Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. Kisbabád érzékeny bőre külön figyelmet igényel, mert gyorsan ki tud száradni.
A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők. A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá. A hypoallergén, természetes összetevőket tartalmazó babafürdetők lehetnek a legmegfelelőbbek, hiszen a baba bőre különösen érzékeny a vegyszerekre. Van, aki azt javasolja, hogy újszülött korban bőven elég, ha csak egy kis olíva olajat vagy természetes babafürdető olajat vagy krémet teszel a vízbe, és így mosod le.

A fürdetés fontossága és gyakorlata
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. Az újszülött babákat nem kell napi szinten fürdetni. Elég heti kétszer-háromszor megfürdetni őket. Eleinte a babákat csak „szivacsos fürdetéssel” mosdassuk, főleg a hajlatokban.
A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Figyelj kiemelten a víz hőmérsékletére (37-37,5 fokos legyen). A hőmérsékletet ellenőrizni tudod vízhőmérő segítségével, vagy nagyszüleink klasszikus módszerével: tedd a könyöködet a vízbe, és ha nem érzed sem hidegnek, sem melegnek, akkor pont jó. Amit mi csak kissé melegnek érzünk, azt a baba már forrónak érezheti, és könnyen kipirosodik a bőre, mintha megégne.

Az első napok teendői: köldök és pelenkázás
Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. Ügyelj arra, hogy a köldökcsonkot ne érje víz! A 3-4 cm-es kis köldökcsonk 5-10 nap alatt esik le, a gondozása egyszerű. Fontos, hogy tisztán és szárazon legyen tartva, amíg le nem válik magától. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is.
A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. Általában minden anyuka megtalálja a babája számára legmegfelelőbb, kedvenc pelenka típust, popsitörlő kendőt és krémet. Mindig elölről hátrafelé tisztítsd meg a baba bőrét pelenkázáskor. Krémezéskor pedig csak a popsit és a két lágyékhajlatot kend be. Egyre többen választanak mosható pelenkát a hulladékmentesség és a vegyszerek elkerülésének érdekében. Ma már számtalan mosipelus közül választhatsz. Ha valamiért nem tudod megoldani, akkor lehet kapni vegyszermentesebb, kukoricarostból készített eldobható pelusokat is. De a legkisebb ökológiai lábnyoma egyértelműen a mosható pelenkának van.

A kisfiúk intim higiéniája és a fityma kérdése
A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyire kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt. Az egyszerű letapadás, amikor a magzati életben a fityma és a makk között kialakult sejtes összetapadás még nem oldódott fel. A baba megszületésekor a fityma teljes egészében hozzá van tapadva a makkhoz. Néhány hónapos korban a fityma magától kezd elválni a makktól, így a fütyi tisztogatás megkezdhető. Amennyiben a fityma hátra húzható makk tisztán tartása napi rendszerességgel történjen. Óvatosan végezzük, mindig egy kicsit lejjebb tolni a fitymát, amennyit enged. Nem egyszerre az egészet, hogy ne okozzunk felesleges fájdalmat a babának. A nem megfelelő tisztítás komoly gondot okozhat. Ugyanis a fityma alatt felgyülemlő fehér színű, faggyú szerű váladék, az ún. smegma. A szülőknek meg kell tanítani és rá kell szoktatni a kisfiúkat arra, hogy fürdéskor a fitymát hátrahúzva szappannal mossák meg alaposan a fütyijüket. Szobatisztaság kialakítása után rá kell őket szoktatni, hogy minden pisilésnél a fitymát húzzák hátra (ameddig a letapadás engedi) és pisilés végeztekor a bőrt húzzák vissza. Ezáltal elkerülhető az újbóli letapadás. Amennyiben ez hatástalannak bizonyul, akkor csak a műtéti megoldások jöhetnek szóba, az elváltozások súlyosságától függően a fitymaplasztika ill. a körülmetélés. Ezeket a beavatkozásokat altatásban végzik. Mindenről részletes felvilágosítást kapnak az aneszteziológiai ambulancián. Műtéti megoldásokról pedig az urológus orvos tájékoztatja a szülőket. Egynapos kórházi bent tartózkodást igényelnek a beavatkozások. Műtét után tíz napig az ülőfürdőt kerülni kell. A fülecskék mögötti és az áll alatti részek még nehezen hozzáférhetőek, fordíts rájuk figyelmet! A kisfiúk fitymáját nem szabad visszahúzni, mert még le vannak tapadva. (Javasoljuk, hogy a fityma hátrahúzását a gyermekorvosod számára se engedd a legelején! A régi szokásokkal a kevésbé jó orvosok okoztak már sérülést kisfiúknak, mert erővel hátrahúzták a fitymát, és ez sajnos ma is előfordul.
Öltözködés és hőháztartás
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. A szoba hőmérséklete 21 C fok körül optimális, ill. éjszakára 19 -20 C fok. A picik zsírpárnái még vékonyak, hőszabályozása fejletlen. Ezt figyelembe kell venni a ruhák kiválasztásánál. Ha pl. olyan a hőmérséklet, hogy az anyuka egy könnyű pulóverben érzi jól magát, akkor a csecsemőre a rugdalódzó fölé egy kis mellénykét, vagy pulóvert adjunk. Ha alszik, akkor csak egy kis takarót. Hogy a kicsinek milyen a hőérzete, azt a tarkónál állapítsuk meg. Ha itt hideg, akkor fázik, ha izzadt, akkor melege van. Emiatt könnyebben kihűl, de könnyebben be is fülled. Ezért a természetes anyagból készült, meleg, de jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Nem kell sok ruha egy kis csecsemőnek, mert úgyis kinövi, de az praktikus és kellemes legyen. A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen. Kötelező, hogy a csecsemőre MINDIG ADJUNK SAPKÁT, ILL. VALAMILYEN FEJFEDŐT, VISZONT SOHA NE TEGYÜNK SEMMIT A SZÁJA ELÉ!

Szellőztetés és a kinti világ
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. Érett csecsemőnél 1 hetes - 10 napos korban kell megkezdeni a levegőztetést, de ekkor is fokozatosan. Ez azt jelenti, hogy kezdetben csak a szobában nyitunk ablakot 10 percre, majd ezt az időt fokozatosan növeljük. Kb. két-három hetes korban kezdjük az utcára kivinni sétálni. Igyekezzünk minél előbb eljutni a tiszta levegőjű környezetbe. A csecsemőt mindig vigyük el sétálni, ha tiszta, száraz az idő! Ekkor is tartsuk be az aranyszabályt, hogy egy réteggel többet tegyünk rá, mint ami a mamán van. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket!

Táplálás és vitaminpótlás
A táplálás kérdése túlmutat a jelen összefoglalónkon, így részleteibe nem kívánunk belemenni. Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.
A WHO a kizárólagos szoptatást javasolja 6 hónapos korig. Ha kisbabád számára anyatejet szeretnél lefagyasztani, akkor fontos a mellszívó készülék minden elemét és a tároló edényeket is naponta sterilizálni.

D-vitamin
A megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
K-vitamin
A véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
Alvás és pihenés
Az újszülött altatása a napi ruti nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír. A légzésfigyelő használata 1 éves korig ajánlott. Vannak állandó és alkalmi alvási idők. Az állandó alvás időpontokat pontosan érdemes betartani és betartatni. Ez a délelőtti - délutáni és az éjszakai alvás. Ez mindig a kiságyban történjen, szinte rituálisan, hogy a csecsemő is észlelje a különbséget. Az alkalomszerű alvás a csecsemő igényeitől függ és akár a járókában is lefekhet, ha álmos. Ilyenkor mindig takarjuk be.
Miért alszunk? Dr. Binocs műsora | A legjobb oktatóvideók gyerekeknek | Peekaboo Kidz
Szociális kapcsolatok és találkozók
2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermekeket az első hetekben. Mindenki mást mond, számos ellentmondásos információ kering a témában. Szerző: Dr. Dr. Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
