Az izzadás egy természetes élettani folyamat, amelynek elsődleges célja a testhőmérséklet szabályozása. A csecsemők esetében azonban a fokozott izzadás aggodalomra adhat okot, hiszen hőszabályozó rendszerük még fejlődésben van, és hajlamosabbak lehetnek a túlmelegedésre.
A csecsemők hőszabályozása eltér a felnőttekétől. Az izzadás önmagában nem utal betegségre, ha nem társul más tünettel, mint például láz, sápadtság vagy légzési nehézség. A hőszabályozó rendszer az első életévben folyamatosan fejlődik, és az izzadás a test természetes módja a hőleadásnak, amely segít megelőzni a túlmelegedést. A mélyalvás során a szervezet kevésbé reagál a külső hőmérsékletre, ezért a babák könnyebben túlmelegedhetnek.
Az izzadás oka lehet a túlzott meleg, a túl sok ruha viselete, vagy akár a szoba hőmérséklete is. Azonban számos betegség is okozhat fokozott izzadást, mint például hormonális betegségek (pajzsmirigy-túltengés, policisztás ovárium szindróma, menopauza, terhesség), stressz, adrenalin túlsúly, vesebetegségek, mellékvese-túlműködés, elhízás, szívbetegségek, tüdő tuberkulózis, cukorbetegség, agyalapi mirigy betegségek, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása (pl. antidepresszánsok).
Néhány esetben maga a bőr is okozhatja a fokozott izzadást, ha abban túl sok verejtékmirigy található. Mivel a fokozott izzadást rengeteg betegség okozhatja, előfordulása nagyon magas lehet, legalább 20-30 százalékos. Az alapbetegségekre való hajlam szülőről gyerekre öröklődhet, így áttételesen a fokozott izzadás is öröklődhet.
Az éjszakai izzadás csecsemőknél
Az éjszakai izzadás csecsemőknél gyakori jelenség, amely legtöbbször teljesen ártalmatlan. A babák alvás közben izzadhatnak, különösen a mélyalvás szakaszában, amikor a testük hőszabályozása még fejlődésben van. Az izzadás leggyakrabban a fej, a nyak és a hát területén jelentkezik. A baba haja nedves lehet, a bőrén apró izzadságcseppek jelenhetnek meg.
Bár az éjszakai izzadás csecsemőknél általában ártalmatlan, bizonyos esetekben figyelmet igényel. Ezek a tünetek fertőzésre, anyagcsere-zavarra vagy ritka esetben szívproblémára utalhatnak. Ha az izzadáshoz láz, légzési nehézség, sápadtság, vagy fejlődési visszaesés társul, mielőbb kérj orvosi tanácsot.
Kiszáradás csecsemőknél
Gyermekek esetében a kórházba kerülés egyik leggyakoribb oka a kiszáradás (exsiccatio). Ennek oka, hogy a kisgyerekek folyadékháztartása sokkal könnyebben és hamarabb felborul, mint a felnőtteké, ezért különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. A legfontosabb mindig az általános állapot megítélése: a gyermek nyűgös, megnyugtathatatlan, majd pedig aluszékony, bágyadt, elesett, nehezen ébreszthető lehet, aki elalszik etetések közben, nincs ereje szopizni, erőtlenül, gyengén sír, sírás közben is elalszik.
Emellett a csecsemő bőrének nedvességtartalma (turgora) csökken, bőre könnyen ráncolható, száraz, sápadt vagy márványozott, végtagjai hidegek, kutacsa besüppedt, szemei aláárkoltak, nyelve száraz, ajkai cserepesek lehetnek. Vizelete ritkábban van, kevesebb a megszokottnál, sűrűbb, sötétebb színű. Szívverése, légzése szaporább lehet.
A kiszáradás egy tünet, amely mögött mindig keresni kell a betegséget. A csökkent bevitel leggyakoribb oka újszülöttkorban valamilyen szoptatással kapcsolatos probléma. Ha a kisbaba kevesebbet eszik, elindul a kiszáradás felé, egyre bágyadtabb és gyengébb lesz, így még nehezebb lesz később megetetni, beindul egy ördögi kör. A csökkent folyadékforgalom miatt felhalmozódik a szervezetében a bilirubin (epefesték), ezért bőre, szeme fehérje sárgább lesz. Vércukorszintje is alacsonyabb lehet, ami hozzájárulhat az aluszékonysághoz.
Ritkább esetekben valamilyen fájdalom (pl. torokgyulladás, hólyagos szájnyálkahártya-gyulladás) miatt nem tud eleget enni a kisbaba. Bármilyen légúti vagy lázas megbetegedés okozhat gyengeséget, kimerültséget, és ennek következtében etetési nehézséget. Fokozott folyadékvesztést jelent a hányás, a hasmenés, ritkábban a vesebetegségek vagy a hormonális betegségek. Légúti betegségekben a nehézlégzés, szapora légzés révén, lázas állapotban az anyagcsere fokozódása miatt is jelentős a folyadékvesztés.
A kiszáradás mértékét már a szülő által elmondott anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján meg lehet állapítani. A vizsgálat során a kiszáradás fent leírt tüneteit figyeljük meg, illetve keressük a háttérben az esetleg meghúzódó betegséget, fertőzést. Laborvizsgálatok során ellenőrizzük a vérképet, ionszinteket, gyulladásos értékeket, bilirubinszintet.
A kiszáradás kezelésének egyik fő pillére a megfelelő mennyiségű, összetételű, sebességű folyadékterápia. Ez általában infúziót jelent. Amennyiben szoptatási nehézségek álltak a háttérben, nagyon fontos az édesanya gyakorlati és lelki (!) támogatása a szoptatással kapcsolatban, enélkül ugyanis hamar újrakezdődik a probléma. A baba folyadékhiányának pótlása mellett nyugodt körülmények biztosítása, a megfelelő szoptatási helyzetek megmutatása, gyakoribb mellre tétel, az anya megnyugtatása, kompetenciájának megerősítése is elengedhetetlen, és gyakran mindössze ennyi elég ahhoz, hogy helyrebillenjen az egyensúly. Fontos, hogy ne könyveljük rögtön el, hogy „kevés a tej”, ne adjunk mindjárt tápszert a gyereknek, mert azzal összezavarjuk a babát is és a tejtermelődés szabályozását is. Ez pedig hosszú távon nagyon megnehezíti, hogy a későbbiekben az anya szoptatni tudja a gyermekét.
Ha fény derült valamilyen betegségre a kiszáradás mögött, akkor természetesen ennek megfelelő kezelése fontos, ez jelenthet inhalatív kezelést, fájdalomcsillapítást, orrcsepp, antibiotikum adását. A kiszáradás tehát egy hatékonyan kezelhető állapot, ha időben orvosi ellátásra kerül a gyermek.
A fokozott izzadás kezelése
A fokozott izzadás kezelése minden esetben az azt kiváltó alapbetegség kezelését jelenti. Azaz leggyakrabban a cukorbetegségét, a vesebetegségeket és szívbetegségeket kell kezelni, kordában tartani. A verejtékmirigyekre különböző bőrgyógyászati készítmények, izzadásgátló stiftek is hatnak, azok alkalmazása viszont csak tüneti kezelést jelent, a kiváltó okot nem szünteti meg. Patikákban kaphatók olyan izzadásgátló készítmények is, amelyek olyan filmréteget hoznak létre a bőrön, amelyen az izzadság nem tör át. Viszont ez is csak tüneti kezelést jelent.
A fokozott izzadás megszüntetésére alkalmazható botox kezelés is, amivel magukat a verejtékmirigyeket roncsolják el. A probléma kialakulásának az alapbetegségek megelőzésével, kezelésével lehet elejét venni. A fokozott izzadás bőrbetegségeknek lehet melegágya, kedvez például a gombás betegségek és a szemölcsök kialakulásának, de könnyebben létrejöhet miatta ekcéma is. Kiválthat szőrtüszőgyulladást, ami ugyancsak kedvez más betegségek megjelenésének.
A hiperhidrózis diagnosztizálása során fontos az alapbetegség felderítése, ennek érdekében az orvos laborvizsgálatokat kér a vércukor, illetve egyes hormonok szintjének meghatározására, és áttekinti a beteg által szedett gyógyszereket. A fokozott izzadás kimutatására rendelkezésre állnak speciális tesztek is - ekkor festékanyagok segítségével vizsgálják meg az izzadás mértékét -, illetve sor kerülhet a bőr áramvezető képességének meghatározására is.
A hiperhidrózis kezelése során fontos a megfelelő mennyiségű, rendszeres folyadékpótlás, az érintett területek (hónalj, talpak) tisztán tartása és a megfelelően nedvszívó pamutruházat (zokni, alsónemű) viselése. Amennyiben a tünetek hátterében pszichés okok valószínűsíthetők, hasznos lehet pszichiáter vagy pszichológus segítségét is igénybe venni. Bizonyos esetekben alkalmazhatók idegingerület-gátló gyógyszerek, vagy elvégezhető a verejtékmirigyek inaktiválása mikrohullámú sugárzással. Súlyosabb esetekben a verejtékmirigyek sebészi eltávolítására, esetleg idegsebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.
Az újabb, időszakos megoldást jelentő megoldások közé tartozik az A típusú botulinum toxinnal (botox) történő injekciós kezelés, amely kevesebb kellemetlenséggel jár, mint a sebészi beavatkozások. A kis mennyiségben bejuttatott botox az idegvégződéseken hat, az izzadást gátló-csökkentő hatása - egyénenként változóan - 4-10 hónapon át tart.
Megelőzés és babakocsi betét
Az izzadás és a bőrirritáció csökkentése érdekében fontos, hogy olyan babakocsi betétet válasszunk, amelynek egyik oldala pamut vagy bambusz (utóbbi a lehető legjobb), a másik pedig lehet minky, velvet vagy a másik oldallal megegyező természetes textil. A Makaszka memóriahabos betétje, különösen a bambuszból készült változat, kiváló választás lehet, mivel a benne használt memóriahab légáteresztő szerkezete lehetővé teszi a nedvesség elpárolgását és a hőmérséklet szabályozását. Ez a típusú betét újszülött kortól mind a négy évszakban használható, és remekül oldja a babáknál gyakori izomfeszültséget.
A betétek széles skálán használhatók, beletehetők hordozóba, mózeskosárba, sportrészbe és autósülésbe is. A biztonsági övek szabvány helyen vannak, ezért minden betéten vannak kivágások ezeken a pontokon. Nyugodtan használható újszülött kortól egészen addig, amíg autósülést használnak.
Mi van, ha soha nem izzadsz? | Az izzadás fontossága | Anhidrosis szindróma | Dr. Binocs Show
A pillangó párna arra szolgál, hogy megtámassza a fejet utazás során, használható mózesben, sportrészben vagy autósülésben. Itt is a bambusz anyag ajánlott. A biztonsági öv és a karfa védő a maximalistáknak szól, az előbbire lecserélhető a műszálas gyári tartozék pamutra, az utóbbi pedig a karfára ad plusz védelmet.
Autós utazás mellé kifejezetten ajánljuk a Little Dutch remek ár-érték arányú napellenzőit.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon háziorvosához, vagy keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati rendelőt, ha a fokozott izzadásból eredő panaszok zavarják mindennapi teendőinek elvégzésében, vagy problémát okoznak az emberi kapcsolataiban. Akkor is érdemes háziorvoshoz fordulni, ha hirtelen fokozódik az izzadás mértéke, illetve megmagyarázhatatlan éjszakai izzadásra lesz figyelmes.
Mielőbb keresse fel háziorvosát, amennyibi a fokozott izzadáshoz gyengeség, mellkasi fájdalom vagy hányinger társul!
A fokozott izzadás (hiperhidrózis) olyan, nagy mennyiségű verejtéktermeléssel járó állapot, amelyet nem indokol sem túlzott fizikai aktivitás, sem túlöltözöttség, sem pedig a környezet emelkedett hőmérséklete. A fokozott izzadás lehet általános (generalizált), vagyis az egész testfelületre kiterjedő, és lokális, amikor csak a test egyes részein jelentkezik fokozott verejtékezés. Ezek általában a hónalj, a tenyerek, a talpak, illetve a fej (arc). A fokozott izzadás komoly hatással lehet az érintett személy életminőségére, emberi, munkahelyi kapcsolataira, és súlyos pszichikai teherré válhat - annak esetleges egészségügyi következményeivel együtt (például hosszan tartó stressz hatására kialakuló ekcéma).
tags: #fokozott #izzadas #csecsemoknel