A budapesti Szent Imre Kórház szülészeti osztályán kialakult helyzet aggodalomra ad okot, miután a szakdolgozók jelentős része, köztük a szülésznők is, felmondott. A döntés hátterében nem csupán az intézmény új szabályozása áll, amely megtiltja a munkaidőn túli szülészeti jelenlétet, hanem bérfeszültségek is húzódnak meg a háttérben.
A felmondások okai: Új szabályok és bérezési problémák
Kedden az RTL Híradója számolt be arról, hogy a főváros egyik legnépszerűbb szülészeti osztályáról tízen távoznak az intézmény új szabályozása miatt. Az intézmény november elsejétől már nem engedélyezi, hogy a választott szülésznők a beosztásukon kívül is jelen lehessenek a szüléseknél.
A Népszava csütörtöki számában azonban már arról ír, hogy a 28 szakdolgozó közül 14 adta be a felmondását, és hogy az érintettek még júliusban jelezték: hasonló bérrendezést szeretnének, mint amilyet a diploma nélküli műtősök kaptak, akik akár így kétszer annyit kereshetnek, mint egy diplomás szülész.
Az intézmény szombaton jelentette be, hogy csökkentené a „területen kívüli” szülések számát: „A vajúdás és a szülés kísérésének biztonsága érdekében a szülésznők munkaidőn túli szülőszobai jelenlétét 2022. november 1-től megszüntetjük.”
A kórház a Népszava megkeresésére elismerte, hogy az osztály dolgozói a nyáron több javaslattal és kéréssel éltek, amelyeket az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) továbbítottak. Az OKFŐ válasza szerint a bérkövetelés az intézmény költségvetéséből, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén lett volna teljesíthető, erről a dolgozókat is több alkalommal tájékoztatták. Az idei költségvetésből a megnövekedett költségek miatt nem tudtak elkülöníteni fedezetet, de továbbra is keressék a megoldást.
A kismamák aggodalmai
A kialakult helyzet jelentős aggodalmat kelt a kismamák körében. Egy megkeresett kismama, akinek a szülésznője a felmondók között van, így nyilatkozott: „Jövő év első negyedévére vagyok kiírva, de így, hogy a szülésznők minimum harmada elmegy, már nem látom biztosítottnak a biztonságos ellátást. Elvileg valahonnan pótolják a szülésznőket, de azok, akik újonnan jönnek, lehet, hogy teljesen más, nem „szentimrés” mentalitásúak lesznek, és emiatt elég félelmetesnek és veszélyesnek látom a helyzetet.”
A szigorú 12 órás ügyeleti rendszer is aggodalomra ad okot, mert egy elhúzódó vajúdás azt jelenti, hogy egy szülő nő akár három szülésznővel is találkozhat. A kismama hozzátette: „Figyelni fogom, hogy a felmondott szülésznők hova mennek tovább, de valószínűleg magánkórházat fogok keresni, mint hogy így szüljek a Szent Imrében, pedig ráadásul területileg ide tartoznék. Olyat, ami valamennyire követi a Szent Imre szülészeti elveit, a háborítatlan szülést és a bábai szemléletet.”
A Szent Imre Kórház szülészeti szemlélete
A Szent Imre kórház szülészete alapvetően a háborítatlan szülést preferálja: a nők a saját szülési ütemüknek megfelelően szülhetnek, nincsenek felesleges beavatkozások, mint például a szülés indokolatlan sürgetése oxytocinnal, vagy a máshol szinte kötelező gátmetszés. Emellett faros szülés is van, ami a régi bábai szemléletben is létezett, sőt császármetszés utáni hüvelyi szülést is vállalnak, amit más kórházakban szinte alig.
A hálapénz és a választott szülésznő intézménye
A Népszava birtokába jutott levél szerint az osztály dolgozói már július közepén egy levélben kértek bérrendezést az intézmény vezetésétől. A felmondások hátterében az is állhat, hogy a kórház szigorított a szabályokon, miután a szülészetet vezető orvost tanúként hallgatta ki a rendőrség. A levél egy, a kórházban szülő nő írása volt, amelyben leírta, mennyiért lehet felbérelni szülésznőt. A szülésznő nem vállalta el őt a tavaly januártól érvényes jogszabályok miatt, de ajánlott más kollégákat, akik vállaltak privát szülést. A kismamák ötven-hetvenezer forintnyi hálapénzt fizetnek a szülésznőknek, akik számlát is adnak.
A hálapénz megszüntetése után csak az orvosok fizetését emelték meg jelentősen, a szülésznők bérei azonban alig emelkedtek. Ezért terjedtek el az „okos megoldások”, amelyek legális vállalkozások keretében, fizetős szülésfelkészítő tanfolyamokon tették lehetővé a hallgatólagos megállapodást a személyes szüléskísérésről.
A kórház gazdasági helyzete és a jövő
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász szerint a kórházak nem a teljesítmény után kapják a pénzt, hanem bázisfinanszírozást. Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban több szülés zajlik, mint amit a finanszírozás alapjául vettek, akkor a plusz szüléseket nem fizetik ki. A Szent Imre Kórház láthatóan véget akar vetni annak, hogy egyre több kismama érkezett hozzájuk szülni, de úgy tűnik, a szülésznők várhatóan kieső többletbevételére nem sikerült megoldást találni.
A kórház vezetése egyelőre a szakdolgozók belső vezénylésével próbálja a szülészetről hiányzókat pótolni az egyes műszakokban. A Népszava információi alapján a 14 felmondott szülésznő közül végül 10-en úgy döntöttek, maradnak, ketten pedig a magánszektorban folytatják, további két szülésznőnek pedig részállása volt ebben a kórházban.
Lehetséges megoldások
Szabó Tímea szerint a hálapénz zavaros világát nem lenne jó visszahozni. Megoldást kellene viszont találni arra a nagyon is jogos igényre a nők részéről, hogy szülés közben olyan emberek vegyék körül őket, akikben megbíznak. Rékassy szerint több megoldás is lehet erre a helyzetre, de ehhez változtatni kell a rendszeren. Az egyik, hogy engedjék meg plusz, fizetős szolgáltatásként az állami kórházak szülészetein a területen kívüli betegek fogadását, és aki ragaszkodik hozzá, az választhasson orvost/szülésznőt. Ezzel jobban járna a szülő nő, mert a magánellátásnál még így is olcsóbban szülhetne számára megbízható emberek kíséretében, jól járna a szülésznő, illetve az orvos, mert a normál munkahelyén kaphatna kiegészítő jövedelmet, és jól járna a kórház is, mert a kasszájába befolyó pénzből kisebb fejlesztéseket is finanszírozhatna.
