Ferde fejtartás 3 hónapos babáknál: okok, jelek és kezelési lehetőségek

Amikor egy újszülött megérkezik a családba, a szülők minden apró mozdulatát, minden sóhaját és minden rezdülését árgus szemekkel figyelik. Ebben az időszakban a legtermészetesebb dolog, hogy aggodalmat vált ki, ha valami nem tűnik teljesen szimmetrikusnak vagy szokványosnak a baba mozgásában. Az egyik ilyen gyakran észlelt jelenség, amikor a kicsi következetesen egyik irányba dönti a fejét, vagy mintha nehezebben fordítaná a tekintetét az egyik oldalra.

A szülői ösztönök ritkán tévednek, és ha azt tapasztaljuk, hogy a csecsemő pihenés közben vagy ébrenléti állapotban is előnyben részesíti az egyik oldalt, érdemes alaposabban utánajárni a kiváltó okoknak. Szerencsére egyre több a minden tekintetben felelős szülő, akik már tájékozottak és tudják, hogy nincs „lusta” baba, régebben ugyanis a nem szabályosan fejlődő babákat lustának nevezték. Ma már legtöbbször azt is tudják a szülők, hogy a csecsemőkori „ferdeségeket” sem lehet kinőni, azok nyomait egy életen át hordozzuk. Ha Ön is a felelős szülők táborába tartozik, akkor figyelje kisbabája mozgását és olvassa el minden hónapban a figyelmeztető jeleket!

Mi is az a ferde fejtartás?

Az egyik leggyakoribb csecsemőkori probléma, amikor a baba ferdén tartja a fejét. A veleszületett ferdenyak, orvosi nevén torticollis congenita, egy olyan állapot, amelynél a nyak egyik oldalán található izomzat rövidebb vagy feszesebb a kelleténél. A szakemberek szerint a korai felismerés a legszerencsésebb forgatókönyv, hiszen a csecsemők szövetei rendkívül rugalmasak és jól reagálnak a finom, célzott terápiákra. Nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, hiszen a legtöbb esetben türelmes gyakorlással és szakértő gyógytornász bevonásával a probléma maradéktalanul orvosolható.

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik a baba nyakában, érdemes egy pillantást vetni az anatómiai háttérre, különös tekintettel a fejbiccentő izomra. Ez az izom, latinul musculus sternocleidomastoideus, a nyak két oldalán helyezkedik el, és a fül mögötti csecsnyúlványtól indulva egészen a kulcscsontig és a szegycsontig húzódik. Amikor ez az izom az egyik oldalon megrövidül vagy feszessé válik, a baba feje kényszertartásba kerül, ami azt jelenti, hogy a fejtető a feszes oldal felé dől, míg az áll az ellenkező irányba fordul. Ez a mechanikai akadály megnehezíti, hogy a csecsemő szabadon felfedezze a környezetét, és korlátozhatja a vizuális ingerek befogadását is. A fejbiccentő izom állapota közvetlen hatással van a környező szövetekre, a vérellátásra és az idegi összeköttetésekre is. Ha az izom tartósan rövidült állapotban van, az gátolhatja a nyirokkeringést és bizonyos esetekben kisebb csomók, úgynevezett indurációk kialakulásához is vezethet.

A ferde fejtartás lehetséges okai

A baba ferde fejtartása, ferdenyaktartás hátterében állhat több tényező is. Lehet lágyrész (izom, kötőszövet) eredetű, illetve okozhatja az I. nyakcsigolya (atlas) blokkja. Hogy jöhet létre egy ilyen panasz? Sok esetben a pocakban való téraránytalanság miatt alakul ki a ferde fejtartás.

A ferdenyak kialakulásának okai többrétűek lehetnek, és gyakran már az anyaméhben töltött utolsó hetekre vezethetők vissza. Az egyik leggyakoribb tényező a méhen belüli téraránytalanság, amely során a magzatnak nincs elegendő helye a szabad mozgáshoz. A méhen belüli ferde tartás a szülés után is megmarad. A leggyakoribb, hogy ez egy izom eredetű aszimmetria, de kialakulhat az ún. KISS (Kopfgelenk Induzierte Symmetrie Störungen) szindróma is, amely az egyes nyakcsigolya és a koponya közötti kis ízület zavarára utal.

A születés folyamata maga is jelenthet fizikai megterhelést a baba nyaki izomzata számára, különösen, ha a kitolási szakasz elhúzódik vagy eszközös segítségre, például vákuumra van szükség. Ilyenkor az izomrostok mikroszkopikus sérüléseket szenvedhetnek el, amelyek gyógyulása során hegszövet képződhet, ami kevésbé rugalmas, mint az eredeti izomszövet. Nem minden esetben kell sérülés hozzá, csak gondoljunk a szülés során létrejövő erőhatásokra. Megfelelő születéskor a baba buksija jön először a világra. Amint a feje kint van, ahogy világra segítik, a fejénél fogva egy nagy húzóerő jön létre, mely a nyaki gerincen, illetve a koponyán, de akár a lapockatájékon is okozhat különféle disztorziókat. Kutatások bizonyították, hogy az atlas blokkja a császáros babák 80%-ánál kialakul sajnos.

Ritkább esetekben a ferdenyak hátterében nem izomeredetű probléma, hanem csontfejlődési rendellenesség áll, mint például a csigolyák deformitása. Éppen ezért elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat, amely kizárhatja ezeket a strukturális eltéréseket. Súlyosabb esetben neurológiai probléma (pl. féloldali bénulás-hemiplegia) is okozhatja a tüneteket. Ezek diagnosztizálása, kizárása már a neurológus, ortopédus feladata.

A koraszülött babákat különösen veszélyezteti a ferde fejtartás. Ennek az lehet az oka, hogy ezeket a babákat nem akarják mozgatással zavarni, továbbá nehéz a magzatvíz körülölelését helyettesíteni (így jobban nyomódik a koponyacsont), illetve sokszor az életfunkciók fenntartása miatt is egy irányból kapják az ingereket. Így náluk már megelőző jelleggel oda kell erre figyelni.

A ferde fejtartás jelei és tünetei

A ferdenyak jelei nem mindig szembetűnőek az első napokban, gyakran csak a második vagy harmadik héten válnak egyértelművé a szülők számára. Ha felmerül a gyanú, az első út a gyermekorvoshoz vagy a védőnőhöz vezessen, akik tapintással és a mozgás megfigyelésével véleményezik az állapotot.

Az oldalkülönbség és a kiflizés gyakran nem egyetlen jelben, hanem több apró dolog együttállásában mutatkozik meg. Például:

• a fej formájában vagy a haj kopásában
• abban, hogyan tartja a fejét háton vagy hason fekve
• etetés közbeni kényelmetlenségben
• hordozásnál megjelenő oldalpreferenciában
• hason fekvésnél tapasztalható eldőlésben
• vagy akár általános nyűgösségben, diszkomfortérzetben

Ezek önmagukban nem diagnózisok - de fontos jelzések lehetnek.

Figyelmeztető jelek 3 hónapos korban és azon túl:

Sok szülő tapasztalhatja azt, hogy újszülött kisbabája szívesebben tartja csak az egyik oldalon a fejét, vagy gondjai adódnak azzal, hogy fejét mindkét irányba megfelelően fordítsa.

1. Amikor a baba ferdén tartja a fejét, és egyik oldalra többet néz, a koponyájának az egyik oldalát nagyobb nyomás éri. Ha ez hosszabb ideje (hónapok óta) fennáll, koponya aszimmetria alakul ki.
2. Továbbá ha a pici ferdén tartja a fejét, akkor nyakizmokban egyensúlyfelborulás szokott létrejönni.
3. Sok esetben a pici törzse is leköveti ezt az aszimmetriát, és kis kifliben/c-alakban fekszik. A C-alak belső oldalán (amerre a fejük is billen) a gerinc menti izmok rövidülnek.
4. Amiatt, hogy a babák ferdén tartják a fejüket (balra billentve), és dominánsan egy irányba tekintenek (jobbra) azt látjuk, hogy amerre néznek, azt a kezüket (jobb) többet használják, és ez hatással lesz a vállövi izmok egyensúlyára is. Másik kezüket (bal) hajlított helyzetben tartják. Amerre néznek (jobb) arra felé általában a lábuk is nyújtott helyzetben van, míg ellenoldalon (bal) hajlítva.
5. Ha karjai sokszor vannak ún. vívóállásban, azaz az egyik nyújtva a másik hajlítva.
6. A baba HÁRÍTJA A HASON FEKVÉST éber állapotában.

Ez az aszimmetria előbb-utóbb feltűnik a szülőknek/védőnőnek. A diagnózis során fontos elkülöníteni a valódi ferdenyakot az úgynevezett tartási aszimmetriától. Míg az előbbi egy strukturális változás az izomban, az utóbbi gyakran csak egy rossz szokás vagy enyhe tónuseloszlási zavar eredménye. A neurológiai szűrés szintén része lehet a folyamatnak, hogy kizárják a központi idegrendszeri érintettséget. A szakemberek ilyenkor vizsgálják a primitív reflexeket és az izomtónust az egész testen.

Lehetséges következmények a kezelés hiányában

Bár a legtöbb ferdenyakos eset sikeresen gyógyítható, a kezelés elmaradása vagy késleltetése hosszú távú problémákhoz vezethet. Az aszimmetria nem feltétlenül múlik el attól, hogy időt adunk neki. Sőt: ha egy baba tartósan kényelmetlen helyzethez alkalmazkodik, kompenzációk alakulhatnak ki, amelyek később a forgásnál, kúszásnál, mászásnál, ülésnél vagy akár a járásképben is megjelenhetnek.

• Koponya aszimmetria (plagiocephalia): A baba folyamatosan egy irányba tekint, az egyik oldalára gyakrabban fekszik. Ezen az oldalon egy nagyobb nyomás éri a koponyáját, mely ennek következtében ellapul. A koponyacsontok előre tolódnak, majd előre tolják az arckoponyát és létrejön egy aszimmetrikus koponya.
• Gerincferdülés: Az I-es nyakcsigolya ízületi felszínei elfordulnak, a koponya a gerincen egy rotációs (elfordult) helyzetben ül. A test korrigálja, a csigolyák követik az I. nyakcsigolya rotációját, tovább rotálódnak, majd gerincferdülést eredményeznek.
• Állkapocs és harapási problémák: Továbbá állkapocs ízületi érintettség is előfordulhat, és egy nem megfelelő harapási minta jöhet létre. Az állkapocs mellett deformálódik a fül is, a hallócsontok is eltolódnak, és kialakulhat hallás zavar.
• Fejfájás és neurológiai zavarok: A gyermek fejfájós lehet, hiszen csavarodik és tolódik el az egész intracraniális (koponyán belüli) membrán rendszer. Zavart szenvedhetnek a szemek, illetve elcsavarodhatnak a felső légutak. Ezen az oldalon nyomás alá helyezik a koponyacsontok az agyat is, ami még nem tisztázott kutatások által sem, hogy milyen hatással lehet a pici agyfejlődésére.
• Aszimmetrikus mozgásfejlődés: Amerre néz a baba, azt a kezét többet használja majd, kialakul egy kedvenc oldala. A fejtartási aszimmetriából adódóan a mozgásfejlődési mérföldkövek során (buksiemelés, alkar-tenyértámasz, forgás hátról hasra, hasról hátra, kúszás, mászás, ülés, járás) is aszimmetria alakulhat ki, mely ebben az aszimmetrikus tartásban fejleszti az izomzatot. Az izmok egyensúlya felborul, egyes izmok megnyúlnak, ellenoldali izmok rövidülnek.
• Csecsemőkori reflexek leépülésének zavara: Az aszimmetrikus fejtartás sokszor aktiválja az ún. aszimmetrikus tónusos nyaki reflexet (ATNR vagy ATNyR). Ha a csecsemőkori reflexek nem épülnek le időben, zavarják a mozgásfejlődés előre menetelét. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) már magzati korban kialakul, szerepe lesz a baba izomtónusában, a szem-kéz koordinációban, hátukról való forgásban, tárgyak után nyúlásban. Ha a fejtartás miatt gyakrabban csak az egyik irányban történik meg, úgy az már egy aszimmetrikus testtartás kialakulásához vezethet, többek között a fejecske csúnyán deformálódhat, ellapulhat az egyik oldalon.
• Tanulási nehézségek: A gyermek nyugtalan lehet, előbb ül, és előbb kezd el járni is, próbálja úgymond kimozogni a nem kikezelt disztorzióit. Ilyenkor, ha kimarad a kúszás-mászás, ez következményekkel járhat. Egy szimmetrikus végtaghasználattal történő harmonikus kúszómozdulat, rendkívül fejleszti az agyat, ezáltal sok esetben megelőzhetőek a későbbiekben a tanulási nehézségek kialakulása.

A ferde fejtartás kezelése és terápiája

A veleszületett ferdenyak kezelése komplex folyamat, amelyben a passzív nyújtások és az aktív mozgásfejlesztés egyaránt szerepet kap. Magyarországon az egyik legelismertebb és leghatékonyabb módszer a Dévény-féle speciális manuális technika és gimnasztika (DSGM). A Dévény-terápia során a szakember speciális fogásokkal lazítja fel a feszes fejbiccentő izmot, ami néha sírással járhat a baba részéről, de nem azért, mert fájdalmat okoz, hanem mert a testét szokatlan helyzetbe kényszerítik és az inger szokatlan számára.

Emellett más módszerek is hatékonyak lehetnek, mint például a Katona-módszer vagy a Vojta-terápia. A Katona-módszer a baba veleszületett mozgásmintáira építve aktiválja az idegrendszert, míg a Vojta-terápia reflexszerű válaszokat vált ki meghatározott pontok nyomásával. A FejlesztőHázakban minden esetben aktív, sokszor otthoni tornát is kapnak a picik a manuális technika mellett. Ez lehet például nagylabdás tréning, amely segít megerősíteni az ellenoldali nyakizmot, és nyújtó feladatot is tartalmaz.

A fizioterápia mellett sokat segíthet a kinesio tape használata is. Ezek a színes, rugalmas szalagok, ha megfelelően helyezik fel őket a nyakra, folyamatosan segítik az izom munkáját, lazítják a feszességet és támogatják a helyes tartást.

Milyen gyakran érdemes találkozni szakemberrel ilyen probléma esetén? Általában (persze kivételek mindig akadnak), amikor az I. nyakcsigolya blokkja okozza a panaszt, akkor 1-3 kezelésre lesz szükség, amely legszerencsésebb esetben 0-6. hónapos korban kellene, hogy megtörténjen. Ezután az első kontroll vizsgálat (ha további aszimmetriák nem jelentkeznek pl. kúszás során) akkor szükséges, amikor a gyermek elkezd járni. Ha minden rendben van, ezt követően a következő kontrollra 3 évesen kerül sor, majd 6 évesen, később pedig 10-14 évesen. Ha bármilyen nagyobb trauma éri a gyermeket, akkor szintén érdemes megnézni minden rendben van-e. Ha fogszabályozásra kerül sor negyedévente érdemes látnunk a gyermeket. Szakértő: Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta physiomaximum.hu, +36209295054

A 6 hetes és 4 hónapos kor közötti időszakban rengeteget lehet tenni a babákért, ha ilyen furcsaságokat vesznek észre a szülők. Hat hetes kor előtt még nem mindig észrevehető a különbség, 4 hónapos kor után pedig egyre több kompenzációt építenek rá, ahogy fokozatosan elkezdődik a forgás és a többi nagymozgás. A jó hír viszont az, hogy ebben az életkorban nagyon jól lehet segíteni, főleg akkor, ha a szülő már a szakemberhez jutás előtt is tudatos.

Sajnos az aktív torna azért nem elegendő, mert a rövidült kötőszöveti struktúrákat nem tudja javítani, azokhoz elengedhetetlenek a lágyrész technikák. Ha már egy jobb kötőszöveti állapotot elértünk, akkor viszont szükség van az ízületek mobilizálására is, majd jöhet az aktív torna. A megemlített terápiás módok közül itt kiemelném a Fascia Disztorziós Modell technikát, ami azért egy jó választás, mert a terapeuta azt keresi, milyen kötőszöveti diszfunkció tartja fenn az aszimmetriát, tehát valóban a probléma gyökerét keresi meg és kezdi kezelni.

Otthoni praktikák és tanácsok szülőknek

A szakemberrel végzett terápia alapvető, de a gyógyulás sebességét nagyban befolyásolja az, amit a szülő nap mint nap tesz otthon.

• Ingerlés iránya: A babának ingergazdag környezetet kell biztosítani arról az oldalról, amerre nem szívesen fordítja a fejét. Mindent, ami a baba figyelmét felkelti, a hanyagolt oldalról kell kínálni. Mondókákkal, gyermekdalokkal, játékosan (kezdetben a kontrasztos, fekete-fehér tábla nagy segítség) kell ingerelni a fejforgatást a nem kívánt oldalra.
• Hason fekvés (Tummy Time): Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy a baba töltsön el minél több időt a hasán is az aktív, ébrenléti időszakokban. Ez a pozíció erősíti a nyak- és hátizmokat, és segít ellensúlyozni a háton fekvésből eredő koponyadeformitásokat. A hason fekvésnek köszönhetően a baba kevésbé használt izomcsoportjait is munkára késztetjük, és amellett, hogy a fej-váll-kar és nyakizmai is erősödnek, megakadályozzuk a koponya hátsó részének ellaposodását is.
• Pozicionálás alvás és büfiztetés közben: Rövid időre próbálhatjuk pozícionálni buksiját középre, habár tény hogy nagyon nem fogja szeretni. Az éjszakai alvás során is tehetünk lépéseket a pozicionálásért. Kaphatóak speciális babapárnák, amelyek közepén mélyedés van, ezek segítenek megelőzni a fej ellaposodását, de használatuk előtt mindig kérjük ki a gyógytornász véleményét. Amikor etetés után büfiztetjük a picit, ügyeljünk például arra, hogy mindig felváltva tegyük a vállainkra, hogy mindkét irányba tudjon kukucskálni. Szintén fontos a csecsemő ágyban lévő helyzetére is odafigyelnünk! Mivel az ágyak általában valamelyik falhoz vannak illesztve, ezért mindig egy irányból érkezik a csecsemőhöz a szülő, emiatt egy irányból kapja az ingereket. Ilyenkor azt javasoljuk a szülőknek, hogy fordítsák meg hetente a babát az ágyban, hogy máshová kerüljön a feje!
• Instabil felszínen való játék: Instabil felszínen (pl.: nagylabda, később hinta) próbáljuk kibillenteni ebből az aszimmetrikus fej-nyaktartásból.

Bár a legtöbb ferdenyakos eset sikeresen gyógyítható, a kezelés elmaradása vagy késleltetése hosszú távú problémákhoz vezethet.

Gyakran Ismételt Kérdések

Amikor kiderül, hogy a babának segítségre van szüksége, sok szülőben bűntudat ébred. „Mit rontottam el?” vagy „Miért nem vettem észre korábban?” - ezek a gondolatok gyakran mardossák az édesanyákat. A terápia érzelmileg is megterhelő lehet, különösen, ha a baba sír a kezelések alatt. Ilyenkor érdemes egyfajta szeretetteljes határozottságot képviselni. A sírás ebben az életkorban az egyetlen kommunikációs csatorna, amivel a kicsi jelzi a diszkomfortot, de ez nem jelenti azt, hogy a kezelés árt neki. Keressünk olyan szakembert, akiben megbízunk, és akivel bátran megoszthatjuk a kételyeinket. A szülői közösségek, online fórumok is nagy segítséget jelenthetnek, ahol hasonló cipőben járó anyukákkal oszthatjuk meg a tapasztalatokat.

A gyógyulási folyamat hossza függ a diagnózis idejétől és az elváltozás súlyosságától. Általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb kezdődik el a fejlesztés, annál gyorsabb az eredmény. Ha az első két hónapban megkezdődik a szakszerű kezelés, a legtöbb baba pár hónap alatt teljesen tünetmentessé válik. A gyógyulás nem lineáris, lehetnek benne megtorpanások, például fogzáskor vagy betegségek idején, amikor a baba izomzata feszültebbé válik. Ez teljesen természetes jelenség, ilyenkor sem szabad feladni a reményt. A teljes gyógyulás jele az, amikor a baba minden irányba szabadon és egyformán mozgatja a fejét, a koponyája formája rendeződik, és a mozgásfejlődés következő fázisai (forgás, kúszás) már szimmetrikusan jelennek meg.

Összegyűjtöttünk néhány gyakran felmerülő kérdést a ferde fejtartással kapcsolatban:

• Örökölhető a veleszületett ferdenyak? Bár a legtöbb eset mechanikai okokra (méhen belüli helyzet, szülési sérülés) vezethető vissza, léteznek olyan ritka genetikai szindrómák, amelyek érinthetik a nyaki izmokat vagy csigolyákat.
• Fájdalmas a babának a ferdenyak? Maga a feszesség nem feltétlenül fájdalmas nyugalmi állapotban, de kellemetlen feszítő érzést okozhat a mozgás során.
• Minden ferdenyakos babának szüksége van Dévény-tornára? A Dévény-módszer rendkívül hatékony, de nem az egyetlen lehetőség. A szakorvos vagy gyógytornász dönti el, hogy a baba állapotához melyik módszer illik leginkább.
• Elmúlhat a ferdenyak magától, kezelés nélkül? Nagyon enyhe tartási aszimmetria esetén előfordulhat javulás a baba mozgásának aktívabbá válásával, de a valódi izomrövidülés ritkán oldódik meg magától.
• Befolyásolja a ferdenyak a baba értelmi fejlődését? Közvetlenül nem befolyásolja az intellektust, de a mozgásfejlődés aszimmetriája és a vizuális ingerek egyoldalú befogadása közvetett hatással lehet a tanulási folyamatokra.
• Használhatok-e babahordozót, ha ferdenyakas a kicsi? Igen, de kiemelten fontos a helyes tartású, ergonomikus hordozó használata.
• Hogyan segít a Tummy Time a ferdenyakon? A hason töltött idő (Tummy Time) során a baba kénytelen emelni és tartani a fejét, ami erősíti a nyak hátsó izmait és segít kiegyenlíteni az elülső izmok feszességét.

tags: #ferden #ul #a #3 #honapos #baba