Mindent az érzéstelenítésről: fájdalommentes beavatkozások modern megoldásokkal

A fájdalom és a fájdalomtól való félelem érzése az egyik legrosszabb érzés az ember életében. A Hippokratészi orvosi eskü is így kezdődik: "Csillapítsd a fájdalmat és a szomjúságot!" Az orvosi gyakorlatban alapelv, hogy sem a vizsgálatoknál, sem a műtéti beavatkozásoknál a beteg ne érezzen semmilyen fájdalmat. Ezért a fájdalmas vizsgálatokat és minden műtétet érzéstelenítésben végzünk.

Az érzéstelenítés fajtáit bemutató infografika

Mi is az anesztézia?

Az anesztézia ("érzés", magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség) olyan állapot, amelyben az érzékelést részben vagy teljesen blokkoljuk, így a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel. Az érzéstelenítés lehetővé teszi, hogy fájdalommentesen végezzünk el műtéti vagy diagnosztikai beavatkozásokat.

Az anesztéziának különböző módszerei vannak, amelyek kiválasztása nagyban függ a beavatkozás jellegétől, a beteg állapotától és egyéb kísérő betegségeitől. Az orvosi gyakorlatban a műtéti érzéstelenítésnek két alapvető módszere ismert:

  • Helyi érzéstelenítés (lokális anesztézia)
  • Általános érzéstelenítés (narkózis, altatás)

Helyi érzéstelenítés (lokális anesztézia)

A helyi érzéstelenítés célja, hogy hatására a beteg az orvosi beavatkozás vagy műtét alatt ne érezzen fájdalmat. Az érzéstelenség és fájdalommentesség csak az érintett területre korlátozódik, a beteg a beavatkozás alatt éber, nem alszik. Általában kisebb sebészeti műtétek, valamint fogászati beavatkozások esetén alkalmazzák.

Mikor alkalmazzák a helyi érzéstelenítést?

Leggyakrabban a következő beavatkozások esetében használnak helyi érzéstelenítést:

  • Fogtömések vagy bölcsességfog eltávolítása
  • Anyajegyek és szemölcsök eltávolítása
  • Szemműtétek egyes típusai (például szürkehályog műtét)
  • Biopszia (szövetminta)
  • Bizonyos típusú agyi műtétek során, amikor fontos, hogy ébren maradjon a beteg
  • Kisebb sérülések ellátása (például bőrsebek, csuklótörés)
  • Kisebb választott műtétek (például ganglion, pattanó ujj)

Olykor nyugtató hatású gyógyszert is adnak az érzéstelenítőszer mellé, ha ez indokolt.

Helyi érzéstelenítési technikák

A helyi érzéstelenítők beadási módjától függően beszélhetünk:

  1. Felületes érzéstelenítés: Az érzéstelenítőszert spray vagy ecsetelés formájában juttatják a nyálkahártyán át a szövetek közé. Az érzéstelenítő szerek csak a nyálkahártyákon keresztül képesek felszívódni, a bőr hámrétegén nem tudnak átjutni. Ha a hámrétegen keresztül akarunk érzéstelenítőt átjuttatni, akkor a hám rétegét meg kell bontani.
  2. Injekciós érzéstelenítés: Amennyiben mélyebb területet szeretne az orvos érzésteleníteni, akkor a gyógyszert injekció formájában juttatja be a bőr alá (szubkután) vagy az érbe, idegbe, esetleg a gerinccsatornába.
A helyi érzéstelenítés beadási módjait bemutató ábra

A mélyebb területeket érintő helyi érzéstelenítés módszerei:

  • Blokád érzéstelenítés: Egy érzőideg működését, inger vezetését függesztik fel, így az érzéstelenítés hatása az ideg által beidegzett szervre és területre terjed ki.
  • Plexus blokád vagy idegfonat blokád: Az érzéketlenséget egy egész végtagon vagy szerven úgy érik el, hogy felfüggesztik az idegfonat működését érzéstelenítőszert tartalmazó injekció alkalmazásával.
  • Epidurális érzéstelenítés: A gerincben található epidurális térbe juttatott érzéstelenítőszerrel függesztik fel a gerincvelői ideggyök működését, és ezáltal egyszerre több végtagon és szerven érnek el érzéstelenséget (pl. császármetszés esetén kanül behelyezésével).
  • Spinális érzéstelenítés: A gerincközeli érzéstelenítés azon fajtája, mikor közvetlenül a gerincfolyadékba történik a gyógyszer beadása. Hatására kb. 10 perc múlva az adott testfélen érzés-, valamint mozgáskiesés érhető el, ami kb. 4-5 óra múlva szűnik meg. Kanült ilyenkor nem helyeznek be, a gyógyszer beadása egyszeri.
  • Szubarachnoidális érzéstelenítés: A kemény agyburkon belül a gerincvelői ideggyökök működését blokkolják, és szintén egyszerre több végtagon és szerven érnek el érzéstelenséget (pl. alhasi szervek és alsó végtagok esetében).

A leggyakrabban használatos helyi érzéstelenítőszerek a következők:

  • Lidokain
  • Prokain
  • Trimekain
  • Ropivakain
  • Bupivakain
  • Ultrakain
  • Novokain

A helyi érzéstelenítés kockázatai és utóhatásai

A helyi érzéstelenítőszerek rendkívül ritkán okozhatnak mellékhatásokat, mint például allergiás reakciók, szívritmuszavar, vérnyomás csökkenés, görcsroham, homályos látás, szédülés, fejfájás. Amennyiben korábban volt allergiás reakciója helyi érzéstelenítés során, azt mindenképpen jelezze kezelőorvosának.

Helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozások után a beteg legtöbbször otthonába távozhat. Az érzéstelenítószerek hatása beavatkozástól és hatóanyagtól függően 10-30 perctől akár órákon át is tarthat. Az érzőidegek érzéstelenítését jelző tünetek (pl. zsibbadás, átmeneti izombénulás) elmúlásáig körültekintőnek kell maradni a napi aktivitáshoz való visszatérésben.

Általános érzéstelenítés (narkózis, altatás)

Az általános érzéstelenítés teljes érzékelést és tudatosságot gátol. Alkalmazása különösen nagyobb műtétek esetén indokolt, ahol elengedhetetlen az öntudatlan állapot. Narkózis alatt átmenetileg az öntudat is kiesik. Innen ered az altatás kifejezés, bár élettani szempontból a narkózis nem azonos az alvással.

Aneszteziológus elmagyarázza: Milyen érzés felébredni

Az altatás módjai

Az általános érzéstelenítés, az altatószer bejuttatás módja szerint lehet:

  • Inhalációs narkózis: Belélegezhető altatószereket alkalmaznak, amelyeket úgynevezett altatógéppel juttatnak a betegbe. Az inhalációs altatás (narkózis) nagy kezdeti gázáramlással, és lehetőleg magas induló altatógáz koncentrációval kezdődik. Ekkor töltjük fel a szervezetet inhalációs anesztetikummal. Az altatás befejezése az anesztetikum adagolásának beszüntetésével és a gázáramlás csökkentésével érjük el. A gőz halmazállapotú gyógyszerek általában párolgó inhalációs anesztetikumok: Halothan, Enfluran, Isofluran, Sevofluran, Desfluran.
  • Intravénás narkózis: Az altatáshoz szükséges gyógyszereket vénás injekció formájában adják be. Ilyenkor a beadott gyógyszer mennyiségét alapos számolás után adják be, mert hatása meghatározott ideig tart.
  • Kombinált anesztézia: Amikor az előző két módszert együtt alkalmazzák. A kombinált általános érzéstelenítés előnye, hogy egy-egy szerből kevesebb mennyiség is elegendő, így csökkenteni tudjuk a túladagolás veszélyét, és nem alakul ki ártalmas gyógyszer koncentráció.

Az aneszteziológus szerepe és az altatás folyamata

Amikor valaki műtét előtt áll, a beavatkozást megelőzően aneszteziológus konzultál vele. Az aneszteziológus szakorvos a sebésszel együtt gondoskodik a beteg műtéti előkészítéséről, és a műtéti team tagjaként arról, hogy a pácienst minél kisebb megterhelés érje az operáció során.

A beavatkozás előtt a beteg légzőszervi, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokon esik át, amelyen felmérik az általános fizikai állapotát, számba vesznek minden olyan körülményt, ami veszélyeztetheti a műtét sikerét. Áttekintik korábbi műtéteit, fennálló betegségeit, rendszeresen alkalmazott gyógyszereit.

Az aneszteziológus ezek alapján egyénre szabottan, az adott beavatkozás jellegének, súlyosságának, várható időtartamának megfelelőn választja ki a műtét során alkalmazandó érzéstelenítési eljárást. A beavatkozás előtt ismerteti a beteggel a műtéti érzéstelenítéssel kapcsolatos tudnivalókat, azok kockázatát és megbeszélik a szükséges teendőket.

Az általános érzéstelenítés a bevezetéssel (indukció) kezdődik, ami a bealtatószerek adagolásának kezdetétől, a műtétre való alkalmasság eléréséig tart. Az altatás fenntartása során a szükséges anesztéziát műtét alatt folyamatosan szinten tartjuk. A fenntartás alatt a beteg életfontos funkcióit folyamatosan ellenőrizzük (monitorozzuk).

Műtőben lévő monitorok

A műtét alatt az aneszteziológus szakorvos folyamatosan monitorozza a narkózis mélységét, annak hatásait és a beteg életfunkcióit: légzését, a vér oxigéntelítettségét, vérnyomását, szívműködését, az izomtónusát. A mai modern technikának köszönhetően maga az altatás már nem okozhat problémákat.

Az altatás lehetséges szövődményei

Az általános - altatásos - érzéstelenítést követően előfordulhat:

  • Szédülés
  • Enyhe rosszullét
  • Fejfájás
  • Torokfájás
  • Vizeletürítési nehézségek
  • Émelygés

Kombinált érzéstelenítés: a legkomfortosabb megoldás

Tekintettel arra, hogy a helyi érzéstelenítésnél a tűszúrást és az azt követő feszítő fájdalmat nem lehet kikerülni, az altatásnál pedig az ébredés után azonnal jelentkezik a műtéti fájdalom, találni kellett egy olyan megoldást, ami megszünteti a beteg műtét előtti szorongását és félelmét a műtét alatti és utáni fájdalomtól.

A tökéletes - a beteg számára legkomfortosabb érzést biztosító - megoldás az extra erős fájdalomcsillapítás, amit a kétféle érzéstelenítés kombinálásával érünk el. A beteget először elaltatjuk, ezután végezzük el a helyi érzéstelenítést. Mivel a beteg már alszik, amikor a helyi érzéstelenítést elvégezzük, az ezzel járó kellemetlenségeket már természetesen nem érzi.

A műtét végén tiszta tudattal, a saját lábán hagyja el a műtőt, azonban a beadott érzéstelenítőnek köszönhetően nem érez semmilyen fájdalmat. A beadott helyi érzéstelenítő a beavatkozás után kb. 4-5 órán keresztül még hat, ezzel biztosítva a műtét utáni fájdalommentességet.

tags: #gatmetszes #erzestelenites #mit #adnak