Cseh Tamás lemezeinek áttekintése: a Fehér babák takarója teljes lemez elemzése

A héten lett volna 75 éves Cseh Tamás, a magyar zene egyik kimagasló alakja. Nincsen más ebben a cikkben, mint Cseh Tamás megjelent lemezeinek személyes, rövid értékelése. Értékelés, mert a magyar zene feldolgozásában nagyon kevés a teljes diszkográfiákat átfogó kritika, egy-egy életműben a lemezek egymáshoz való viszonyának bemutatása. Ha Cseh Tamás-dalokról beszélünk, akkor nem kérdés, Cseh-Bereményi-dalokról beszélünk. Az a fajta szoros dalszerzés, amit Bereményi Gézával folytattak, egy kivételes helyzetet jelent. Hol egyikük, hol másikuk volt a médium, akin keresztül érkezett az ihlet, majd közös alkotással, mindig egy légtérben szülték meg a végeredményt. A dalokban egymás jobbik részei voltak. Sokszor elmondták, egy angyal szállt keresztül a szobán az első dal megírásakor, de egészen biztos, hogy az összes többi jól sikerültnél is.

Az első lépések és a "Levél nővéremnek"

1970 decemberében (minden bizonnyal akkor) született Az ócska cipő című első dal, aztán a következő években sok száz másik, amik később mindenféle lemezek anyagát képezték, vagy épp be sem mutatták azokat, hogy majd évtizeddel később is felbukkanhassanak műsorokban, lemezeken, koncerteken. Az első dalest - Bereményi gondos összeállításában, mintha konceptlemezt építene -, 1973-ban zajlott a 25. Színházban (sajnos csak archív koncertlemezen jelent meg 2009-ben, stúdiófelvétel ennek a műsornak nem őrzi nyomát - és még Cseh korabeli magnós „demófelvételei” sem közkincsek). A következő években ez az est variálódott, majd 1974-ben Cseh Tamás összebarátkozott Másik Jánossal és megszületett egy formátum, ami már túl jó volt ahhoz, hogy ne legyen belőle lemezanyag: két ember egyként szól önmaga jobbik részét jelképező nővéréhez egy levélen keresztül. Az igen népszerű 1976-os műsor aztán 1977-ben lemezen is megjelenhetett végre. És erről a lemezről nehéz újat mondani, széles körben úgy tartják, hogy ez az egyik legjobb magyar album. Ha valaki évtizedek múlva meg akarja ismerni, milyen volt Magyarországon (elsősorban Budapesten) - ennek a lemeznek az esetében - a hatvanas-hetvenes években élni, a későbbi korongokat is figyelembe véve: a 20. század második felében létezni, az itt és a többi LP-n talán az egyik legpontosabb, legtöményebb választ kaphatja. Vagy akár arra a kérdésre is, hogy milyen embernek lenni. Ennél többet popzene - mert ne féljünk attól, a szentté tett dalok is popzene - nem érhet el.

Antoine és Désiré világa: "Antoine és Désiré"

Ez is konceptlemez, sőt igazából a legtöbb az volt. A két archaikus Cseh-Bereményi-alak, Antoine és Désiré történetei állnak össze az előzőnél némileg jelenidejűbb dalfüzérré. A barátság mindenkori egyik lehetséges története, a szocializmus nyomora, az ember önmaga létére eszmélésének filozofikus igényű gondolatmenete van benne. És az, hogy mindezeken felül emelkedve, ezekkel együtt, mi az, ami miatt érdemes élni. Úgy tudott akkor aktuálisan szólni, hogy közben nyilvánvalóan tud vele azonosulni egy kamasz a kilencvenes évek elején, vagy akár ma is. Hát, a Désiré megnémullal hogyisne lehetne.

"Fehér babák takarója": a nők lemeze

Itt a nők jelentik a rendezőelvet, a Tékozló Fiú végigveszi addigi életét, az életében szerepet játszó nőket, hogy aztán egy eszményi Vőlegény jelenjen meg és vigye el a fehér babákat. Ahogyan a korai műsorokban egyes dalok az akusztikus gitáros kíséret mellett egy szellős kamarazenekarral kaptak hangsúlyokat, úgy a Levél nővéremnek a Cseh gitárjára felelgető Másik zongorájával és megkapó uniszónójukkal szerzett karaktert. Az Antoine viszont még úgy is puritánnak hatott, hogy azon sokkal többen működtek közre színesítő hangszereken. Na, ezekhez képest meg a Fehér babák már végképp dúsan meghangszerelt poplemez (Péterdi Péter volt a hangszerelő-producer). És nagyon változatos poplemez, a korábban csak ki-kitörő stíluskalandok itt szinte a teljes anyagot jellemzik. De ez is jól állt Csehnek. Persze az fontos, hogy az egykori és jelenlegi nők emlékezete közben folyton mélyre és mindig más gondolatkörbe jutnak el a szerzemények. Nosztalgiával leszámolók a dalok, elpazarolt lehetőségekről szólnak, féltékenységről, elvágyódásról, megbánásról, bűnről és azért boldogságról is. Szóval megint csak csupa olyanról, amit bárki átélhet és ezekben a számokban is át tud élni. Ahogyan Antoine-ék is felbukkannak későbbi dalokban, lemezeken, úgy a Levél nővére, Irén is szerepel itt. Átfolynak egymásba a történetek, szereplők, a teljes életmű egy kerek egész.

"Műcsarnok": a férfiak lemeze

A Műcsarnok szintén a teljesen meghangszerelt dalok módszerével (közreműködik a Bojtorján és sokan mások) mutatja be a magyar és az egyetemes kultúrtörténet néhány fontos alakját. És ez megint egy tökélyre érlelt lemez. Nagyon sok a megrázó, katartikus szerzemény (Arthur Rimbaud elutazik, Petőfi halála, Lee Van Cleef, József Attila, Filmdal), egy szikár arcképcsarnok ez. Ha az előző a nők lemeze volt, akkor ez a férfiaké. Virtus, helytállás, példamutatás. A téma viszont rajtuk keresztül is egyetemes: egy korszak megéneklése, amelyben a valóság idézőjelbe került, a kezek szükségszerűen ökölbe szorulnak és olyan a szembefordulás, amit senkit sem lát. Hogy ez a hetvenes évek vége Magyarországon? Vagy épp 2018 ugyanott?

"Frontátvonulás": a remény allegóriája

A Frontátvonulást 1979-ben mutatták be, egy olyan műsor volt, amely szintézist képezett az addigiakból és új minőséget is teremtett. Monodráma volt, Cseh Tamás színészi képességeit felismerve Bereményi írt neki egy minimalizmusában is izgalmasan előadható darabot, amiben a dalok majdhogynem háttérbe szorultak, bár precízen vitték előre a történetet. Arra is kísérlet volt (sok más mások által véghezvitt korabeli kísérlet mellett), hogy meddig lehet elmenni a rendszer megidézésével. A társadalmi tabló, a korabeli Magyarország tűéles képét felrajzoló darab színpadra kerülhetett, de lemezre csak négy évvel később (ezért is jött közben a Műcsarnok sok régi dallal). Új főszereplők vannak: Vízi és Ecsédi, akiken keresztül a tehetetlenség, a reménytelenség valósága csodával felérő módon lesz mégis a remény allegóriája. A záró „Ennek vége, értik?” felkiáltás mi mást hordozott volna, mint annak reményét, hogy egyszer vége lehet minden nyomornak. Például a szocializmusnak is.

A dalszerzői szövetség felbomlása és az újrakezdés

A Frontátvonulás darab majdhogynem felülmúlhatatlan és Bereményi érezhette is ezt, 1982-ben véget vetett a közös dalok írásának. De azért nem hagyta teljesen magára Cseh Tamást, a lemezekre nem került sokszáz dalból néhányat kiválasztva összerendezett egy újabb monodrámát Jóslat címmel még 1981-ben. Cseh 1986-ban lépett színre új szerzőtársával, Csengey Dénessel és a Mélyrepülés című darabbal, de az előtt még megjelent egy dupla dalgyűjtemény kiadatlan hetvenes évekbeli dalok frissen felvett változataiból. Volt mihez nyúlni. A 35 dalnyi masszív anyag lemezként nehezebben is értelmezhető, használható. Amikor Bereményi felbontotta a dalszerzői szövetséget (ehhez egy nagyon korai egyezség alapján mindkettejüknek joga volt, indoklás nélkül), akkor Cseh jó darabig csak sodródott. Régi dalokból készült programot játszott (Jóslat), régi dalokból állított össze lemezanyagot, költőket próbált megnyerni új társnak és végül, akit megtalált, azzal is évekig írta az új műsort, mire előadható lett (és Bereményi dramaturgi ötletei is kellettek a végeredményhez, mert neki mutatták meg elsőként a művet). A Mélyrepülés tudatosan a Frontátvonulás és a Jóslat című monodrámák folytatása, a csodás képesség (elemelkedő ország egy dalénekes hangja miatt) is a korábbiak folytatása, de ettől még nagyon is sikerült (és sikeres) darab.

Az angyalok visszatérése: "Új dalok" és "Levél nővéremnek 2."

Aztán újra angyalok lettek. Bereményi a csendes évek alatt egyszer azt mondta Csehnek, hogy majd akkor fognak újra együtt írni, ha újra angyalok lesznek. Az egymásra találás öröme ordít a dalokból. Meg persze a rendszerváltás öröme. Ez még a minden lehet pillanata. És a dalok is ezt sugallják. Ezután természetes volt, hogy a tökélyre vitt formulát, a monodrámát is megpróbálják még egyszer, abban a reményből valósággá lett helyzetben, Amiről persze hamar kiderült, hogy ugyanolyan, másképp. Levél nővéremnek 2. Szerintem ez a legjobb magyar album. Ha az első Levél a hatvanas-hetvenes évek lenyomata, akkor a Levél nővéremnek 2. a rendszerváltás utáni időszak metszően éles látlelete. A csoda azonban nem emiatt átélhető egyik esetében sem. Ez a kivételes formátum, ezek a kivételes szövegek, dalok és ez a két kivételes előadó ismételten nem csak egy korszak és nemzedék elő tartott tükröt, de azóta is aktuális és önvizsgálatra alkalmas művet hozott létre. Zeneileg ez egy harsányabb részleteket is tartalmazó levél (hallható rajta torzított gitár, dühösen vert zongora, recsegő fúvós-hangminták, szakadozó tangóharmonika, az akusztikus gitár és a zongora mellett sokféle billentyűs is), Cseh és Másik érettebb énekhangját az előzőnél is nehezebb megkülönböztetni egymástól, együtt pedig angyalszárnyon kapaszkodnak ebben a rendkívül sűrű 67 percben. Az épülgető demokrácia, a parallel és az egymástól tágra nyílt ollóként eltávolodó életpályák, a boldog-szomorú magánéleti küzdelmek szerepelnek fő helyen. Hangulatban az Új dalokhoz hasonló. És ahhoz hasonlóan kissé ingadozó a színvonala. Nyilván nincs az előző lemez szintjén, de azért a személyes és a társadalmi témák ezúttal is hatásosan keverednek. Egy varázstalanított világ lenyomata. Az utolsó újdalos Cseh-Bereményi-lemez. Méltatlanul alulpromotálva jelent meg, majdhogynem elveszett kiadvány. Noha, nyilván nem tudták, hogy ilyenféle búcsú lesz, mégis ahhoz méltón magas a színvonala. Jobb mint, a Levél nővéremnek 2. kivételével bármi, amit az 1989-es újbóli egymásra találás óta készítettek.

Cseh Tamás Diszkográfia - Válogatás

Utolsó alkotások és archív felvételek

Karácsonyi vallásos dalok, nagyrészt himnikus hangszerelésben. Cseh Tamás ezt a lemezt énekelte fel utolsóként életében, nem kérdés milyen jelentősége volt számára mindennek. Ez pedig nemcsak egy régi műsor helyreállítása, hanem konkrétan archaikus felvétel az első előadásokról 1973-ból (plusz a végén még némi házifelvételek). Ez egyenesen esszenciális kiadvány, még úgy is, hogy nyilván nem szól túl jól, de bőven nem csak kordokumentum. Titkos dalok 1-2. A nyolcvanas évek közepén született videófelvétel dvd-s és cd-s változata, jelentősége abban áll, hogy más felvételeken nem hallható dalok is bőven szerepelnek rajta. A minősége persze ennek is gyenge, de az nem annyira számít. Élő, de nem koncertfelvétel, hiszen csak a baráti társaságnak dalolt Cseh Tamás, azért is szerepel annyi, nagy nyilvánosság előtt ismeretlen dal.

tags: #feher #babak #takarodoja #teljes #lemez