A kaukázusi juhászkutya, más néven kaukázusi ovcsarka, egy hatalmas, tekintélyt parancsoló kutyafajta, amely a Kaukázusból származik. Eredetileg a nyájak és a gazdaságok védelmére tenyésztették, és ma is jeleskedik házőrzésben, emellett nyugodt, hűséges családi barát. A fajta története több mint 2000 évre nyúlik vissza.
A kaukázusi juhászkutya (Kavkazskaïa Ovtcharka) nagy valószínűséggel az ősi kaukázusi kutyáktól ered, és a fajta elterjedt a Kaukázustól a dél-orosz sztyeppékig. A fajta nem csak a természetes szelekció által fejlődött, hanem azok a nemzetek is befolyásolták, melyek a Kaukázust lakták. Korábban a kaukázusi juhászkutyát csordák, nyájak és a lakások őrzésére és biztosítására használták a ragadozók és a vadállatok ellen.
A kaukázusi juhászkutya származási helye a Kaukázus vad, zord vidéke volt, Európa és Ázsia határán. Eredetileg a juhászok társaként éltek. A nyájak védelmére használták őket a ragadozókkal, például farkasokkal és medvékkel szemben. Az orosz hadsereg is őrző-védő kutyaként alkalmazta, többek között határőrizeti feladatokat láttak el, például a berlini falnál. A fajta különböző változatai a Kaukázus hegység más-más területein alakultak ki, de a legismertebb típus a grúz változat, amely ma a legtöbb nemzetközi kennel klub által elismert standardnak számít.
Fizikai jellemzők és súlyfejlődés
A kaukázusi juhászkutya súlya kanok esetében 50-70 kg között mozog, de akár ennél nehezebb is lehet. A szukák súlya 40-60 kg között mozog. A kanok kívánatos marmagassága 70-75 cm (de minimum 68 cm), a szukáké 65-70 cm (de minimum 64 cm).
Az ovcsarka külseje robusztus. A kutyusok farka általában hosszú és dús szőrzettel rendelkezik, amelyet a hátuk fölé görbítve tartanak. A kaukázusi juhászkutya kettős szőrzettel büszkélkedhet. A szőrzet háromféle hosszúságú lehet: hosszú, közepes és rövid. A hosszú szőrzetű egyedek különösen dús sörényt viselnek a nyak körül, valamint gazdag tollazás figyelhető meg a lábak és a farok területén, ami impozáns megjelenést kölcsönöz nekik. A szőrzet színei változatosak lehetnek: a szürkétől és a fehértől kezdve, a barnán és krémszínűn át egészen a vörösig terjedhetnek. A farkaszszürke minden árnyalatában tenyésztik. Előfordul még deres, csíkos és mintás bundával is. Az egyszínű kutyák, mint például a fekete vagy barna súlyos hibának számítanak. A fedőszőr és az aljszőrzet hossza nem lehet kevesebb 5 cm-nél.
A kaukázusi medveölő esetében talán legfontosabb külső szempont a feje. Erre a masszív buci fejre a széles koponya, az erős pofacsontok és a széles, lapos homlok jellemző. Fontos, hogy a stop enyhe, így ék alakú feje van ezáltal. A szorosan záródó ajkai kellenek legyenek. A magasan tűzött rövid fülek lógnak (Oroszországban általában rövidre kurtítják a füleit).
Általában, mint minden nagytestű kutyafajta, későn érő típusúak. Ez azt jelenti, hogy nagyjából mind a fizikai, mind a mentális érettségét kétéves kora körül éri el. A törzs hossza meghaladja a marmagasságot 3-8%-kal. A mellső lábak hossza átlagosan a marmagasság 50-52%-a. A nemek közötti különbség kifejezett. A kanok maszkulin jellegűek, a szukákhoz viszonyítva jobban fejlett marral és nagyobb fejjel.
Etetés és súlykontroll kölyökkorban
Miután felnőttkori súlyuk 40-60 kg között mozog, a napi táplálás fontos kérdés lehet. A kaukázusi juhászkutya etetése nem olcsó mulatság. Hiszen miután nagytestűek, fontos az ízületeik védelme, és elkerülendő a túl gyors növekedés is.
Az etetés során figyelj arra, hogy a kutyád ne kapjon túl sok kalóriát, mivel a kaukázusi juhászkutya hajlamos az elhízásra, amely súlyosbíthatja az ízületi problémáit és egyéb egészségügyi gondokat okozhat. Amíg kölyök, javasolt a bárányhúsos, ízületvédő anyagokkal ellátott tápok etetése 6 hónapos koráig. A felnőtt kaukázusi számára, ha felnő, mindenképp nagy szemű, alacsonyabb fehérjetartalmú tápot válasszunk. Az is jó, ha a táp tartalmaz ízületvédőt, vagy még jobb, ha külön erre kifejlesztett készítményekkel támogatjuk meg.
A növekedési hónapokban bevitt túl sok fehérje által kiváltott túl gyors növekedés számít a későbbi ízületi problémák egyik leggyakoribb okának. Az alacsonyabb fehérjetartalmú eledel mellett, amelyet kis adagokban naponta kb. 3-4-szer kell adni, ebben a szakaszban a fiatal kutyákat fizikailag is kímélni kell. Kerülni kell a lépcsőzést és a hosszú sétákat.
A kölyökkutya etetése legalább olyan fontos kérdés, mint a kölyökkutya nevelése. Fontos, hogy a táp fő összetevője - mint minden kutyánál - a kiváló minőségű hús legyen. Oda lehet neki adni főzve vagy nyersen is, vagy az iparilag előállított eledelkeverékekből lehet száraz és nedves változat is választani. Mindegy, hogy melyik táplálási verziót választja a tulajdonos, fontos, hogy az eledel alapanyagának és összetevőinek igazodnia kell a kutya igényeihez. Nincs egyetlen owtscharka számára megfelelő eledel. A felnőtt kutyának rendszerint napi két étkezés elegendő, melyet lehetőség szerint mindig ugyanarra az időpontra igazítsunk.
Kaukázusi juhász vlog 5. rész/ Szombathelyi Tibinél, előnevelés
Egészség és betegségek
A kaukázusi juhászkutya általában egészséges fajta, de mint minden nagytestű kutya, hajlamos lehet bizonyos örökletes és életmódból fakadó betegségre. Ez az ősi, vad és szilaj fajta szerencsére nem küzd civilizációs betegségekkel.
- Csípőízületi diszplázia: Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő. Ezért ezen a területen a combcsont felső területei károsodnak. A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát. Akkor alakul ki, amikor a kutyák combcsontja nem megfelelően illeszkedik a kismedencéhez.
- Könyökízületi diszplázia: A könyökízületi diszplázia során a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne nem illeszkedik megfelelően. Emiatt helyenként feszülés, más helyen pedig instabilitás jön létre a könyökízületben.
- Gyomorcsavarodás: Ez egy életveszélyes állapot, amely a nagytestű, mély mellkassal rendelkező kutyákat érintheti, különösen akkor, ha naponta egyszer, nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak, gyorsan esznek, és utána sok vizet isznak, valamint erőteljesen mozognak. A puffadás során a gyomor gázzal telik meg és gyomorcsavarodás alakulhat ki. A kutya nem tud böfögni vagy hányni, hogy megszabaduljon a gyomrában lévő felesleges levegőtől, és a vér normális visszaáramlása a szívbe akadályozottá válik. A vérnyomás leesik, a kutya sokkos állapotba kerül. Azonnali orvosi ellátás nélkül az állat meghalhat. Érdemes felfúvódásra gyanakodni, ha a kutyának kitelt a hasa, túlzottan nyáladzik és hányás nélkül öklendezik. Úgy alakul ki, evés után 1-2 órán belül, ha intenzív futás, játék van, a gyomor tengelyén belül átfordul, elzáródik.
- Entrópium (szemhéj befordulás): Ilyenkor a szemhéj széle nem illeszkedik pontosan, párhuzamosan a szem felszínéhez, hanem a szem felé fordul, és a széle érintkezik a szemmel. Emiatt a szemhéj szélén, súlyosabb esetben annak külső oldalán található szőrszálak hozzáérnek a szaruhártyához, és irritálják azt. A betegség többnyire veleszületett, bizonyos kutyafajtáknál halmozottan fordul elő.
- Szürkehályog: Lehetnek genetikai és szerzett okai is a kialakulásának. A betegség esetén a lencse homályossá, szürkésfehérré változik, elveszti a kutya a látását.
A jó helyről, lelkiismeretes tenyésztőtől származó kaukázusi juhászkutya akár 13-15 éves koráig is megfelelő egészségben védelmezi a portát. Miután kötelező egészségügyi szűréseken a tenyészállatoknak nem kell részt vennie, érdemes olyan helyről elhozni új juhászkutya pajtásunkat, ahol ezekre az egyébként részben örökölhető betegségekre kiemelten figyelmet fordítanak.
Gondozás és ápolás
A kaukázusi juhászkutya gondozása viszonylag sok figyelmet igényel, különösen a vastag, kettős szőrzet miatt. A hosszú szőrű változatot hetente egyszer illik átkefélni és fésülni, főként azokon a helyeken, ahol a szőr hajlamos a gubancolódásra. A rövid szőrű változat kevesebb ápolást igényel, a vedlési időszakban az aljszőrzet elhalt és kilazult szőrszálait egy erős, fémsörtéjű kefével lehet a legkönnyebben eltávolítani. Ehhez a procedúrához érdemes makacs kiskutyánkat nagyon korán hozzászoktatni, mert egy 60 kilós vérebet már nehéz lesz rávenni az együttműködésre.
Kedvenced szemeit is vizsgáld át rendszeresen! Gyakran mosd meg kutyusod fogait az állatorvos által javasolt fogkrémmel és fogkefével! Az izlandi tőkehal tallérok, izlandi farkashal- és tőkehal bőr rágókák tökéletes választás. Mindennapos használatukkal csökkenhet a barna foglepedék, fogkő, és javulhat a kutya lehelete is. A sérülések elkerülése érdekében a karmokat rendszeresen le kell vágni, valamint a füleket is rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell.
Nevelés és viselkedés
A kaukázusi juhászkutya nagyon határozott és független. Rendkívül lojális a családjához, és bár a gazdáival szeretetteljes és nyugodt, idegenekkel szemben bizalmatlan és tartózkodó. A kaukázusi ovcsarka jelleme független és makacs, ezért erős és tapasztalt gazdára van szüksége. A viselkedés kiegyensúlyozott, aktív, magabiztos, félelem nélküli és független.
Már 10-12 hetes korban ismertesd meg kedvencedet különböző emberekkel, helyzetekkel, zajokkal és más állatokkal! Ez segít csökkenteni az idegenekkel szembeni bizalmatlanságot és megelőzni a túlzott területvédő viselkedést. Már kiskutyaként fektesd le a szabályokat, hogy mi az, ami megengedett és mi az, ami nem! Kerüld a durva vagy agresszív bánásmódot, mert csak bizalmatlanságot és ellenállást szülhet nála! Az első naptól kezdve, ahogy hozzánk kerül, egészen 4 hónapos koráig intenzíven kell szocializálni.
A kaukázusi juhászkutya számára fontos, hogy legyen elegendő tere a mozgáshoz és a terület őrzéséhez. A legjobb egy nagy kerttel rendelkező ház, amely biztonságos, magas kerítéssel van körülvéve, hogy megakadályozza az esetleges szökési kísérleteket. Ez a fajta érzékeny a stresszre és a kaotikus környezetre, ezért fontos, hogy biztosíts neki egy nyugodt és biztonságos otthont!
Bár a kaukázusi juhászkutya szeret a szabadban lenni, igényli, hogy a családdal töltse mindennapjait, nagyon lojális és szoros köteléket alakít ki a gazdáival. Jól kijöhet a gyerekkel, de termete miatt nem ajánlott nagyon apró csemeték mellé.
Az őrző-védő munkára a kaukázusi juhászkutyát nem is kifejezetten kell oktatni, hiszen nála ez ösztönből jön. Senki se be, se ki az ő engedélye nélkül! Azt bátran ki merjük jelenteni, hogy egyéb biztonsági rendszerre nincs szükség, ha egy-vagy több kaukázusi medveölő kutya van a háznál. Ugyanis ez a vad kaukázusi sztyeppékben és hegyekben kitenyésztett fajta ősi vadsággal és őrző-védő ösztönökkel van megáldva. Egyszerre védelmező a családdal szemben, és lekenyerezhetetlen és könyörtelen a betolakodókkal szemben. Legyen az ember vagy állat, ez a kutyafajta nem cicózik. Számolj vele tehát, hogy a kaukázusi idegenekkel szemben teljes mértékben bizalmatlan támadó, ha a gazdi nincs mellette. Ezt a fajtát arra tenyésztették, hogy önállóan gondoskodjon a nyáj védelméről minden behatoló ellen, akár az élete árán is.
Napi rutin és mozgásigény
A kaukázusi juhászkutya mozgásigénye mérsékelt, ugyanakkor nagy mérete és erős testfelépítése miatt napi szintű aktivitást igényel egészsége és jólléte érdekében. Nem hiperaktív eb, így nem szükséges órákon át intenzíven mozgatni, de szüksége van rendszeres sétákra és mozgásra, hogy elkerülje a túlsúlyt és megőrizze fittségét. A strukturált, vagyis feladatokkal tűzdelt séta (sok segítséggel, sok jutalomfalattal: pl. erdőben/mezőn/parkban séta közben fa/pad/bármilyen tárgy kerülése, lábnál követés, jobbra-balra forgások, behívások, ülve és fekve várakoztatás) fontos része a napi rutinnak.
A kiskutyánk kiegyensúlyozott és nyugodt legyen, elősegíthetjük azzal, ha egy kialakult napi rutin szerint éli az életét. A kölyökkutya napi rutinjának kialakításához a biológiai ritmusa adhatja a keretet. Mivel még eleinte négyszer, 3 hónapos korától pedig háromszor eszik, ezért érdemes az étkezést venni alapul. Jó, ha mindig nagyjából azonos időben etetjük, s az ideális az, ha az etetéshez kapcsolódik valamilyen feladat.
Pihenés: talán nem is gondolnánk, de a kölyökkutyáknak rengeteg pihenésre, alvásra van szükségük. Ha már egy ideje ébren van, akkor érdemes figyelgetnünk, mert - ahogyan a gyerekek is - a kutyák is túl tudnak pörögni. Ha észrevesszük, hogy fáradt vagy túlpörgött (durvul, eszetlenkedik, „rosszcsontkodik”, harap, esik-kel, látványosan nem figyel ránk), akkor biztosítsuk számára, hogy pihenhessen, azaz tegyük be a helyére, különítsük el magunktól.
Az első egyedül töltött éjszaka meghatározó pillanat a kölyökkutyánk életében. Távol került az anyjától és a testvéreitől, így érthető módon felettébb nyugtalan és feszült lehet. Ha kaptunk egy rongy/lepedő darabot vagy plüsst amin rajta van az anyja és a testvérei ismerős illata, akkor rakjuk be hozzá és máris könnyebbé tehetjük számára az első éjszakákat. A fokozatosság és rendszeresség a kulcs az egyedüllét tanításában.
Egy 8-10 hetes kölyöknek még nagyon pici a hólyagja, így egyszerűen szüksége van rá, hogy 1-2-3 óránként ürítsen. A kölyök 5-6 hónapos koráig részben el kell engedni a szobatisztasági kérdést.