A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Cikkünk azt vizsgálja, hogy mit értünk hivatalosan a főállású anya státusz alatt: mik a kritériumok, milyen feltételeknek kell teljesülnie, ha valaki gyermekgondozási támogatást (GYET) szeretne igénybe venni? Bemutatjuk a támogatási forma előnyeit és hátrányait is.
Az anyasági támogatás igénylése
Az anyasági támogatás legkorábban 2018.01.01-től igényelhető. Az anyasági támogatás iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül postai úton eljuttatva lehet benyújtani (Budapest 1919) címre, vagy személyesen a lakóhely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is (Honvédelmi Minisztériumi dolgozók esetében). A kérelem írásban az erre szolgáló „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével, és a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő iratok bemutatásával vagy másolatuk csatolásával történik.
A kérelem elbíráláshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:
- A várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolását arról, hogy a szülő nő várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson részt vett. Az igazolás másolati példánya is elfogadható.
Az anyasági támogatást - amennyiben hiánypótlásra nincs szükség -, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül kell folyósítani. A támogatást a kérelmező által a kérelmen megjelölt fizetési számlájára (bankszámlájára/folyószámlájára) vagy lakcímére utalja ki a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
Mit jelent a főállású anyaság?
Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik. Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. A törvény csak a 3 vagy több kisgyermekes anyákat nevezi főállású anyának. Őket illeti meg a gyermeknevelési támogatás (GYET).
Ez a speciális támogatás több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
Fogalmilag meg kell különböztetni azoktól az esetektől is, amikor az édesanya jó néhány évig egyszerűen otthon marad a gyermekével, mert az apa keresete ezt lehetővé teszi számára. Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit jelent valójában a főállású anyaság, vagyis miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. életévének betöltése után.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Jogosultsági feltételek
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét.
A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
A GYET összege és folyósítása
A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos a szociális vetítési alap összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28.500 Ft. Fontos tudni, hogy 2020-ban is 28.500 Ft-ot folyósítanak, amiből még 10% nyugdíjjárulékot levonnak. Így kézhez 25.650 Ft-ot kap havonta. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. Mindenkinek ugyanannyi jár. Bármennyire is meglepő, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól fog jönni a pénz.
| Év | GYET összege (Ft) | Levont nyugdíjjárulék (Ft) | Kézhez kapott összeg (Ft) |
|---|---|---|---|
| 2020 | 28 500 | 2 850 | 25 650 |
| 2026 | 28 500 | 2 850 | 25 650 |
Munkavégzés a GYET mellett
Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka.
GYET folyósítása mellett nem kell járulékokat fizetni a "sima" szja-s egyéni vállalkozónak, ha nem vesz ki magának "bért", vagyis vállalkozói kivétet. Csak a nyeresége (bevétel-költség) után fizet negyedévente szja előleget (15%). Aztán az év végi bevallásban rendezi az adókat.
A GYET igénylése
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatvány tartalmazza a kérelemhez benyújtandó iratok másolatának körét. A formanyomtatvány ingyenes. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozó családtámogatási kérelmek benyújtására a következő módokon van lehetőség:
- Elektronikus úton: kizárólag ügyfélkapus azonosítással (regisztrálni bármelyik kormányablakban lehet!) a saját családtámogatási igényeket lehet benyújtani! Más elektronikus formában (nem ügyfélkapun keresztül) nem lehetséges.
- Személyesen: a lakóhely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), valamint a konzuli feladatot ellátó hivatásos magyar külképviseleteken.
- Postai úton: Budapest 1919 címre.
Példa a GYET és GYES viszonyára
Lássunk egy példát! A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma.
A GYET előnyei és hátrányai
A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
Ezek hatását néhány éven belül akár már a GYET-et igénybe vevők számának emelkedésében is érezhetjük, amint a családok legifjabb tagjai is betöltik a kritériumot jelentő minimum 3. életévet.
Jogszabályi háttér
A főállású anyaságra és a gyermeknevelési támogatásra vonatkozóan a következő jogszabályok relevánsak:
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. §.
Adatváltozások bejelentése
Az ellátásra jogosult köteles bejelenteni a következő adatváltozásokat:
- Az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását.
- A gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését.
- Ha a háztartásba a 3. gyermeken kívül újabb gyermek kerül.