések ellen.
- Vitaminok szerepe: A különféle vitaminok (különösen az A, C, E és D) nagyon hasznosak a jó egészség megőrzéséhez, és a gyulladások kialakulásának megakadályozásához. Ez vonatkozik az agyhoz és a gerincvelőhöz kötődő gyulladásokra is. A B-vitaminok támogatják az immunrendszert, és az idegrendszert is, így a Meningococcus csak még nehezebben képes fertőzni.
- Higiénia és a fertőzés terjedésének megakadályozása: Ez különösen igaz, ha az érintettek hajlamosak a szájuk és orruk eltakarása nélkül tüsszögni és köhögni. Ha a fertőzésnek való kitettség állandó, akkor érdemes maszkot viselni védekezésképpen. A fertőzést tovább lehet adni csókolózással és más típusú fizikai kontaktussal is. Tudatában kell lennünk, hogy kit csókolunk meg, s abban is biztosnak kell lennünk, hogy az illető egészséges, s nem baktériumhordozó.
- Kézmosás és felületfertőtlenítés: Ha bármilyen helyen megfordulunk (például vécében, vagy háziállatok közelében), ahol előfordulhat a fertőzés, mossunk kezet. A kórokozók könnyen átkerülhetnek a bőrünkre, s ha nem tisztálkodunk megfelelően, s jó eséllyel meg fogják találni az utat, hogy megfertőzzenek bennünket. A munkafelületek, a konyhapult tisztítására érdemes fertőtlenítő szert használni, hiszen ezzel jelentősen csökkenthető az agyhártyagyulladáshoz vezető fertőzések esélye. A személyes tárgyainkat ne hagyjuk, hogy más használja, különösen, ha esély van rá, hogy valamilyen váladékkal együtt kórokozót is felvihet rájuk. Elég csak egy pohárra vagy fogkefére gondolni.
- Élelmiszerbiztonság: A baktériumok néha a húsokon is megtelepednek, így megfelelő hőhatásnak kell kitenni őket, hogy a rájuk tapadt kórokozók elpusztuljanak.
- Védőoltás: A védettség kialakítása az egyik leghatékonyabb stratégia az agyhártyagyulladás megelőzésére. A vakcinák kiváltják az ellenanyag-termelést a szervezetben, s így, amikor a kórokozó megpróbál behatolni a szervezetbe, ott már felkészült védelem várja. A védőoltásokat a fejletlen immunrendszerű csecsemőknek különösen ajánlják az orvosok, a kamaszkorhoz közeledve 11-12 évesen is jó beadatni a vakcinát, majd 16-18 évesen egy ismétlést, amivel fokozott védettség szerezhető. Ez azért fontos, mert a meningitisz 16 és 21 éves kor között a leggyakoribb, különösen a szoros (kollégiumi) közösségben élő diákok között.
