Fehérjevizelés terhesség alatt: Okok, tünetek és kezelés

A fehérjék a szervezet alapvető építőelemei, részt vesznek az izmok felépítésében, az enzimek működésében, és fontosak az immunrendszer számára is. Normális esetben a vizeletben csak minimális mennyiségű fehérje található. Az egészséges vizeletben lévő fehérje mennyisége nagyon alacsony, szinte kimutathatatlan. Ha a fehérje mennyisége növekszik, orvosi nyelven proteinuriáról beszélünk. Fontos megérteni, hogy a fehérje jelenléte a vizeletben nem mindig jelez komoly problémát. Néha egyszerű és átmeneti okok is állhatnak mögötte, mint például a fizikai megterhelés vagy enyhe dehidratáció.

A vizeletben lévő fehérje kimutatása fontos része a terhesség alatti rendszeres orvosi ellenőrzéseknek. A vizeletvizsgálat során kiderülhet, hogy van-e jelen rendellenesen magas fehérje szint, ami terhességi komplikációkra utalhat.

Vizeletvizsgálat terhesség alatt

Mikor javasolt vizeletvizsgálat?

  • A vizeletvizsgálatot tipikusan minden terhességi trimeszterben elvégzik.

Milyen vizsgálati módszerekkel mutatható ki?

  • A vizeletben lévő fehérje szintjének kimutatására általában egy egyszerű gyors tesztet alkalmaznak, amely speciális csíkokkal gyors és eredményes.

Mire figyel az orvos a lelet értékelésekor?

  • Az orvos megvizsgálja a protein szintjét és összeveti a normál értékekkel.
  • Figyelembe veszi a lehetséges kóros okokat, például magas vérnyomást vagy fertőzést.

A fehérjevizelés lehetséges okai terhesség alatt

A fehérjevizelés, vagyis a proteinuria, általában valamilyen háttérproblémára utalhat terhesség alatt is. Nem mindig jelent súlyos problémát, de fontos tisztázni az okát.

Átmeneti fehérjeürítés okai

  • Bizonyos esetekben a fehérjevizelés átmeneti jelenség, amelyet láz, dehidratáció vagy intenzív fizikai aktivitás okozhat.

Vesebetegségek és más szervi problémák

  • A vizeletben található fehérje jelezhet vesefunkció-beli problémákat.
  • Krónikus vesebetegségek az esetek egy részében csak terhesség alatt válnak észlelhetővé.

Kapcsolat más terhességi komplikációkkal

  • Fehérjevizelés gyakran előfordul más terhességi komplikációk mellett is, mint a preeclampsia, ami magas vérnyomással és más szervi tünetekkel jár.
Vesék működése és fehérjevizelés

Preeclampsia és terhességi toxémia

A preeclampsia kizárólag terhesség alatt jelentkezik, általában a 20. hét után, de korábban is kialakulhat. A diagnózist magas vérnyomás és vizeletben megfigyelhető fehérje együttes jelenlétekor lehet alkotni, amely a terhesség 20. hete után jelentkezik. A preeclampsiát toxémiának is nevezhetik, és gyakran csak terhességi magasvérnyomásként észleljük. Az elsődleges késői terhességi toxémia az első terhesség betegsége. Oka az anya és a magzat közötti immunológiai összeférhetetlenség. Az első terhességnél nem termelődnek azok a védő antitestek, melyek beborítják a lepénybolyhokat, így védik meg a lepényt az anyai immunrendszertől.

A lepény pusztulása felborítja a lepénykeringés szabályozásáért felelős két prosztaglandin (prosztaciklin, tromboxán) egyensúlyát. Ez váltja ki a jellemző tüneteket. A későbbi terhességek során a védő antitestek termelődése gyorsan megindul, így az elsődleges toxémia nem ismétlődik (azonos apától).

A terhességi toxémia elsődleges tünetei

  • Magas vérnyomás.
  • Fehérjevizelés.
  • Testszerte megjelenő vizenyő (ödéma).
  • Fokozódó lepénykeringési elégtelenség.
Preeclampsia tünetei infografika

Súlyos preeclampsia tünetei

  • Fejfájás, homályos látás, nem bírja elviselni a nagy fényt, fáradtság, hányinger/hányás, kis mennyiségű vizelet, fájdalom a has jobb oldalán felül, légszomj, sérülékenység.

A preeclampsia okai és diagnosztikája

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a betegség nem csupán immunológiai eredetű, hanem összetett, több tényező által befolyásolt kórfolyamat, amelyben a lepény korai fejlődési zavara központi szerepet játszik. A lepény beágyazódása során a méh falában futó spirális artériák átalakulnak, hogy elegendő vért biztosítsanak a fejlődő magzat számára. Preeclampsiában ez az átalakulás elégtelen marad. A lepény oxigénellátása romlik, és olyan anyagok szabadulnak fel a keringésbe, amelyek az anya ereinek belső falát, az endothelréteget károsítják. Az endothelfunkció zavara magyarázza a magas vérnyomást, a fehérjevizelést és a szerteágazó szervi érintettséget.

A betegség általában a 20. terhességi hét után jelentkezik, de súlyos esetben hirtelen, akár napok alatt is romolhat az állapot. Különösen fontos, hogy Ön tisztában legyen azokkal a figyelmeztető jelekkel, amelyek azonnali orvosi vizsgálatot igényelnek. Ilyen a hirtelen fellépő, erős fejfájás, a látászavar - például villogó fények, homályos látás -, a jobb bordaív alatti fájdalom, a hirtelen kialakuló kéz- vagy arcdagadás, valamint a csökkent magzati mozgás. Ezek a tünetek a betegség súlyosbodását jelezhetik.

A modern diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak bizonyos biomarkerek, például az sFlt-1 és a PlGF arányának vizsgálata. Ezek segíthetnek annak eldöntésében, hogy valóban preecrampsiáról van-e szó, illetve megbecsülhető a rövid távú kockázat.

Nem minden terhességi magas vérnyomás jelent preeclampsiát

Létezik úgynevezett gesztációs hipertónia, amikor fehérjevizelés és szervi érintettség nélkül emelkedik a vérnyomás. Ugyanakkor az állapot átcsaphat toxémiába, ezért a gondos követés elengedhetetlen.

Preeclampsia és eklampszia, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.

Komplikációk és súlyos formák

Eclampsia

Az eclampsia a preeclampsia súlyos szövődménye, amely eszméletvesztést és rángógörcsöket okoz a kismamánál. Szerencsére ez ritka, csak a kezeletlen esetekben fordul elő. A rángógörcs-rohamok következtében drasztikus mértékben csökken a magzat oxigénellátása, de ilyenkor már nemcsak ő, hanem a kismama is életveszélyben van.

HELLP-szindróma

A HELLP-szindróma (hemolízis, megemelkedett májenzimek, és alacsony vérlemezke-mennyiség) a preeclampsia legsúlyosabb formájának számít. A betegség általában a terhesség végén jelentkezik, és a vörösvérsejtek feloldódását, a véralvadást és a kismama májfunkcióját befolyásolja. Az anya és a magzat életét is veszélyeztető kórkép. A szindróma neve mozaikszó: az angol hemolysis, elevated liver enzyms és low platelet count kifejezésekből képzik. A HELLP-szindróma tipikusan a 28-36. terhességi hét között fordul elő, az esetek 70-80 százalékánál a 37. hét előtt. Nagyon ritkán, de arra is van példa, hogy a panaszok a 17. és a 20. hét között fordulnak elő.

HELLP-szindróma tünetei

  • Legfőbb tünete a jobb bordaív alatti fájdalom, de jellemző a látászavar (szikralátás) és a fejfájás is.
  • Emellett jelentkezhetnek görcsök, ínyvérzés vagy vérvizelés, mellkasi és vesetáji fájdalom, hányinger és hányás is.

HELLP-szindróma diagnosztizálása

HELLP-szindrómára a magas vérnyomás, a fehérjevizelés, a véralvadási elégtelenség (trombocitaszám-csökkenés) és a májelégtelenség (májenzimek emelkedése), az LDH emelkedése és a szubjektív panaszok (jobb bordaív alatti, gyomortájéki panasz, szikralátás, fejfájás) jeleiből következtetnek az orvosok. Fontos a HELLP differenciáldiagnosztikája, meg kell ugyanis különböztetni más hematológiai betegségektől.

HELLP-szindróma súlyossági fokozatai

A vérképből a májfunkciós értékek, az LDH-érték és a trombocitaszám a legfontosabbak, ezek alapján következtetnek a HELLP-szindróma súlyosságára is:

Súlyosság Trombocitaszám
Nagyon súlyos HELLP 50 ezer alatt
Középsúlyos HELLP 50 és 100 ezer között
Kevésbé súlyos HELLP 100 és 150 ezer között
Normális 150 ezer felett

A májenzimek a HELLP-nél mindig emelkedettek, ahogyan az LDH szintje is. A HELLP-szindróma lefolyása nagyon gyors, az első tünetek jelentkezése után hamar kialakulhat tüdővizenyő, agyvizenyő, összeomolhat a keringés, és veseelégtelenség is beállhat. Létrejöhet DIC is, amelynél apró vérrögök képződnek szerte a véráramban.

HELLP szindróma magyarázó grafika

Kezelés és megelőzés

A fehérje jelenléte a vizeletben terhesség alatt különböző okokra vezethető vissza. Ezek alapján az orvosnak kell meghatároznia a megfelelő kezelési lehetőségeket.

Diéta és életmódbeli változtatások

  • Az orvos tanácsot adhat egy speciális diéta betartására, amely csökkenti a vesék terhelését.
  • Igyál vizet rendszeresen, kerüld a dehidratáltságot.
  • Kerüld a túl sok sót, ami megemeli a vérnyomást.
  • Ne fogyassz túl sok fehérjét, különösen nehéz állati eredetű forrásból, mert az plusz munkát jelenthet a veséknek.
  • A stressz emelheti a vérnyomást, ami ronthatja a helyzetet.
  • Ha rendszeresen végzel nagyon erős, megterhelő edzéseket, az átmenetileg növelheti a fehérjeürítést, ezért érdemes moderáltabb mozgásformát választani.

Gyógyszeres kezelés

  • Amennyiben a fehérjevesztés oka például magas vérnyomás vagy húgyúti fertőzés, gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
  • Magas kockázat esetén az alacsony dózisú aszpirin adása bizonyítottan csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

Kórházi megfigyelés és szülés időzítése

  • Súlyosabb esetekben, például preeclampsia gyanúja esetén, kórházi megfigyelés javasolt.
  • A preeclampsia kezelése attól függ, mennyire áll már közel a szüléshez.
  • A végleges megoldást a szülés jelenti, hiszen a kóros lepény eltávolításával a folyamat kiváltó oka megszűnik.
  • Súlyos HELLP-nél a terhességet mindenképpen azonnal be kell fejezni, mert ha nem teszik meg, akkor az anya és a magzat élete is veszélybe kerülhet.

Rendszeres terhesgondozás

  • A kijelölt terhesgondozás elengedhetetlen.
  • Fontos a rendszeres vérnyomásmérés és vizeletvizsgálat a terhesgondozás során.
Terhesgondozás fontossága

Megelőzési lehetőségek

Jelenleg nincs biztos módszer a preeclampsia elkerülésére. A magas vérnyomást okozó tényezők közül néhány szabályozható, némelyek nem. Magas rizikójú várandósoknál - például korábbi preeclampsia, többes terhesség, krónikus hipertónia vagy autoimmun betegség fennállása esetén - az alacsony dózisú aszpirin adása bizonyítottan csökkenti a betegség kialakulásának esélyét. Ennek alkalmazásáról azonban minden esetben a kezelőorvos dönt.

A 34. hét előtt kialakuló preeclampsiia egy új módszer segítségével már a 12. héten szűrhető. Az első trimeszteri szűréssel már meglehetősen pontosan kimutatható a toxémia előfordulásának valószínűsége. A szűrés célja, hogy a magas kockázatú kismamákat azonosítsuk még a tünetek megjelenése előtt az első trimeszterben. A vizsgálat során figyelembe vesszük az anya életkorát, testsúlyát, általános anamnézisét, az aktuális vérnyomást és a magzati fehérjék koncentrációját (PlGF, Papp-a). Valamint egy speciális ultrahangvizsgálattal a méhet ellátó artériák Doppler vizsgálata is megtörténik.

Preeclampsia és eklampszia, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.

Hosszú távú következmények

A terhességi toxémia nem ér véget feltétlenül a szüléssel. A szülést követő napokban is fennállhat a vérnyomás-emelkedés, sőt, ritkán postpartum eclampsia is kialakulhat. Ezért a gyermekágyas időszakban is szükséges az ellenőrzés.

Hosszabb távon a preeclampsián átesett nők esetében nagyobb a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A kutatások azt mutatják, hogy az ilyen terhesség a női szervezet „stressztesztjeként” is felfogható: ha a keringési rendszer sérülékenyebb, az a későbbi évtizedekben magas vérnyomásban, szívbetegségben jelentkezhet. Ezért a szülés után is fontos az egészséges életmód, a testsúlykontroll és a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés.

tags: #feherjevizeles #terhesseg #alatt #7 #db