A Nemzetközi Nőnap, melyet minden év március 8-án tartanak világszerte, mélyen gyökerező történelmi eseményekre és a nők jogaiért vívott küzdelmekre emlékeztet. Ez az ünnepnap sokkal több, mint egy egyszerű virágcsokor vagy ajándék; ez a női egyenjogúság, a nők emberi jogainak elismerése és a társadalmi egyenlőségért folytatott harc napja.
Eleinte nem virágot, csokit vagy ajándékokat kaptak a nők ilyenkor. Sőt, maga a nemzetközi nőnap nem is a férfiak találmánya, a nők harcolták ki maguknak, sok más alapjoggal egyetemben. Ezt érdemes tudni a nőnapról.
Utánajártunk mit ünneplünk pontosan a nemzetközi nőnapon és miért pont március 8-án rohanják meg a férfiak a virágüzleteket.
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnap többek között a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja. Munkásmozgalomnak indult, mára pedig kis híján bekebelezte a kereskedelem a szó szerint vérrel és verítékkel kiharcolt, nőkre irányuló figyelmet.
Az első nagy nőnapi megmozdulások 1911-ben már több európai országban - közt közt Ausztriában, Németországban, Dániában és Svájcban - is megtartották az első nőnapi rendezvényeket. A gyűléseken és tüntetéseken több millió ember vett részt.
Az Amerikai Szocialista Párt 1909-ben február utolsó vasárnapját tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a nők munkahelyi helyzetére, a bérkülönbségekre és a választójog hiányára.
Az egész 1866. szeptember 3. és 8. között kezdődött az I. Internacionálén, vagyis a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán, ahol határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről.
Rá pár évre, az 1889. július 14-én, a II. Internacionálé alakuló közgyűlésén aztán Clara Zetkin beszédében kihirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. Ezzel indult a nemzetközi nőnap története.
A korabeli beszámolók szerint ezek a megmozdulások hatalmas tömegeket mozgattak meg Európa-szerte.
Mikor ünnepelték először a nemzetközi nőnapot?
A nemzetközi nőnap megrendezését az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus javasolta. Itt vetette fel a német aktivista, Clara Zetkin és Luise Zietz azt a javaslatot, hogy legyen egy nemzetközi nap, amely a nők jogaiért folytatott küzdelmet és az egyenlő bánásmódért tett erőfeszítéseket ismeri el.
Az első hivatalos nőnap az Egyesült Államokban 1909. február 28., vasárnap volt.
Március 8-a csak később, 1914-ben lett hivatalosan is a nemzetközi nőnap napja, méghozzá a New York-i textilmunkás nők 1857-es sztrájkjának (más források szerint egy 1908-as, 129 munkásnő életét követelő gyártűz) emlékére.
Ezen a sztrájkon a nők rövidebb munkaidőért, jobb fizetésért, szavazati jogért és a gyermekmunkák eltörléséért szólaltak fel. Erre emlékeztek eleinte nőnapon az emberek.
A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő - emlékére.
A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban.
A résztvevők többek között ezekért követeltek változást: a nők választójogáért, a munkahelyi egyenlőségért, a diszkrimináció megszüntetéséért, valamint azért, hogy a nők is betölthessenek közhivatali tisztségeket.
A nőnap további története évszámokban
- 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között: A II. Internacionálé VIII. kongresszusán határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés.
- 1911. március 19.: Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is megtartották a nemzetközi nőnapot.
- 1914: Magyarországon először ünneplik a nőnapot.
- 1917. március 8.: Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később II. Miklós cár lemondott és polgári kormány alakult, ami szavazójogot biztosított a nőknek.
A dátumot egy 1917-es háborús sztrájk adta meg végül. 1917. március 8-án az oroszországi Petrográdban (a mai Szentpéterváron) nők ezrei vonultak utcára „kenyeret és békét” követelve. A háború, az éhezés és a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakoztak. A tüntetés olyan erős mozgalommá nőtt, hogy néhány nappal később a cár lemondott, az ideiglenes kormány pedig megadta a nőknek a választójogot. 1921-ben a Kommunista Internacionálé hivatalosan is úgy döntött, hogy ennek az eseménynek az emlékére március 8-a legyen a Nemzetközi Nőnap.
A Nemzetközi Nőnap színei a lila, a zöld és a fehér. A lila az igazságosságot és a méltóságot, a zöld a reményt, a fehér pedig a tisztaságot jelképezi.
A nőnap a női egyenjogúság jelképe
A nőnap ma egyszerre ünnep és emlékeztető. Ünnep, mert a nők eredményeit, munkáját és szerepét ismeri el a társadalomban. Ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelem sok helyen még ma sem ért véget.
A férfiak és nők közötti bérszakadék a mai napig súlyos probléma. A Reggeliben a szakértők arról meséltek, a nőknek még ma is másfél hónappal többet kell dolgozniuk, hogy ugyanazt a bért kapják.
Ebből tudod, hogy te teszed boldoggá: 5 viselkedés, amit csak szerelmes, elégedett férfi mutat
A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek, mint a nők: amíg egy férfi 1 dollárt keres, kolléganője ugyanazért a munkáért átlagosan 78 centet kap.
Bár nálunk a nap története némileg árnyalt a múlt kommunista időszak miatt, amikor a vörös szegfűk és az állami beszédek váltak jellemzővé, a valóság az, hogy a nemzetközi nőnap nem a kommunizmus terméke.
A virág ajándékozása később alakult ki, és főként Európában terjedt el. A hagyomány különösen a 20. század közepén vált népszerűvé, amikor a nőnap egyre inkább ünnepi, családi és munkahelyi eseménnyé vált. A virág a tisztelet, az elismerés és a megbecsülés szimbóluma lett.
Magyarországon is főként a virágadás vált hagyománnyá: a férfiak virággal vagy apró ajándékkal köszöntik a nőket a családban, az iskolában vagy a munkahelyen.
Ma már nemcsak a politikai küzdelmekre emlékeztet, hanem a nők társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeire is.
A nemzetközi nőnap mára világszerte ismert ünnep lett, amely egyszerre emlékeztet a múlt küzdelmeire és a nők társadalmi szerepének fontosságára.
