Lombikbébi program és mesterséges megtermékenyítés: Lehetőségek és kihívások

A gyermekvállalás napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent sok pár és egyedülálló ember számára. Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. A modern orvostudomány azonban számos lehetőséget kínál a mesterséges megtermékenyítés és a lombikbébi program (in vitro fertilizáció - IVF) révén, amelyek segítenek a családalapításban.

Mi a mesterséges megtermékenyítés?

A szakirodalom nagyobbik része mesterséges megtermékenyítésnek azt nevezi, amikor orvosi beavatkozás során teszik lehetővé a terhesség létrejöttét. Más értelmezésben mesterséges megtermékenyítés az, amikor közösülés nélkül, külső segítséggel termékenyítik meg a petesejtet. A legegyszerűbb módszer, amit egy termékeny leszbikus nő választhat, a házilag elvégzett mesterséges megtermékenyítés, például az ondó fecskendővel való bejuttatása. Maga a folyamat egyszerűnek tűnik, a bonyodalmak a sikeres teherbe eséstől kezdődhetnek.

Az inszemináció

A mesterséges megtermékenyítés egyik fő típusa az inszemináció, amikor a megtermékenyítés a sperma befecskendezésével történik. Az inszeminációnak egyik típusa a donor inszemináció, amikor spermabankból szerzik be a donor spermáját.

Az in vitro fertilizáció (IVF) vagy lombikbébi módszer

A másik fő típus az in vitro fertilizáció (IVF), amit magyarul lombikbébi módszernek is nevezünk. Ekkor a szervezeten kívül történik a petesejt megtermékenyítése. Az IVF egyik típusa a kölcsönös (reciprocal) IVF vagy másnéven ROPA módszer, amikor az egyik anya megtermékenyített petesejtjeit ültetik a másik anyába, így egy úgynevezett megosztott anyaság jön létre. Nem meglepő, hogy az utóbbi a leszbikusok által leginkább kedvelt eljárás, hiszen így mindkét fél fizikailag vehet részt a folyamatban.

Jogi háttér és szabályozás Magyarországon

Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény). Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó.

Hazánkban házaspárok, különböző nemű élettársak, meddő vagy komoly fertilitási problémával küzdő vagy 35 év feletti egyedülálló nők vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. Az egyedülálló vagy leszbikus kapcsolatban élő nők, akiknél nincs egészségügyi akadálya a teherbeesésnek, kénytelenek külföld felé venni az irányt.

Az egészségügyi törvény 2006-óta lehetővé teszi, hogy egyedülálló nők is részt vegyenek lombikprogramban. Akkor módosították a korábbi rendeletet, amely csakis házastársi vagy élettársi kötelékben élő személyeknek engedélyezte az eljárást, "amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok miatt a kapcsolatból természetes úton, nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat". Az egyedülálló nőket tehát fogadhatják a meddőségi klinikák, de csakis anonim donortól kaphatnak spermát, ismerőstől nem.

Feltétel az is, hogy a programba belépő nők igazoltan meddők legyenek. Ráadásul a jogszabály hagy egy kiskaput: egészséges egyedülálló nő is részesülhet embrió-beültetésben, ha azt az életkora indokolja. A törvényalkotó nem határozta meg pontosan, hány éves kor számít már kritikusnak a teherbeesés szempontjából, tehát az orvosok prognosztizálják (két szakvélemény szükséges), hogy fenyegetően közeledik-e egy adott személynél a fogamzóképtelen kor.

Az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikus párok számára a törvény továbbra sem engedélyezi a mesterséges megtermékenyítést. Így ők csak a szabályok megszegése árán, magukat egyedülállónak vallva juthatnak gyermekhez: az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat eltagadása ugyanis magán-, illetve bizonyos esetekben közokirat-hamisításnak minősül.

A lombikbébi program fejlődése Magyarországon

Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40%-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.

A testen kívüli megtermékenyítés első sikere 1978-ra tehető, ekkor született meg Angliában az első lombikbébi, a ma 46 éves Louise Joy Brown, aki azóta két, természetes úton fogant gyermeknek adott életet. Az áttörés robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban. Hazánkban az első lombikbébi a Dr. Csaba Imre által vezetett Pécsi Tudományegyetemen látta meg a napvilágot 1988-ban, akkor még egy ún. GIFT módszernek köszönhetően*. Egy évvel később pedig Dr. Fekete Ferenc irányításával született meg az első klasszikus IVF lombikbébi is.

Magyarországon a meddőségi ellátást biztosító egészségügyi intézmények változatos képet mutattak: az állami tulajdonú és finanszírozású szolgáltatók mellett számos magántulajdonban lévő intézet is működött. Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi.

A 24.hu által megszerzett statisztikai adatok szerint a 13 intézmény 2024-ben átlagosan 26,4 százalékos becsült kumulatív élveszülési rátát hozott össze. Ez a mutató a petesejt-leszívásokból származó élveszülések arányát jelenti.

Jelentős változások a szabályozásban és finanszírozásban

• 100%-os támogatottság: A meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek a nők 45 éves koráig 100%-os támogatottságúvá váltak.
• Embriók tárolási idejének módosítása: 2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
• Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) megalakulása: 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel.
• Várakozási szünet megszűnése: 2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, melynek semmilyen orvosi javallata nincs.
• Stimulációk számának növelése: 2023-tól már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
• Blasztociszta tenyésztés finanszírozása: 2023-tól az embriók blasztociszta** tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye.
• Daganatos páciensek fertilitásprezervációja: 2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
• Beültethető embriók számának felülvizsgálata: 2024-ben a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése.
• Embriók tárolása és beültetése ingyenessé vált: 2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes.
• Szakemberképzési rendszer fejlesztése: 2024-ben a HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket.
• Meddőségi Szakambulanciák: 2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon.
• Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter: 2024 januárjától létrehozott „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens (online) és szakmai alapú (aktualizált) adatszolgáltatására épül.
• Andrológiai ellátás finanszírozása: 2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
• Spermafagyasztás és tárolás közfinanszírozása: 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

* A GIFT eljárás során hastükrözés segítségével nyerik ki a petesejteket a petefészekből, összekeverik a feldolgozott spermiummal, ezt a keveréket pedig visszafecskendezik a petevezetékbe, ahol a megtermékenyülés és az embrió fejlődése elindul.
** Blasztociszta állapot az embrió fejlődésének egy állapota, mely a megtermékenyítéstől számítva 5. vagy 6. napon alakul ki.

Spermadonáció és etikai kérdések

Magyarországon a törvények értelmében a mesterséges megtermékenyítésekhez spermát szolgáltató donorok személye titkos. A potenciális apa kiválasztása számítógépes nyilvántartásból történik külső jegyek (testalkat, szemszín, hajszín stb.) alapján. Az ivarsejtek felhasználása során figyelnek arra, hogy egy adott adományozótól származó ténylegesen megfogant és világra jött utódok száma ne haladja meg a négyet.

Ki lehet donor?

A jelölteknek többlépcsős kivizsgáláson kell keresztül esniük: spermaszűrésen, mikrobiológiai, andrológiai, szerológiai és pszichológiai vizsgálaton, vér- és vizeletteszten. A donor ivarsejtek genetikai állománya öröklődő betegségeket nem hordozhat. A nemi betegségeket is szűrik.

Külföldi lehetőségek az azonos nemű párok számára

Szerencsére több olyan európai ország is van, ahol a leszbikus kapcsolatban élő nőket is tárt karokkal várják a klinikák. Az ILGA-Europe szivárvány térképe jó áttekintést ad arról, hogy melyik országokban engedélyezett a mesterséges megtermékenyítés egyedülállóknak vagy azonos nemű kapcsolatban élőknek.

Klinika választás és költségek

Jó kiindulási pont lehet a klinikák weboldala, mert a legtöbb esetben közzéteszik az árlistát, szerencsés esetben részletezve, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak azért a bizonyos összegért. A különböző beavatkozások alap áráról tájékozódva fontos, hogy pontosan tisztában legyünk vele, mit tartalmaz az ár. Sok esetben ugyanis a gyógyszerek, a tesztek, a konzultációk külön fizetendők, mindezen felül pedig számításba kell venni az utazás és szállás költségeit. Nem elhanyagolható az sem, hogy a klinika rendelkezik-e saját spermabankkal, illetve ha nem, akkor honnan szerzik be azt.

A sikeres teherbeesési statisztikákat is érdemes áttekinteni a klinika kiválasztásakor, ha pedig ez nincs feltüntetve az intézmény honlapján, akkor az első konzultáció során legyen ez az egyik kérdés. Az első konzultációt a legtöbb klinika ingyenesen kínálja, érdemes élni a lehetőséggel.

Példák külföldi klinikákra és szabályozásokra

• Ausztria: Az osztrák törvények szerint a spermadonor-rendszer fél-anonim. A Tiny Feet bécsújhelyi klinikájának talán legnagyobb előnye, hogy az osztrák-magyar határtól mindössze 30 kilométerre található, valamint magyar anyanyelvű személyzet is segíti a problémamentes kommunikációt. Az inszemináció költsége spermadonor igénybevétele esetén 1350 euró, IVF pedig 3220 eurótól érhető el, ehhez adódnak a gyógyszerek költségei.
• Dánia: A dán szabályozás lehetővé teszi, hogy a spermadonor szabadon döntsön arról, hogy anonim szeretne-e maradni vagy sem. A helyi szabályozás szerint 16 éves kortól kérvényezheti a gyermek, hogy felfedjék a donor kilétét, a tényleges felfedéshez azonban kell a donor beleegyezése. A Create Fertility országszerte 10 helyszínen működik, az IVF kezdőcsomag alapára 3395 font (3920 euró), extra költség a tesztek, konzultációk.
• Finnország: Finnországban a donációból született gyermek 18 éves korában jogában áll megtudni ki a biológiai apa, ha maga a donor is így kívánja.
• Spanyolország: Spanyolországban a sperma donáció teljes mértékben anonim. A Barcelona IVF klinikán az IVF és a reciprocal IVF módszerrel való megtermékenyítés is 4970 euró összegért érhető el, anonim spermadonorral. A sikeres megtermékenyítési arányok 18-35 év között 79,3%. A madridi Eva Fertility Clinics hasonló kezeléseket kínál, pontos árat azonban nem közölnek, minden esetben személyre szabott árat kalkulálnak.

A meddőségi kezelések lelki terhe és a pszichológiai támogatás

A meddőség minden ötödik párt érint Magyarországon és világviszonylatban is. A gyerekvállalási kor kifelé tolódik, viszont rengeteg civilizációs ártalom ér minket. A lombikprogram óriási lelki befektetést igényel a páciens részéről, egyrészt az injekciók, az állandó orvosi vizitek miatt, másrészt az érzelmi bizonytalanság terhe is ránehezedik arra, aki ezen az úton jár.

Ha már kialakult a szorongás, akkor a mentális kapacitás csökken, és elkezdődik a halogatás. Ez egy hihetetlenül nehéz élethelyzet, valójában egy ismétlődő krónikus krízis. A lombikprogram alatt jellemzően minden más háttérbe szorul, szinte parkolópályán van az élet. Az asszisztált reprodukciós eljárásban résztvevőknek csak 15 százaléka keres fel pszichológust, ami eleve kevés.

Az ismeretlen bizonytalanságot, ezáltal stresszt okoz. Van, aki azért jön hozzánk, mert magát a lombikot nem tudja elfogadni, és azért keres támogatást, hogy vagy segítsünk neki az eljárás elfogadásban, vagy abban, hogy meg tudjon békélni azzal, hogy ilyen módon nem lesz gyermeke. Van, aki két megtermékenyítési ciklus után jön hozzánk, mert addigra lesz sok számára a bizonytalanság és a kudarc.

Pszichológiai támogatás szerepe

Mi abban tudunk segíteni, hogy meg tudjanak küzdeni a nehézségekkel, ne adják fel, így nő a siker esélye. Amikor már több lelki sebet kell begyógyítani, esetleg antidepresszánst is szed a kliens, ami miatt halasztani kell a beavatkozást, már nehéz elérni, hogy ne billenjen ki az egyensúlyából, hogy megtalálja a saját legjobb működését.

Vannak olyan szituációk, amiket normalizálunk, amikről elmondjuk, hogy maga a helyzet az, ami érzéseket hozott elő, és erről nem tehet a kliens. Például, hogy irigy azokra, akiknek gyerekük van, hogy dühös azokra, akik csúnyán bánnak a gyerekükkel, hogy nem akar találkozni a gyerekes ismerősökkel. Ezek nem őt minősítik, a helyzet ezt mindenkiből kihozza.

A meddőségi programban résztvevők többsége amúgy is mindig mindent meg akar tenni a siker érdekében, de annyiféle eljárás van, hogy ez nem is szükséges, nem is lehetséges. A lombikprogram azért is nehéz, mert csak részben kontrollálható. Létezik az „ismeretlen eredetű meddőség” diagnózis, amikor az orvosok nem találják a meddőség okát. Ez azt jelenti, hogy krónikus stressz esetén a nők termékeny üzemmódja átvált terméketlenbe.

A statisztika szerint 25-30 százalék a lombikprogram sikerességének valószínűsége, tehát a harmadik-negyedik lombik az, ami sikerül, ezért is érdemes kitartani. Vitatott kérdés sokszor az, hogy meddig menjünk el. A férfi sokszor félti a nőt a testi-lelki veszélyektől, nem szeretne belemenni több próbálkozásba, sokallja a ráfordított energiát. Ilyenkor párkapcsolati mediátor segíthet abban, hogy megérlelődjön a közös döntés arról, hogy meddig mennek el, és mikor hagyják abba. Ha már elmérgesedett a kapcsolat, és nem tudnak egymással kommunikálni, akkor párterápiára is szükség lehet.

tags: #ferj #nelkul #lombik