A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának sikerei és fejlesztései

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika jelentős sikereket ért el a császármetszések arányának csökkentésében, miközben folyamatosan fejleszti szolgáltatásait és modernizálja működését. Ez a cikk részletesen bemutatja az intézmény által bevezetett új protokollokat, a betegellátás filozófiáját és a legfontosabb eredményeket.

Császármetszések arányának csökkentése: egy sikertörténet

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2020-ban induló projektje hatására az intézményben nagyjából 10 százalékponttal csökkent a császármetszések aránya, amely 2018-ban még 40,84 százalék volt, 2020 második fele óta viszont tartósan 30 százalék körül maradt.

Ez nemcsak azért nagy eredmény, mert ezzel bőven az országos átlag alatt vannak, hanem azért is, mert a legmagasabb készültségű intézmények közé tartoznak, vagyis nagyon nagy számban látnak el valamilyen súlyos problémával - akár anyai, akár magzati oldalról - érkező várandósokat.

Lampé Rudolf, aki a projekt indításakor az egyetemi klinika szülészeti-nőgyógyászati igazgatója volt, most pedig igazgatóhelyettes, elmondta, hogy ők és a korábbi vezetés is éveken át végeztek különböző számításokat: szerették volna tudni, hogy miért olyan magas a császármetszések aránya és rájönni, hogyan tudják csökkenteni. Ám nem voltak elégedettek az adatok minőségével, és a császármetszések száma is tovább növekedett.

A most már tartósan 30 százalék körüli eredményt a császármetszések arányában úgy érték el, hogy közben a születés után az intenzív osztályra kerülők aránya egyáltalán nem nőtt, ami nagyon fontos mutatószám.

A siker titka: partnerség és együttműködés

A klinika vezetői, dr. Krasznai Zoárd, dr. Lampé Rudolf és dr. Deli Tamás szerint a siker kulcsa a közvetlenség és a nyitottság. Lampé Rudolf már a telefonban is hangsúlyozta a csapatmunkát: „Ne is csak velem beszélgessen, inkább hárman jövünk!”

A beszélgetés alatt nem individuális vezetőket, nem hierarchiát, hanem egy csapatot láttunk magunk előtt, amelynek tagjai továbbfűzik egymás gondolatait, és egyenrangúak egymással. Ez a partnerség és együttműködés alapozta meg a sikeres változásokat.

Csapatmunka és együttműködés a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján

Új protokollok és szakmai szemlélet

„Minden szakemberünkre érvényes protokollt vezettünk be, ami felváltotta az addig szokásalapú, régen berögzött és alapvetően orvosfüggő attitűdöt” - mondta dr. Deli Tamás, a szülészeti-perinatológiai részleg vezetője.

A protokoll tartalmazza többek között, hogy mikor lehet legkorábban burkot repeszteni, az oxitocint hogyan kell használni úgy, hogy ne legyen túladagolva, milyen cseppszámban, mekkora zsákban.

Dr. Deli Tamás szerint a folyamat másik nagyon fontos része volt, hogy azonosították azt a két nagy várandós csoportot, amelynek szülése nagyobb eséllyel végződhet császármetszéssel: az előzetes császármetszés utáni szülésekben (náluk ez az elmúlt két és fél év 12 900 szüléséből minden hatodik szülés), és a szülésindításokban (minden ötödik szülés) érintett édesanyák csoportját.

Szülésindítás és kommunikáció

Érdekes eredmény, hogy míg a beavatkozásokat általában késleltették vagy csökkentették (például a gátmetszések aránya 60-ról 30 százalékra csökkent), addig az indított szülések arányát megnövelték, a korábbi 10 százalék alattiról 18-20 százalékra.

A várandósoknak felajánlják a szülésindukció lehetőségét a betöltött 40. hét után, de ez senkinek nem kötelező, és a várandós dönthet úgy is, hogy vár a 41. hetet is.

„Ez a változtatás a szülésindukcióban szakmai véleménykülönbségekkel is járt az újszülöttgyógyászokkal és más szülészetek szakembereivel, ugyanis a jelenleg érvényes nemzetközi és hazai ajánlásokban (a WHO és az országos családbarát szülészeti irányelv - a szerk.) az szerepel, hogy várjuk meg a 41. hetet” - jegyezte meg Deli Tamás.

„Van egy út, és van egy másik út. Egy kismamának sem mondjuk azt, hogy mindenképp indítsuk a szülést, ha problémamentes a várandósság és a babával is minden rendben van. Mi mind a két úthoz megteremtettük az infrastruktúrát, a logisztikát, a személyzetet, a protokollt” - vázolja az indítással kapcsolatos lehetőségeket Deli Tamás.

A protokoll bevezetését megelőző időszakban (2019. januártól decemberig) a császármetszéssel végződő szülésindítások aránya 52,8 százalék volt, addig az implementációt követően (2020. áprilistól 2021. szeptemberig) ez az arány 25 százalékra csökkent. Ez az eredmény is jól mutatja a bevezetett változások hatékonyságát.

A szülésindukcióval kapcsolatos döntési folyamatok ábrázolása

Betegközpontú megközelítés és szülési terv

Részletesen számolnak be a kommunikációs és konzultációs tevékenységről, amelyet minden egyes várandóssal, aki hozzájuk fordul, egyénenként folytatnak, ugyanis nagyon fontosnak tartják a beszélgetést és a tájékozott beleegyezést. Náluk az is bekerült a protokollba, hogy melyek azok a pontok, amelyeket kötelező egyeztetni a várandóssal az évi kb. ötezer-négyszáz szülés mindegyikénél.

„Ez azt jelenti, hogy elmondjuk százalékokkal, pontos információkkal arról, hogy mikor mi várható és meddig legyen türelemmel” - meséli Deli Tamás arról, hogy működik ez a mindennapokban, amelyeket Dr. Török Olga részlegvezető tanárnővel közösen irányítanak. A konzultációjellegű szemlélet számukra nagyon távol áll attól, hogy megmondó szerepkörben legyenek. Informálnak és segíteni szeretnének.

„Tíz évvel ezelőtt, ha valaki egy szülési tervvel jött szülni, az még furcsának tűnt, de legalábbis nem volt mindennapos. És az is, hogyha menet közben a szülő nő megváltoztatja a szándékát, akkor teremtsük meg a feltételeket a másik úthoz is, mindaddig, amíg biztonságos az anyára és a magzatra nézve, valamint szóljunk azon a ponton, amikor az ő tervén változtatni kell” - részletezi Deli Tamás a magyar gyakorlatban helyenként még idegennek tűnő dokumentum jelentőségét.

Az édesanyák a választott kísérővel együtt dúlát is vihetnek magukkal, hiszen tudják, hogy ez is kedvezően hat a szülés kimenetelére. Ha mégis császármetszésre kerül sor, az az alapvető, hogy a kisbabát és az édesanyát közösen helyezik el az első perctől kezdve, és nem választják el őket egymástól.

A szülési terv és a kismamák bevonása a döntéshozatalba

Személyi feltételek és oktatás

A változások bevezetése és fenntartása a személyzet folyamatos képzését és elkötelezettségét igényelte. „Egy az egyben oktatás folyt egy éven keresztül minden egyes kollégával. Ez az elején kicsit macerás, nem könnyű, és valójában semmikor nincs rá idő” - mondta Deli Tamás, hozzátéve, hogy például hajnali kettőkor az ügyeleti időben, ha éppen nem volt műtét, akkor is megnézte, mi történt aznap.

„Nekem személy szerint nagyon érezhetővé vált másfél év után, hogy a rendszer önjáróvá vált, amikor el tudtam engedni, hogy napi szinten figyeljem a szülési naplókat. Az eredményeket pedig mindig megbeszéltük a kollégákkal és a vezetőséggel, hogy eldöntsük, milyen irányban haladjunk tovább” - idézi fel Deli Tamás a kezdeti időszakot.

Lampé Rudolf kiemeli, hogy szerencsések, mert alapvetően egy nyitott és az újdonságokat elfogadó kollektívával dolgozhatnak együtt, de arra is nagyon figyeltek, hogy senkivel ne tegyenek kivételt. Ha az előző napi naplóban bárkinél látták, hogy nem követte a protokollt, azt kivétel nélkül mindenkivel leültek külön megbeszélni.

A nyomon követéshez persze arra is szükség volt, hogy a naplókba reális adatok kerüljenek be, és így lássák, hogy pontosan mikor, mi és mennyi idő után történt.

A változás nemcsak a szüléseket érintette, hanem azt is átszervezték, ki mit operálhat az egyéb nőgyógyászati területeken. Krasznai Zoárd hangsúlyozza, hogy míg a kilencvenes évek végén és a kétezres években a vezető volt az, aki mindenhez a legjobban értett, azóta nagyon sokat fejlődött és egyben specializálódott is az orvoslás és a technika, ezért már nem életszerű, hogy valakinek minden szakterületet érintő kiemelkedő tudása és gyakorlata legyen.

„A klinikán az a szemlélet, hogy a nőgyógyászati területeken mindenki azt csinálja, amiben a legjobb, és a szülészetben emellett mindenki egyformán magas szintű szakmai igényességgel dolgozzon.”

Az egyéni oktatás és a személyzet képzése a klinikán

Úgy vélik, hogy a személyi feltételek megteremtése és ezen belül az, hogy legyen elegendő szülésznő, nélkülözhetetlen volt ehhez a folyamathoz.

Az intézmény modernizálása és szolgáltatásai

Az egykori Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály 2022. május 1-én emelkedett klinikai rangra, és a DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika égisze alatt működik tovább.

Fennállása óta az épületben több belső átalakítás történt, amely részben a felújítást, részben az ésszerűsítést és a komfortosítást jelentette. Mindezek eredményeként korszerű, jól felszerelt, klimatizált műtőket (külön műtőt a császármetszés végzéséhez) és egyágyas szülőszobákat alakítottunk ki, ahol lehetőséget biztosítunk az "együttszülésre".

Gyermekágyasainkat 1-2 ágyas, önálló vizesblokkal rendelkező, csendes és kényelmes "babás szobákban" helyezzük el, ahol lehetőségük van nappali (6:00-22:00), vagy 24 órás "rooming in" választására, az újszülött állapotától függően. Igény szerint nemzetközi IBCLC minősítéssel rendelkező laktációs szaktanácsadók segítik a szoptatást.

A nőgyógyászati és a műtétes betegek elhelyezése 2017. áprilisától európai szintű posztoperatív őrzőben, valamint egy és két ágyas, saját vizesblokkal rendelkező szobákban történik. A műtét előtti kivizsgálás - laborvizsgálat, EKG, mellkas rtg., aneszteziológiai vizit - ambulánsan, a beteg befektetése nélkül történik. Ezáltal biztosítható, hogy a beteg a lehető legrövidebb időt töltse fekvőbetegként kórházban.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika modern szülőszobája

Eljárások és beavatkozások

A klinika számos modern eljárást alkalmaz a szülések és nőgyógyászati beavatkozások során:

  • Gerincvelő közeli érzéstelenítés (LEDA) egyre népszerűbb a kismamák között. A kanül felvezetését és a szükséges gyógyszermennyiség meghatározását aneszteziológusok végzik.
  • Tapasztalt szakorvosok döntik el a vajúdás alatt a burokrepesztés időpontját és az infúziós fájáserősítés szükségességét.
  • A szülésbefejező műtét indokoltságáról (császármetszés, vákuum extractio) a részlegvezető vagy az ügyeletvezető dönt.
  • Vákuum extractio: amennyiben azt a magzat állapota indokolja, vagy a szülési fájások lerenyhülése áll fent, a hüvelyi szülés gyors befejezésére alkalmazott eljárás, melynek során a magzati koponyára tölcsér alakú, puha műanyagból készült eszközt helyezünk, melyet vákuum segítségével rögzítünk. Ezt követően, a szülőfájásokkal egy időben - fájáserősítő gyógyszerek alkalmazása mellett - a magzati koponyát óvatos húzással előemeljük, majd a szívóhatást megszüntetve az eszközt levesszük.
  • Császármetszés: a műtét során általában haránt bőrmetszést és kíméletes, tompa szövetszétválasztásos technikát alkalmazunk. A magzat kiemelését követően a sebzéseket tovafutó varratokkal egyesítjük. A műtétek legnagyobb részét gerinc közeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítésben végezzük.
  • Terhességmegszakítás: érvényes jegyzőkönyv birtokában, előzetes előjegyzés szerint, műtéti előkészítés után, altatásban a terhességet vákuum szívóval távolítjuk el. Nem szült nők esetén előzetes, kíméletes méhszáj tágítást alkalmazunk nedvszívó pálcák használatával. Ebben az esetben a vákuum szívás 2-3 órával a pálca felhelyezése után végezhető el.

Járóbeteg-ellátás és tanfolyamok

A klinika számos járóbeteg szakrendelést is működtet, mint például a terhes, nőgyógyászati, ultrahang és endokrinológiai szakrendelés. A szülészeti és nőgyógyászati járóbeteg szakellátás a DEKK Járóbeteg Szakellátási Központban is zajlik, a Bethlen utca 11-17. szám alatt.

Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezettek be, amely elősegíti az anya, az apa és a gyermek (család) közötti harmonikus kapcsolat kialakítását. Egyre nagyobb az igény a terhesek között, hogy az apa vagy a család valamely más tagja jelen lehessen a vajúdás és a szülés alatt. Erre lehetőséget biztosítanak.

A terhesség alatt szülésre felkészítő tanfolyamokat tartanak az érdeklődő pároknak, ahol megismerhetik a helyi adottságokat, és csoportos foglalkozások keretében szakembereiktől választ kaphatnak a szüléssel és az újszülött ellátással kapcsolatos kérdéseikre. Tapasztalataik szerint az együttszülés csökkenti a kiszolgáltatottság érzését és a szorongást, javítja az együttműködési készséget, erősíti a párkapcsolatot.

Szülés alatt lehetőség van zene hallgatása, fénykép készítésre, a köldökzsinór elvágására.

Konferenciák és szakmai fejlődés

A Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának tudományos ülésén Hajdúszoboszlón a szülészet, az operatív nőgyógyászat, a nőgyógyászati onkológia és az endokrinológia legfrissebb eredményeit és legfontosabb kihívásait vitatták meg a szakemberek. A program összeállításánál kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ezek a területek egyaránt teret kapjanak a konferencián.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a robotasszisztált sebészet bevezetésének és a Sebészeti Klinikával való együttműködésnek köszönhetően a mélyen infiltráló, bél- és hólyagérintettséggel járó endometriózis bonyolult eseteinek operációjára is lehetőség van. Az elmúlt egy évben számos, ezzel a betegséggel küzdő páciensnél végeztek ilyen műtétet, nem csak a régióból, hanem az egész országból is érkeznek ide betegek.

A szakemberek az onkológiai szekcióban részletesen áttekintették a petefészekrák és a méhtestrák korszerű sebészi és gyógyszeres kezelési lehetőségeit, valamint a méhnyakrák immunterápiás újításaival és a HPV-oltások, valamint a szűrés nyújtotta lehetőségekkel foglalkoztak.

Szakmai konferencia a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában

tags: #furcsa #jelensegek #a #debreceni #egyetem #szuleszeti