Kezdetét vette a farsangi időszak. Hamarosan végtelen számú apró hercegnő, boszorkány, szuperhős, bohóc, valamint színes állatsereg fogja ellepni az óvodákat és iskolákat. Hogyan hat a gondolkodás és a fantázia fejlődésére a farsangi jelmezek viselése? Mik azok a szociodramatikus játékok? Miért fontos gyermekünk számára a beöltözés általi azonosulás egy vágyott karakter személyiségjegyeivel? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
A játék szerepe a gyermekkorban
Mind a kognitív fejlődésben, mind pedig a szociális fejlődésben elengedhetetlenül fontos szerepe van a játéknak a kisgyermekek életében. A második életév végére képesek úgy tenni, mintha a játékautó, amit berregve végigtolnak a szőnyeg szélén, valódi lenne, vagy úgy, mintha egy száraz bot egy kispohárban a legnemesebb ezüst kanál lenne a világon. Lev Vigotszkij fejlődéspszichológus hitt abban, hogy a mintha-játék által a gyerekek képessé válnak összetettebb módon gondolkodni és cselekedni.
„A játék során a gyerek mindig felette áll az életkorának, mindennapi viselkedésének; mintha a játék során egy fejjel magasabb lenne saját magánál” - fogalmaz Lev Vigotszkij fejlődéspszichológus.
Magányos farkasból társas lény: a fantáziajáték időszaka
Óvodáskortól a kisgyermekek magányos mintha-játékát felváltja a szociálisabb és összetettebb szociodramatikus játék. Ha visszagondolunk óvodás éveinkre, biztosan nekünk is eszünkbe jut egy-egy jelenet egy papás-mamás játékból. A szociodramatikus játékok során a kisgyerekek kisebb csoportokba tömörülve különféle szociális szerepeket alakítanak egymás közt. Ez már egy sokkal komplexebb szimbolikus játékforma, közös értelmezést igényel, amit a résztvevők a játék során tisztáznak. Közösen döntik el, hogy ki legyen a mama, ki legyen a papa, vagy éppen melyik gyereknek jusson a megtisztelő, egész nap síró csecsemő szerepe. Ezeket a szerepeket általában mindennapi életük ihleti. Ugyan magukat a szerepeket egy „mintha-világban” játsszák el (úgy tesznek például, mintha egy családi ebéden ülnének a nagymama belvárosi garzonlakásában), de mindeközben kívül is vannak ezen a képzeletbeli világon. Hiszen irányítják is egymást, valamint kommentálják egymás cselekvéseit, „A kisbaba most éhes és barackpürét akar enni!” vagy „Az apuka most elmegy dolgozni és egy csomó pénzt hoz haza!”.
Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy ugyan ismerős jelenetekből állítják össze a szociodramatikus játékaikat, de a felhasznált forgatókönyveket és társas jelenségeket egyáltalán nem pontos utánzás formájában építik be a játékukba. Ha például egy szociodramatikus játékban Julcsi, aki a mamát játssza, kőlevest kínál ebédre, nem kell egyből rossz háziasszonyként gondolnunk Julcsi édesanyjára. Pont az a csodálatos a gyermeki gondolkodásmódban, hogy képesek fantáziájuk segítségével kiszínezni a körülöttük lévő világot.
Szociodramatikus játékok hatása a gondolkodás fejlődésére
Vigotszkij szerint a mintha-játék a gyerekek számára a legközelebbi fejlődési zóna közegét nyújtja. A „legközelebbi fejlődési zóna” olyan sáv, amelyben a gyerek a környezet biztonságos védettségét élvezve próbálgathat, és ezáltal fejlettebb szinten tud teljesíteni, mint amilyenre egyedül képes lenne. Ezt az elvet alkalmazza öntudatlanul is a szülő, amikor kisbabájának egy játék elérésére vonatkozó igyekezetét észreveszi, de nem adja a kezébe, hanem csupán megkönnyíti számára valamilyen módon annak elérését. Vigotszkij hitt abban, hogy a valóság felülbírálásának lehetősége a mintha-játékok során hasonló támogatást nyújt a gyerekeknek.
Ahogy cseperednek a kicsik, a szociodramatikus játékokkal egyre kevesebb időt töltenek el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a „mintha” örökre eltűnik az életükből. Douglas Hofstadter, a kognitív tudományok professzora szerint a mintha-játék egész életünk során velünk marad, hiszen felnőttként is állandóan létrehozzuk a valóság mentális változatait. Szerinte a mintha-világ létrehozása már olyan automatikus a felnőttek számára is, hogy észre sem vesszük, hogy mit teszünk. Kiválasztunk a fantáziánkból egy világot, amely valamilyen szempontból közel van a valósághoz, ezt a két képet pedig összevetjük egymással. Amikor így teszünk, a valóság nehezen meghatározható nézőpontjához jutunk el, így pedig könnyebben megragadhatóvá és értelmezhetővé válik az adott jelenet.
A beöltözés pszichológiája
Ugyan nemcsak a farsangi időszakban öltöznek be szívesen a gyerekek, de ilyenkor az intézményekben történő közös ünneplések miatt a jelmezviselés lehetősége még vonzóbbá válhat a számukra. A beöltözés jótékony hatással van a fantázia fejlődésére, valamint a kommunikációs és szociális készségek ügyesítésére is. A pszichológiában a szerepjátékok alkalmazása terápiás céllal az igen gyakran használt módszerek közé tartozik. A játékban a rejtett belső konfliktusok szimbolikus formában kerülhetnek felszínre.
Egy jelmez viselése rengeteg lehetőséget jelent egy kisgyermek számára. Ilyenkor belebújhat egy olyan karakter bőrébe, aki segítségével megelevenítheti a belső vágyait, szabadon azonosulhat a kiválasztott szerep személyiségjegyeivel. Mások pedig pont ellenkezőleg cselekedhetnek, egy ijesztő és félelmet keltő figurával való azonosulás során képessé válhatnak a legnagyobb szorongásaik leküzdésére is. A rejtett félelmek egy varázslatos tündérkirálylány vagy egy tűzokádó sárkány bőrébe bújva kimondhatóvá és kezelhetővé válnak. Vagyis a belső feszültség, a vágyott csodalény bőrébe bújva, feloldódhat.
Nem ritka jelenség, hogy egy kórházban töltött kimerítő és fájdalmas nap után a gyermek otthon az orvosa bőrébe bújik. „Szurit ad” anyának, megvizsgálja apa torkát, vagy éppen bekötözi Pamacs kutya „játszótéri sebesüléseit”. Bármennyire is horrorisztikusnak tűnhet egy-egy ilyen jelenet, az esetek legnagyobb részében nincs okunk aggodalomra. Kívülről nézve mi sok esetben csak annyit látunk, hogy gyermekünk elmélyülten operálja a legkedvesebb plüssnyusziját. A valóságban azonban komoly pszichés folyamatok zajlanak benne a játék során. Feldolgozza, és tulajdonképpen megszelídíti az eseményhez kötődő indulatait, ezáltal pedig oldódik a benne lévő feszültség és az átélt élményekhez kapcsolódó szorongás.
Farsang az óvodában és bölcsődében
Már farsang előtt pár héttel elkezdtünk közösen készülni a gyerekekkel, farsangi dalokat énekeltünk, különböző farsangi álarcokat készítettünk. A szülők is nagyon örültek az ünnepségnek, mindenki hozott valamilyen jelmezt a gyermekének. Az ünnepség a délelőtt folyamán zajlott le a tízóraival egybe kötve. Miután jóízűen elfogyasztották a sok finomságot, elkezdődött a buli. A gyerekek vidáman énekeltek és táncoltak, miközben mutogatták nekünk is és egymásnak is a szebbnél szebb jelmezeiket. Nagyon jó hangulatban telt el a délelőtt. Délután a gyerekek vígan mesélték el farsangi élményeiket a szüleiknek.
Mint ahogy a bemutatkozónkban is írtuk, mi minden jeles napot, ünnepet megünneplünk, megemlékezünk róla a mi kis helyi szokásaink szerint. Van amelyiket nyíltan, de van olyan ünnep amit csak zárt körben tartunk meg. Ilyen zártkörű ünnepünk a farsangolás is. A gyerekek már hetekkel előtte azon törik a kis buksijukat, hogy minek is öltözzenek be a jeles napon. Előtte való napokban a szülőké a szerep. Megbeszélik, hogy melyik gyermek szülője milyen sütikkel, édességekkel rukkolnak elő. Van aki krémes sütit süt, van aki sósat, van aki rágcsálni valót, van aki gumicukrot, édességet, szörpit, üdítőt, gyümölcslét hoz az óvodába, hogy aznap a gyermekek igazi farsangi buliba érezhessék magukat.
A gyermekek szokásuk szerint megérkeznek az óvodába. Mindenki hozza magával a jelmezét is gondosan becsomagolva, hogy véletlenül se tudódjon ki, hogy éppen minek is fog beöltözni. Tízórai után azonban minden kisgyermek kivonul az öltözőbe és átveszi a maga kis jelmezecskéjét. Sorba állnak és bevonulnak a csoportszobába. Ott mindenki egyesével körbe megy a szobán, majd középen megállva bemutatkozik, hogy Ő éppen kicsoda valójában. Szokott lenni tündér, hercegnő, boszorkány, pókember, paprikajancsi, vasorrú bába. A gyerkőcök jönnek, mennek, táncolnak, fogócskáznak, esznek ? isznak ami jól esik nekik. Egy szóval jól érzik magukat. Egészen végkimerülésig tart a buli. Ebéd után kölyök pezsgőzünk egyet. Alvás nincs, mesét néznek. Persze a kicsik el szoktak aludni. Délután azonban visszakerül minden a régi kerékvágásba. Felöltöznek az utcai ruhába, és egymás után mindenki szépen haza megy. Másnap azonban a gyerek közt a téma, a farsangi bál szokott lenni. Nálunk így telik a farsang.
Éppen ezért a bölcsődések esetében a jelmezt is másképp kell kiválasztani, mint a nagyobbaknál. Elsőként azt ajánlott végiggondolni, hogy ismerve a gyerekedet, vajon mennyire fogja egyáltalán élvezni a beöltözést ilyen pici korban. Persze nem könnyű, hiszen lehet, hogy még nem is ismeri és érti a farsangi szokásokat ebben a korban, úgyhogy érdemes erről időben elkezdeni beszélgetni vele és közösen fotókat nézegetni jelmezekről. Aztán ha esetleg úgy dönt, hogy nincs kedve vagy csak egy apró kiegészítőt vinne be magával, ne keseredj el, később úgyis megváltozik majd a helyzet. A biztonság kedvéért azért készíts be egy farsangi kiegészítőt a táskádba, hátha a többi gyerek jelmeze láttán meggondolja magát és mégse szeretne kimaradni!
Kényelem az első helyen! Érdemes ezért inkább mellőzni a bölcsiseknél a belebújós jelmezeket, hiszen azt levéve nem marad semmi a farsangi maskarából, könnyű és rugalmas anyagból készült jelmezeket válassz. Az állatjelmezek talán hálásabbak ebből a szempontból, azoknál ugyanis egy fülecske vagy egy farkinca jóval kevésbé idegesítő a játék közben. Egy egyszerű nyuszimaszk egy farkincával és egy játék répával például remek választás lehet egy bölcsis farsangra! Gondold át, hogy mi lehet esetleg ijesztő a gyerekeknek és igyekezzetek kerülni azokat a jelmezeket és kiegészítőket. Ahol van nagyobb tesó, ott általában jóval magasabban van az ingerküszöb, másfajta meséket és szereplőket is ismernek már a kicsik, egy bölcsis farsangon azonban lehet, hogy egy fekete Darth Vader vagy Chewbacca maszk még sokakra ráhozná a frászt!
Ha nem találsz olyan jelmezt, ami teljesen megfelelne gyermeked ízlésének vagy érdeklődési körének és van némi kreatív hajlamod, fontold meg egy saját tervezésű jelmez készítését. Egyedi jelmezével gyermeked kiemelkedhet a tömegből, és garantáltan különleges élmény lesz számára a bölcsis farsangi ünnepség. Egy egyedi jelmez, az apró részletekkel ellátott kiegészítők vagy a gyermeked kedvenc mesehős karaktere mind hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermeked farsangi jelmeze valóban különlegessé váljon.
A játék fontossága a gyermekfejlődésben (plusz tippek a játék ösztönzésére)
A farsangra való készülődés egy felejthetetlen közös program lehet a család életében. Fontos, természetesen ésszerű keretek között, hogy gyermekünknek szabad választást biztosítsunk abban, hogy milyen karakter bőrébe szeretne bújni. Ugyan soha nem tekinthető diagnosztikus értékűnek a jelmez választása, de sok mindent megtudhatunk gyermekünk vágyairól, ha engedjük, hogy ő döntsön. Izgalmas lehet akár közösen kitalálni a jelmezt, és beszélgetni arról gyermekünkkel, hogy miért esett pont arra a szerepre a választása, vagy éppen milyen „varázslatos tulajdonságokat” tulajdonít neki.
tags: #farsang #a #bolcsodesek #eleteben