Az emberi élet tele van kihívásokkal és felismerésekkel, különösen a női szerepek és az anyaság terén. Számos nő éli meg a nőiségével és anyai mivoltával kapcsolatos nehézségeket, gyakran magányosan. Azonban léteznek olyan élmények és folyamatok, amelyek segíthetnek ezeken a problémákon túljutni, és mélyebb önismerethez, elfogadáshoz vezetni.
Az egyik ilyen erőteljes élmény a transzlégzés, amely során mély fájdalmak, félelmek törhetnek fel, és végre elengedhetővé válik a kontroll. Ezek az érzések nem mindig a sajátjaink, néha őseink fájdalmai is felszakadhatnak, lehetőséget adva a gyász feldolgozására, akár az anyai gyászé is. Szembenézni a családdal, a szülőkkel, és őszintén kommunikálni a kapcsolatunkról, a hozott mintákról, nem mindig könnyű. Sokszor brutális lehet, szinte hátralök minket az ő pillantásuk ereje. Mégis, ezek a pillanatok, alkalmak örökre emlékezetesek maradnak, mert olyan érzelmeket és olyan intenzitással tudunk megélni, amit a hétköznapokban nemigen.
A méhtisztító szertartások, vagy a nőiesség és anyaság témakörében tartott rendezvények, kurzusok hiánypótlóak. Ezeken a helyeken a nők gyakran érzik magukat "anya-ölben", biztonságban és elfogadva. Sokan számolnak be arról, hogy ilyen alkalmak után fizikai és lelki megkönnyebbülést, nyugalmat és békét éreznek. A rendezvények során a jelenlét, a hang, az energia megtartó erejű lehet, és eszünkbe juttathatja, mennyire egyedül maradunk nőiségünk megélésével kapcsolatos problémáinkkal, mennyire napi szintű a magányunk.
Az ilyen élmények gyakran vezetnek mély spirituális felismerésekhez. Sokan élik át az ősbizalom megérzését, rájönnek, hogy eddig nem mertek igazán érezni, táncolni, felszabadultan létezni. Megtapasztalhatják az eddig elképzelhetetlen biztonságérzetet, és rengeteg szeretetet kaphatnak, ami visszahozza az emberekbe, az emberiségbe vetett hitüket. Csodálatos látni, hogy idegen emberek milyen rövid idő alatt képesek elfogadni és beengedni egymást.
A gyógyulás és a transzformáció nem mindig könnyű út. Szembe kell nézni a családdal, a múlt terheivel, a saját árnyoldalainkkal. Aztán az, hogy ő mit kezd vele, az az ő dolga. De az ilyen szándékok már gyógyítanak. Fontos, hogy megtegyük, amit megtehetünk magunkért és a lelkünk békéjéért.
A bőség különböző szintjei egymással párhuzamosan mozoghatnak: ha valaki a luxus szintjén van anyagilag, de a szellemi, szeretet-szintje középszerű, az pazarló élet. Ha a többi szinten is eléri a luxust, a folyamatos flow segíti abban, hogy a fölöslegei másokat támogassanak. A cél tehát egységben fejlődni mindegyik szinten.
Sokan csodálatos mesterként, ősanyaként, sámánnőként, hatalmas tudással rendelkező vezetőként tekintenek Soma-ra, aki tűzbe tenné érted a kezeit, mert tudja, hogy csak oda visz másokat, ahol ő maga már járt, és ahonnan vissza tudja őket hozni. A legmagasabb szinten műveli, amit csinál, és egy igazi csoda. Sokan hálásan köszönik meg, hogy van, hogy alkot, teremt, létezik.
Az ilyen élmények mélyen érinthetnek, és átalakulást hozhatnak. A meditáció végén olyan érzések törhetnek fel, mint a szeretet, a transzformáció, az önismeret vágya. A hangtálak hangja, a sámándobok ritmusa segíthet szárnyra kelni, rezonálni a kvantum mezővel. A hangszeres zene, a transzlégzés, a különböző légzéstechnikai gyakorlatok mély gyógyulást és megújulást hozhatnak. A meditáció végén a térben való elidőzés, a szeretet térének átélése, a lezárás előtti zokogás, majd a nyugalom, mind-mind az elengedés és a gyógyulás részei lehetnek.
Az ilyen kurzusok, események során sokan élik át, hogy a fájdalmakat nem eltüntetni kell, hanem átalakítani és transzformálni. Erőteljes, hatásos élmények várhatók, ahol a hangtálak hangja segít szárnyra kelni, és elrepít a kvantum mezőbe. A sámándobolás felszabadító érzés lehet, ahol jelen van a tiszta szándék, amellyel eggyé válhatunk.
A válás valódi oka? Amikor az illúziók leomlanak
A rendezvények során a segítők iránti hála, a gyertyák elfújása, a zokogás, majd a nyugalom, mind az elengedés folyamatának részei. Sokaknak évek óta tartó meditációs gyakorlataik ellenére is új mélységek tárulnak fel. Hihetetlen, hova keveredhetünk az univerzumban, színekben, érzésben. A törökülésben való ülés könnyedsége, a test változásának érzékelése, a fájdalommentesség, a belső figyelmünk elmélyülése mind-mind a folyamat részei lehetnek.
A rítus utáni meditáció már azért lehet nehezebb, mert annyira más állapotban vagyunk, hogy nagyon kell figyelnünk, mit is csináljunk. De csak hagyni kell, teszi mindenem, amit kell. Egy fényrobbanás után lepkéket láthatunk kiszállni, fényes színekben. Megnyugodhatunk, és nem is tudjuk, mi is történik. A végére már minden remeghet, ami egy egész délutános szertartás, sőt, még tovább is tarthat. Utána jóleshet lefürdeni, hajat mosni, fehérbe öltözni, és ünnepi hangulatban elfogyasztani egy finom ételt, gyümölcsökkel.
Érezhetjük a sejtjeinkben a megújulást, ami könnyen zajlik, ahogyan kértük is. Jólesik erre szentelni a napot, élvezni az időtlenséget, a flow-t, a meditációkat, minden gyakorlatot, magát az egészet. Megkönnyebbülést érzünk. Gyorsan kell lélegezni, vagy az orron ki-be, vagy a szájon át ki-be, folyamatosan, gyorsan, percekig. Elengedhetjük magunkat az érzéseinkbe, sírhatunk, egyre jobban sírhatunk, zokoghatunk. Kiabálva, ordítva sírhatunk. Érezhetjük a fájdalmat, a szenvedést, ami nem csak a miénk. Édesanyánk, nagyszüleink fájdalma is ott lehet. A lelki fájdalom, ahogy szenvednek. Összerogytunk, magzatpózba sírtunk, hangosan, könnyekkel, takonnyal. Mintha elvertek volna minket szíjjal. Izeghetünk, csurgathatjuk a hátunkon a vizet. Levesszük a felsőt, annyira melegünk van. Valaki odajön közben, és azt mondja, hogy a derekunkban van sok trauma elraktározva, és megnyomja. Olyan fájdalmat érezhetünk, hogy majdnem bepisilünk. Zsibbadhat a kezünk, a lábunk, elkezdhetjük masszírozni, és kicsit nyugodtabbak lehetünk, a sírás abbamaradhat. Megijedhetünk a zsibbadástól, de nyomogatva helyreállhat. Aztán valami nyugalom lesz úrrá rajtunk, és úgy érezzük, mozognunk kell, felállunk, és elkezdünk táncolni, lebegni. Egy pillanat, amikor átöleljük saját magunkat, és valaki odajön, és ő is átölel minket. Olyan melegség lepheti el a szívünket, rászáll a nyugalom. Ez kellemes érzés. Olyan, mintha el tudnánk engedni azt a rengeteg szenvedést és fájdalmat. Jó volt. A derekunk azóta is sajoghat, de ez egy jel. Most már egész jól vagyunk, és jön ez a rész. Itt van minden baj eldugva, érezzük. Hosszú menet lesz, mert nem csak a mi "szarunk" van ide pakolva, de kipucoljuk mindenhogyan!
A kurzus után biztosan tudjuk, hogy a tanító arra raktak össze, hogy embereket szétszedjen, majd összerakjon, megtanítson őket fogadni és engedni mindent. Tanító, gyógyító. Emögött nem csak üres marketing van, hanem őserő, boszorkányság, sámánizmus, varázslás, csoda. Az ember csak figyelt fel rá, és micsoda munkásságot tesz le elénk! Alig várjuk, hogy magunkba szívjuk interjúit, fejlődjünk általa.
Az emberi kapcsolatok, a párkapcsolatok, a család, az anya-gyermek viszony, az apai szerep, a testvérek közötti kapcsolatok mind-mind fontos részei az életünknek. A nyíltabb kommunikáció, a nagyobb tér adása az érzelmi kapcsolódásnak, a tudatos én védelme, az önsorsrontó gondolatok felismerése és elengedése mind-mind a fejlődés útját szolgálják.
A megengedés, hogy a saját szívünkhöz tudjunk kapcsolódni, meglátni a gyermeket magunkban, aki retteg, és magunkhoz tudni ölelni, átélni, hogy a sok szenvedés és nehéz érzés alatt ott van az a tiszta, őszinte szeretet, az egység élménye. A felette lévő rétegek, mint ruhadarabok levethetők. Bármennyire tudtuk ezt már fejben, szívvel most érezhetjük át igazán. Nem kell ahhoz otthagyni ezt a földi létet, hogy hozzá tudjunk férni, hiszen bennünk van! Mindig is ott volt! Most csak hagyjuk érezni, hagyjuk szeretni magunkat, és meglátjuk, merre visz tovább. Önbecsülésünk erősödni tud. Hálásak vagyunk magunknak is, hogy meghalljuk, mire van a lelkünknek leginkább szüksége, amivel fejlődni tud, és eljuttat a megfelelő emberekhez, helyekre!
Erőt kaptunk azon a csodás napon. Erőt a döntéshez, az önmagunk felemeléséhez, hogy soha nincs egyedül az ember, hogy az ego nem győzhet a lélek felett. Belőlünk olyan energia áramlik, melyet már régen megtapasztaltunk. Amikor egyesült erővel hatott a gyógyulás, szinte érezhetően nyílt a szívünk. Rengeteg szeretetet kaptunk. Számunkra menekülés a páncélba helyett, a bennünk élő tűz ereje a fémet megolvasztotta, s a fény simogatását hozta. Erősödött a lelkünk, a régi hegek gyógyultak.
Az élmény, az oldás, amit a szeretetteljes, erős, hihetetlen energiákat megmozgató, megtartó térben éltünk meg, nagyon nagy hatással volt ránk. Hálásak vagyunk az élményért.
A transzlégzés során áttört bennünk valami, és nem csak, hogy azóta tudunk mélyen levegőt venni, de csak úgy jönnek elő az érzések, napról napra. Elkezdünk élni, sírni, nevetni.
Állunk a körben, nézzük a velünk szemben álló idegen női arcot. Kezünk a szívén és fordítva. Érezzük és látjuk a tekintetében magunkat, a közös felvállalt női sorsot. Század másodpercenként újabb képek jelennek meg: vetélések, szülések, vágyódás, öröm és fájdalom. Miközben a másik tekintetében a végtelen idő folyik. Majd letesszük a kezünket a szívéről. Érezzük, ahogy a két kezünket megfogják, de nem a mellettünk álló nők, hanem a nagymamáink. És az ő kezüket, az ő női őse...
A kiskorú lányokkal való szerelmi viszony, a kapcsolatból született gyermek, és az ebből indult büntetőeljárás is rámutat a fiatalok közötti kapcsolatok törékenységére és a felelősségvállalás fontosságára. A fiatalember és a 13 éves lány közötti viszony, amelyből gyermek született, komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel. A gyámhatóság gyermekotthonba helyezte a lányt, és a fiatalember látogatta őt, sőt, intim együttlétekre is sor került. A kapcsolatból származó kisfiú 2021-ben született meg.
Az életkor fogalma jogi szempontból rendkívül fontos. A kiskorúság általában a 18. életév betöltéséig tart, kivéve házasságkötés esetén, ami 16 éves kortól lehetséges. A büntetőjogban a fiatalkor alsó határa a 12., felső határa a 18. életév. A 12. életévét betöltött személyek már felelősségre vonhatók, amennyiben rendelkeznek a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény is meghatározza a gyermek fogalmát, ami a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorút jelenti, vagyis aki a 18. életévét még nem töltötte be. A fiatal felnőtt fogalma a 24. életévét betöltött személyt jelenti, akire eltérő szabályok vonatkozhatnak.
Fontos megérteni, hogy a jogi kategóriák, mint a kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú, fiatal felnőtt, mindig az adott törvény, jogterület meghatározásaitól függenek. A jogi tanácsadás mindig az adott eset specifikus körülményeitől függ.
A fiatal férfi felelősségre vonása a kiskorúval való szexuális kapcsolat és a gyermeknemzés miatt komoly jogi következményekkel járhat. Az ecuadori férfi elfogása és kiadatása Spanyolországban, aki hazájában többször bántalmazott és megerőszakolt egy alig nyolcéves kislányt, kétszer teherbe is ejtve őt, szintén rámutat a szexuális bűncselekmények súlyosságára és a nemzetközi együttműködés fontosságára az igazságszolgáltatásban. A spanyol rendőrség által elfogott afgán bevándorló, aki szintén erőszakolt és teherbe ejtett egy nőt, további aggodalomra ad okot a szexuális bűncselekmények növekvő száma miatt az országban.
Az életrajzokból kiderül, hogy a nők élete tele volt kihívásokkal, örömökkel és bánatokkal. A nagyszülők, szülők, testvérek élete, a családok története mind-mind hozzájárul a saját identitásunk formálásához. Az üzletek, a vásárlás, a mindennapi élet apró részletei, a szegénység és a gazdagság váltakozása, a háborúk és a béke időszakai mind-mind részei az emberi történelemnek.
A szegényes körülmények, a petróleumlámpa fénye, a mosakodás lavórban, a fabudi az udvaron mind arra utalnak, hogy az élet nem mindig volt komfortos. Azonban a család szeretete, a közös étkezések, a játszótérként használt udvar, a kutya, a macska, a csirke és a kacsa mind-mind hozzájárultak a boldog gyermekkorhoz.
A barátnőkkel való játék, a labdázás, a karikakergetés, az ugráló, a babázás mind-mind a gyermekkor örömteli pillanatai voltak. Az üzlet, a pultok, a rövidáruk, a vásznak, a szövetek, a menyasszonyi kelengye mind az üzleti élet részei voltak, ahol a vevők szerették a tulajdonosokat, és szép lassan fellendült az üzletük.
Az utazó, Artúr bácsi révén szerezték be az árut, aki rangot jelentett, úr volt. A szülők nem voltak gazdagok, de kedves emberek voltak, és a vevők szerették őket. Az üzlet fellendült, és a tulajdonosok neve ki volt írva az üzletre.
A kiskorú lányokkal való szerelmi viszony, a kapcsolatból született gyermek, és az ebből indult büntetőeljárás is rámutat a fiatalok közötti kapcsolatok törékenységére és a felelősségvállalás fontosságára. A fiatalember és a 13 éves lány közötti viszony, amelyből gyermek született, komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel. A gyámhatóság gyermekotthonba helyezte a lányt, és a fiatalember látogatta őt, sőt, intim együttlétekre is sor került. A kapcsolatból származó kisfiú 2021-ben született meg.
Az életrajzokból kiderül, hogy a nők élete tele volt kihívásokkal, örömökkel és bánatokkal. A nagyszülők, szülők, testvérek élete, a családok története mind-mind hozzájárul a saját identitásunk formálásához. Az üzletek, a vásárlás, a mindennapi élet apró részletei, a szegénység és a gazdagság váltakozása, a háborúk és a béke időszakai mind-mind részei az emberi történelemnek.
A szegényes körülmények, a petróleumlámpa fénye, a mosakodás lavórban, a fabudi az udvaron mind arra utalnak, hogy az élet nem mindig volt komfortos. Azonban a család szeretete, a közös étkezések, a játszótérként használt udvar, a kutya, a macska, a csirke és a kacsa mind-mind hozzájárultak a boldog gyermekkorhoz.
A barátnőkkel való játék, a labdázás, a karikakergetés, az ugráló, a babázás mind-mind a gyermekkor örömteli pillanatai voltak. Az üzlet, a pultok, a rövidáruk, a vásznak, a szövetek, a menyasszonyi kelengye mind az üzleti élet részei voltak, ahol a vevők szerették a tulajdonosokat, és szép lassan fellendült az üzletük.
Az utazó, Artúr bácsi révén szerezték be az árut, aki rangot jelentett, úr volt. A szülők nem voltak gazdagok, de kedves emberek voltak, és a vevők szerették őket. Az üzlet fellendült, és a tulajdonosok neve ki volt írva az üzletre.
A közös út, amelyen járunk, a fejlődés és a gyógyulás útja, ahol megtanulunk elfogadni, szeretni és megengedni magunknak mindazt, amire lelkünknek szüksége van. Ez az út vezet a teljesebb, boldogabb élethez.