A fogamzásgátlás mind kutyák, mind pedig macskák esetében az egyik leggyakrabban felmerülő probléma a gazdák részéről. Több megoldás is létezik, és a választás a kedvenc életkorától, tenyésztési szándéktól és az egészségi állapotától függ. Az állattartók gyakori problémája, hogy hogyan kerüljék el a nem kívánt szaporulatot, és az ivari működéssel összefüggő betegségeket. A nem kívánt vemhesség gyógyszeres kezeléssel való megelőzése hozzátartozik a szaporodás tervszerű irányításához, a céltudatos tenyésztői munkához.
Műtéti ivartalanítás
Ha biztosak vagyunk benne, hogy soha nem akarunk utódot kedvencünknek, a legjobb módszer a műtéti ivartalanítás. Ettől sok ember irtózik, pedig a tévhitekkel ellentétben - kevés kivételtől eltekintve - a végleges ivartalanításnak csak előnyei vannak. Az állat soha többet nem fog ivarzani (tüzelni), nem lesz álvemhes, nem lesz méhgyulladása, petefészek cisztája, és a fiatal korban elvégzett műtét a későbbi emlődaganat kialakulásának esélyét is minimálisra csökkenti.
Nőstény kutyák ivartalanítása
A szukák ivartalanítása során műtétileg eltávolítjuk a petefészkeket és a méhet. Az ilyen kutya többé nem ivarzik és nem tenyészthető. Ezt a beavatkozást minden nem tenyésztés céljából tartott szuka kutya esetében javasoljuk elvégeztetni.
Az ivartalanítás előnyei nőstény kutyáknál:
- Megszűnnek a tüzelési időszak jellegzetes problémái: idegen kan kutyák a ház körül, kutyasétáltatás időzítése, a lakásban sok kellemetlenséget okozó vérzés és váladékozás, stb.
- Nem kell házi őrizetben tartani kutyánkat a kényes napokon, ami sok bonyodalommal jár.
- Csökkenthetjük a véletlen túlszaporulatot és az utcán kóborló kutyák számát.
- Számos olyan gyakori, idősebb korban kialakuló súlyos betegségtől óvhatjuk meg kedvencünket, mint a gennyes méhgyulladás, emlők (tejmirigyek) daganatos elváltozásai.
- Nem alakul ki a lakásban tartott ebeknél gyakori álvemhesség, megszűnnek az ezzel járó kellemetlenségek és betegségek (emlőgyulladás, tejtermelés).
- Az ivartalanított szuka kevesebbet érintkezik idegen állatokkal, ezért csökken a balesetek és a fertőzések veszélye.
A nem ivartalanított szuka kutyák kb. 25%-ának lesz élete során (főleg idős korban) emlődaganata. Ennek az esélye az első tüzelés előtt (!) végzett ivartalanítással 0,5%-ra csökken, de még a harmadik ivartalanítás előtt végzett műtét esetén sem több 8%-nál. A későbbi méhgyulladás esélyét szakszerű beavatkozás esetén nullára csökkentjük, ez igaz az álvemhességre is.
| Időpont | Kockázat csökkenése |
|---|---|
| Első tüzelés előtt | 0,5% |
| Első két tüzelés között | 8,0% |
| Második és harmadik tüzelés között | 26,0% |
A szukák ivartalanítása gyakorlatilag bármely életkorban elvégezhető. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor növekszik az említett időskori betegségek kialakulásának esélye, ezért ezt a műtétet 4-6 hónapos életkorban javasoljuk elvégeztetni. A műtétek időpontjának megválasztásához figyelembe kell venni azt is, hogy az ivarzás alatt a szokásosnál nagyobb sebet kell készíteni, mert a méh duzzadt. A kutya ilyenkor vérzékenyebb és gyengébb az immunrendszere. A tüzelés után a szukák hormonháztartása csak hetek múlva áll vissza a megszokott nyugalmi állapotba, így a műtétet 3 hónap várakozási idő után ajánlott elvégezni, ezzel megelőzhető a műtét utáni álvemhesség kialakulása.
Kan kutyák ivartalanítása
Az állatvédelem fontos része a nem tenyésztésre szánt egyedek ivartalanítása, ez a rutin beavatkozás ma már Magyarországon is részét képezi a felelős kutyatartásnak, ami a kutyának, a tulajdonosának és a lakókörnyezetének egyaránt előnyére szolgál. A nem ivartalanított kan kutyák gyakrabban válnak agresszívvé, megpróbálnak szexuálisan közeledni emberekhez és bútorokhoz, felugrálnak más kutyákra, jelölnek, könnyen elkóborolhatnak, mert tüzelő szukát keresnek/éreznek. A csavargó kutyákat begyűjthetik és elpusztíthatják.
A herélés (castratio) után az állat leszokik arról, hogy nemi ösztönétől űzve, ha kell, kilométereken át keresse a tüzelő nőstényeket. Kóborlása során rengeteg veszélynek van kitéve: gázolás, verés, mérgezés, stb. A kóbor kutya könnyen válik betegségek, pl. fertőző kutyabetegségek, külső- és belső parazitózisok hordozójává, a riválisokkal folytatott harcok során súlyos sérüléseket szerezve kerül elő, esetleg csak hetek múlva.
Ivartalanításuk után a kanok agresszivitása csökken, érzelmileg jobban kötődnek gazdájukhoz, nem "gyakorolnak" a családtagok vagy a vendégek lábain. Nem fognak elhízni, és sem játékosságukat, sem intelligenciájukat nem vesztik el. Kan kutyák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért ezt a műtétet 4-6 hónapos életkorban javasoljuk elvégeztetni.
Rejtett heréjűség
Amennyiben a kutya egyik vagy mindkét heréje a hasüregben vagy a lágyékcsatornában marad, rejtett heréjűségről beszélünk. Ez egy öröklődő elváltozás, mely lehet egy- vagy kétoldali. A rejtett heréjű kutyáknál az esetek döntő többségében kialakulhat a hasüregben maradó here daganatos elváltozása. A rejtett heréjű állatok ivartalanítása ezért különösen ajánlott beavatkozás, ilyenkor célszerű mindkét here (egyoldali elváltozás esetén a rendesen, a herezacskóban elhelyezkedő is) eltávolítása. Az elváltozás öröklődő, a terhelt kanok további szaporítása nem tekinthető felelős állattartói magatartásnak, és állategészségügyi szempontból sem kívánatos.
Az ivartalanítás lehetséges szövődményei
Az műtéti altatás kockázata fiatal korban, a mai modern altatási technikákkal 1 ezrelék alá tehető. A későbbi vizelettartási probléma (inkontinencia) előfordulása pár százalék, de ezek az esetek is gyógyszerrel általában sikeresen kezelhetők. Az esetek kis százalékában a beavatkozás késői következményeként kialakulhat inkontinencia, mely ösztrogén hormon tartalmú készítmények adásával orvosolható. A nőstény állat viselkedése nem változik meg az ivartalanítás hatására, és bár az étvágya megnőhet, ha megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal etetjük, illetve megfelelő mozgást biztosítunk számára, nem fog elhízni. (A csak az ivartalanításhoz köthető kóros elhízás aránya 1-2%). Az állattartók félnek attól, hogy kedvencük az ivartalanítás után elhízik, kellő odafigyeléssel, megfelelő táplálással ez a probléma elkerülhető. Szakmai tanulmányok szerint egy ivartalanított állat napi energiaszükséglete alacsonyabb (akár 10-15%-kal kevesebb), ennek ellenére sok gazdi talán lelkiismereti okokból sokkal több eleséget ad kedvencének, mint szükséges lenne.
Az egyszerű módja annak, hogy megtudd, ha kutyád túlsúlyos - Állatorvos magyarázza el
Gyógyszeres fogamzásgátlás
Ha csak néhány hónapig akartuk elkerülni az ivarzással járó kellemetlenségeket, lehetőség volt gyógyszeres fogamzásgátlásra. Ez vagy injekciós kezeléssel, vagy tabletta formájában volt elérhető. Ezek mind magas hormontartalmú készítmények, melyek - főleg hosszan tartó alkalmazás során - veszélyes mellékhatásokkal járhatnak (méhgyulladás, emlődaganat), ezért manapság kisebb kockázattal járó, modernebb készítményeket alkalmazunk.
Ilyen gyógyszerek pl. a Gestafortin injekció és a Perlutex injekció és tabletta, amelyeknek alkalmazása meglehetősen egyszerű. A kezelés abból áll, hogy a szukának évi két alkalommal kb. 5-6 hónapos időközökkel adnak egy-egy injekciót, amely az ivarzás teljes elmaradását eredményezi. A kezelésre a ciklus nyugalmi szakaszában, kb. a várható tüzelés előtt két hónappal kerül sor, és miután az első injekciónak igazodnia kell a kutya nemi ciklusához, ilyenkor általában a hüvelykenetet mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá.
Az ivarzást elhalasztó injekciót a két tüzelés között kell megkapnia a szukának, így a következő tüzelés ki is marad. Ha nem kapja tovább, a későbbiekben tenyésztésbe vehető, termékenyülésük lehetőségét nem befolyásolja a kezelés.
Alkalmazható a kissé több odafigyelést igénylő tablettás módszer is, a tablettát viszont egész évben, hetente egy alkalommal be kell adni. (Mint minden hormonkészítménnyel történő kezelésnél, némi kockázattal sajnos számolni kell - ezért a részletes tájékoztatás érdekében keresse fel állatorvosát!).
Esemény utáni fogamzásgátlás
Ha tüzelő kutyája ellenkező neművel érintkezett/érintkezhetett, lehetőség van "esemény utáni" fogamzásgátlásra is. Ha biztosan megtörtént a fedezés, a következő pár napban (harmadik és ötödik nap) beadott két injekció 99%-ban megakadályozza a vemhesség kialakulását. Ha nem biztos a kannal való találkozás, csak fennáll a lehetősége, érdemes kb. 21-25 nap múlva a vemhességről vérvétellel vagy ultrahang vizsgálattal meggyőződni. Pozitív esetben még ezután is van lehetőség a vemhesség gyógyszeres megszakítására. Létezik ugyanis olyan injekció, amely beadása a balesettől számított 3. és 5., szükség esetén még a 7. napon is a vemhesség megszakítását eredményezi, sőt van olyan készítmény is, ami a magasabb vemhesség elhajtására (abortus) alkalmas.
Bőr alatti implantátum (kémiai kasztrálás)
A közelmúltban kidolgoztak olyan, bőr alá ültethető implantátumokat, melyek több hónapig, akár 1-2 évig is megakadályozzák az állatok nemi működését. Ezekből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek gátolják a nemi hormonok termelődését (GnRH agonisták). Ez jó megoldási lehetőséget biztosít a műtéthez valamely okból nem altatható kutyák esetében, valamint a tenyészállatoknak, kiknek csak ideiglenesen szeretnék elnyomni az ivarzását.
Az így előidézett következmény pedig, hogy a tesztoszteron nemi hormon termeléséhez szükséges hírvivő anyagok gátlódnak. Általában a hormonchip teljes hatása körülbelül négy-hat héttel az implantátum beültetése után kezdődik a kan kutyáknál. A mellékherében azonban még mindig lehetnek spermiumok. Ezért csak körülbelül hat-nyolc hét elteltével számíthat arra, hogy kan kutyája már nem fogamzóképes. Jelenleg két különböző készítmény van forgalomban, amelyek eltérő hatóidőt ígérnek. A 4,7 milligrammos készítmény hat hónapig, míg a 9,4 milligrammos készítmény az injekció beadásától számított tizenkét hónapig teszi lehetővé a kémiai kasztrálást.
Az állatorvosok általában hét hónapos kortól alkalmazzák a hormonchipet a kan kutyáknál. Ennek az az előnye, hogy a herék ebben a szakaszban kisebbek, ezért az állatorvos könnyebben el tudja őket távolítani.
A kasztrációs chip lehetséges mellékhatásai
- Ritka mellékhatások, mint a szőrhullás (alopecia) és a szőrzet megváltozása.
- Vizeletinkontinencia.
- Viselkedésbeli változások.
Immunológiai kasztrálás
Az immunológiai kasztrálás ötlete 1989-ben, Ausztráliában született, és továbbfejlesztve, háziállatok, főként kutyák számára tökéletesítették. Ez egy olyan oltóanyag, amelyből két dózisra van szükség ahhoz, hogy hatékony legyen. Ráadásul a folyamat visszafordítható, mivel hormonális módosításon alapul. Az oltóanyag az Escherichia coli baktériumban termeltetett fehérjén alapul, és polimer felhasználásával hozták létre. Az oltóanyag semlegesíti a betatrophin hormont, a semlegesített antitestek gátolják meg a reprodukciós képességet. A vakcinát már szabadalmaztatták Chilében, Európában és az Egyesült Államokban, és további kísérleteket végeznek vele ellenőrzött körülmények között.
Feletlen állattartás és következményei
Örökké felmerülő probléma, hogy sok kiskutya marad árván, gazdára várva a menhelyeken, esetleg az utcán kóborol. Ennek egyik oka, hogy sok állattartó nem ivartalaníttatja kutyáját. Az állattartás nemcsak a felhőtlen örömről, az édes simogatásokról, a cuki fotókról szól, hanem a felelőségről, a gondoskodásról is. A tavasz az állatoknál a párosodási időszak kezdete is, így ismét aktuális a téma, hogy mit lehet tenni, hogy féken tartsuk a szaporulatot.
