A nagy kánikulában kinek ne esne jól egy kis hűsítő fagylalt? Az teljesen rendben van, hogy mi elcsábulunk, de a babákkal kapcsolatban nem árt vigyázni. Nem szabad félvállról venni a kérdést: a túl korai kóstoltatás veszélyes lehet, allergiás reakció léphet fel, de akár félre is nyelheti a pici. Hatalmas öröm látni, ahogy a gyermekünk megismerkedik ezekkel az újdonságokkal, legszívesebben minden finomságot azonnal megmutatnánk neki, azonban önuralmat kell gyakorolnunk.
Mikor kezdődjön a hozzátáplálás?
A babáknak az első és legfontosabb táplálékuk az anyatej vagy az azt pótló tápszer. Azonban idővel, ahogy elkezdenek érdeklődni a szilárd élelmiszerek iránt, elkezdhetjük az előkészületeket a hozzátáplálás megkezdéséhez. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani.
Az ajánlott kor az induláshoz hat hónap, de a babád egészségügyi állapota, fejlettségi szintje és az anyatejed mennyisége is meghatározza, hogy mikortól lehet szilárd ételt adni a kicsinek. Általánosságban elmondható, hogy féléves korára a baba szervezetének egyre több vasra van szüksége, amit az anyatej egyszerűen már nem tud biztosítani. Ráadásul a kicsi mozgásfejlődésében is akkora változások következnek be ebben az időszakban, hogy a sok mozgáshoz szükségük van energiadúsabb, szilárd táplálékra is. Legkorábban négy hónaposan kóstolhatnak bele a gyümölcsbe, azelőtt semmiképpen sem javasolt a szilárd táplálékkal való etetés.
A szilárd ételek kóstoltatásának megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap. Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Ez alól kivételt képeznek a koraszülött babák, akik egyéni elbírálás alá esnek, hozzátáplálásukat javasolt a gyermekorvos által megjelölt időpontban elkezdeni. Az első falatokat érdemes pürésített formában kiskanállal megkínálva nyújtani a babáknak.
Ha figyelsz a következő jelekre, biztos lehetsz benne, hogy babád felkészült a szilárd táplálékra:
- egyre nagyobb adagokat fogyaszt,
- rágómozdulatokat tesz a szájával,
- mindent lenyel, ami a szájába kerül.
- jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját.
Fontos, hogy nem szabad erőltetni a hozzátáplálást. Ha babád elfordítja a fejét vagy kilöki az ételt, akkor még nem jött el a szilárd ételek ideje. Kínáld meg újra néhány nap múlva vagy próbálkozz mással - az is lehet, hogy magával az adott étellel van baja, nem a szilárdságával. A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára. A türelem kulcsfontosságú.
Mivel kezdjük a hozzátáplálást?
Kezdetben péppel érdemes próbálkozni. Az alma, a meggy, a sütőtök, a burgonya, a répa és a barack is telitalálat lehet. Mindig vedd figyelembe, hogy miként fejlődik a babád és annak megfelelőn kínáld és próbálgass ki új gyümölcsöket. Figyelj oda, hogy a keményebb héjú, illetve magvas gyümölcsöket mindig alaposan pucold meg és magozd ki tálalás előtt. A párolás és pürésítés folyamatát otthon is könnyen elvégezheted speciális konyhai eszközökkel. Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek.
Jó választás lehetnek a semleges vagy enyhén édeskés ízű gyümölcsök és zöldségek. A gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely azért értékesek, mert magas keményítőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is. A 6. hónap végétől, 7. hónaptól főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt.
A hozzátáplálás lépései és fontos tudnivalók
Naponta 1 étkezéssel kezd el a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt/tízórai. Ha a kicsi türelmetlen, kínáld meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója. Ezenkívül, ha esetleg az adott alapanyag bármilyen reakciót vált ki, fel tudod keresni a gyermekorvost, vagy a védőnődet.
Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Ezekben a hetekben/hónapokban még nincs szükség szigorú menetrendre, azonban a rugalmas, de a következetes napi rutin hasznos mind a babák, mind pedig a szülők számára. Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Olyan időpontra célszerű időzíteni a kanalas ételeket, amikor a picik jókedvűek, kipihentek és érdeklődnek az evés iránt.
Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj. Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni. Ennél az életszakasznál újabb fontos mérföldkőhöz érkeztetek. A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik. Továbbra is adhatsz a kicsinek anyatejet/tápszert, azonban megfelelő súlygyarapodás esetén lassan csökkentheted mennyiségüket. 1 éves kor után bevezetheted az étrendbe a junior gyerekitalokat is.
Darabos étel babáknak a hozzátáplálás során
Fagylalt és tehéntej: Kockázatok és ajánlások
A túl korai kóstoltatás ugyanis veszélyes is lehet: tejalapú fagyit 1 éves kor alatt nem ajánlott adni. A hazai szakmai irányelv azt javasolja, hogy natív tejet 2 éves kor előtt ne adjunk, mint innivaló, fő étkezésre. Az EMMI szakmai irányelve szerint az első életévben tehéntej rendszeres és nagyobb mennyiségű adása tilos! 6 hónapos kortól csak kis - maximum 100 ml/nap - mennyiségben adható a tehéntej. A fagylalt főleg tejből, tejszínből és cukorból készült fagyasztott finomság. A fagylalt tejtermék. A gyerekeknek nem ajánlatos 1 éves korukig zsíros tejet adni. A fagylaltot szinte mindig tejszínből és zsíros tejből készítik. Ne kínáld gyermeked színtiszta tehéntejjel, valamint mézzel 1 éves kora előtt. Mielőtt tejet kóstoltatnánk a babával, érdemes őt megismertetni a tejtermékekkel, először joghurtot, később túrót és sajtot is adhatunk neki.
Allergének és a fagylalt
Az allergia szinte bármilyen gyümölccsel kapcsolatban megjelenhet. Egyes ételek allergiás reakciót válthatnak ki és akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Régebben az volt az irányelv, miszerint minél később vezetjük be ezeket, annál biztosabb, hogy nem lesz allergiás a gyerek. Ma már ez egészen másképp van. A glutént, a diót, a mogyorót is érdemes bevezetni már 5-6 és 12 hónapos kor között. Mézet azonban szigorúan csak 12 hónapos kor után adjunk. A jó hír azonban az, hogy a legtöbb allergiát a gyerekek pár éves korukra kinövik.
Babáknál az 1-1,5 éves korig kerülendő allergénekre figyeljünk: mogyoró, dió, egyéb allergizáló magok és gyümölcsfélék (például a citrusfélék, apró magvas gyümölcsök), illetve a méz. Olvassa el a fagyi összetételét. Némely összetevő allergiás reakciót válthat ki. Ezek főleg a dió, mogyoró, eper, citrusok és színezőanyagok. A tölcsér glutént tartalmaz. Az utóbbi időben igen kedveltek a fagyasztott joghurtok. Szerencsére ma már rengeteg olyan fagyizó van, ahol választhatunk glutén-, laktóz-, tej-, vagy akár cukormentes fagylaltot.
Táplálékallergiák és megelőzésük
Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek).
Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása segíthet a megelőzésben. A földimogyorót a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni.
Higiénia és a fagylalt tárolása
Figyeljünk arra, hogy hogyan tisztítják az eszközöket és hogyan tárolják a fagylaltot. A nagy melegben ugyanis - főleg a tejalapú fagylaltok - könnyen megromolhatnak. A gyerekek érzékenyebbek, könnyen kialakulhat egy hányással és hasmenéssel járó fertőző betegség. Fennáll a fertőző hasmenés, a szalmonellózis veszélye is. A szalmonellabaktérium általi kontamináció éppen azon tejtermékek esetében kockázatos, melyekből a fagylalt készül. Ezért jól gondolja meg, hol vásárol ilyen nyalánkságot. A legbiztosabb, ha a boltban vásárolt jégkrémet adja gyermekének. A fagylalt állaga is árulkodó lehet: ha túlságosan olvadt, az nem jó jel, ahogy az sem, ha nagyobb jégdarabok vannak benne. Nem jó, ha túlzottan olvadt, ha a gombóc nem dermedt és jeges.
Darabos étel babáknak a hozzátáplálás során
Egészséges „fagyi” otthon
A fagylalt édesség és magas cukortartalmú, ami nem a mindennapi étkezés része. A fagylalt nem más, mint vízből készült gyümölcsízű vagy tejes, tejszínes levegőbuborékokkal lazított termék. Az édességek, cukrozott készítmények, cukor, cukros üdítők mellett a ritkán fogyasztásra javasolt élelmiszerek közé sorolják. Ha biztos akar lenni abban, hogy mit tartalmaz a fagylalt, próbálja meg otthon elkészíteni. Vegye az összes hozzávalót és mixerben mixelje el. A keveréket kb. egy órára fagyassza le, majd vegye ki a fagyasztóból és jól keverje el, majd ismét tegye a fagyasztóba. Bármilyen gyümölcsből elkészíthetőek, amit elmixel, édesíti pl. mézzel és vizet ad hozzá, hogy megfelelő állaga legyen. Ezután fagyassza le, ha megfagyott, vegye ki, ismét mixelje el és ezt a folyamatot ismételje meg legalább háromszor.
Ehhez kitűnő alap a klasszikus citromlé, melyet a fagylaltos formákba önt és az érdekesebb íz miatt adhat hozzá bármilyen gyümölcsöt. Ha joghurtba feldarabolunk gyümölcsöket és azt fagyasztjuk le, abba már nem kell tennünk cukrot, hiszen a gyümölcs eleve édes. Ez ráadásul egészséges fagyi is. Ha gyermekünk már elég nagy hozzá, akkor bevonhatjuk őt az elkészítésbe. Hiszen minél több ételkészítési folyamatba vonjuk be, annál büszkébb lesz arra, hogy ezt ő készítette, és annál jobban meg is fogja enni.
