Mi zavarhatja a csecsemők alvását és hogyan segíthetünk?

Az alvás tekintetében a kisbabák máshogyan "működnek", mint a felnőttek. Szülőként mindent megtehetünk annak érdekében, hogy a csöppség álomba szenderüljön, és nyugodtan pihenjen. Sok apukát és anyukát foglalkoztat a gondolat, hogyan segíthetné elő gyermeke zavartalan alvását, hiszen az emiatt történő folyamatos éjszakai ébrenlétek a szülőkre is kihatnak. Az alvás a test és az elme természetes pihenési fázisa, ellazít és energiával tölt fel. Az agyunk álmunkban dolgozza fel a különböző napi benyomásokat és élményeket, többek között a traumákat is. Amennyiben keveset alszunk éjszaka, fáradtak, feszültek és stresszesek lehetünk, míg egy átaludt éjszaka után kipihenten ébredhetünk, nyugodtak és energiával teltebbek lehetünk egész nap. Ez érvényes a felnőttekre, a gyerekekre és a csecsemőkre is. Ezért fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogy a kisbabák eleget és jól aludjanak.

A babák alvási szokásai: tévhitek és valóság

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kisbabák pont olyanok, mint mi, alvási szokásaik azonban jelentősen eltérnek. Ez téves konklúziókhoz vezethet, és olyan dolgok tűnhetnek szokatlan jelenségnek, melyek valójában egyáltalán nem azok. A babákat és éjszakai alvásukat számos félreértés övezi: amíg a felnőttek nyolc órás alvási szakaszokban gondolkodnak, addig egy újszülött ritkán alszik egybefüggően négy óránál többet. Ezen a tényen fejlődésük miatt nem lehet változtatni, szervezetük ugyanis nem képes nagyobb mennyiségű élelem elraktározására, így gyakrabban jelentkezik náluk az éhségérzet. A csecsemők számára az éjszaka átalvása egyetlen alvási szakaszt jelent tehát, nem pedig egy teljes éjszakát. A jó hír az, hogy ezek a szakaszok idővel kitolódnak, és fél év elteltével 6-8 órásra is bővülhetnek.

Míg mi felnőttek könnyedén váltogatunk e ciklusok között, a kisbabák gyakran felébrednek. Emellett nem tudnak különbséget tenni az éjszakák és nappalok között, így éberebbek a kelleténél éjszaka. Ezt nevezzük felcserélt ciklusnak. A babák esetében minél kisebbek, annál kevésbé képesek önmaguk megnyugtatására. Ahhoz, hogy el tudjanak aludni, gyakran a mi segítségünkre szorulnak. Az alvási szokások egyénenként változnak és nagyban eltérhetnek az átlagtól. Egy újszülöttnek még nincsen kialakult alvási-ébredési ritmusa. Eleinte az anyaméhben megszokott ritmust követi, nem tudja mi a különbség a nappalok és éjszakák között, és nem tud alkalmazkodni semmilyen rutinhoz. Ritmusa természetes szükségleteken alapszik: a felriadáson, a táplálkozáson, az ébrenléteken, a pihenésen és az elalváson.

Mennyi alvásra van szüksége a babának?

Az alvással töltött órák száma esetükben 16-18 órára tehető, de 9 és 19 óra alvás között bármi előfordulhat. Ennek körülbelül a fele nappal történő alvás. Egy babánál fokozatosan alakul ki az alvási-ébrenléti ritmus. Ekkor a babák alvási szakaszai rendszeresebbé válnak. Már csak nagyjából 14-15 órát alszanak, és egyre többet az éjszaka folyamán. A kicsik ekkor körülbelül 14 órát alszanak, ebből 11 órát az éjszaka folyamán, de még 6-8 órás egybefüggő alvás is előfordulhat, napközben két-három rövidebb szunyókálással egybekötve. Az első születésnap közeledtével a babák nagyjából 14 órákat alszanak.

Az optimális alvásidő egyénenként változó. Minden gyermek - korának megfelelő - eltérő alvási igényekkel rendelkezik, emiatt teljesen felesleges más gyermekekhez hasonlítani saját gyermekünket. A tudományos kutatások egyértelművé teszik, hogy az alvás minden életkorban elengedhetetlen. A minőségi alvás támogatja az elme fejlődését és a normális életfunkciókat, valamint erősíti a testet is.

Miért nyugtalan a baba alvása?

Az idő nagy részében a babák nem alszanak mélyen, hanem úgynevezett "aktív alvást" folytatnak, különösen a kezdeti időszakban. Sokat mozgolódnak, leginkább a lábukkal rúgkapálnak. A nyugtalan alvás a fejlődés része és nem jelenti azt, hogy a baba rosszul alszik, vagy nem szeretne aludni. Az újszülött babák nyugtalanul alszanak, az alvás közben kiadott hangjaik és mozgolódásuk az éretlen idegrendszerük és reflexeik eredménye. Nagyjából 6 hónapos korukig a babák idejük legalább 50%-át töltik aktív alvással, más néven REM-alvással. A REM-alvás alatt a baba pulzusa és légzése is gyorsabb, szemei mozognak a szemhéjak alatt. A csecsemők alvási ciklusai még csak nagyjából 50 perc hosszúak, és sok átmenet van az egyes szakaszok között. Ezen átmeneti szakaszok azok, amikor a babák a leginkább hajlamosak mocorogni, hangot adni, felébredni.

Gyakran egészen egyszerű okai vannak annak, hogy a baba miért nem akar elaludni: például túl meleg van, kényelmetlenül érzi magát, vagy zavarja a pelenka. Ha a kisbaba nem tud aludni, kólika vagy hasfájás is lehet a háttérben, például étel-intolerancia következtében. Nehéz szülések, vagy az anyaméhben töltött kedvezőtlen póz miatt csigolya- és porcfájdalom is előfordulhat. Ha ez felmerül, minden esetben egyeztessünk a gyerekorvossal! Ha a kisbaba hirtelen növekedésnek indul, valószínű, hogy ez az alvását is negatívan befolyásolja. A fogzás körülbelül három hónap után kezdődik, mely sok babának okoz fájdalmat. Egyeseknek testük növekedése is kellemetlen ingerekkel jár. Ekkor várhatóan több táplálékra is szükségünk lesz, és ezt éjjelente gyakrabban is jelezhetik.

Alvás közbeni hangok és jelenségek

A csecsemők néhány óránként esznek, beleértve az éjszakát is, ezért sok esetben az alvás közbeni hangok okai is az éhség. Amikor éhesek, a babák cuppoghatnak a szájukkal, bekaphatják az öklüket, nyüzsögni, izegni-mozogni kezdhetnek, amíg meg nem etetik őket. A babák alvását nem csak a cuppogás, nyammogás, szopogató hang, gügyögés, nyöszörgés, sírás, csapkodás, rugdosás teszi zajossá:

• Eldugult orrhangok: a kisbabáknak rendszeresen el lehet dugulva az orruk, mert főként az orrukon lélegeznek ki, hogy megkönnyítsék az evést.
• Köhögés: a babák gyakran köhögnek alvás közben, általában nyál, nyák vagy anyatej miatt, és a köhögés általában megoldja a problémát.
• Légzési minták: a babáknál előfordulhatnak olyan légzési minták, melyek eltérnek a szabályostól, és melyeket a normál fejlődési folyamat miatt tapasztalhatunk. Ilyen lehet a periodikus légzés, amikor a babáknál a gyors, mély légzéseket ciklikusan váltják a lassú, kevésbé mély lélegzetek, és rövid szünetek vannak a lélegzetvételek között. A szünetek maximum 10 másodpercesek lehetnek, és a baba színének és kedvének, állapotának normálisnak kell maradnia. Az átmeneti gyors légzés is hasonlóan normálisnak tekinthető: a csecsemőknek gyakran van olyan, amikor gyorsan, sok levegőt szívnak be, egyre mélyebben.
• Emésztési hangok: az újszülöttek emésztőrendszere is fejlődésben van még, ezért az emésztés is meglehetősen zajos lehet. Néhány jól ismert hang, amelyet alvás közben is adhatnak a babák: böfögés, kavargó pocakhangok, morgás, dörmögés, bugyborékoló hangok a hasban, csuklás, pukizás.

A baba alvása néhány hónapon át lehet igazán zajos, majd egyre kevesebb alvási hang marad. A legtöbb alvás közben jelentkező hang teljesen normális, ha azonban a babák légzési nehézséget tapasztalnak, azonnal orvosi segítségre lehet szükség!

Az alvásmegborulás és regresszió

A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető, és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. 4 hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota, felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Alvás megborulásnak is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hogy hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő. A regresszió kifejezés visszatérést jelent valamilyen korábbi, a mostaninál kevésbé fejlett állapothoz.

Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Nem történtek ez idáig olyan, megfelelő esetszámot felmutató kutatások, amelyek elégséges alapot szolgáltatnak a várva várt bizonyítékokhoz. Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép. Nappal a 2-4 hónapos babák már aktívabbak. A mikroébredések, melyek a felnőttek alvásában is megvannak 4-6 hónapos kor között jelennek meg. Ez egy fejlődési lépés, természetes folyamat tehát. Ilyenkor a baba felriad, sír, nem tud könnyen visszaaludni. Ha folyamatában megismerjük ezeket a szakaszokat, akkor könnyebben felismerhetjük az éppen aktuális jellemzőket, és felkészülhetünk a következőkre is. Mivel a baba fejlődésének természetes velejárói ezek az alvási nehézségek, ezért nem számíthatunk arra, hogy véglegesen kinövi őket. Eltűnhetnek, majd újra visszatérhetnek. Ha a baba és a család nyugalmáról van szó, mégis a legtöbben azért megpróbálnak valamiképp segíteni.

Hogyan segíthetünk a babának a nyugodt alvásban?

A szülői segítség legjobb módja, ha kitapasztaljuk gyermekünk alvási ritmusát - ez ugyanis nemcsak összetett, de folyamatosan változik is, különösen az első időszakban. Ekkor az apróságok alvási ciklusa még fejlődő szakaszban van. Optimális esetben a gyerekek annyit alszanak, amennyire szükségük van, és akkor, amikor álmosak. A szülőknek többnyire az jelent gondot, ha a gyermek nappal alszik, éjszaka pedig élénk, és emiatt ők nem tudnak eleget aludni. Az, hogy mikor alszik el, és mennyit alszik egy gyermek, egyedileg változó és az életkortól is függ.

Környezeti tényezők

Gondoskodjunk arról, hogy a szoba hőmérséklete 18 és 20 fok között maradjon, érdemes kitapasztalni, hogy gyermekünk milyen melegben és milyen ruhában alszik a legjobban. A babák számára az ideális hőmérséklet alváskor 20-23 fok. Ez a hőmérséklet kellemesen hűvös, de nem túl hideg és nem is túl meleg. Ha hidegnek érzed a szobát, inkább réteges öltöztetéssel vagy pólyával, hálózsákkal biztosítsd a pici kényelmét, minthogy a fűtést állítsd feljebb. Elalváshoz alkalmasabb egy gyengéd fényforrás, mint a teljes sötétség. A legideálisabb alvási környezet teljesen sötét, nappali és éjszakai pihenésnél egyaránt. Fontos, hogy ne csak az ablakokat sötétítsük le teljesen, hanem a szobában se maradjon semmilyen fényforrás. Az éjjeli lámpák, a kamerák vagy a párásítók halvány fénye is megzavarhatja az alvást, ezért ezeket érdemes eltakarni sötét matricával vagy átkenni filctollal. A megfelelő sötétség egyszerűen ellenőrizhető: ha csukott ajtó mellett nem látod a kezedet a szobában, akkor tökéletes a környezet.

A babák számára a teljes csend gyakran szokatlan, hiszen az anyaméhben állandó hangok vették körül őket: a szívverésed, a légzésed vagy akár a beszéded. Ezért érdemes fehérzajkészüléket használni, amely segíthet megnyugodni és könnyebben elaludni. Fontos, hogy a készülék folyamatosan szóljon, és ne kapcsoljon ki egy idő után, mert a kikapcsolás vagy az újraindulás könnyen felébresztheti a babát. Csak a fehérzaj funkciót érdemes használni alvás közben, mert a dallamos vagy szakaszos hangok inkább felébresztik, mint megnyugtatják a kicsit. A fehér zaj ezen kívül segíthet tompítani a házból beszűrődő zajokat is. A készülék használatánál ügyeljünk a hangerőre: 50 decibelnél ne legyen hangosabb (ennek mérésére egy egyszerű telefonos applikáció is alkalmas), és legalább 2 méteres távolságra helyezkedjen el a kiságytól.

A kiságy és az alvófelület

Akár a szülői hálószobában, akár külön szobában alszik a pici, mindig legyen külön alvófelület, ahová legalább este le tudjuk fektetni a babát, hogy biztonságosan tudjon aludni, amíg mi is pihenünk. A kiságy legyen egyszerű és letisztult. A matrac legyen kényelmesen kemény, rajta pedig feszes, megfelelő méretű lepedő. Az ágyban ne legyenek puha párnák, plüssállatok, túl laza rácsvédő vagy babafészek, mert ezek megnehezíthetik a szabad légzését. Az ágy fölé szerelhető zenélő, lógó játékot érdemes inkább a pelenkázó fölé tenni, hogy az ágy inkább csak az alvásra szolgáljon és semmi ne vonja el a baba figyelmét róla.

Kompromisszumot jelenthet, ha a gyermek kiságyát a szülők ágya mellé teszik, ez mindenképpen tanácsos, legalább az első évben. Így a kicsi a szülőket legalább elérhető közelségben érzi. Csak azt tegyék, amiben ön és partnere egyetértenek, hozzanak közös döntéseket, ami mindhármuknak jó megoldást jelent, de mindig tartsák szem előtt a baba érdekeit!

A képernyők hatása

Ma már szinte mindenhol képernyő vesz körül minket: telefon, tévé, tablet, laptop - és ezek gyakran a legkisebbek közelébe is odakerülnek. A képernyők által kibocsátott kék fény - különösen este - csökkenti a szervezet melatonin nevű alváshormonjának termelését. Ez a hormon segít az agynak felismerni, hogy „éjszaka van, ideje pihenni”. A gyorsan váltakozó képeknél egyértelmű tetten érni, hogy túlingerli a babát, de azt gondoljuk, hogy a lassabb mesék biztos nem olyan kártékonyak. Azonban az élénk színek, hanghatások önmagukban olyan mennyiségű ingert zúdítanak a babák idegrendszerére, amit ők még nem tudnak jól feldolgozni. Bár a babák látszólag csak „néznek ki a fejükből”, „megnyugszanak” a képernyő előtt, az agyuk ilyenkor is aktívan dolgozik. A passzív képernyőnézés nem helyettesíti a valóságos, személyes kapcsolatokat, amik alapvetőek az egészséges fejlődés szempontjából - sőt, ezek rovására megy. Kétéves kor alatt semmilyen passzív képernyőzés nem ajánlott - tehát nincs tévénézés, YouTube, mesenézés. Saját példánk: a legnagyobb hatással mindig az van a gyerekekre, amit mi szülők teszünk. Ha mi is folyton a telefonnal a kezünkben alszunk el, akkor azt fogják követni a gyerekek is.

Rutinfeladatok és rituálék

Még ha az apróságok nem is tudják teljesen követni, a rendszeres szokások biztonságérzetet generálnak, a baba pedig fokozatosan hozzászokik egy éjjeli-nappali rutinhoz. Adjunk egy keretet a napi struktúrának és fokozatosan szoktassuk hozzá a babánkat: adott időpontban történő kelés, állandó étkezési időpontok, szundi idő, programok, készülődés a lefekvéshez stb. Egy nyugodt esti rituálé lehetőséget nyújt a babának arra, hogy elbúcsúzzon a naptól. Az est közeledtével csökkentsük az őt érő impulzusok számát: vegyük lejjebb a fényeket, szüntessük meg a zajforrásokat, tegyük el a játékokat.

Próbáljuk meg kiszolgálni a kicsi szükségleteit napközben: etessük, ha éhes, babusgassuk amikor figyelemre van szüksége és játsszunk vele, amikor erre van igénye! Ez biztonságérzetet nyújt a babáknak, melynek köszönhetően könnyebben megy majd a relaxáció és elalvás. A pelenka cseréje tökéletes alkalom a cirógatásra és dúdolgatásra. Mielőtt a kisbaba vagy a kisgyermek elaludna, énekeljen, olvasson vagy mondjon neki mesét. Érdemes átbeszélni a napot, hogy ki mit csinált, hogy érezte magát aznap, kikkel játszott, stb. A napi rutin kulcsfontosságú! A lefekvés idejét próbáljuk meg mindig betartani. Az ágy soha NE legyen a büntetés helye! Javasolt, hogy akkor menjen lefeküdni a kisgyermek, mielőtt túlságosan fáradt vagy nyűgös lenne. Amikor a gyerekeket altatjuk, csak halvány fény világítson vagy teljesen oltsa el a lámpát. Ha a másik szobában tévét néznek vagy zenét hallgatnak, mielőtt a gyerekek aludni mennek, vegyék lejjebb a hangerőt! Ha a kisgyermek valami miatt szomorú, soha ne hagyja, hogy sírva aludjon el! Egy síró gyermeket mindig meg kell vigasztalni!

Éjszakai ébredések és sírás

Az újszülött fokozott táplálékigénye miatt teljesen természetes, hogy két-három óránként felébred, éjszakánként is. Normál esetben idővel nő az alvás intervalluma. Általában öt-hat hónapos korára hozzászokik a nappal-éjszaka ritmushoz. Azonban sok csecsemő éjszaka szopik a legszívesebben. Véleményünk szerint nem szükséges erről leszoktatni a kisbabákat, abban az esetben, ha ők ezt igénylik. A legfontosabb tanács, hogy a gyermek egyéni igényeihez alkalmazkodjunk. Semmi esetre sem szabad hagyni, hogy a síró kisbaba egyedül maradjon! Egy síró kisbabának mindenképp szüksége van a szüleire. Kizárólag az ő jelenlétükben érzi magát biztonságban! Gyakran egy kis simogatás is elég, hogy megnyugodjon. Egy síró gyermeknek szüksége van a tudatra, hogy nincs egyedül. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a gyermeket meg kell etetni. A sírást számos ok kiválthatja. Minden esetben bizonyosodjon meg róla, hogy a kicsi nem azért sír, mert beteg.

Ha a kisbaba négy-hat hónapos, ritkán fordul elő, hogy több mint három-négy egymást követő éjszakát átalszik felébredés és sírás nélkül. Hat hónaposnál idősebb csecsemők általában már több egymást követő napon is sírás nélkül átalusszák az éjszakákat. Tanácsaink:

• A szülők beszéljék meg előre, hogy ki milyen feladatot vállal, mikor ki kel fel a babához, mivel ezzel sok konfliktus elkerülhető!
• Ha a kisbaba felébred, gyengéden simogassa meg, takargassa be, és - ha van neki - adja oda neki a cumiját. Ha ismét felébred, újra próbálkozzon az előzőekben leírtakkal.
• Nagyon fontos, hogy ne erőltessünk semmit! Ha a kisbaba éhes, úgyis jelezni fogja, ezt ne vonjuk meg tőle.
• Ha a kicsi még ekkor sem nyugszik meg, vegye ölbe, de közben ne kapcsolja fel a villanyt, hozzá halkan beszélhet, énekelhet neki, de a párjával ne beszélgessenek, így a kicsi könnyebben elalszik.
• Ha a kisgyermek fél a sötétben, éjszakára hagyjon egy apró jelzőfényt felkapcsolva a szobájában. Nagyobb gyerekek alhatnak kedvenc plüssállatukkal vagy babájukkal. Segíthet az édesanya pólója is, amin rajta van az illata. Ez is segíti, hogy a gyermek egyedül is nyugodtan aludjon.
• A gyermeket nyugtassa meg elalvás előtt, énekeljen neki vagy olvasson mesét! Mindenképpen alakítsunk ki egy esti rutint, amihez tartsuk magunkat!
• A kisbabával egy időben feküdjenek le a szülők is, hogy elegendő idejük legyen a pihenésre! Előre beszéljék meg azt is, mikor kezdjék reggelente a napot!

Betegség és alvás

Ha aggódik, mert a kisbabája nem alszik, vagy rosszul alszik, vagy az az érzése, hogy valami nincs rendben, keresse fel házi gyermekorvosát. Számos betegség okozhat nem megfelelő minőségű alvást, pl. húgyhólyaggyulladás, fülfájás, kólika, megfázás, köhögés. Fontos felismerni, hogy egy ilyen nehéz nap elfogadása többet jelent, mint az önostorozás, a szülők is emberek, nem lehet mindig minden tökéletes. Biztosítsunk szeretetteljes légkört a számára, ne kapkodjunk és ne érezzük azt, hogy az idő nyomása alatt állunk!

Autizmus és alvási nehézségek

Egy friss brit kutatás szerint már csecsemőkorban megfigyelhetők lehetnek autizmus kockázatára utaló jelek. A University of East Anglia szakemberei öt kulcsfontosságú alvási jellemzőt azonosítottak, amelyek összefügghetnek az autizmus spektrumzavarral (ASD). Az autizmus kutatói 44, 8-11 hónapos babát vizsgáltak. Néhányuknak autista testvére volt, ami magasabb kockázatot jelent. A kicsik két nappali alváson vettek részt: egyszer teljes csendben, egyszer halk háttérzaj mellett. A babák fejére 32 elektródával ellátott sapkát helyeztek, amely az agyhullámokat mérte. Bár ez minden babánál megfigyelhető volt, a szenzorosan érzékeny csecsemőknél sokkal erőteljesebb volt a hatás. A kutatók azt találták, hogy ezeknél a babáknál még teljes csendben is kevesebb lassú agyhullám jelentkezett - ezek felelősek azért, hogy az agy „kizárja” a külvilágot és valóban pihentető mélyalvásba kerüljön. Kevesebb volt az úgynevezett alvási orsó és K-komplex is - ezek olyan agyi mechanizmusok, amelyek védik az alvást a külső zajoktól. Magyarán: egy ajtócsapódás vagy kutyaugatás könnyebben megzavarhatja az ilyen babák pihenését.

A szakértők hangsúlyozzák: ezek a jelek nem jelentik azt, hogy a baba biztosan autista lesz. Az autizmus hároméves kor előtt nem diagnosztizálható megbízhatóan. Dr. Anna de Laet, a kutatás vezető szerzője szerint az érzékszervi érzékenység segíthet megérteni, hogyan befolyásolják a korai idegrendszeri különbségek az alvást. Az autizmus spektrumzavarral élők akár 90 százaléka tapasztal valamilyen érzékszervi túlérzékenységet - például hangokra, fényekre vagy érintésre reagálnak fokozottan. Bár már 18 hónapos korban észlelhetők jelek, a legtöbb esetben csak négyéves kor körül születik diagnózis. A kutatók szerint az alvási és érzékszervi különbségek jóval azelőtt megjelennek, hogy a társas vagy kommunikációs eltérések láthatóvá válnának. Ez pedig lehetőséget adhat a korábbi felismerésre és támogatásra. Ahogy a kutatás egyik vezetője fogalmazott: a zaj csökkentése segíthet az érzékeny babáknak, de önmagában nem oldja meg a problémát - az ő alvásuk csendben is felületesebb marad.

tags: #font #zavahatja #a #csecsemok #alvassat