Az újszülöttek és csecsemők bőre rendkívül érzékeny, és számos tényező okozhat rajta kiütéseket, irritációt. Az öblítő, a tusfürdő, bizonyos ételek vagy akár a környezeti hatások is kiválthatnak bőrreakciókat. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni a leggyakoribb csecsemőkori bőrproblémák és azok okainak megértésében.
Az ekcéma csecsemőkorban
Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor egyik leggyakoribb bőrbetegsége, melynek előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már néhány hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel, melynek során fontos a kiváltó okok felderítése és megszüntetése a sikeres terápia érdekében.
Az orvosi látogatásra készülve érdemes átgondolni a következőket:
- Nincs-e túl meleg a gyermekszobában, izzad-e éjszaka?
- Cseréltünk-e mosószert, öblítőt vagy babafürdetőt a tünetek megjelenése előtt?
- Van-e a családban allergiás betegség, előfordult-e másnál is ekcéma?
Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet. Ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, akik az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Világszerte a gyermekek legalább 10%-a ekcémás, különösen, ha asztmás, ételallergiás vagy szénanáthás, vagy ha ezen állapotok bármelyike előfordul a családban. Az ekcéma gyakran a száraz, viszkető és könnyen irritálódó bőrről ismerhető fel. Az ekcéma egyéb tünetei közé tartozik a vörös kiütés és a vastag, bőrszerű foltok, amelyek a gyakori vakarózás és dörzsölés miatt keletkeznek. Ezek az allergia okozta bőrtünetek gyakran az orcákon, a bőrredőkön, a nyakon és a törzsön jelennek meg.
Az ekcéma kezelésében sok esetben otthoni gyógymódok is segíthetnek. A bőr hidratálása megelőzésként is működik. Tartsa hidratáltan gyermeke bőrét úgy, hogy közvetlenül zuhanyzás vagy kézmosás után hidratáló krémet használ. A langyos víz használata a forró víz helyett szintén segíthet a bőr hidratáltságának megőrzésében. A vény nélkül kapható gyógyszereket, például antihisztaminokat és fájdalomcsillapítókat gyakran használják az ekcéma kezelésére. A gyermekbőrgyógyász az ekcéma kezelésére helyi vagy szájon át szedhető gyógyszereket, például helyi szteroid krémet is felírhat.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofil krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Milia (császárpírszerű kiütések)
Egészen apró, 1-3 mm nagyságú fehér vagy sárgás pöttyök a baba arcán, főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelennek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein-gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák.
„A szülőket gyakran megijeszti, különösen, ha nagy kiterjedésben, egyszerre sok pötty borítja a baba arcát. Valójában ártalmatlan jelenségről van szó, mely néhány hét alatt magától elmúlik. A későbbiekben csak arra kell figyelni, hogy a kiújulást megelőzendő, az arcbőrön kerüljük a pórusokat elzáró zsíros krémek, olajok használatát.”
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán. Azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
Koszmó (seborrhoeás dermatitisz csecsemőkorban)
A seborrhoeás dermatitisz csecsemőkori formája a koszmó, mely zsíros lerakódásokat képez a baba fejbőrén. Erre utal angol megfelelője is - "cradle cap" - szó szerint „bölcső sapkaként” fordíthatjuk, noha a tünetei az arcon, az orr és az
A koszmó 6 és 12 hónapos kor között kezelés nélkül is elmúlik. Ezt a folyamatot gombaellenes krémekkel, gyógysamponokkal segíthetjük. Különböző praktikák léteznek még az eltávolítására: babaolajjal bekenve, egy ideig rajta hagyva, majd finom fésűvel kifésülve, később samponnal lemosva könnyebben megtisztíthatjuk a baba fejbőrét.
Ha a tünetek fokozódnak, az érintett területen a bőr gyulladt, pirosas színezetű, kellemetlen szagúvá válik, akkor forduljunk orvoshoz. Ilyenkor vényköteles, helyileg ható szteroid krémekre lehet szükség a kezeléshez.
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a lerakódást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult lerakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Erythema toxicum neonatorum
Újszülötteken a 2-4. nap között jelentkezik a foltos erythemával (bőrpírral, bőrvörösséggel) és papulovesiculákkal (hólyagos kiütések) járó, jóindulatú betegség, ami az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Egyes esetekben a születéskor is látható. Főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. Az újszülött általános állapotát a bőrkiütés nem befolyásolja, kezelést nem igényel.
A „gólyacsípés” néven ismert piros foltok többnyire a tarkón jelentkeznek, de előfordulhatnak az orr tövében, a homlok, az orrnyereg és a szemek környékén is. A jelenség az apró, táguló erecskékből jön létre, amelyek elszíneződnek, amikor a baba sír vagy más miatt erőlködik. Ez a bőrelváltozás a baba első életévében szokott látványos lenni, később elmúlik.
Csecsemőkori akne
Az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a csecsemők 20 százalékát érinti, az arc és fejbőr mellett jelentkezhet a mellkason és a hát felső részén is.
Néhány hét vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt az érintett bőrterület ápolására fordítsunk nagyobb figyelmet. Gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
A párhetes babákon megfigyelhetünk serdülőkori pattanásokhoz hasonló bőrelváltozásokat is, amelyek az anyai hormonok hatására alakulnak ki, és teljesen ártalmatlanok. Újszülötteknél nagyon gyakori a pattanáshoz hasonló kiütés, amit a szervezetében még megtalálható anyai hormonok okoznak.
Allergia okozta bőrreakciók
Az allergia okozta reakciók gyermekkorban kiemelkedően gyakori jelenségek. Sokféle bőrtünetet okozó allergia létezik gyermekeknél, a leggyakoribb allergének a következők: latex, poratka és állati szőr. Az ekcémát kiválthatja az izzadás, a durva szövetek, valamint bizonyos szappanok és mosószerek. Az allergiás kontakt dermatitist kiválthatják a nikkel, a növények, a kozmetikumok és a gyógyszerek, valamint a ruhákban lévő vegyi anyagok és színezékek.
Az allergia okozta bőrtünetek gyermekeknél leggyakrabban ekcéma, allergiás kiütés vagy csalánkiütés és duzzanat formájában jelentkezhetnek.
Amikor gyermeke bőrén kiütések jelennek meg, miután megérintett valamit, amire érzékeny, azt allergia okozta kontakt dermatitisznek nevezzük. A kontakt dermatitisz felismerhető a súlyos viszketésről, bőrpírról vagy kiütésről, amely bizonyos allergénekkel való érintkezés után jelentkezik. A bőr idővel megvastagszik, ha nem kezelik megfelelően. További tünetek közé tartozik a vérző, szivárgó, kéregszerű vagy hólyagos kiütés.
A csalánkiütés három könnyen azonosítható tünete a piros hólyagok, az angioödéma/duzzanat és a viszketés. A piros hólyagok a leggyakoribb tünet. Az angioödéma/duzzanat azonban a hólyagok mellett is előfordulhat. Ezek a területek érintésre melegnek tűnhetnek. Ha a gyermekének csalánkiütése van, akkor a fent említett angioödéma is kialakulhat. Ez a puha bőrön jelentkezik, például a száj, a szem és a nemi szervek körül. Általában nem jelenik meg önmagában csalánkiütés nélkül.
A Stevens-Johnson-szindróma egy ritka, de extrém súlyos allergia okozta bőrreakció, amelyet általában bizonyos gyógyszerekre való allergia okoz. A súlyos Stevens-Johnson-szindrómát toxikus epidermális nekrolízisnek is nevezik. A Stevens-Johnson-szindróma influenzaszerű tünetekkel kezdődhet, például magas lázzal, torokfájással, köhögéssel és ízületi fájdalommal. Ezután alakul ki az allergia okozta bőrkiütés, amely általában a felsőtestre terjed, majd gyorsan átterjed az arcra, a karokra, a lábakra és a test más területeire, például a nemi szervekre.
Az allergia okozta bőrtüneteknek számos kezelése létezik gyermekeknél, beleértve az otthoni gyógymódokat vagy a gyermekbőrgyógyászati rendelőben felírt kezeléseket. Az allergia okozta kontakt dermatitisz kezelése a kiütés súlyosságától és okától függően változik. A kezelés első szempontja a gyermek bőrének szappannal és vízzel történő mosása. Mossa meg gyermeke egész bőrét, ne csak az érintett területet. A tünetek enyhítésében az is segít, ha hideg borogatást alkalmaz a területre. A kontakt dermatitisz okozta viszketés enyhítésére kenje be kortikoszteroidos krémmel vagy kenőccsel az érintett területet, valamint az érintett területet körülvevő bőrt. Ha gyermeke allergénre adott reakciója súlyos, forduljon gyermekorvosához, gyermekbőrgyógyászához.
A csalánkiütés kezelése a csalánkiütés lefolyásának hagyásától a viszketést és duzzanatot enyhítő gyógyszerekig terjed. A viszketés és duzzanat enyhítésére felírt gyógyszerek közé tartozik a dapson, az omalizumab és a kortikoszteroidok. További gyógyszereket írnak fel, ha a csalánkiütés hat hétnél tovább tart.
Pelenkakiütés
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktérium flórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
Az irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát, lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagas nedvszívó képességű egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
Egyéb csecsemőkori bőrjelenségek
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1 cm-nyi. Nem ritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhatnak.
Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.
A mongolfolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban, akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék - keresztcsont tájon észlelhetők.
A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
☝️ Seborrhea és dermatitis kezelése otthon: 5+1 bevált tipp a tünetek enyhítésére - hillvital.hu
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.: háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
A tineának egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján (tehát a végtagjain), illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg. Ebből is jól látszik, hogy egyszerre nagyon sok kiütés lehet a gyerek testén, amiktől általában csak gombaellenes készítményekkel lehet megszabadulni.
A baba bőrén megjelenő pöttyök, foltok és kiütések szinte minden szülőt megijesztenek. A jó hír, hogy a legtöbb esetben ártalmatlan, átmeneti jelenségről van szó. Az újszülött bőre tehát még éretlen, a számára ismeretlen ingerekre pöttyök, foltok, elszíneződés útján reagál. Természetes, hogy a szülők ilyenkor megijednek, hiszen nem tudhatjuk, hogy betegség áll-e a háttérben, vagy teljesen természetes folyamatokról van szó.
A legtöbb esetben igen. Sok baba bőrén megjelenő kiütés - például a tejkiütés vagy a melegkiütés - átmeneti jelenség, és néhány nap vagy hét alatt magától elmúlik. A tejkiütés általában néhány hét alatt eltűnik, külön kezelés nélkül. Leggyakrabban hormonális hatások, a bőr alkalmazkodása, meleg vagy enyhe irritáció áll a háttérben.
Nem minden esetben. Egyes kiütések például nem igényelnek semmilyen kezelést, míg másoknál speciális ápolás szükséges.
Igen, teljesen normális. Kerüld az erős, illatosított kozmetikumokat, ne dörzsöld a bőrt, és ne próbálj ki egyszerre többféle krémet.
A táplálkozáson kezdve a pelenkakiütésen át a vírusfertőzésekig számos oka lehet a kiütéseknek. Lássuk hát a leggyakrabban előforduló problémákat!
Szoptatott babánál, különösen az első hónapokban fordulhat elő tejkiütés, ami csúnya, ijesztő kinézetű összefüggő kiütés és leggyakrabban az arcon jelentkezik. Az oka abban keresendő, hogy a baba éretlen bélrendszere nem tudja feldolgozni az anyatejet. Elterjedt félreértés, hogy ilyenkor nem szabad a babának túl sokat szopiznia, mindenképpen ki kell várni a 3 órát, ez azonban tévedés: a kiütések néhány napon belül maguktól elmúlnak. Ha gyorsítani akarjuk a leszáradást, anyatejjel kenegessük.
Nagy melegben szokott jelentkezni a melegkiütés, amit általában az izzadás csak tovább fokoz. Próbáljuk meg a kicsit távol tartani a nagy melegtől (nyári autóban való utazásnál, vagy babakocsiban nagy hőségben pont annyira izzadhat bele a kicsi a kocsiba, hogy az már zavaró legyen), ha megizzadt, cseréljük a ruháját szárazra, kánikulában napközben is engedjük fürödni, hogy lehűljön a teste.
Számos esetben jelentkezhet a babánál pelenkakiütés. Gyakran a fogzás miatt megváltozott széklet, a pelenka alá izzadás (nagy melegben), valamilyen savasabb étel (narancs stb.) fogyasztása az ok, de hasmenés miatt is felléphet. Pelenkakiütésre minden babánál más megoldás válik be, van akinek a szárazabb kenőcsök és a hintőpor, van akinek a zsírosabb kenőcsök segítenek.
Kiütések jelentkezhetnek még vírus- illetve baktériumfertőzések miatt. Az egyik leggyakoribb kiütéssel járó fertőzés a babáknál az ún. háromnapos láz, amely 3 napi tartó lázzal, majd utána kiütéssel jár. Csecsemőkorban ritkább a bárányhimlő, a rubeola és a skarlát, de nagyobb testvértől vagy játszóházban, játszótéren elkaphatja a baba. A bárányhimlőt jellegzetes hólyagos kiütéseiről és a velük járó 37-38,5 fokos lázról lehet megismerni. 1 éves kor alatt még nem vakarja a baba a kiütéseket, de azért kellemetlen neki, ezért sírós lehet a fertőzés napjaiban. A rubeola általában fejfájással, enyhe hőemelkedéssel kezdődik, a kiütések itt rózsaszín foltok, amik tovaterjednek a test egész részére és legfeljebb 3 nap múlva el is múlnak. A skarlát jellegzetes apró pöttyöket okoz, amelyet láz és torokfájás kísér, emellett a nyaki nyirokcsomók is megduzzadhatnak.
A csecsemők és kisgyermekek érzékeny bőrén gyakran jelentkezhetnek különböző bőrtünetek. Ezek egy része ártalmatlan és magától elmúlik, de több is van, amelyik orvosi kezelést igényel.
A leggyakoribb panasz, amellyel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Atópiás dermatitisz (ekcéma) a kisgyerekek közel 20 százalékánál alakul ki. Általában csecsemőkorban kezdődik, a betegek több mint felénél már az első életévben, a legtöbb esetben 5 éves kor előtt jelentkeznek a tünetek. Az ekcéma előfordulhat a testhajlatokban - leggyakrabban a térd mögött - de kialakulhat az arcon és a fejbőrön is. A táplálékallergia mellett tusfürdő, mosószer, öblítő is kiválthatja a tüneteket. Az ekcéma kezelésében többek között helyi szteroidkészítmények - krémek - használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Az antihisztamin készítmények fontos szerepet játszanak a tünetek fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában.
A miliaria csecsemőknél fordul elő, amikor a verejtékmirigyeik elzáródnak. Ez egy nagyon gyakori állapot, különösen meleg, párás időben. Az apró rózsaszín kiütések, hólyagok, átlátszó dudorok elsősorban a testhajlatokban jelentkeznek, a fokozott verejtékezés miatt. A csecsemők combjai közti redőkben, a lábszár felső részén és a pelenka alatti területeken is előfordulhat. A melegkiütések rendszerint kezelés nélkül elmúlnak, ha hagyjuk szellőzni a baba bőrét. Fontos, hogy elkerüljük a túlöltöztetést.
Fertőzések, gyógyszerek és betegségek is okozhatják az erythema multiforme nevű kórkép tüneteinek megjelenését. A kiütések a végtagokon jelennek meg, majd testszerte terjednek. Nem viszketnek, de hólyagosak lehetnek.
A kéz-, láb- és körömfájás gyulladt bőrkiütést okoz. A csecsemők nagy valószínűséggel tavasszal és nyáron fertőződnek meg. A tünetek kezelésén túl nem sokat tehetünk a gyógyulás érdekében.
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet.
Az ekcéma mellett a másik gyakori bőrtünet a csalánkiütés gyerekeknél. Az erősen viszkető, csoportokban kialakuló kiütések a végtagok mellett a mellkas, has, hát területén jelentkezhetnek.
