A fürjtojás megtermékenyítése és keltetése: Amit tudni érdemes

A japánfürj, viszonylag kis helyen tartható, takarmányozása könnyen megoldható, miközben a családot is elláthatja tojással és némi hússal. Valószínű, hogy ezért került újra az érdeklődés előterébe e kistestű madár tenyésztése. A fürjek tartása, tojásának és húsának előállítása egyre népszerűbb hobbi, részben az egészségügyi előnyök és a könnyű karbantartás miatt.

A fürjtenyésztés magában foglalja a fürjek kiválasztását és tenyésztését olyan meghatározott tulajdonságok szerint, mint a méret, a szín, a tojástermelés és a hústermelés. Az otthoni inkubáció számos előnnyel jár, például megszünteti a tenyészanyag vásárlásának pénzügyi költségeit, és 100%-os garanciát ad arra, hogy valóban jó minőségű tojásokat kapjon egészséges fürjtől. Fontos, hogy a teljes értékű és szaporodásra kész utódok megszerzéséhez csak fiatal, egészséges egyedek petéit válasszuk ki. Az inkubáció lehetővé teszi a baromfitenyésztők számára, hogy évente legalább 10-12-szer növeljék a fürjállományt.

Fürjtojások egy tálcán

A japánfürj jellemzői és ivarmeghatározás

A japánfürj igen közeli rokona az európai fürjnek. Testalakulása és tollazata is nagyon hasonlít a hazánkban élő fürjéhez. Teste kissé zömök, nyaka közepesen hosszú, csüdje tollatlan, a feje és a nyaka tollal jól fedett. Taraja és állebenye sem a hím- sem a nőivarúnak nincs. Tollazata az európaiéhoz hasonlóan tarka (vadas, fogolyszínű). Az európai fürjtől - mivel ahhoz megtévesztésig hasonlít - legbiztosabban eltérő hívóhangja alapján tudjuk megkülönböztetni. Az európai fürj hívóhangja dallamosnak tűnő hosszú-hosszú-rövid fütty (pitypa-laty), ezzel szemben a japánfürj kakasa teljesen dallamtalan, csikorgó kurjantáshoz hasonló rekedtes hangon hívja a párját. A hívogatás az ivarérés kezdetén 5-6 hetes korban kezdődik és a párzás idején hallható.

A fürjek neme az elsődleges és a másodlagos ivarjelleg alapján egyaránt megállapítható. Napos korban jó szem és megfelelő gyakorlat szükséges az ivarok szétválasztásához. A külső bélyegek alapján már három-négy hetes korban kisebb gyakorlattal is megállapítható az ivari hovatartozás. Tollazatuk a torok- és melltájon eltérő. A tojókon láthatóvá válik a világos torokfolt, alatta szürke alapon fehéren pontozott a melltollazat. A tojók fejlődése, növekedési erélye nagyobb. A nemek közötti eltérés szembetűnő. Kifejlett korban a kakasok súlya 15-18 százalékkal kisebb a tojókénál. Hangadásuk általában egyező, enyhén sípoló csipogás „pijju-pijju” hangzással. Nagyobb ijedelem esetén a megijedt egyed sikoltásszerű vijjogó hangot ad, zavarás esetén az ólban enyhe krr-krr dorombolás hallható.

A japánfürj kakas és tojó közötti különbségek illusztrációja

Szaporítás és keltetés

A fürjtojó általában 50-60 napos korra válik ivaréretté, ekkor már megkezdi a tojásrakást. A kakasok ivarérése pár nappal elhúzódik. Erre a korra a japánfürjek elérik kifejlett kori testtömegüknek 75-80 százalékát, vagyis a 170-180 grammot. Az ivarérés bizonyos mértékig a tartási körülményekkel és a takarmányozással is befolyásolható; fehérjében dúsabb takarmányozással pedig néhány nappal később következik be. Az ivarérés gyorsítása nem célszerű. Az ivarérett állatok tenyésztésre még nem alkalmasak. A párosítást azonban célszerű már az ivarérést megelőzően, de legalább azzal egy időben végrehajtani. Így egymást megszokva kellő nyugalom alakul ki közöttük addigra, amire a tojásaikat keltetésre használjuk.

A fürjek életkora befolyásolja a tojások keltethetőségét. A megtermékenyített tojások keltethetőségét a tojók életkora a kakasokénál nagyobb mértékben befolyásolja. Hatvan napnál fiatalabb és tíz hónaposnál idősebb tojók tojásai csak gyengébb eredménnyel keltethetők. A fürjek hasznos élettartama a tenyésztésben és az árutermelésben is legfeljebb egy évre tehető. A kakasok a második évben is jól termékenyítenek és eléggé aktívak.

A szülőállomány kialakítása és ivararány

Mielőtt otthoni inkubációs tevékenységet folytatna a fürjtojásokban, megfelelően ki kell alakítania a szülőállományt. A később megszerzett utódok minősége valóban attól függ, mennyire hozzáértően közelíti meg ezt a folyamatot. Az inkubációs anyag megszerzéséhez a szülőállomány kizárólag egészséges és fiatal egyedekből képződik. A fürjeket külön ketrecekben ültetik 60-70 darabos arányban négyzetméterenként. A madár sűrűbb telepítése nem ajánlott. Ne feledje, hogy minél kevesebb fürj van egy ketrecben, annál könnyebb gondoskodni róluk és figyelni a takarmányfelvételt.

A tenyészállományt a lehető legközelebb kell tartani az ideális körülményekhez. A ketrecekben lévő tisztaság, a tiszta víz, a tiszta, nem dohos levegő és a rengeteg megfelelően kiegyensúlyozott takarmány elengedhetetlen feltétele a tartásnak. A tapasztalt gazdák nagy figyelmet fordítanak a madarak életkorára. A fürjeket és a kakasokat 2-8 hónapos korban veszik fel. Amikor a nőstények 9-10 hónaposak, eldobják őket. Szaporításra már nem alkalmasak. A hímeket rendszeresen cserélni kell. 4-5 hónapos koruk elérésekor elültetik őket, a fürjekkel fiatal, 2-3 hónapos kakasokat ültethetnek.

Az egészséges utódok megszerzéséhez a nőstények és a fürj hímek arányának 3-4:1-nek kell lennie. Vagyis legfeljebb 5 fürj ültethető 15 fürjre. A legtöbb esetben a fiókák kikelésének alacsony százalékát és a fiatal állatok elhullásának nagyon magas százalékát figyelték meg a kikelés utáni első 2-3 napban. Helyes, vitaminokban és ásványi anyagokban kiegyensúlyozott, a szülő fürjállomány táplálása az egészséges fiatal állomány megszerzésének kulcsa.

Tojástermelés és hasznos élettartam

A háziasított japánfürj szaporasága kiváló. A tojástermelésre irányuló szelekciós munka eredményeként 300 tojást képes tojni egy év alatt. Természetes körülmények között, mesterséges világítás nélkül márciustól szeptemberig mintegy 80-100 tojást tojik, majd ezt követően körülbelül másfél hónapos szünetet tart. Zárt tartásban öröklött képességét jól tudjuk hasznosítani. Megfelelő takarmányozás és mesterséges megvilágítás mellett 280-300 tojással számolhatunk évente.

A tojó hasznos élettartama a tenyésztésben és az árutermelésben is legfeljebb egy évre tehető. Az intenzíven termelő tojók 12 hónap alatt erősen leromlanak. Étkezési tojás termelése esetén, amikor nem tartunk mellettük kakast, küllemük szebb marad, tollazatuk kevésbé lesz hiányos. A kakasok aktivitása következtében egyébként a sok teperés után a tojók hátáról a toll lekopik, fejük a kakasok kapaszkodó csapása miatt kisebesedik. Gyakori a tojók szemsérülése is, ami szintén a kakasok csapásaiból ered. A tollhiány mértékéről és alakulásáról szintén következtetni lehet a fürjek életkorára.

Things I Wish I Knew Before Raising Coturnix Quails

Az inkubálásra alkalmas fürjtojások kiválasztása és tárolása

Csak az inkubátorba helyezés előtt legfeljebb 5-8 nappal gyűjtött friss fürjtojások alkalmasak inkubálásra. A későbbi inkubálásra szánt frissen betakarított anyagokat árnyékos, jól szellőző helyiségben kell tárolni +10˚C és +15˚C hőmérsékleten és 55-70% légnedvesség mellett, függőlegesen egy speciális tálcába helyezve, az éles végével lefelé. Szigorúan tilos az utólagos inkubáláshoz szükséges anyagot szorosan lezárt edényben, műanyag zacskóban vagy vödörben tárolni. A friss levegőhöz való hozzáférés hiánya többszörösen csökkenti a keltetésre szánt fürjtojások minőségét, és ennek megfelelően az életképes utódok megszerzésének lehetőségét.

Minden petesejtnek alapos érzékszervi értékelést kell elvégeznie, mielőtt az inkubátorba helyezné. A szelekció során nagy figyelmet fordítanak az egyes példányok méretére, alakjára, súlyára, valamint a tojáshéj erősségére és színére. A kerek vagy hosszúkás mintákat azonnal el kell távolítani. Tegyen félre olyan anyagokat is, amelyek mérete nem szabványos. A túl kicsi példányok gyenge és kicsi utódokat hoznak létre. Fontos: Inkubálás előtt ne törölje és ne mossa meg a fürjtojásokat! Ezért próbáljon csak tiszta példányokat kiválasztani.

A héj szilárdságának nagy jelentősége van a fürjtojások kiválasztásakor az inkubátorba történő későbbi beállítás céljából. Az egyenetlen felületű, érdességű, meszes plakkokat, mikrorepedéseket, forgácsokat és horpadásokat tartalmazó mintákat elvetik. A héj túl vastagságát vízkő jelzi, ami viszont a takarmányban lévő kalciumfelesleget jelzi. Az ilyen példányok nem alkalmasak tenyésztésre: egy csibének rendkívül nehéz átlyukasztani egy erős héjat, ami nagyszámú fulladást okoz.

Ovoscopia

Alaposabban értékelheti az otthoni inkubálásra szánt tojások minőségét ovoszkóp segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy "belenézzen" a herébe, és azonnal eldobja a használhatatlan mintákat. Az ovoszkóp segítségével a következő hibákat láthatja:

  • két sárgája jelenléte vagy hiánya;
  • vérfoltok jelenléte a sárgájában vagy fehérjéjében;
  • kevert sárgája és fehérje;
  • repedések és héjak a héjban;
  • légkamrák jelenléte az éles végén vagy az oldalon;
  • ha a sárgája az éles végén van, vagy "ragadt" a héjhoz.

Az ilyen példányok szintén alkalmatlanok inkubálásra, és el kell dobni.

Ovoszkóp használata fürjtojások ellenőrzésére

Inkubátorok és a keltetés folyamata

Az inkubátorok kiválasztásakor a baromfitenyésztők a lefektetett tojások számát követik. Kis tételekhez (20-30 darab) használhat házi inkubátorokat. Keltetéskor nagy tételben, 40-100 darabban fürjeznek, gyakran használnak univerzális inkubátorokat, mint például az "Anya" vagy a "Hamupipőke", amelyeket bármilyen baromfi tojásának kikelésére terveztek.

A fürjtojás keltetési ideje 38,3 Celsius-fokon 16-17 nap. A páratartalom kezdettől a 14. napig 65 százalékos legyen. Az első 60 órában nem szabad forgatni, mozgatni a tojásokat. Ezt követően a 14. napig naponta kétszer kell forgatni reggel és este, úgy, mint bármelyik tyúktojást. A 14. naptól lehet a párát növelni és kelésig többet nem szabad forgatni a tojásokat. A 300 naposnál idősebb tojófürjek tojásait már nem gazdaságos keltetni. A berakott tojások után számított kelési eredmény ilyenkor már ritkán haladja meg a 60 százalékot.

A napos fürjcsibék gondozása

A napos fürjek vitalitása igen nagy. Felszáradás után azonnal élénk szárnycsapdosásokkal röpködnek és keresik az eleséget. Etetésükről és itatásukról a kelést követő 48 órán belül gondoskodnunk kell. Az apró 7,0-7,5 grammos fürjcsibék hőigényesek. Hőszabályzó képességük csak lassan alakul ki. Az első napokban a rövidebb idejű hőmérséklet-csökkenés, vagy huzat nagy veszteséget okozhat. Az első három napon a szükséges, kívánatos hőmérséklet 35-40 °C között határozható meg. A nedves, nyirkos levegő, az átázott alom fokozza a fiatal madarak elhullását. Rossz körülmények között az elhullás mértéke eléri, vagy meghaladja a 17-20 százalékot is. Az első napokban gyakori az ivóvíztől való átnedvesedés következtében fellépő megfázás. Kikelés után, miután a keltetőben alaposan felszáradtak a fürjcsibék és kiraktuk őket a csibenevelő helyre, javasolt a kamilla itatása egy napig. A kamilla alaposan kitisztítja a csibe belső szerveit és megakadályozza a köldökgyulladást.

Napos fürjcsibék egy melegítőlámpa alatt

A fürjtojás és húsának élettani hatásai

A fürjtojás ínyencségnek számító tojásfajta. Igen apró méretű, héja fehér alapon barna pettyes, ami a leggyakoribb, de a színe és rajzolata mindig más, alakja megegyezik a normál tojáséval. Egy fürjtojás tömege körülbelül 10 gramm, energiatartalma 15 kcal. Beltartalmát tekintve egy tyúktojás energiatartalma 5-6 darab fürjtojásnak felel meg, viszont a fürjtojásnak jóval nagyobb a vitaminértéke és a legalacsonyabb a koleszterin szintje. A legegészségesebb és legbiztonságosabb tojás, az eddig nyersen elfogyasztható tojások közt.

Fürjtojás, tyúktojás és más tojásfajták összehasonlítása

A fürjtojás összetétele és jótékony hatásai

A fürjtojás „Az élet elixírjének” is nevezhető, mivel nagyon sok értékes hatóanyagot, A, B1, B2, B6, B12 és C vitamint, vasat, magnéziumot, cinket, rezet, foszfort, és más fontos mikroelemeket, valamint ásványi anyagokat és aminosavakat tartalmaz, ami miatt ajánlott a fogyasztása. Az emberi szervezetre mellékhatás nélküli kiváló étrend. Ajánlható gyerekeknek, felnőtteknek, időseknek és betegeknek.

Élettani hatásai:

  • Immunrendszer egyensúlyának helyreállítása: A fürjtojás rendszeres fogyasztásával nagy mennyiségű természetes vitaminok, ásványi anyagok és esszenciális aminosavak jutnak a szervezetbe, melyek javítják az immunrendszert és megszüntetik a különböző betegségeket.
  • Rák elleni küzdelem: Klinikai kutatások alapján az orvosok úgy vélik, hogy a fürjtojás összetételében lévő összetevőkkel igen eredményes hatást érnek el a gyógyításban, és rendszeres fogyasztásával megelőzhető a rák kialakulása.
  • Emésztőrendszer és szív- és érrendszer: Normalizálja az emésztőrendszer működését, segíti a gyomorfekély és krónikus epehólyag-gyulladás kezelését. Normalizálja a vérnyomást, elősegíti a szívbetegségek és érelmeszesedés gyógyulását, megelőzi a vérszegénységet.
  • Idegrendszerre gyakorolt hatás: A magas vitamin-tartalma, és nagy mennyiségű foszfor, kálium, vas tartalma elősegíti az agy jobb működését és javítja a memóriát. Rendszeres fogyasztása nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá tesz, növelve a stressztűrő képességet.
  • Cukorbetegség: Jó hatással van a megfelelő inzulinszint helyreállításában (csak natúr tojás fogyasztásánál!).
  • Fejlődésben lévő gyerekekre gyakorolt hatás: Erősíti a csontozatot és a megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitelt biztosítja a kamaszkori hirtelen növekedéskor.
  • Nemi aktivitás és fogamzás: Nőknél növeli a petesejtérést, férfiaknál serkenti a hímivarsejtek termelődését, megszünteti a merevedési problémákat.
  • Várandósság: A nagy mennyiségű természetes vitaminok és ásványi anyagok bevitelével hozzájárul az áldott állapotban lévő nők erőnlétének, egészségének megőrzéséhez és a magzat egészséges fejlődéséhez.
  • Magas kalcium tartalmának hatásai: A kalciumhiány megelőzésére és kezelésére is alkalmas, különösen csontritkulás esetén.

A fürjtojás lizozimot is tartalmaz, amely a nyolc esszenciális aminosav egyike, és gátolja a káros mikroorganizmusok fejlődését a szervezetünkben. A fürjtojás, fürjhús fogyasztása pozitívan befolyásolja a gyermekek szellemi fejlődését.

Kezelés tojáshéjjal

Az ókori orvosság részeként számos gyógyászati vegyület mellett alkalmazták a tojások héját is. A fürjtojásban és különösen a tojáshéjban magas a kalcium tartalom, ami könnyen emészthető. Orvosi kutatások kimutatták, hogy a fürj tojáshéj 90%-os kalcium-karbonátot tartalmaz és könnyen emészthető, ezért rendkívül kedvező hatása van a csontozat és az ízületek megbetegedéseinek kezelésében. A tojáshéj-fogyasztóknál gyorsabban gyógyulnak az ortopédiai betegségek, a veleszületett csípő zavarok és a csontritkulás (csontlágyulás). A fürjtojás héját ne dobjuk ki, hanem kívül-belül alaposan megmosva szárítsuk meg, majd darabokra törve kávédarálóban, vagy egy mozsárban őröljük púder finomságúra.

Fogyasztási javaslatok

A fürjtojás kúra lényege, hogy a fürjtojásokat éhgyomorra, nyersen kell elfogyasztani, hiszen így érvényesül legjobban jótékony hatása. A kúraszerű alkalmazása adott napig történik a reggeli előtt egy alkalommal. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg a tojásokat. A nyers, friss fürjtojást mindig étkezés előtt fogyasszuk, felütve egy pohárba, villával felverve, narancslével, mézzel vagy cukorral ízesítve. Bátrabbak a fürjtojás vágó olló segítségével akár a tojásból közvetlenül ki is ihatják miután „megskalpolták”. Utána csak 2 óra elteltével szabad étkezni a felnőtteknek, a fiataloknak egy óra múlva, a gyermekeknek fél óra múlva. Botmixerrel egyneműsítve és már fogyasztható is.

Ajánlott napi fogyasztás gyermekeknek és felnőtteknek:

Korcsoport Napi tojásmennyiség
1 év és 3 év között 1-2 tojás
3 és 10 év között 3 tojás
10 és 18 év között 4 tojás
18 és 50 év között 5-6 tojás
50 év felett 4-5 tojás

A nyers tojást, fő étkezés előtt fél órával, vízzel vagy gyümölcslével fogyasszuk. Csak rendszeres fogyasztás és megszakítás nélkül 3-4 hónapig fogyasszuk. Már két hét elteltével kezdi kifejteni a jótékony hatását a szervezetre. Ha nem isszuk, a tojásokat csak megfőzzük nyers zabkásával, burgonyapürével, főzelékfélékkel vagy leves formájában is elfogyaszthatjuk. Lehet főzni egy omlettet is. De ne felejtsük el, hogy a vitaminok a 15 perces hőkezelés után teljesen megsemmisülnek.

Fürjhús elkészítése

Mint a vadhúsok általában, a fürj húsa is egészséges, hiszen koleszterinben és zsírban szegény, vasban, vitaminokban viszont gazdag húsféle. Az apró mérete sem jelent akadályt, de számolni kell vele: egy felnőtt adagjául két-három fürjet kell készíteni. Melléből, szárnyából, combjából pörkölt, rántott hús, fűszeres sült készülhet, az aprólékjából pedig finom leves főzhető. Íze omlósabb, mint a csirke húsa, melle nem száraz és enyhén rostos, inkább szaftosabb. A japán fürj fogyasztásának egészségügyi kockázata nulla. Ismeretlen fogalom a szalmonella (csak a szakszerű tenyészetben!), és az étel allergiás rohamának kialakulása.

tags: #furj #tojas #megtermekenyitett