Az extrém koraszülött babák agyvérzése és annak kezelése

Koraszülöttnek nevezzük a terhesség betöltött 37. hete előtt világra jött újszülötteket. Ezen belül kissúlyú a 2500 grammnál, igen kissúlyú az 1500 grammnál, extrém kissúlyú az 1000 grammnál kisebb születési súlyú újszülött. A koraszülöttek nem egyszerűen csak méreteikben, súlyukban kisebbek, hanem az életre számtalan tekintetben még felkészületlenek, azaz éretlenek.

Életben maradásukhoz orvosi segítségre van szükségük. Az idegrendszer és a tüdő fejletlensége miatt gépi lélegeztetésre szorulhatnak, az emésztőrendszerük sem fejlődött még ki teljesen, ezért infúziós táplálásra lehet szükség, és sok esetben a keringést is kell gyógyszerekkel támogatni.

Az extrém koraszülöttség és a szövődmények

Minél korábban születik meg egy újszülött, annál éretlenebb a tüdeje, idegrendszere, a szeme, gyakorlatilag az összes szerve. Nagy kihívást jelent az orvosok és nővérek számára, hogy lecsökkentsék az agyvérzés és a szem ideghártya sérülésének kialakulását a gyermek kezelése során. A kissúlyú koraszülöttek vérképzőszervének fejletlensége miatt gyakran fordul elő vérszegénység is, és a még nem teljesen kialakult immunrendszer miatt nagy a kockázata a fertőzéseknek.

Az éretlenségből, esetleges oxigénhiányból és fertőzésből származó szövődmények jelentős okai a halálozásnak, és egyszerre döntően meghatározzák a későbbi életminőséget, rehabilitációs igényt.

Agyvérzés (intracranialis vérzés) koraszülötteknél

Az intracranialis vérzés, az agyvérzés igen gyakori a kissúlyú koraszülöttekben; 1250 gramm alatt körülbelül 50%-ban lehet kimutatni. Az éretlenség mellett, és azzal összefüggésben szülési sérülés, asphyxia, súlyos légzési probléma, légmell állhat az agyvérzés hátterében. A 24-34. terhességi korú koraszülöttekben az agykamrákat vékony, szakadékony erek veszik körül. Az agy az első életnapokban különösen érzékeny a sérülésekre, a vékony, védtelen vérerek miatt. Az idegsejtek, az agyi támasztósejtek is éretlenek még. Koraszülöttekben igen gyakori a magas és az alacsony vérnyomás váltakozása, a vérnyomás ingadozása. Mindkét irányú változás károsíthatja az idegrendszert.

Tünetek és diagnózis

Az agykamrákban kis mennyiségű agyvíz található, amely összeköttetésben van a gerincvízzel és az agyat körülvevő folyadékkal. Az agyvérzés kimutatására a koponya ultrahang vizsgálat szolgál. Az agyvérzés különböző klinikai tünetekkel járhat. Vérzéskor görcsök léphetnek fel, a végtagok rángatóznak vagy megfeszülnek, a szemgolyók úszkálnak, a baba megsápad, légzése, keringése rosszabbodik. Nagyon fontos tudni, hogy nem minden vérzés egyforma súlyosságú.

Az agyvérzés fokozatai:

• I. fokozat: Enyhe vérzés, gyakran tünetmentes.
• II. fokozat: Közepes vérzés, az agykamrákon belül marad.
• III. fokozat: Súlyos vérzés, az agykamrákban tágulat észlelhető.
• IV. fokozat: A vér kitör az agykamrákból az agyállományba.

Amennyiben az akut szakaszon túljutottunk, és az agykamrák tágulatát észleljük, vagy koponyaűri nyomásfokozódásra van gyanú, akkor az agynyomást csökkenteni kell.

Ellátás és túlélési esélyek

A kissúlyú koraszülöttek ellátása Magyarországon a Perinatális Intenzív Centrumokban történik. A cél a minél kevesebb szövődménnyel járó, jó életminőséget elérő terápia. Ebben nagy szerepe van már a szülést megelőző ellátásnak is. A túlélést jelentősen növeli, ha az igen kissúlyú koraszülött a legmagasabb szintű ellátást nyújtó III. szintű perinatális intenzív centrumban (PIC) jön világra, továbbá, ha az édesanya a szülést megelőzően legalább 48 órával tüdőérlelő szteroid injekciót, valamint antibiotikumot is kap, amennyiben idő előtti (fájások nélküli) burokrepedés történt. Fenyegető koraszülés esetében, még a szülés bekövetkezte előtt mindent meg kell tenni, hogy az édesanyát sürgősséggel III. szintű perinatális intenzív centrumba (PIC) szállítsák. Ezt nevezzük méhen belüli transzportnak.

Minél érettebb és minél nagyobb súlyú egy koraszülött, annál nagyobbak az életesélyei. Minden egyes nap, amit a baba méhen belül tölthet, növeli a túlélést! Magyarországon az 500-1500 gramm közötti születési súlyú és 24. hétnél érettebb koraszülöttek átlagos túlélése 87,8% volt 2012-ben, és azóta is minden évben, kis mértékben javul. Az életben maradási esélyeket jelentősen befolyásolja az, hogy mennyire sikerült megvalósítani a méhen belüli transzportot, a tüdő érlelő szteroid alkalmazását, és mennyire sikeres a szülőszobán az első életpercekben a baba stabilizálására tett kísérlet. Ezeken felül a szülés egyéb körülményei (oxigénhiány, fertőzés), illetve a koraszülöttnél esetlegesen meglévő fejlődési rendellenességek is nagy szerepet játszanak a túlélési esélyekben.

Szövődmények előfordulási aránya

A legjelentősebb szövődmények előfordulási aránya az 500-1500 gramm között születettekben:

A Perinatális Intenzív Centrumokban dolgozó orvosok és nővérek célja a fenti szövődmények minimalizálása, azaz, hogy a lehető legkevesebb károsodás érje a babát. Az optimális cél elérése közös feladat, melyet „hárman együtt” (a baba, az egészségügyi dolgozók és az édesanya) érhetnek el. A legjelentősebb tényező a koraszülött baba általában hatalmas életereje, küzdeni tudása, tűrőképessége. Második, a babát kezelő csapat, orvosok és nővérek lehető legmagasabb szintű tudása és hozzáállása a gyógyításhoz.

A koraszülöttség Magyarországon és egy személyes történet

Magyarországon ma minden tizedik baba koraszülöttként jön a világra, ami az OECD-országok 6,7 százalékos átlagához képest igencsak magas arány. A „korababák” többsége 1500-2500 grammal születik, az ő kilátásaik szinte azonosak az érett, egészséges újszülöttek kilátásaival. Vannak azonban extrém koraszülöttek, akiknek a súlya kevesebb, mint egy kilogramm.

Szilágyi Éva története jól illusztrálja, milyen kihívásokkal jár egy extrém koraszülött baba érkezése:

„Emlékszem, az első várandósságom alatt A terhesség hétről hétre című könyvben azt olvastam, hogy ha egy kisbaba a 24. héten születik, akkor már életben lehet tartani - meséli Szilágyi Éva. - Teljesen megdöbbentem, előfordulhat ez a mai terhesgondozás mellett? A második kislányunkat vártam. A forró júliusi napok után aznap kifejezetten hűvös volt. Nem éreztem túl jól magam. A 24. héten jártam, semmi nem indokolta a rossz közérzetet. Azt hittem, az időjárás az oka. Ledőltem. Magam sem hittem el, de nem sokkal később háromperces fájásokat éreztem. A férjem rohant haza, bementünk a legközelebbi kórházba, ahonnan egy gyors vizsgálat után mentővel átvittek a SOTE 1. számú klinikájára. Hanna 72 dekagrammal született - folytatja Éva. - Az orvosok az első tíz napot mondták a legkritikusabbnak, ilyenkor még ugyanis bármi megtörténhet. És valóban. Rengeteg kérdésünk volt. Mit jelent ez majd a fejlődésében? Lehet, hogy fel sem tud majd kelni, és teljesen fogyatékos lesz? Vagy csak minimális maradványtünetei lesznek? Senki nem tudta előre a választ ezekre. Nem is tudhatta. Az intenzív osztályon nagyon sok inkubátor volt, sokkoló volt a koraszülött babák nagy száma - folytatja Éva. - Akkor jöttünk rá, hogy nem vagyunk egyedül a problémával. Összevissza kavarogtak bennünk az érzések. Egyáltalán nem voltunk felkészülve arra, hogy a kislányunk hónapokkal korábban megszületik. El sem akartuk hinni, hogy velünk történik mindez. Az a szó, hogy aggodalom, nem adja vissza azt, amit éreztünk. Délutánonként 2 és 4 óra között mehettünk be hozzá a férjemmel - mesél tovább Éva. - A látogatások előtt ott álltunk az osztály bejáratánál a többi szülővel, előfordult, hogy egy órát is várni kellett, mert még tartott a babák orvosi ellátása. Olyankor mindenki ugyanarra tudott csak gondolni: baj van valamelyikünk kisbabájával, vagy csak kicsit tovább tartanak a rutinvizsgálatok, rutinkezelések? Nemegyszer előfordult, hogy egy-egy inkubátort a következő látogatáskor már üresen láttunk. Itt foghattuk először a kezünkbe Hannát - mondja Éva. - Fordulópont volt. Talán 1200 gramm lehetett. Persze elsírtam magam, nem mintha nem lett volna min pityeregnem előtte is, szinte mindennap. Éva és Gábor ekkor kezdett lassan megnyugodni. Végül 15 kórházban töltött hét után, novemberben vihették haza a koraszülött kisbabájukat, amikor Hanna súlya elérte a kettő kilogrammot. A kislánynak novemberben volt egy sérvműtétje, december elején pedig még egy hét kórházi kezelés várta rá. Ekkor kellett eldönteni, hogy merre induljon a család a mozgásfejlesztéssel. „Ez nehéz kérdés - sóhajt Éva. - Több módszer is elterjedt itthon, és senki nem mondja meg egyértelműen, hogy a te babád esetében mi lesz a legjobb döntés. Ráadásul a választásodat nem lehet nyíltan kezelni.” A család végül a Dévény-módszer mellett kötelezte el magát, ezen kívül felkereste a Gézengúz Alapítvány szakembereit. Hannával hetente háromszor foglalkozásokra jártak, mellette naponta tornáztatták otthon a kislányt. Akinek a mozgásfejlődése lassú volt, de szerencsére folyamatos. Hanna ma már nagylány. Egy nyitott szellemiségű, barátságos 16. kerületi óvodába jár, ahol szintén fejlesztik a mozgását. A lábán emiatt egy műanyag sínt kell viselnie, ez segít nyújtani az izmait. Éva szerint - bár a családjuk életében sok mindent alá kell rendelni Hanna fejlesztésének - Hanna ügyessége és okossága kárpótlást jelent mindenért. „Tény, hogy néha nehéz. Tudomásul kellett venni, hogy nekünk Hanna egész pici korától kezdve meglesz a magunk kötelező órarendje. Időnként eszünkbe jut, a miért pont mi? kérdés is. Ugyanakkor nagyon szerencsések vagyunk mindkét gyerekünkkel.”

A Gézengúz Alapítvány szerepe

A Gézengúz Alapítványt 1990-ben alapította Dr. Schultheisz Judit gyermekorvos. Az alapítvány küldetése, hogy segítse testi és szellemi fejlődésükben azokat a gyermekeket, akik a koraszülés okán vagy a születéskori komplikáció következtében speciális terápiás támogatásra szorulnak. Évente több mint 2000 gyereket látnak el. Jelenleg öt központban: Budapesten, Budakalászon, Győrben, Salgótarjánban és Budafokon fogadják a gyerekeket.

tags: #extrem #koraszulott #baba #agyverzese