Sok olyan élethelyzet merülhet fel, amikor a munkavállaló ideiglenesen nem tud, vagy nem kíván eleget tenni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének. Az ilyen esetekre biztosít mentőövet a munkavállalóknak a fizetés nélküli szabadság intézménye. Ez különösen igaz a terhesség, szülés és gyermekgondozás időszakára, amikor a munkavállalók speciális védelemben részesülnek, és számos jog és ellátás illeti meg őket.
Mikor mehet a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra?
A fizetés nélküli szabadság igénylését minden esetben a munkavállaló kezdeményezi, a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A Munka Törvénykönyve (Mt.) rögzíti azokat az eseteket, amikor a munkavállaló kérésére a munkáltató mérlegelés nélkül köteles biztosítani a távollétet:
- Gyermek gondozása céljából:
- A gyermek harmadik életévének betöltéséig, függetlenül attól, hogy a munkavállaló részesül-e valamilyen TB vagy családtámogatási ellátásban.
- A gyermek tizedik életévének betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermekét otthonában gondozza.
- Örökbefogadás esetén a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig.
- Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek saját háztartásban történő nevelése esetén a gyermek tíz éves koráig.
- Ezekben az esetekben a szabadságot az apa és az anya, illetve a nagyszülők egyaránt igényelhetik. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság megkezdése előtt köteles bejelenteni.
- Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó személyes ápolása esetén a munkavállaló részére az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
- Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A szolgálat idejére kötelező biztosítani a munkavállaló részére a fizetés nélküli szabadságot.
A munkavállaló a fenti eseteken túl is kérheti a munkáltatótól a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítést, például lakásfelújítás vagy külföldi utazás miatt. Azonban az ehhez történő hozzájárulás a munkáltató diszkrecionális joga, nem pedig törvényen alapuló kötelezettsége, tehát megtagadhatja.
Fontos, hogy a felek a fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó megállapodást írásba foglalják, rögzítsék benne a munkavállaló milyen időszakra és milyen indokból kéri a mentesítést, valamint, hogy tartalmazza a munkáltató kifejezett hozzájárulását is. A jognyilatkozatok megtételét főszabály szerint írásban kell benyújtani a munkáltatóhoz, megjelölve a fizetés nélküli szabadság tervezett időtartamát és okát.
Elküldheti-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót?
Nem! A fizetés nélküli szabadságot minden esetben a munkavállaló kezdeményezi, a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltató tehát nem küldheti el jogszerűen fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót gazdasági nehézségre hivatkozással (pl. olyan indokkal, hogy nem tudja kifizetni a munkabért, vagy nem tud feladatot adni a munkavállalónak).
Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság alatt?
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság időszakában nem kell teljesítenie a munkaviszonyból származó alapvető kötelességeit, azaz a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelességét. Fontos azonban, hogy más, ún. magatartási kötelességek, illetve mellékkötelességek (például a titoktartási, versenytilalmi kötelezettség) tekintetében ebben az időszakban is fennáll a teljesítési kötelesség.
Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt másik munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, ezen szándékáról köteles tájékoztatni a munkáltatót. Másik jogviszony létesítése előtt különösen fontos áttekinteni a versenytilalmi-, illetve titoktartási megállapodást, ha létrejött ilyen a munkáltató és a munkavállaló között.
Milyen hátránya származhat a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságból?
A fizetés nélküli szabadság hátrányosan érinti a társadalombiztosítási jogviszonyt, a felmondási időt és a végkielégítést.
- Társadalombiztosítási ellátások: A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ezért - hacsak más jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra - a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek összege 2024-ben 11.300 Ft/hó. Lényeges, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével a munkavállaló csak orvosi ellátás igénybevételére jogosult, pénzbeli ellátásra, mint a táppénz, nem válik jogosulttá. A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, így például a gyermekgondozási díj vagy az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba.
- Munkaviszonyban töltött idő: Ha a fizetés nélküli szabadság meghaladja a 30 napot, akkor az nem számít munkaviszonyban töltött időnek. Ennek jelentősége van a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő számítása szempontjából.
Terhesség és gyermekgondozás: speciális szabályok és ellátások
A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A várandós nőket már a várandósság ideje alatt felmondási védelem illeti meg, a törvény pedig előírja, hogy a szülést követően 24 hét szülési szabadságra, majd a gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosultak.
Szülési szabadság és CSED
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. Aki a szülési szabadság 24 hete alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) vesz igénybe, mellette nem dolgozhat. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik.
Gyermekgondozási díj (GYED) és gyermekgondozási segély (GYES)
A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából
A munkáltató köteles a munkavállaló részére a gyermek születése és gondozása idején fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Ezalatt a dolgozó CSED, GYED és GYES címen kap juttatást a gyerekek születésétől kezdve maximum 3 évre. Örökbefogadás esetén idősebb gyermek után is igényelhető bizonyos formában. Beteg gyerekek gondozása esetén pedig akár 10 évig is járhat.
Felmondási védelem és munkakör változás
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.
Visszatérés a munkába gyermekgondozási szabadság után
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A munkáltatónak nincs mérlegelési joga, el kell fogadnia a fizetés nélküli szabadság megszüntetése iránti kérelmet. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén.
Amennyiben a munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatérne a munkába, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. A munkavállalót ugyanabban a munkakörben kell alkalmaznia. Lényeges, hogy a munkavállalónak nem csökkenthet a munkabére, abban az esetben sem, ha a munkáltató csak más munkakört tud felajánlani.
A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. Ezen szabály miatt a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállaló részére rendszerint a felhalmozódott szabadság kerül rögtön kiadásra. A Munka Törvénykönyve szerint az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.
A jogszabály szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató lehetősége korlátozott a felmondás tekintetében, ha a munkavállaló a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába.
Pótszabadságok és egyéb juttatások
A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 1 órára mentesül a munkavégzés alól.
Gyermekek születése esetén az apák igénybe vehetik az apaszabadság pótnapjait. A pótszabadság időtartama ebben az esetben 5 nap, ikergyermekek születésekor pedig 7 munkanap.
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Fel lehet-e mondani a munkaviszonyt a fizetés nélküli szabadság alatt?
Igen, a munkaviszonyt fizetés nélküli szabadság alatt is meg lehet szüntetni felmondással. A jogszabály alapján biztosított fizetés nélküli szabadság alatt (így különösen a várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett illetve tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés miatt) a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató nem szüntetheti meg.
Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló kívánja felmondással megszüntetni, akkor a felmondását nem kell megindokolnia. Azonban a munkáltatóra a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló esetében is vonatkozik az indokolási kötelezettség. Mivel a munkáltató a felmondást indokolni köteles, a közös megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szűkülnek indokolási lehetőségei. Ilyenkor a munkavállalót díjazás nem illeti meg.
Nincs kizárva az sem, hogy a távollévő munkavállaló máshol munkát vállaljon. (Ekkor természetesen az új munkaviszony alapján válik jogosulttá a társadalombiztosítási ellátásokra.) Azzal azonban számolnia kell, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a régi munkahelyén is munkába kell állnia, azt az újabb munkaviszony nem akadályozhatja. Amennyiben új munkaviszony létesítése a felek megállapodása alapján tiltott a munkavállaló számára, ez természetesen a munkáltató általi felmondási indok is lehet.
tags: #fizetetlen #szabadsag #terhessegnel #munkaviszony