Genetikai vizsgálatok magzatvízből: Az amniocentézis és jelentősége a prenatális diagnosztikában

A magzatok genetikai egészségének diagnosztikus, azaz 99,9% feletti megbízhatóságot adó vizsgálata a tőlük származó kromoszómák laboratóriumi elemzésével történik. Az ehhez szükséges mintavétel minden esetben beavatkozással járó mintavétellel történik, hogy a méhlepény vagy magzatvíz (amnion) mintát lehessen elemezni, melyben a szükséges magzati kromoszómák megtalálhatók. Napjainkban az ultrahangvizsgálatok és a laboratóriumi technika révén egyre nagyobb lehetőség van arra, hogy a magzat méhen belüli állapotát és az esetleges fejlődési rendellenességeit minél korábban felismerjük.

Mi az amniocentézis?

Az amniocentézis (magzatvízvizsgálat) során a magzatot körülvevő magzatvízből az anya hasfalán keresztül vékony tűvel vesznek mintát, mellyel sejtjeinek genetikai és kromoszómális épségét vizsgálják. A magzatvízben sejtek és különféle fehérjék találhatók. Mivel ezen sejtek magzati eredetűek, tartalmazzák a magzat teljes genetikai állományát. A teszt segítségével 98-99%-ban diagnosztizálhatók a leggyakoribb kromoszómális eltérések (Down-szindróma, Edwards-szindróma, Patau-szindróma), illetve számos más genetikai rendellenesség még magzati korban.

A vizsgálat nem kötelező, csak ajánlott lehet. Fontos kiemelni, hogy a teszttel vizsgált betegségek többségére nincs gyógymód.

Mikor indokolt az amniocentézis?

A vizsgálat abban az esetben javasolt, amennyiben felmerül a genetikai betegség gyanúja, rizikója. Az alábbi esetek vethetik fel a genetikai betegség gyanúját:

• Genetikai ultrahang (első trimeszter) során eltérések mutatkoznak, melynek oka lehet genetikai eltérés.
• 35 év feletti kismama.
• Előző terhesség során bizonyított genetikai rendellenesség volt észlelhető.
• Ha a családi anamnézisben sarlósejtes vérszegénység, thalassaemia, cisztás fibrózis vagy izomdisztrófia fordult elő.
• Kóros vérvételi szűrési eredmények (pl. invazív prenatális teszt).
• Ismert családi kromoszóma-rendellenesség hordozása.

Ezen kívül, a magzatvíz-mintavétel egyéb céljai lehetnek:

• A magzati tüdő érettségének vizsgálata.
• Magzati infekció (fertőzés) igazolása.
• Megnövekedett magzatvíz lecsapolása.
• Apasági teszt elvégzése.

Hogyan történik a magzatvíz-mintavétel?

Az amniocentézis minimálinvazív sebészeti eljárás, melynek lényege, hogy a magzatburkon (amnionburok) áthatolva magzatvízmintát nyerjünk. A magzatvíz-mintavétel optimális időpontja a terhesség 16-18. hete körül van. Ekkor a legtöbb az élő - tehát a vizsgálat számára felhasználható sejtek aránya - a magzatvízben.

1. Előkészületek: A vizsgálat elvégzése előtt a kismama tájékoztatást kap a teszt előnyeiről és kockázatairól. A beavatkozás előtt részletes ultrahangvizsgálat történik, ekkor kell megítélni a magzat életjelenségeit, méhen belüli helyzetét, a lepény tapadási helyét, a magzatvíz mennyiségét, és kiválasztani a beavatkozás helyét. Telt hólyaggal javasolt a vizsgálatra érkezni, hiszen ez megkönnyíti a mintavételt.
2. A beavatkozás: Az anyai hasfal fertőtlenítése és a tervezett behatolási hely (lidocainnal történő) érzéstelenítése után, hasi-UH-kontroll mellett igen vékony tűvel (átmérő: 1,2 mm!) a hasfalon és méhizomzaton keresztül, a magzatburkot átszúrva érnek az amnionűrbe, ahonnan a kívánt magzatvízmintát nyerik. A tű hegye úgy van kiképezve, hogy a tű többi részétől eltérően intenzívebb UH-jelet ad, így pontosan észlelhető, hogy hol helyezkedik el - elkerülendő az esetleges magzati, lepény- vagy köldökzsinór-sérülést. A tű bevezetése nagyon óvatosan történik. Körülbelül 10 ml magzatvíz kerül eltávolításra.
3. Ikerterhesség esetén: Ha ikerterhességben végzik a vizsgálatot, akkor mindkét burok belsejéből mintát kell venni. Ebben az esetben az első magzatburokba még valamilyen színes festékoldatot is bejuttatnak, hogy egyértelműen biztosak legyenek abban, hogy a minták a két különböző magzatburokból származnak.
4. A vizsgálat időtartama: A mintavétel nagyjából 10 percet vesz igénybe, az egész vizsgálat összességében fél óra alatt elvégezhető.
5. Fájdalom: A vizsgálat nem mondható fájdalmasnak, csupán kellemetlennek. A kismamák elmondása alapján menstruációs fájdalomhoz hasonló fájdalom, illetve nyomó érzés tapasztalható, míg a tűt kihúzzák.

Az amniocentézis után

A mintavételt követően az ultrahang segítségével ellenőrzik a magzat szívhangját. A magzatvízvizsgálatot követően a nap további részében pihenés javasolt, megterhelő fizikai aktivitást a kismama ne végezzen. Előfordulhat, hogy menstruációs fájdalomhoz hasonló fájdalma jelentkezik, valamint a pecsételő vérzés is normális a vizsgálatot követő pár órában. A fájdalomra paracetamol tartalmú fájdalomcsillapító adása javasolt.

Amennyiben az alábbiak közül bármelyet tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz: állandó, súlyos fájdalom, láz, hidegrázás, hüvelyi folyás, összehúzódásokat érez, hüvelyi vérzés, a szúrás helye piros, gyulladt, rendellenes magzatmozgást tapasztal.

A magzat általában több magzatvizet termel a beavatkozást követően, mint amennyit kiszívtunk, ezért a néhány héttel később elvégzett kontroll-ultrahangvizsgálat során gyakran az átlagosnál több magzatvizet fognak észlelni.

Milyen betegségek diagnosztizálhatók amniocentézissel?

A magzatvíz-analízist többféle célból is végezhetik, továbbá az elvégzett vizsgálatok típusa az adott klinikai kérdéstől függ. A magzatvizet speciális genetikai laboratóriumban vizsgálják. A sejteket a különleges tenyésztési eljárás során néhány napig tápoldatban tartják. Ezután következik a laboratóriumi vizsgálat. A vizsgálat pontos iránya a terhes vagy családja genetikai anamnézisétől függ.

1. Kromoszóma-rendellenességek és genetikai betegségek kimutatása

• Kromoszóma analízis (kariotipizálás): Ez egy citogenetikai vizsgálat, amely a kromoszómák számának és szerkezetének eltéréseit mutatja ki. A vizsgálat során a magzatvíz mintából nyert sejteket laboratóriumi körülmények között tenyésztik, majd ezek sejtmagjában elemzik a 22 autoszómapárt és a nemi kromoszómákat (XX vagy XY). Néhány ezek közül:
  • Down-szindróma (21-es triszómia): plusz egy 21-es kromoszóma található a test összes vagy legtöbb sejtjében.
  • Edwards-szindróma (18-as triszómia): oka a plusz egy 18-as kromoszóma.
  • Patau-szindróma (13-as triszómia): oka plusz egy 13-as kromoszóma jelenléte.
  • Klinefelter-szindróma: leggyakoribb nemi kromoszóma-rendellenesség férfiaknál, plusz egy X-kromoszómával (XXY).
  • Turner-szindróma: lányoknál fordul elő, hiányzó X-kromoszóma esetén.
  Mellékesen a kromoszóma analízis segítségével a magzat neme is egyértelműen meghatározható.
• Genetikai vizsgálat (molekuláris teszt): Ez a vizsgálat a magzati DNS-ben specifikus génmutációkat keres, amelyek öröklött betegségekhez kapcsolódnak. A vizsgálatokat célzottan, a szülők személyes és családi kórelőzménye alapján kérik. Néhány példa a gyakrabban végzett genetikai vizsgálatokra:
  • Cisztás fibrózis
  • Tay-Sachs-kór
  • Sarlósejtes anémia
  • Thalassaemia

2. Fejlődési rendellenességek

A velőcső záródási rendellenességek - mint például a spina bifida (nyitott gerinc) vagy az anencephalia (nagy agy, az agykoponya és a fejbőr részleges vagy teljes hiánya) - kimutatására szolgáló vizsgálatok olyan anyagokat mérnek a magzatvízben, amelyek kóros mennyiségben lehetnek jelen, ha a magzat anatómiai fejlődési rendellenességben szenved:

• AFP (alfa-fötoprotein): emelkedett szintje velőcső záródási rendellenesség esetén fordulhat elő.
• Acetilkolin-észteráz: szintén megemelkedhet velőcső záródási rendellenességek, illetve más anatómiai eltérések esetén.

Ezeknek a markereknek a vizsgálatát a gyakorlatban ma már nagyrészt egy részletes, második trimeszteri ultrahangvizsgálat váltotta fel, amelyet jellemzően a 18-22. terhességi hét között végeznek.

3. Magzati Rh(D) vércsoport összeférhetetlenségek

Ha a magzat az apától örökölt Rh-antigéneket, és az anya Rh-negatív, fennáll a magzat-anya vércsoport-összeférhetetlenség kockázata. Ilyenkor az anyai szervezet által termelt ellenanyagok áthatolhatnak a placentán, és a magzat vörösvértestjeihez kötődve azok lebomlását idézhetik elő, ami hemolitikus anémiához vezethet.

• Bilirubin meghatározás: A magzat hemolitikus anémiájának kimutatására és követésére körülbelül a 25. terhességi héttől kezdődően rendszeresen bilirubinszint vizsgálatokat végezhetnek a magzatvízből.

Az eredmények és azok értelmezése

A három leggyakoribb kromoszóma eltérés (Down-szindróma, Edwards-szindróma, Patau-szindróma) vizsgálatának eredménye általában 3 munkanapon belül megérkezik, PCR teszttel akár 3-4 munkanapon belül. Komplexebb vizsgálat esetén az eredményre akár 3 hetet is várni szükséges. Ritkán előfordul, hogy a sejtek nem növekednek, nem osztódnak. Ebben az esetben meg kell ismételni a beavatkozást. Körülbelül két hét kell ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű osztódás alakuljon ki, s ekkor végezhető el a vizsgálat.

Amennyiben a teszt genetikai eltérést mutat, a szülők tájékoztatást kapnak az eredményről és a megfelelő információk birtokában döntenek a terhesség további kimeneteléről. Ha a szülők a magzat megtartása mellett döntenek, az egészségügyi személyzet tagjaitól megfelelő tájékoztatást és támogatást kapnak, így felkészülve várhatják gyermekük megszületését.

Az amniocentézis kockázatai

Bár az amniocentézis elég biztonságos eljárás, néhány szövődményt rejt magában. A méhlepény és a magzatvíz vizsgálata nem veszélytelen, 0,5-1%-kal megemeli a vetélés kockázatát. A vetélési kockázat mindkét vizsgálat esetén egyes terhességnél kb. 0,5-1%, ikerterhesség esetén kb. 0,2%. A kockázatok gyakorisága a 15. hét előtt fokozott, ezért csak a 15. hetet követően ajánlott a vizsgálat elvégzése.

További szövődmények lehetnek:

• Beavatkozást követő görcsölés.
• Vérzés (enyhébb vérezgetés, pecsételés gyakori a vizsgálatot követően 1-2 napig).
• Igen ritkán fertőzés (a higiéniai szabályok betartásával minimális az esélye).
• Magzatvízszivárgás.
• Magzati anémia az Rh-összeférhetetlenség következtében.
• Dongaláb (ritka).
• Nem megfelelő folyadék mintavétele, ekkor újbóli vizsgálat válik indokolttá (6%).

A HIV, HCV és HBV vírusok magzatvíz vizsgálat során az anyáról a magzatra átvihetők, így a fent említett vírust hordozó édesanyáknál a vizsgálat nem javasolt.

Az amniocentézis alternatívái

Bizonyos esetekben indokolt olyan ún. diagnosztikus vizsgálatot végezni, amikor nem elegendő a szűrővizsgálatok elvégzése és szükség van a teljes értékű magzati diagnózis felállítására.

• Chorionboholy biopszia (CVS): A méhlepényvizsgálatot 11-12. hetes kortól végezzük. Ilyenkor a hasfalon keresztül egy vékony tű segítségével mintát veszünk a méhlepényből. Mivel a méhlepény is a magzat genetikai információit hordozza, a sejtek genetikai vizsgálatával gyakorlatilag 100%-os eséllyel megerősíthető vagy kizárható a Down-szindróma, illetve minden számbeli és durva szerkezetbeli eltérés, illetve indokolt esetben monogénes betegség. Előnye, hogy nagyon korán elvégezhető és általában pár nap alatt eredményt ad. A vizsgálatot a 11-14. héten végzik, amennyiben szükséges később is elvégezhető. A vetélés kockázata hasonló a magzatvízvizsgálathoz (1 a 100-ból).
• NIFTY-teszt: A CVS-sel és az AC-vel megegyező - lényegében 100%-os pontosságú, de nem diagnosztikus - vizsgálat a NIFTY-teszt. Ez egy non-invazív prenatális teszt (NIPT), amely az anyai vérből vizsgálja a magzati DNS-t.
• Kombinált teszt: Ez egy Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.

tags: #genetikai #vizsgalat #magzatvizbol