Mint ismert, a várandósság során a nőknek számos dologra oda kell figyelniük a kicsi egészsége érdekében. A pozitív terhességi teszt, vagy az orvosi gratuláció után, amikor a kezdeti izgalom elcsitul, felmerülnek a fontos kérdések a mindennapi szokások és termékek biztonságosságával kapcsolatban. Különösen igaz ez az etil-alkoholra és az egyéb fertőtlenítőszerekre.
Az alkohol hatása a fejlődő magzatra
A terhesség alatti túlzott alkoholfogyasztás veszélybe sodorja a babát. Fontos tudni, hogy senki sem tudja 100 százalékos bizonyossággal megmondani, hogy mekkora mennyiségű alkohol jelent tényleges veszélyt a magzatra, a jelenlegi irányelvek azonban azt sugallják, hogy a terhesség alatti ivászat egyáltalán nem biztonságos.
Kutatások bebizonyították, hogy a fejlődő gyermek légzésére és agyi fejlődésére is hatással van az, ha a kismama alkoholos italt fogyaszt. Már minimális mennyiségtől is kialakulhat az úgynevezett „magzati alkoholszindróma”, amikor többek között a központi idegrendszer sérül, mely később fejlődési problémákhoz vezet. A terhesség alatti alkoholfogyasztás az egyik leggyakoribb és legősibb magzatkárosító, idegen szóval teratogén, ártalom.
A magzati alkoholszindróma és fejlődési rendellenességek
A magzati alkoholszindróma jellegzetes tünetei közé tartozik a növekedésbeli lemaradás, a koponya- és arcdeformitások, valamint az idegrendszeri károsodások, amikhez az esetek több mint felében súlyos szívfejlődési rendellenesség is társul.
Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogyan károsítja az anya alkoholfogyasztása a fejlődő magzatot, érdemes röviden áttekintenünk a méhen belüli élet legfontosabb állomásait. A megtermékenyített petesejtben az ivarsejtek összeolvadásának pillanatától folyamatos sejtosztódás zajlik. Kezdetben minden újonnan keletkező sejt egyforma, és alkalmas arra, hogy bármilyen irányban továbbfejlődjön. A méh nyálkahártyájába való beágyazódás pillanatától viszont már minden sejtnek pontosan meghatározott feladata van: egy részükből az ekkor még embriónak nevezett, leendő magzat indul fejlődésnek, más részükből a méhlepény, illetve a magzatburok kialakulása veszi kezdetét.
A beágyazódás folyamata 5-8 nappal a megtermékenyülés után kezdődik, és a 9-10. napon fejeződik be. Az egyes szervek fejlődése a 21. napon indul el - ekkorra a nő már észleli a menstruáció elmaradását, vagyis a szervezet már biztos jelét adja annak, hogy az anyaméhben egy új élet fejlődik. Ennek két okból van kiemelt jelentősége. Egyrészt azért, mert a megtermékenyítést követő első 20 napban minden magzatkárosító hatás a „mindent vagy semmit” elv szerint jut érvényre. Azaz, ha az osztódó sejtek károsodása jelentős mértékű, a beágyazódás elmarad vagy félbeszakad. Ha viszont a károsodás kijavítható, akkor a korai stádiumú osztódó sejtek tökéletesen korrigálják a hibát, és a megtermékenyült petesejt fejlődése a megfelelő úton halad tovább. A legkorábbi szakaszban tehát - amikor a nő még nincs tudatában a fogantatásnak - az embrió védett a fejlődési rendellenességek kialakulásával szemben. Ezzel ellentétben a szervfejlődés időszakában (a 3-8. terhességi hét) a magzat fokozottan érzékeny a káros hatásokra.
Tudni kell, hogy az alkohol a gyomorból (sőt, már a szájnyálkahártyáról is) igen gyorsan felszívódik, így már néhány perccel az elfogyasztást követően megjelenik a véráramban. Ami pedig bekerül az anya vérébe, az a méhlepényen keresztül a magzat szervezetébe is átjut. És bár az anyai szervezetben lévő enzimek szinte azonnal bontani is kezdik az alkoholt, a magzat keringésében elhúzódóan jelen van, mert a magzati szervezet megfelelő bontóenzimeinek kapacitása kicsi.
A magzatkárosodás jellege és mértéke elsősorban attól függ, hogy a terhesség melyik harmadában és milyen gyakorisággal éri alkoholhatás a fejlődő magzatot. Ennek megfelelően a tünetek súlyossága széles skálán mozog. A terhesség korai szakaszában az alkohol károsító hatása a szervek - elsődlegesen az arc, az agy és a szív - kóros fejlődésében nyilvánul meg. Súlyos esetben a legszembetűnőbb jegyek az arc deformitásai: a felső ajak jóval vékonyabb az alsónál, az orr és a felső ajak közötti bemélyedés alig látható vagy teljesen hiányzik, a szemek szokatlanul kicsik. A terhesség későbbi szakaszában (második-harmadik trimeszter) az alkoholhatás az agy fejlődése mellett főként a magzat növekedését befolyásolja hátrányosan: az ilyen babák testhossza és testsúlya jelentősen elmarad az átlagostól.
Érdekességként megemlíthető, hogy a tiszta etil-alkoholt - ellenőrzött mennyiségben, infúzióban adva - hosszú időn át használták a gyógyászatban a fenyegető koraszülés megelőzésére abból a megfontolásból, hogy ellazítja a méh izomzatát. Ez azonban orvosi felügyelet mellett, terápiás célra történt, és nem indokolja az önkényes alkoholfogyasztást.
Az alkohol hatásai a terhesség alatt (dokumentumfilm, 2004)
Fertőtlenítőszerek és terhesség: Rejtett kockázatok
De mi a helyzet a terhesség alatt alkalmazott fertőtlenítőkkel? Egy új tanulmány szerint a terhes nők által használt fertőtlenítőszerek kockázatot jelenthetnek a gyermekeiknél az asztma és az ekcéma kialakulásában. Az elmúlt, vírussal terhelt két év kapcsán egy új lakossági tanulmány megállapította, hogy a várandós nők által használt fertőtlenítőszerek kockázati tényezőt jelenthetnek a gyermekkori asztma és az ekcéma kialakulásában.
Kutatási eredmények és magyarázatok
Az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent kutatás szerint az allergiás, asztmás vagy bőrirritációban szenvedő, ekcémás gyermekek száma jelentősen magasabb volt, ha az édesanyjuk hetente egy-hat alkalommal használt valamilyen fertőtlenítőszert. Az asztma 26, míg az ekcéma diagnózisának esélye 29 százalékkal volt magasabb a fertőtlenítőszereknek kitett csecsemők körében, szemben azokkal a gyerekekkel, ahol a várandósság idején egyszer sem érintkezett vegyszerekkel az édesanya.
A szerzők 78 915 anya-gyermek páros adatait vizsgálták meg a 2011-2014 közötti időszakból, hogy kiderüljön, vajon van-e összefüggés a fertőtlenítőszerek várandósság alatti használata és a gyermekeiknél 3 éves koruk előtt kialakuló allergiás betegségek között. Kiderült, hogy az anyák 88 százaléka nem használt fertőtlenítőket a terhessége alatt, és csak 1,7 százalék érintkezett ilyen szerekkel naponta. Átlagosan 7,7 százalék számolt be asztma diagnózisról, 7,3 százalék ekcémáról a gyermeküknél annak 3 éves kora előtt. Az is pontosan kirajzolódott, hogy azoknál az anyáknál, akik naponta használtak fertőtlenítőket, 26, illetve 29 százalékkal nagyobb volt az asztma, illetve ekcéma kialakulásának esélye a kisgyermeküknél azokhoz az anyákhoz képest, akik egyáltalán nem használtak fertőtlenítőszereket.
A Yamanashi Egyetem immunológiaprofesszora, Dr. Reiji Kojima által vezetett tanulmány szerint az egyik oka az lehet a fertőtlenítőszerek és a gyermek asztma és ekcéma kockázatának növekedése között, hogy a fertőtlenítők megváltoztatják a baktériumflórát az anya bőrén. Ez hatással lehet az újszülött mikrobiom rendszerére.
A fertőtlenítőszerek összetevői és általános óvintézkedések
„Az antiszepszis az egészségügyben a betegséget okozó mikroorganizmusok elpusztítására használt eljárás, és sajnos ezekben a fertőtlenítőszerekben található vegyi anyagok okozzák a bőrirritációt, allergiát, fertőzéseket és az ekcémát újszülött korban” - mondta Dr. Swati Gaikwad, szülész-nőgyógyász szakorvos. Az általánosan használt háztartási fertőtlenítőszerek közé tartozik a klórhexidin-glükonát, a negyedrendű ammóniumvegyületek és az alkohol (etanol). „Súlyosbíthatja a légzőszervi egészségügyi problémákat. A már meglévő légzőszervi problémákkal küzdőknek nehéz dolguk van, ha a fertőtlenítőszereket napi szinten használják. Ha belélegzik, károsíthatják a légutakat, bőrégést és szemirritációt is okozhatnak.”
A várandós kismamáknak fontos figyelembe venniük néhány takarítással kapcsolatos szempontot is. A tisztítószerekkel körültekintően kell bánni. „A fertőtlenítőszerek olyanok, mint az antibiotikumok: nem szabad válogatás nélkül használni őket. Meddőséget is okozhatnak, és az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok létrehozásában is szerepük lehet.” A megfelelő koncentráció és alkalmazási módszerek betartása is alapvető fontosságú, és szintén kiemelten fontos, hogy ne keverjük a fertőtlenítőszereket más tisztítószerekkel és egyéb vegyi anyagokkal.
Dr. Kelkar szerint várandósságtól függetlenül a folyékony szappan és a forró víz a legideálisabb otthoni tisztítószer. „A szappannal és vízzel történő kézmosás a legjobb módja a fertőzések megelőzésének.”
Általános vegyszerkerülés és biztonságos tisztítás terhesség alatt
Nem árulunk el új információt azzal, hogy terhesség alatt különösen kerülni kell a vegyszereket. Az első 12 hét a legkritikusabb időszak. Ebben az időszakban nagyon kell vigyáznod. Ne most fessétek ki a lakást, óvakodj minden mérgező anyagtól, gáztól! A leginkább tiltott, hiszen komoly károsító hatással rendelkeznek (gyakoribb vetélés, koraszülés veszélye, növekedési elmaradás, stb).
Ha a terméknek erős szaga, vagy gőze van, ne lélegezd be! Csakis jól szellőztethető helyen használd! Aeroszol spray helyett használj inkább pumpásat! Soha ne keverj össze ammóniát klór alapú termékekkel, mert a kettő együtt nagyon veszélyes gőzöket termel! Kerüld az olyan termékek használatát, melyek címkéjén mérgező hatásra figyelmeztetnek! Takarítás közben húzz kesztyűt! Ha van hozzá lelki erőd, akkor keressd inkább a természetes tisztítószereket, mint például a szódabikarbónát, az ecetet vagy a mosószódát!
Etil-alkohol és egyéb káros anyagok a babaápolási termékekben
A babaápolási termékek választéka egyre bővül. A koraszülötteknél és a kis súllyal született újszülötteknél bőrégést és kivörösödést okozhat az alkohol (különösen etanol) dermatológiai használata, ezért kerülni vagy minimalizálni kell az alkalmazását. Nem árt erre a későbbiekben is ügyelni, mivel az alkohol erős bőrszárító hatással rendelkezik.
Fontos tehát, hogy a babaápolási termékeket megfelelő gondossággal és tudatossággal válasszuk ki, hiszen az allergizáló, alkoholos, vagy parabént tartalmazó termékek akár hosszú távú problémákat is okozhatnak. Ha tisztítószerek miatt kesztyűt húzol, hogy a benn lévő vegyszer (pl. SLS- Sodium Laureth Sulfate) ne érintkezzen a bőröddel, akkor ugyanígy gondolkozz a kozmetikumokkal kapcsolatban is! Ne használj olyan kozmetikumot, amiben SLS, parabén és hasonló vegyszerek találhatóak!
Sok „hagyományos” babaápolási termék, így például babaolajok nagy része a kőolajlepárlás során nyert olajat tartalmaz. Ezek az ásványi olajok folyékony vagy szilárd paraffin (Paraffinum liquidum vagy Paraffinum solidum) vagy vazelin (Vaselinum album, Vaselinum flavum, illetve Vaselinum cholesterinatum) neveken találhatók az összetevők között. A bőr fiziológiás működése szempontjából az ásványi olajoknál előnyösebb a növényi olajok alkalmazása, melyek hámápoló vitaminokban (A-, és E-vitamin) gazdagok.
A parabének a leggyakrabban alkalmazott tartósítószerek közé tartoznak, például a metil-parabén, etil-parabén, propil-parabén. Az utóbbi években valóságos kultusza van a parabének kerülésének, nem csak a babák érzékeny bőrére fejlesztett készítmények esetén, de már a felnőtteknek szánt kozmetikumokban is. Az SLS (sodium lauryl sulfate) egy tisztító, zsíroldó hatású felületaktív anyag, mely bőrirritáló hatású, arra érzékeny egyéneknél kontakt dermatitiszt válthat ki.
Születéskor az újszülöttek bőrén még nem találhatók meg azok a baktériumok, amik a későbbiekben a fiziológiás védőflóra kialakításáért felelősek. A megszületést követő első három hónap során épül fel az a sajátos összetételű baktériumflóra, amit a későbbiekben - a bőrápolószerek megfelelő megválasztásával is - óvni kell. Fontos szempont a készítmények kémhatásának a megfelelő értékre való beállítása. Babasamponokban olyan speciális tisztító anyagokat (ún. amfoter tenzidek) használnak, amik nem irritálják a szemet.
tags: #etil #alkohol #tartalmu #fertotlenito #terhesen