Mindenki fejében él egy kép arról, hogy miként viselkedik egy átlagos gyermek. Egy szülőből pedig komoly aggodalmat válthat ki, ha a sajátja ennek a normának nem felel meg. Ilyenkor az irreális elvárások, a sorozatos, de eredménytelen büntetések hamar oda vezethetnek, hogy a szülő-gyermek kapcsolat megromlik.
A következőkben két olyan, elsősorban a viselkedésre, kommunikációra ható betegséget fogunk bemutatni, amelyek már kisgyermekkorban látható tünetekkel, jelekkel bírnak. Korai felismerésük pedig nem csupán a gyermek későbbi fejlesztésében játszik nagy szerepet, de a családi egység szempontjából is elengedhetetlen.
Autizmus Spektrum Zavar
Az autizmus spektrum zavar diagnózisának kritériumai közé tartoznak a társas kommunikáció és a kapcsolatteremtés zavarai, a korlátozott, szűkkörű érdeklődés és a rugalmatlan, ismétlődő viselkedésminták fennmaradása. Ezek változatos kombinációkban jelenhetnek meg.
Amellett, hogy a korszerű diagnosztikus szemlélet szerint ma már nem különítenek el alcsoportokat, mint korábban, a spektrum zavar azt jelenti, hogy az autizmus esetében a tünetek széles skáláját és különböző súlyosságát tapasztalhatják.
Az autizmus spektrumzavarra utaló sajátosságok minden esetben 3 éves kor előtt mutatkoznak, ugyanakkor az egyes korai jelek száma, azok intenzitása és felismerésük életkori határai széles skálán mozognak. Egyes csecsemőknél a sajátos kapcsolatteremtés vagy viselkedés jelei már az első életév során, másoknál csak 2-3 éves életkor között vagy akár később válnak nyilvánvalóvá a környezet számára.
Nem minden autista gyermeknél jelentkezik az összes figyelmeztető jel, és van sok olyan, később tipikus fejlődést mutató gyermek is, akinél koragyermekkorban felmerülhetnek erre utaló szülői aggodalmak. Ezért kulcsfontosságú a fejlődésük szakszerű nyomon követése és értékelése.

Az autizmus tünetei és megjelenési formái
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Tünetei már 2 éves korban megfigyelhetők, de 5 éves korra egyértelműen érzékelhetők - általában ekkortájt szokták diagnosztizálni.
Az autizmus sokféleképpen nyilvánulhat meg, vannak súlyosabb és kevésbé súlyosabb változatai is.
- Fél idegenekkel kommunikálni, beszélgetés közben nem tudja fenntartani a szemkontaktust.
- Úgy tűnhet, hogy nem képes az empátiára; például nevet, ha valaki sír, nem vigasztalja azt, akinek fáj valamije.
- Ahelyett, hogy kortársaival vagy szüleivel játszana, jobban szereti a könyveit, játékait vagy akár konzerveket, tusfürdős flakonokat rendezgetni. Ekkor szeme üresnek tűnhet.
- Gyakran végzi ugyanazt a rendezett, ismétlődő mozgást, például előre-hátra ringatózik, rázza a kézfejét.
- Beszűkült az érdeklődési köre, nem nyit az új dolgok irányába.
- Nem érti és általában nem is használja a nonverbális kommunikációs eszközöket.
- Az apró változásokra is hevesen reagál - legyen az akár egy új étel vagy a szoba minimális átrendezése.
- Az átlagosnál magasabb a fájdalomküszöbe.
Magasan és alacsonyan funkcionáló autizmus
Például egy úgynevezett magasan funkcionáló készségekkel rendelkező autista ember jól érti és használja a nyelvet, magas intellektuális képességekkel rendelkezhet, a társas beilleszkedési zavarai enyhébbek lehetnek. Azonban aki a spektrum alacsonyabban funkcionáló tartományába tartozik, nála súlyos kommunikációs zavar, társuló intellektuális képességzavar merülhet fel, illetve megfelelő támogatás hiányában a változó helyzetek kezelésének sikertelenségei súlyos stresszt jelenthetnek számára.
Dr. Hajnal András - Az autizmus spektrum zavar felnőttkori diagnosztikai lehetőségei 2020 10 22
Az autizmus nemek szerinti különbségei
Az autizmus eltérő lehet a lányoknál és a fiúknál. Az autista lányok például csendesebbek lehetnek, elrejthetik érzéseiket, szűkkörű érdeklődésük sok esetben nem annyira furcsa (pl. házi kedvencek, divat) és úgy tűnhet, hogy jobban megbirkóznak a társas helyzetekkel. Fontos megjegyezni, hogy négyszer több autista fiú van, mint lány.
Nyelvi készségek elvesztése autista gyermekeknél
Az autista gyermekek 25-30%-ánál 18 hónapos korig megjelennek bizonyos nyelvi készségek, de azután elveszítik ezeket. Néhány egyéves és kétéves kor közötti gyermek ezen túl elveszítheti más készségét is.
Alíz Csodaországból - A világ egy autista kislány szemével
A négyéves Alíz autista, azon belül is Asperger-szindrómája van. Ezt magamtól, kívülállóként meg nem mondtam volna róla. A laikusok, így én is, a legtöbbször azt gondolják, hogy az autista gyerekek mind a sarokban ülnek, magukba fordulnak, és nem sokat kommunikálnak a külvilággal. Nos, Alízra ennek pont az ellentéte igaz, sőt.
Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)
Ez a hétköznapokban magatartásbeli és tanulási problémákat okozó zavar négyévesnél idősebb gyermekeknél diagnosztizálható. Csak akkor beszélhetünk erről a betegségről, ha a tünetek mindennaposak. Tehát ha a következőket csak időnként mutatja gyermeked, nem kell az ADHD-tól tartanod.

Az ADHD jelei és hatásai
- Túlteng benne az energia, folyton mozgásban van. Nem képes pár percnél tovább egy helyben maradni.
- Séta helyett fut, minimális veszélyérzetének köszönhetően gyakran megsérül.
- Akkor, ha egy helyben kell ülnie, a lábával vagy a kezével dobol, az iskolában gyakran rágja a ceruzáját, radírját.
- Nem tud hosszan egy adott dologra koncentrálni, legyen az egy színező, könyv, mese, játék. Hamar megunja őket, inkább csak belekap dolgokba, a bennük való elmélyülésre képtelen. Feladatait gyakran félbehagyja.
- A túl sok inger, amely egyszerre éri, összezavarhatja, feszültté teheti - például egy állatkertben a sok látnivaló, a rengeteg ember, a hangok, a szagok.
- Figyelme könnyen elterelhető, gyakran szétszórt és feledékeny.
- Érzelmi reakciói túlzóak, de az is előfordul, hogy ezek hiánya, vagyis érzéketlensége kelt másokban döbbenetet.
- Nagyon türelmetlen, ami kihat a folytonos figyeleméhségére is.
- Büntetéssel nem igazán lehet rá hatni, mivel nem, vagy csak nagyon ritkán tanul ezekből.
- Társaival szemben nem ritka, hogy zsarnokoskodó.
ADHD diagnózis és kezelés
Egy pszichológus bevonásával történő vizsgálat könnyedén fényt deríthet az ADHD-ra. A gyanú esetén érdemes minél előbb elmenni egyre, hiszen mozgásterápiával jól kezelhető ez az idegrendszeri zavar. Bár „kigyógyítani” nem lehet belőle a gyermeket, magatartása és koncentrációs képessége nagyban javítható. Ez az iskoláskorba lépéskor elengedhetetlenül fontos lesz.
Szenzoros problémák
"Furcsán" viselkedik a gyermek? Esetleg hevesen reagál a zajokra, fényekre, nem eszik meg bizonyos ételeket, dührohamot kap néhány ruhadarabtól? Az úgynevezett hisztis viselkedés hátterében szenzoros problémák is állhatnak. A túlérzékeny gyermekek számára a hétköznapinak tűnő érzékszervi ingerek gyakran elviselhetetlenek.
A túlérzékeny gyermekeknél gyakori, hogy panaszkodnak a ruhájuk zavaró anyagáról, vagy a fényre hevesen reagálnak, ami frusztrációt és dührohamokat válthat ki. Fontos, hogy a szenzoros ingerek kiiktatásában otthon és akár a közlekedési eszközön is támogassuk őket, például sötétítő szemüveg használatával a fényt kivédésére. Az óvoda/iskola részéről is támogatásra lehet szükségük, valamint fontos, hogy a gyermekek tudják, mire számíthatnak a nap folyamán, ez segít nekik a biztonságérzet kialakításában.

Szülői szerep és elfogadás
Szülőként fel kell ismerned, majd el kell fogadnod, hogy gyermeked más, mint a többi, tehát nem támaszthatsz vele szemben ugyanolyan elvárásokat. Ez nagyon nehéz, és gyakran naponta kell magad emlékeztetned erre, de szakemberek segítségével és gyermeked pedagógusaival karöltve, hidd el, könnyebb lesz.
Az autizmus nem gyógyítható, de a betegség ismeretében és fejlesztéssel sokat segíthetsz gyermekednek abban, hogy a lehetőségekhez mérten, a lehető legjobban beilleszkedjen a társadalomba.