Cikkünk azt vizsgálja, hogy mit értünk hivatalosan a főállású anya státusz alatt, mik a kritériumok és milyen feltételeknek kell teljesülnie, ha valaki gyermekgondozási támogatást (GYET) szeretne igénybe venni. A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik.
Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. Ez a speciális támogatás több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) jogosultsági feltételei
Gyermeknevelési támogatásra, ismertebb nevén a főállású anyasági támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Az ellátás alanyi jogon jár, az előzetes biztosítási időtől független. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.
- A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől kezdődően vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 8. életévének betöltéséig jár.
- A családban legalább három kiskorú gyermek nevelése szükséges.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) megszűnésének esetei
A GYET folyósításának megkezdése és fenntartása szigorú feltételekhez kötött. Amennyiben ezek a feltételek már nem állnak fenn, a támogatásra való jogosultság megszűnik. A megszűnés leggyakoribb okai az alábbiak:
- Gyermek életkora: A jogosultság megszűnését vonja maga után az is, ha a család legidősebb gyermeke betölti a 18. életévét. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig. Ezen felül, a támogatás csak a legfiatalabb gyermek 8. életévének betöltéséig jár.
- Az ellátásban részesülő személy státusza: A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
- A gyermek helyzete: Nem jár GYET annak a személynek, aki olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Szintén megszűnik a jogosultság, ha a gyermek az ellátásra jogosult háztartásából kikerül.
- Külföldi tartózkodás: Az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodása esetén a támogatás folyósítása megszűnik.
Fontos tudni, hogy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt. A támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben (óvodában, iskolai napköziben) történő elhelyezése, nem kell egész nap otthon lennie az anyának ahhoz, hogy az ellátásra való jogosultságát megtartsa. Részmunkaidőben tehát dolgozhat az anya (illetve otthon teljes munkaidőben is), ami a gyermeknevelési támogatás összegére tekintettel indokolt is lehet.
Pénzügyi és társadalombiztosítási szempontok
A GYET havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely 2026-ban 28.500 Ft. Ez 2013-ban 28.500 Ft volt, melyből nyugdíjjárulék címén 10% került levonásra, így nettó összege: 25.650 Ft havonta. A gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, számos család számára nem egy ideális támogatási forma.
A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
A gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás ideje szolgálati időnek számít a 10% nyugdíjjárulék levonása mellett. Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak. Fogalmilag meg kell különböztetni azoktól az esetektől is, amikor az édesanya jó néhány évig egyszerűen otthon marad a gyermekével, mert az apa keresete ezt lehetővé teszi számára. Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. életévének betöltésétől kezdődően.
Igénylés és bejelentési kötelezettség
Az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetve Családtámogatási Ügyfélszolgálatához kell postai úton vagy személyesen, esetleg ügyfélkapun keresztül (ügyfélkapus regisztráció birtokában) benyújtani. A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt, a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványon kitöltési útmutató található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, okmányok megnevezését. Az ellátás igényléséhez - az esetleges orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
A GYET-ben részesülő személy az ellátás folyósítása és szüneteltetése során (15 napon belül, írásban) köteles bejelenteni a folyósító szervnek az alábbiakat:
- az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba kerülését, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
- az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének változását,
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését.
tags: #foallasu #anyasag #megszunese