Vannak babák, akik gyakrabban nyűgösek a társaiknál, míg másokat a szülők kevésbé vagy egyáltalán nem nyűgösnek tartanak. Bár minden baba más, az, hogy mennyire tűnik nyűgösnek, nagymértékben függ a szülő saját megítélésétől és hozzáállásától is.
A csecsemőkori nyugtalanság okai életkortól függően is változhatnak. Az újszülöttek például gyakran nyűgösebbek, mint a több hónapos babák. A hasfájás, vagy kólika is jelentős nyugtalanságot okozhat, ami csecsemőkorban (2-3 hetes kortól akár 5 hónapos korig is elhúzódhat) fordul elő. A hasfájás miatt a babák a nap bármely szakában az átlagosnál nyűgösebbek lehetnek.
Most azonban nézzünk néhány olyan okot, amelyek nem korfüggőek és általánosak:
A csecsemő nyugtalanságának leggyakoribb okai
-
Fáradtság és alváshiány
Sok szülőnek nem jut eszébe elsőre, hogy a baba fáradtsága okozza a nyűgösséget, hiszen magától értetődőnek tűnhet, hogy egy fáradt baba elalszik. Azonban a szervezetükben a fáradtságra termelődő stresszhormonok felpörgetik a babát, és nem hagyják aludni, mert nem tud ellazulni. Ráadásul, ha a baba stresszesen alszik el, valószínű, hogy nem is fog jól aludni.
A túlzott fáradtság, vagy overtiredness, megnöveli a stresszhormonok, mint például a kortizol szintjét a szervezetben. Amikor a baba ülve alszik el, az gyakran azt jelzi, hogy az alvás ablakot elszalasztották. A baba szervezete már régóta jelezte a pihenés szükségességét, de a külső vagy belső ingerek miatt ez elmaradt. A krónikus fáradtság nem vezet könnyebb elalváshoz. A kortizol szintje a nap folyamán természetes ingadozást mutat, de ha a baba túl sokáig marad ébren, a szintje drámaian megemelkedik. Ez a stresszreakció egy evolúciós túlélési mechanizmus: a test készen áll a harcra vagy a menekülésre, nem pedig a pihenésre. Azok a babák, akik ülve alszanak el, gyakran a kortizol által vezérelt hiper-éberség állapotában vannak, még akkor is, ha szemük már lecsukódik.
A szülők számára létfontosságú a baba fáradtság jeleinek korai felismerése, még mielőtt az ülve elalvás fázisába jutna. Ezek a jelek lehetnek a dörzsölés, ásítás, a tekintet elfordítása, vagy a hirtelen, ok nélküli nyűgösség.
-
Fájdalom
Mint már említettük, a hasfájás a nap bármely szakában okozhat nyűgösséget, de bármilyen más fájdalom is kiválthatja ezt. Ide sorolható például a fogzás, amikor már a baba foggyökei mozognak, ami kellemetlen érzéssel jár. Az ínyek átmasszírozása - hasfájásnál a hasmasszázs - segíthet, de ilyenkor jellemzően az állkapocs körüli izmok is befeszülnek, így azokat is érdemes ellazítani a babának.
A fájdalom miatti feszülés súlyos sírással jár, és a baba nehezen megnyugtatható. A görcsös hasfájás, vagy a reflux miatti gyomorégés a tehetetlen csöppséget okozhatja zaklatottá. Hasfájás esetén a megfeszülés mellett lábait is fel-felhúzza, pocakja kemény, esetleg bélhangok hallhatóak.
-
Stressz
Időről időre, akárcsak bennünk, felnőttekben, a kisbabákban is felgyülemlenek a stresszhormonok. A feszültséget pedig, ha máshogy nem tudják, sírással oldják. Ez egy teljesen természetes folyamat, de érdemes napi rendszerességgel relaxálni a babával, akár babamasszázs, lazító technikák vagy csak simogatás keretében, hogy a stresszhormonok szintjét alacsonyan tartsuk.
A kisbaba idegének erősítése olyan szabályozott folyamatrendszerek mentén halad, amely mindenkinél más tempóban zajlik. Érdemes tudni azt, hogy az általunk észlelt fejlődési ugrások mellett olyan finom idegrendszeri és izomfejlődési változások is történnek, amelyek során bizonyos kisebb eltérések jöhetnek létre. Ezek nem mindig észrevehetőek, gyakran az izmok erősödésével teljesen korrigálódnak.
Az anya stressze és feszültsége kihat a babára is, ami az alvászavarok hátterében is ott állhat. Ha az anya feszült, a baba is az lesz, ami nyugtalan alváshoz vezethet.
-
Túl sok inger
A kisbabáknak nincs igényük a nyüzsgésre, a tömegre. A túl forgalmas helyek, a túl sok ember, a háttérzaj sok lehet a babának, és nyűgössé, feszültté válhat tőle. Ha szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy a baba ilyen helyzetbe kerüljön (muszáj vele együtt bevásárolni egy nagyáruházban, többfős családi esemény stb.), akkor mindig legyen meg az előzetes relaxáció, és a levezető megnyugtatás. Ha nagytesók vannak otthon, nyüzsgésükre a baba akkor is túlpöröghet. Valóban vannak tehát elkerülhetetlen ingerdús szituációk, ez nem baj, de a relaxáció egy külön, csendes szobában vagy más helyen nagyon sokat segíthet a babának a megnyugvásban és a feszültség elengedésében. Ha már napi pár perc erejéig sikerül időt szakítani a relaxációra, a baba rengeteget fog profitálni belőle.
Ha a baba túl sok ingert kap, akkor az idegrendszere terhelődik, ami miatt ingerlékenyebbé válik és éjszaka nyugtalanul alszik.
Az ülve elalvás jelensége néha összefügg egy másik, kevésbé ismert jelenséggel, amit a szakirodalom néha „ritmikus mozgászavaroknak” (RMD - Rhythmic Movement Disorders) nevez. Ezek a ritmikus mozgások általában a csecsemőkor második felében kezdődnek, és a kisgyermekkorig eltarthatnak. Funkciójuk az idegrendszer megnyugtatása, azaz a baba így segíti magát az alvásba való átmenetben. Ha a baba ülve alszik el, és a mozgásokat figyelembe vesszük, általában azt látjuk, hogy a ringatás segít neki a mélyebb alvási fázisba kerülni.
-
Oltás, vérvétel, fülbelövés
Oltás vagy vérvétel után is nyűgösebbek lehetnek a kisbabák, hiszen pici testüket valamilyen szokatlan behatás érte. Ezt fel kell dolgozniuk, és a tű nyomán keletkezett fájdalomnak el kell múlnia. Ilyenkor hagyjuk az érintett testrészt, ne simogassuk, ne masszírozzuk 24 órán át, mert a kisbabák fejben nagyon könnyen összekötik a rossz élményt a gondoskodó érintéssel, és később rosszul reagálhatnak akár a simogatásra, masszázsra, mert tudat alatt felelevenedik bennük a rossz élmény. A baba többi testrészének masszírozása, simogatása megengedett, sőt, ajánlott, nagyon nyugtató lesz a baba számára!
-
Időjárásváltozás (Front)
A babák (de a nagyobb gyerekek is) nagyon érzékenyek az időjárásváltozásra, a meleg- és hidegfrontra, ami kihat a viselkedésükre. Ilyenkor is nyűgösebbek, sírósabbak lehetnek.
Az alvási nehézségek és a fejlődési ugrások
A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető, és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. Négy hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Az alvás borulásának is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő.
A regresszió kifejezés visszatérést jelent valamilyen korábbi, a mostaninál kevésbé fejlett állapothoz. Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép.
Nappal a 2-4 hónapos babák már aktívabbak. A mikroébredések, melyek a felnőttek alvásában is megvannak, 4-6 hónapos kor között jelennek meg. Ez egy fejlődési lépés, természetes folyamat tehát. Ilyenkor a baba felkel, sír, nem tud könnyen visszaaludni. Ha folyamatában megismerjük ezeket a szakaszokat, akkor könnyebben felismerhetjük az éppen aktuális jellemzőket, és felkészülhetünk a következőkre is. Mivel a baba fejlődésének természetes velejárói ezek az alvási nehézségek, ezért nem számíthatunk arra, hogy véglegesen kinövi őket. Eltűnhetnek, majd újra visszatérhetnek.
A baba gyakori ébredése amellett, hogy a család számára rendkívül kimerítő, aggodalmat is ki szokott váltani a szülőkből. Biztosan te is arra gondolsz, hogy a pici nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű pihenést, amely elsősorban a fejlődés szempontjából fontos. Az alvás valóban nagyon fontos a babáknak, de a gyakori ébrenlét utáni gyors elalvások megfelelően intenzíven pihenést biztosítanak. Ebben a gyakran ébredős időszakban a pici képes elaludni, amikor elfárad.
Hetty Van De Rut Ph.D. - Frans Plooij. PhD: "A nyűgös baba" című könyve bemutatja azt a 10 fejlődési ugrást, amely a gyermek első 20 hónapjában történik, az alvási változásokra is kitérve. A La Leche League kiadásában is olvashatunk egy angol nyelvű könyvet, "Sweet Sleep" címmel, mely az alvás változásokat írja le időszakonkénti bontással.
A baba megfeszülése és mozgásfejlődése
Ha kisbabád időnként megfeszíti magát, nyugtalan, sír, a legtöbbször ez a frusztrációval állhat összefüggésben. A baba homorít, hátraveti a fejét, megfeszíti hátát és a legtöbb esetben dühösnek is látszik. Hason fekve gyakran megfigyelhető a „repülőzésnek” nevezett jelenség, a Landau-reflex. Ez más jellegű mozdulat, mint az előbb említett megfeszülés, mégis sokakban aggodalmat kelt. Ilyenkor a kisbaba főként hason fekve feszíti hátra magát, kezeit és lábait szabályosan megemelve, arcával előre nézve.
A Moro-reflex valóban nem megfeszítés, de látványában ahhoz hasonló. A 3 hónapos kornál kisebb babák általában háton fekve, vagy felemeléskor, amikor nem érzik magukat biztonságban, széttárják kezeiket és egy pillanatra nem vesznek levegőt. A szülés során fellépő komplikációknak - például az átmeneti oxigénhiányos állapotnak - is lehet hatásaik az izomtónusra, idegekre.
Amikor például egy látogató érkezik a picihez, aki hirtelen felkapja, és ő megijed a váratlan helyzettől, az idegen hangtól, arctól, akkor testének befeszítésével reagál. A picik nagyon érzékenyek azokra a mozdulatokra, hangokra és apró ingerekre, melyek eltérnek a szülőktől kapottaktól. Ezért ha egy idegen személy a megszokottól eltérő módon, esetleg nagyobb lendülettel veszi fel őket, vagy szokatlan testhelyzetet alakít ki, akkor a babák gyakran frusztrálttá válnak. Mivel az ő kifejezési eszközük a hangjuk, az izmaik, ezért befeszítéssel és sírással próbálják kifejezésre juttatni kellemetlen érzéseket.
Lehet, hogy a köztudatban tévesen problémát jelent, amikor a baba „repülőzik”, de valóban ez egy fontos állomása a fejlődésének. A Landau-reflex abban a testhelyzetben jön létre, amelyik fontos a baba fejlődése szempontjából, ezért a napközbeni hason fekvést érdemes gyakran alkalmazni. A Moro-reflex akkor okozhat némi gondot, ha gyakran érinti a babát. Ilyenkor tudunk neki azzal segíteni, ha kevesebbet fektetünk a hátára, többet az oldalára. Megfelelően biztonságos megtámasztással stabilan fogja érezni magát és a reflex kellemetlenségei is nagymértékben lecsökkennek.
Ha nem tudjuk megállapítani, hogy a baba időnként miért feszíti meg magát, akkor mutassuk meg egy szakembernek. Ha bármi furcsát tapasztalunk, érdemes felkeresni a védőnőt, gyermekorvost, aki szükség esetén tovább küld megfelelő szakemberhez, fejlesztőhöz. Ha az egyébként ritka hátrafeszítések idővel sem maradnak el, vagy bármilyen furcsa mozdulatot észlelünk a babánál, akkor mindenképp kérjük ki gyermekneurológus tanácsát. Rendkívül jó speciális fejlesztő tornák léteznek. A Dévény torna például sok esetben már néhány alkalom után is látványos eredményeket tud hozni.
A baba ülve alszik el jelenség leggyakrabban akkor figyelhető meg, amikor a gyermek már túl fáradt ahhoz, hogy lefeküdjön, de még mindig hajtja a motoros késztetés. Ahelyett, hogy feladná a harcot és vízszintesbe helyezné magát, a kis test egyszerűen megadja magát az álmosságnak a legutolsó pozícióban, amit elért. Az alvás és a fejlődés szorosan összefügg. Amikor a csecsemő új készségeket sajátít el - legyen az a felülés, a mászás, vagy a beszéd első szavainak megértése -, az agy intenzív feldolgozási fázisba lép. A 6-9 hónapos kor körüli időszak kritikus. A baba agya ekkor tanulja meg az ok-okozati összefüggéseket és a test térbeli helyzetét. A felülés önmagában annyira izgalmas és újdonság, hogy még álmában is gyakorolni akarja. Ha a baba ülve alszik el, majd rövid időn belül felébred, dühös és zavart, az valószínűleg a fejlődési szakaszhoz kapcsolódó alvási regresszióval függ össze. Az agy túl aktív, és a test nem találja a pihenéshez szükséges nyugalmi állapotot.
Megoldások és tippek a nyugtalan csecsemő megnyugtatására
Ha sikerült kitalálnunk, hogy mi hozta ki a komfortérzetéből, akkor próbáljuk megszüntetni a kellemetlen helyzetet. Nyugtassuk meg őt!
Az alvásproblémák jelentős része akkor oldódik meg, amikor az anyuka helyreteszi magában az alvással és a gyermeke alvásproblémájával kapcsolatos elvárásait. Amikor igazán elhatározza, hogy ezt a helyzetet meg fogja oldani.
Megoldást az jelent, ha képesek vagytok egymásra hangolódni a babával. Ha nem külső kényszerek hatása alatt akarod őt nevelni, hanem képes vagy az igényeit megérteni, észrevenni a háttérben húzódó okokat is. Ha nem a világ által tartott tükrön át szemléled őt, a viselkedését, hanem úgy, ahogy van. És nem csak neked kell a kicsire hangolódni - az is fontos, hogy a baba is rád tudjon hangolódni. Az első években szinte mindent tőled, rajtad keresztül tanul meg. De nem úgy, hogy direkt megtanítod neki. Hanem úgy, hogy ellesi. És nem csak azt lesi el, utánozza le, mit csinálsz, hanem azt is, hogyan érzel, hogyan reagálsz. Figyeli a mimikádat, a gesztusaidat, magába szívja a reakcióidat. Így tanulja meg, hogy az elalvás jó dolog, az alvás kellemes, elalvás előtt olvasni, összebújni, beszélgetni, dúdolást hallgatni, megölelni a játékmackót - ezek mind jó dolgok! De ezt az üzenetet nem lehet úgy átadni, hogy görcsösen AKAROD. Azt csak őszintén, hitelesen lehet.
Lazának és gond nélkülinek kell lenned az elalvással kapcsolatban. Elengedni a „kötelező elaludni” gondolatát és természetesként kezelni, hogy amikor ő álmos, akkor megfürdünk, szopizunk, összebújunk, lefekszünk az ágyba és alszunk egy nagyot.
Tippek a nyugodt alváshoz
- Hordozás: Akik azt vallják, hogy az első hetek a negyedik trimeszterről szólnak, és ilyenkor az az ideális, ha a baba sokat van bőrkontaktusban a szüleivel, azoknak megoldás lehet, ha akár meztelen felsőtesttel magukra kötik a babájukat. A hordozókendők az odabent megszokott ringató mozgást is visszaadják, így ez tényleg egészen hasonló élmény lehet a babáknak - éppen ezért általában szeretik is.
- Kistigris póz: Vannak babák, akiket az nyugtat meg, ha úgy tartják őket, hogy a szüleik karja a hasukon van, és a kezük-lábuk lelóg (mint a tigris a faágon). Ez segíti a gázok távozását, és kényelmes a babának.
- Megfelelő környezet: Az ideális hálószobai hőmérséklet 18-20 Celsius fok között van. A túl meleg környezet megakadályozza a mély alvást, és nyugtalanságot okozhat. Ezen felül a teljes sötétség elengedhetetlen a melatonin termelődéséhez, ami az alvásért felelős hormon. A kiságyban csak a matrac, a lepedő és a baba lehet. Semmi puha, semmi párna, semmi plüssállat (legalábbis az első életévben). Ez a minimalizmus nemcsak a SIDS kockázatát csökkenti, hanem azt is biztosítja, hogy ha a baba ülve alszik el, és eldől, ne akadályozza semmi a szabad légzését. A hálószoba legyen unalmas.
- Rutin: Legyen napi rutinotok, amelyhez család szintjén alkalmazkodtok. A lefekvés előtti rituálé célja a gyermek idegrendszerének fokozatos lecsendesítése. Ez lehet egy meleg fürdő, egy masszázs, egy csendes mese, vagy egy altatódal. Ennek a rutinnak legalább 20-30 percig kell tartania, és a hálószobában kell zajlania, hogy az agy összekapcsolja a környezetet az alvással.
- Kerüljük a túlstimulációt: A túlzott stimuláció elkerülése a délutáni órákban is kulcsfontosságú.
Hogyan nyugtassunk meg egy síró babát - Dr. Robert Hamilton bemutatja a "tartást" (hivatalos)
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a baba ülve alszik el, az gyakran a következetesség hiányára vagy a rosszul időzített alvási rutinra vezethető vissza. A csecsemők rendkívül érzékenyek a ritmusra és a kiszámíthatóságra. A legfontosabb, hogy elkerüljük a túlfáradást. A legtöbb baba 6-12 hónapos kor között 2-3 óránál többet nem bír ébren lenni. Ha a baba ébrenléti ideje túlnyúlik ezen a kereten, szinte garantált a nehéz elalvás, és megnő az esélye annak, hogy a baba ülve, vagy más szokatlan pózban adja magát az álmosságnak.
Mikor válik a normálisnak tekinthető, átmeneti ülve elalvás jelenség olyan problémává, ami szakértői segítséget igényel? A kulcs a gyakoriságban és a kísérő tünetekben rejlik.
- Ha a szokatlan alvási szokások (pl. ülve alvás) hirtelen jelentkeznek egy korábban jól alvó babánál, és ez olyan súlyos, hogy a baba nem kap elegendő kalóriát a nappali szundik hiánya miatt, vagy a súlya csökken. Ez jelezheti, hogy valamilyen egészségügyi probléma áll a háttérben.
- Ha a baba 12 hónapos kor után is rendszeresen ülve alszik el, és minden elalvás hosszas, kimerítő küzdelembe torkollik, ami órákig tart.
- Ha a baba ülve alszik el, majd éjszaka felébred, és zavartnak, pánikolónak tűnik, ami nem oldódik meg egyszerű megnyugtatással.
Egy alvásszakértő segíthet a szülőknek abban, hogy objektíven felmérjék a baba alvási igényeit (mennyi nappali és éjszakai alvásra van szüksége), és személyre szabott stratégiát dolgozzanak ki a biztonságos és pihentető alvás elérésére.