Ikerterhesség: kihívások és csodák az anyaméhben

Ha ikreket vársz, feltétlenül számíts arra, hogy az egészségügyi ellátórendszerben magas kockázatú kategóriába sorolják a várandósságodat még akkor is, ha teljesen egészséges vagy és a babák fejlődésével is minden rendben van. Ezért lélekben készülj fel több vizsgálatra, főleg ahogy közeleg a szülés ideje.

Az ikerterhesség önmagában nem kóros, hanem egy természetben előforduló jelenség. Nálunk, európaiaknál az ikrek viszonylag ritkák, százhetven várandósságból csak egy ikerpár születik, de vannak olyan népcsoportok, például a nyugat-afrikai jorubák, akiknél az ikrek olyan gyakoriak, hogy minden huszadik kismama ikrekkel várandós. Manapság a világ fejlett részén azért ennyire magas az ikrek aránya, mert sok várandósság meddőségi kezelés révén jön létre. A meddőségi kezelések alapvető jellemzője, hogy a petefészkeket aktivizálják, ezért gyakoribb, hogy egy ciklusban több pete szabadulhat ki és termékenyülhet meg.

Ha nem csak egy kisbaba növekszik a pocakodban, az bizony sokkal nagyobb igénybevételt jelent a testednek, ezért ikres várandósság alatt gyakrabban alakul ki terhességi cukorbetegség (GDM), magas vérnyomás, vérszegénység és a méhnyak is gyakrabban rövidül meg idő előtt.

Az ikerterhesség lehetséges kockázatai

Az ikerterhesség kihordása és gondozása különleges odafigyelést igényel, mivel több kockázattal jár. A komplikációk hátterében az áll, hogy két vagy több magzat számára a környezet nem minden esetben optimális. Fokozott figyelmet igényelnek a várandósgondozás alatt, mivel az alábbi kórképek gyakorisága magasabb a nem ikerterhességgel szemben:

• Terhességi toxémia (preeklampszia)
• Terhességi cukorbetegség
• Anyai vérszegénység
• Méhszáj-elégtelenség
• Szülés közbeni komplikáció (fájásgyengeség, atónia)
• Vetélés
• Éretlen és koraszülés: minél több gyermekkel várandós egy nő, annál kisebb a valószínűsége, hogy a terhességét végig kihordja.
• Iker-iker transzfúziós szindróma: egypetéjű ikrek esetén a közös méhlepény (a közös vérerek) miatt előfordulhat, hogy a kiegyensúlyozatlan vérellátás miatt az egyik magzat a másiknál jelentősen jobban fejlődik.
• Fekvési, tartási és beilleszkedési rendellenességek.

Ha megrövidül a méhnyak, sok orvos rögtön kórházba utalja a kismamákat, ahol gyakran a méhnyak tágulását megelőzendő összevarrják a méhnyakat, esetleg összehúzódásokat megelőző gyógyszereket adnak és ágynyugalmat írnak elő. Ez sajnos elég ódivatú hozzáállás, egyfajta rossz szokás. Ezeknek a megelőző intézkedéseknek ugyanis semmi kutatásokkal alátámasztott pozitív hatása nincs, az ágynyugalomnak viszont teljesen egyértelműen bizonyított negatív következménye van! Sokkal modernebb az a megoldás, amikor a megrövidült méhnyakra ambulánsan (tehát nem műtéti úton!) egy pesszárium-szerű gyűrűt helyeznek fel, ami a 36.-37. hétig maradhat normális életvitel mellett, kórház és ágynyugalom nélkül!

Ahogy közeledünk a szüléshez, sajnos ikres várandósságnál gyakrabban fordul elő, hogy a babák szinte lenyomják a méhlepényt a méh alsó részébe és így a méhlepény részben, vagy egészben elfedi a méhszájat (placenta previa). Ha ez a probléma alakul ki, akkor csak műtéti szülés lehetséges.

Mivel a méhlepény(ek) jóval nagyobbak és a méh is jóval nagyobbra tágul, gyakrabban fordul elő, hogy a méhlepény már idő előtt leválik vagy hogy a testedre háruló feladat meghaladja az anyagcsere rendszer képességeit és emiatt preeclampsia alakul ki.

Ikres váradósságoknál nagyobbak a babák egészségével kapcsolatos kockázatok is, mert ikrek ritkán várják ki a terminust és általában kisebb súllyal születnek, mint az „egyke” babatársaik. Emiatt sajnos eleve gyakoribbak a légzési problémák születés után és sajnos gyakoribb a halvaszületés és születés utáni korai halál is ikreknél.

Ha képzeletben most a szülés utáni pillanatra ugrunk, akkor a szülés utáni fokozott vérzés kockázatát is meg kell említeni, ami szintén magasabb akkor, ha nem csak egy baba nőtt a pocakban, mivel a hatalmasra tágult méh lassabban húzódhat össze a szülés után.

Az egypetéjű ikrek speciális kockázatai

Egypetéjű ikrekénél a kockázatok sajnos még tovább fokozódhatnak. Az egypetéjű ikrek kb. 65%-a ugyanis csak egy méhlepényen osztozik! (Kétpetéjűeknél is előfordulhat, hogy a méhlepény szinte összenő és első látásra egy lepénynek tűnik, de kétpetéjű ikrek esetén ez mégis mindig két teljesen elkülönülő szerv marad!)

Ha csak egy méhlepény van, akkor előállhat az a helyzet, hogy a babák nem egyenletesen részesülnek a méhlepény keringéséből és eléggé leegyszerűsítve az egyik baba túl kevés vért, a másik pedig túl sokat kap. Ez a ritka és mindkét babára veszélyes jelenség az iker-iker transzfúzió (TTTF, twin-to-twin transfusion).

A méhlepények számát az első trimeszteres ultrahang vizsgálat során állapítják meg. Ha egypetéjű ikreknél csak egy méhlepényt találnak, akkor számíts még több vizsgálatra és még alaposabb monitorozásra az egész várandósság alatt! Egy méhlepény esetén valószínűleg beutalnak kardiológiai ultrahang vizsgálatra is és a utolsó hetekben már jó eséllyel a kórház vendégszeretetét fogod élvezni, azért, hogy naponta tudják vizsgálni a babákat és kizárni az iker-iker transzfúzió veszélyét.

Természetesen a legtöbb egy méhlepényen osztozó egypetéjű ikerpár minden gond nélkül megszületik, de egy méhlepény esetén még valószínűbb, hogy a babák a kelleténél korábban érkeznek és ebben a helyzetben sok orvos eleve a császáros szülést javasolja valamikor a 34.-36. hét között.

A komplikációk esélye méginkább megnő akkor, ha egypetéjű ikreknél nemcsak egy méhlepény van, de a magzatburok sem különül el és a babák közös burokban fejlődnek. A legnagyobb kockázat ebben az esetben az, hogy nem látható az esetleges keringési aránytalanság a magzatvíz mennyiségéből, mivel a babák a magzatvízen is osztoznak! Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mivel a babák nincsenek elkülönülve, a köldökzsinórjaikat eléggé össze tudják kuszálni, össze tudják csomózni, ami a hüvelyi szülést legtöbbször lehetetlenné teszi.

A fokozottabb kockázatok miatt egylepényes, egy magzatburkos ikrek esetén legtöbbször már a 24. - 28. hét környékén kórházba utalnak és szinte biztos a császáros szülés is...

Az "eltűnő iker szindróma"

Az ausztrál Murdoch Gyermekkutató Intézet munkatársai az „eltűnő iker-szindrómával” foglalkoznak, amikor az egyik iker a terhesség korai szakaszában meghal. Az eltűnő ikrekkel kapcsolatos közelmúltbeli kutatások egy új módszert alkalmaznak, hogy ki lehessen deríteni, volt-e valakinek ikertestvére a méhen belül.

Egypetéjű ikrek akkor születnek, amikor egy petesejt, amelyet egy spermium megtermékenyített, véletlenül korán felhasad. Az egypetéjű ikrek csak az embernél, kutyánál, szarvasmarhánál, lónál és sertésnél fordulnak elő.

A kutatók eredetileg az úgynevezett epigenetikai folyamatok - vagyis a gének kémiai markereinek - szerepét akarták vizsgálni az ikrek kialakulásában. Az ilyen epigenetikai markereket az emberi test hozzáadhatja a génekhez, vagy eltávolíthatja onnan - a személy környezetében vagy életmódjában bekövetkezett változásokra reagálva.

Annak kiderítésére, hogy a DNS-metiláció szerepet játszik-e az ikrek kialakulásában, a kutatócsapat 924, azonos ikrekből származó DNS-mintában elemezte a DNS-metiláció szintjét az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Hollandiában és Finnországban. A kutatók az egypetéjű ikrek mintáiban a metiláció jellegzetes mintázatát találták, amelyet „molekuláris aláírásnak” vagy „epigenetikai aláírásnak” is neveznek. A teszt csak egypetéjű ikrekre vonatkozik.

Nem egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egy nő két petesejtet termel, és más spermium termékenyíti meg őket. Ez főleg idősebb anyáknál fordul elő, vagy olyan családokban, ahol gyakoriak az egypetéjű ikrek.

Az eltűnő iker szindróma (VTS) egy olyan kifejezés, amely többes terhesség esetén előforduló jelenséget ír le, különösen ikrek fogantatása esetén. Az egyik iker elvesztésére utal a terhesség korai szakaszában, gyakran még azelőtt, hogy az anya tudatában lenne annak, hogy egynél több magzatot hord. Ennek az állapotnak jelentős érzelmi és fizikai következményei lehetnek az anyára és a túlélő ikerre nézve.

Az eltűnő iker szindróma (Vanishing Twin Syndrome) az egyik iker spontán elvesztését jelenti többes terhesség esetén, jellemzően az első trimeszterben. Ez a jelenség mind egypetéjű (monozigóta), mind kétpetéjű (dizigóta) ikrekben előfordulhat. Az elveszett iker visszaszívódhat az anya szervezetébe, ami ahhoz vezethet, hogy az ultrahangon csak az egyik iker látható, innen ered az „eltűnés” kifejezés.

Bár az eltűnő iker szindróma pontos oka nem teljesen ismert, bizonyos fertőző ágensek és környezeti tényezők szerepet játszhatnak. Például az anyai fertőzések, például a vírusos betegségek, potenciálisan befolyásolhatják a magzati fejlődést. Genetikai tényezők befolyásolhatják az eltűnő iker szindróma valószínűségét. Az egyik iker kromoszóma-rendellenességei a terhesség elhalásához vezethetnek. Az életmódbeli döntések és az étkezési szokások szintén befolyásolhatják a terhesség kimenetelét. Például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a rossz táplálkozás növelheti a többes terhesség szövődményeinek kockázatát.

Sok esetben az eltűnő iker szindróma nem okoz semmilyen észrevehető tünetet. Az eltűnő iker szindróma diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, és fizikális vizsgálatot végeznek.

A legtöbb esetben az eltűnő iker szindróma nem igényel speciális orvosi kezelést, különösen, ha a túlélő iker egészséges. Az eltűnő iker szindrómában szenvedő nők prognózisa általában pozitív, különösen, ha a túlélő ikerpár egészséges.

A szülés menete ikerterhesség esetén

Ahogy közeledik a terminus, előfordulhat, hogy az egyik baba nem vagy csak jóval kevésbé nő, mint a testvére, ezért sokkal gyakrabban szükségessé válhat az orvosi szülésbeindítás ikrek esetén.

Az viszont egyértelmű tévhit, hogy ikreket nem lehet hüvelyi úton megszülni! Ha a lentebb lévő baba fejvégű - legtöbbször ez a helyzet - , akkor a hüvelyi szülésnek általában nincs akadálya. Az ikres hüvelyi szülés során gyakrabban előforduló komplikációk miatt sok kórházban az a gyakorlat, hogy az ikres hüvelyi szülések már eleve a szülészeti műtőben történnek, hogy probléma esetén minél hamarabb közbe tudjanak lépni. Érdemes a választott kórháznál annak is utánajárni, hogy mi az érzéstelenítési protokolljuk arra az esetre, ha hüvelyi szülés során válik szükségessé a műtét!

Különösen Nyugat-Európában és Amerikában gyakori, hogy ikres szüléseknél nem fecsérelik az időt még a spinális érzéstelenítésre sem, hanem rögtön teljes altatásban végzik a császármetszést, ha ez menetközben mégis szükségessé válik.

Ikres hüvelyi szülés esetén a vajúdási szakasz nagyjából ugyanúgy zajlik, mint „egykék” esetén: a méhnyak érési folyamata során a méhnyak felpuhul, megrövidül, előre mozdul, elvékonyodik és elkezd nyílni. Tehát ikrek esetén is egy tágulási szakasz van, és valószínűleg még normál időben születendő babák esetén is a vajúdás alatt monitorozni fogják a babák szívhangját, ami nem egy egyszerű dolog!

Technikailag ehhez általában két CTG gépet használnak, illetve néhány modernebb gép alkalmas két baba egyidejű monitorozására is, de ezeknél is négy tappancsot szükséges a pocakra rögzíteni - készülj fel az ezzel járó kényelmetlenségre és arra, hogy emiatt a vajúdás alatti mozgási lehetőség sajnos limitált lesz! A rögzített jelek könnyen interferenciát okozhatnak, előfordulhat, hogy mindkét érzékelő ugyanannak a babának a szívhangját rögzíti, de még az anya szívhangja is jobban bezavarhat, mint egy baba esetén - ikrek CTG monitorozása ezért elég nehéz feladat és fontos, hogy a szülésznőnek ebben legyen gyakorlata!

Ezek miatt a nehézségek miatt sok helyen az a gyakorlat, hogy csak a felső babát monitorozzák CTG-vel, az alsót pedig egy belső érzékelővel ellenőrzik, amit burokrepesztést követően a hüvelyen keresztül vezetnek be és rögzítenek az alul lévő baba fejére.

Ahogy halad előre a vajúdás, számíthatsz arra, hogy a kitolási szakaszra meg fog telni a szülőszoba, illetve a műtő! Valószínűleg jelen lesz egy vagy két neonatológus - babák állapotától függően - két csecsemősnővér, egy aneszteziológus, legalább egy szülésznő és a szülészorvos, és valószínűleg közben mindent előkészítenek a műtéthez is, úgyhogy fontos, hogy ettől ne ijedj meg és próbáld minél jobban kizárni a műtéti készülődést a gondolataidból!

A tömegtől eltekintve a kitolási szakasz is nagyjából hasonlóan zajlik az egybabás szülések kitolási szakaszához, viszont attól a pillanattól kezdve, hogy az első baba megszületett, az orvosod figyelme teljes egészében a második babára fog összpontosulni - a második babánál ugyanis még magasabb a szülési komplikációk esélye!

Nézzük meg egy pillanatra a második baba születéséhez köthető komplikációkat! Gyakoribb, hogy a második baba kereszben vagy lábtartásban helyezkedik el vagy hogy a hirtelen keletkező nagy térben a második baba köldökzsinórja a hüvelybe csúszik (köldökzsinór előesés). Előfordulhat, hogy a méh az első baba után rögtön annyira elkezd összehúzódni, hogy emiatt leválhat a méhlepény is idő előtt. Elkezdhet záródni a méhszáj vagy az is előfordulhat, hogy a méh az első baba megszületése után nem produkál összehúzódásokat.

Azért, hogy a második baba hogylétéről pontos képet kapjanak, az első baba születés után valószínűleg azonnal egy mobil Doppler készülékkel megkeresik a második baba szívhangját és kézi betapintással - és esetleg mobil ultrahang készülék segítségével - ellenőrzik a pozícióját és szükség esetén külső-belső manőverrel segítik menetirányba fordítani.

Ha a második baba hogyléte nem kielégítő, vagy ha a baba fordítása nem sikerül és keresztben marad, vagy ha előesik a köldökzsinór vagy záródni kezd a méhszáj - akkor a második babát műtéti úton segítik világra. Így elég ritkán, de ikreknél így előfordulhat az a helyzet, hogy az első baba hüvelyi úton, a második pedig császármetszéssel születik meg! Természetesen ez elég extrém eset, jó eséllyel a második baba azonnal fejjel lefelé fordul és 15-20 percen belül ő is gond nélkül megszületik!

A babák születés utáni további ellátása elsősorban attól függ, hogy mennyire korán, milyen súllyal és milyen életfunkciókkal születnek - ezért a neonatológiai vizsgálat után elképzelhető, hogy rögtön intenzív kezelésre szorulnak, de ha ez a helyzet nem áll fenn, akkor semmi akadálya nincs ikrek esetén sem az azonnali bőrkontaktusnak!

A méhlepényi szakaszt ikres szülések esetén szinte mindig aktívan menedzselik, ami azt jelenti, hogy szintetikus oxitocin hormon injekcióval késztetik gyorsabb összehúzódásra a méhet, azért, hogy a lepény minél hamarabb leváljon és ezáltal csökkenjen a szülés után fokozott vérzés kockázata.

Az anyaság örömei és kihívásai ikrekkel

A kórházi tartózkodás hossza teljesen a babák állapotától függ, ezért ehhez nagyon nehéz bármiféle kapaszkodót adni. Viszont mindenképpen javaslom, hogy még időre született, egészséges babák esetén is már a szülés előtt vedd fel IBCLC szoptatási tanácsadóval a kapcsolatot, aki majd a babák születése után praktikus tippekkel, szoptatási pozíciókkal tud segíteni abban, hogy a babáid szoptatása minél gördülékenyebben menjen!

A természet olyan csodálatosan alkotott meg bennünket, hogy igény esetén a melleink még két - sőt akár több! - baba táplálásához is tudnak elegendő anyatejet előállítani!

Nagyon fontos, hogy ikrek esetén ne vedd félvállról a gyermekágyi időszakot, hanem készülj fel arra, hogy az első hetekben, hónapokban segítségre lesz szükséged! Ikreket várni, ikreket szülni és ikreket nevelni nagyon nagy feladat, ehhez nem fér kétség! De próbálj ne csak a feladat nagyságára gondolni, hanem a szépségére is!

tags: #felszivodo #iker #varandossag