Ételallergia és ételintolerancia kisbabáknál: tünetek, okok és kezelés

Gyakran előfordul, hogy az anyatej melletti hozzátáplálásnál a babáknak nem sikerül panaszmentesen fogadniuk a frissen bevezetett ételt. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.

Sokszor ételintolerancia áll az évek óta megmagyarázhatatlannak vélt emésztési problémák hátterében. Az ételintolerancia nem az ételallergia másik neve, előbbiért az emésztőrendszer, utóbbiért az immunrendszer a felelős.

Allergia vagy intolerancia? Mi a különbség?

Nagy különbség van a valódi allergia - ami lehet akár egy komoly orvosi probléma - és az intolerancia között, ami kellemetlenséget okoz. Íme egy kis útmutatás ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni és kezelni tudjuk ezeket:

Ételallergia

Az ételallergia az immunrendszer kóros válaszreakcióinak egyike, amely során az immunrendszer tévesen idegennek, ill. „veszélyesnek” ismer fel valamely ételösszetevőt (leginkább fehérjét) és ellene védekezőleg (fokozott immunválasz formájában) lép fel. Az allergiás reakciók kiváltó oka, hogy a test elkezdi termelni az antitesteket az ételekben található fehérjék ellen. Egy súlyos allergiás reakció nehézlégzéssel, akár ájulással és sokkal is járhat, így akár életveszély is felmerülhet. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.

Ételintolerancia

Étel intolerancia esetén nem beszélhetünk immunválaszról, sokkal inkább arról van szó, hogy az adott ételt nehezen emészti meg a kicsi. Az babakori ételintolerancia jelei viszonylag lassabban alakulnak ki, mint az étel allergia jelei. A leggyakoribb étel intolerancia a laktóz esetében fordul elő - a tejben lévő természetes cukor nehéz emésztése. Gáz, felfúvódás és hasmenés vehető észre a tej fogyasztását követő fél-két órában. A laktóz érzékenység bármely korban kialakulhat, de a legjellemzőbb 4-5 éves kor felett. A glutén érzékenység - vagyis a búzában található fehérje emésztésére való képesség a hiánya - komoly probléma lehet. Ezt a bélben egy öröklött immunproblémának tartják, amely akadályozza a tápanyagok felszívódását, és gátolja a növekedést, súlygyarapodást, valamint hasmenést, székrekedést és ingerlékenységet okozhat. A glutén intolerancia hamar megfigyelhető, miután a búzából készült termékeket, - így a gabonát, vagy a kenyeret - bevezettük a kicsi étrendjébe.

Milyen esetekben lehet szó táplálékallergiáról egy baba esetében?

Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Az allergiás tünetek az elfogyasztott étel/élelmiszer után néhány percen, maximum pár órán belül jelentkeznek.

Gyakori allergiás tünetek:

• Bedagadt ajkak vagy nyelv
• Zihálás, vagy akár nehéz légzés
• Viszkető bőr, torok, nyelv, szem, kiütés/csalánkiütés
• Köhögés
• Hasmenés, hányás
• Orrfolyás, vagy gátolt orrlégzés
• Gyomorfájdalom
• Eszméletvesztés

A „gólyacsípés” néven ismert piros foltok többnyire a tarkón jelentkeznek, de előfordulhatnak az orr tövében, a homlok, az orrnyereg és a szemek környékén is. A jelenség az apró, táguló erecskékből jön létre, amelyek elszíneződnek, amikor a baba sír vagy más miatt erőlködik. Ez a bőrelváltozás a baba első életévében szokott látványos lenni, később elmúlik.

Ha a baba lázas, esetleg párás, meleg helyen tartózkodik, piros hólyagocskák keletkezhetnek az arcán, hátán, popsiján. A túl szoros vagy a ritkán cserélt pelenka pelenkakiütéseket okozhat. Hámló, piros, száraz a baba bőre? Ráadásul nedvet ereszt és viszket is? Ez valószínűleg az ekcéma, atópia jele. Leggyakrabban az arcon fordul elő, de a hajlatokban is jelen lehet. Az ekcémát teljesen meggyógyítani nem tudjuk, de a baba számára kínzó tüneteket (pl. viszketés) tudjuk enyhíteni.

Egy súlyos allergiás reakció, vagy anafilaxiás roham nagyon komoly állapot, így érdemes ismerni, hogy ebben a helyzetben mi a teendő. Amennyiben úgy látod, hogy gyermekednél allergiás reakció lépett fel, próbálj meg nyugodt maradni és minél előbb kérj orvosi segítséget. Amennyiben az allergiás reakció súlyosnak bizonyul, vagy akár anafilaxiás sokk állapota alakult ki, úgy azonnal hívd a mentőket. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Csecsemőkori ételallergia okai

A gyermekek körében tapasztalható magasabb gyakoriság részben egyéni, részben életkori sajátosságok következménye. Ebben az életkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.

Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg. Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál.

Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Természetesen ez esetben sem beszéljük le az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék.

Allergén ételek bevezetése és megelőzés

Az ételallergiák megelőzése szempontjából az első és legfontosabb teendő, hogy a különböző ételeket/ételcsoportokat/ételösszetevőket fokozatosan és megfelelő sorrendben vezessük be gyermekünk étrendjébe. Ehhez a gyermekorvos, védőnő és dietetikus szakember is segítséget tud nyújtani. A fokozatosság azért is fontos, mert így allergiás reakció esetén könnyebb azonosítani, hogy mely ételösszetevő a felelős.

Mindig időt kell hagyni egy-egy új alapanyag bevezetése után (kb. 4-5 nap), mielőtt újabbat adnánk a gyermeknek. A hazai ajánlás szerint a baba 6 hónapos koráig kizárólag anyatejes táplálás ajánlott, ezután kezdődhet a hozzátáplálás, azaz új ételcsoportok/ételösszetevők bevezetése. Természetesen, ha az édesanyának nincs elegendő anyateje, akkor a baba táplálását hipoallergén tápszerrel hamarabb is ki lehet egészíteni.

Ajánlott időpontok az ételek bevezetésére:

• Glutén: Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A mai nézőpont szerint a glutént már fél éves kor előtt meg kell ismertetni a babával, mert az ilyenkor bevezetett glutén ritkábban okoz lisztérzékenységet, mint a későbbi életkorban (amikor már fejlettebb a csecsemő immunrendszere) bevezetett.
• Tehéntej: A tehéntej fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.
• Tojás: Tojássárgáját heti 1-2 alkalommal már 10-11 hónapos korától kaphat a kicsi. A mogyoró és tojás bevezetése 1 éves kor előtt ajánlott, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki mogyoró/tojás allergia.
• Potenciálisan allergén ételek: A babák számára potenciálisan allergén ételek a következők: tehéntej, mogyoró, hüvelyes zöldségek (például lóbab), tojás, szója, glutén, hal, kagyló-, és rákfélék. Ezeknek az ételeknek a bevezetése is 6 hónapos kortól megengedett. Figyelj rá, hogy egyszerre egy új ételt vezess be kis mennyiségben. Ezzel a módszerrel egyértelmű lesz, hogy mi az oka az allergiás reakciónak, amennyiben jelentkezik.

Amennyiben úgy tűnik, hogy a bevezetett új ételt jól tolerálja kisbabád szervezete, úgy beiktathatod a mindennapi étkezésekbe, ezzel más ételallergia kockázatát is csökkentheted.

Vizsgálati módszerek és diagnózis

Amennyiben az allergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Fontos információk lehetnek, hogy van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége.

• Vérvizsgálat: A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető. Bőrpróba helyett - kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket.
• Bőrpróba (Prick-teszt): Nagyobb gyermekeknél - 6 hónapos kor felett - az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba (Prick-teszt), melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben.
• Kizárásos diéta: A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.
• Terheléses vizsgálatok: A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.

Mit tehetünk igazolt ételallergia esetén?

Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.

A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál.

Nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.

Diéta fenntartása és tudatos vásárlás:

Amennyiben már tudjátok, hogy gyermeketeknek ételallergiája van, úgy minden esetben részletesen olvassátok át az élelmiszerek összetevőit, nehogy olyat kapjon a kicsi, amiben a számára allergén összetevő megtalálható. Bizonytalan összetétel esetén inkább ne adjatok neki az adott élelmiszerből. Igazoltan tehéntej allergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során, illetve a későbbi időszakban a megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük, milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet. Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.

A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.

Kinőhető a csecsemőkori ételallergia, de a hajlam megmarad

Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége "kinövi" az ételallergiát. Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat. A tehéntej-allergia, vagy a tojásallergia esetében gyerekeknél nagyobb eséllyel szűnnek meg az allergiás tünetek, mint hal-, földimogyoró-, vagy dióallergia esetén. Tej- és tojásallergia esetén a panaszok megszűnése annál valószínűbb, minél alacsonyabb a betegség diagnózisakor mért, kiindulási IgE szint, vagyis az allergiát jelző ellenanyag mértéke nem túl magas, és idővel csökkenést mutat. Felnőttkori ételallergia esetén a tapasztalatok alapján 1-2 éves szigorú diétát követően a betegek közel egyharmadánál tolerancia alakult ki a tejre, tojásra, búzára és paradicsomra. A dió-, és halallergia rendszerint változatlanul fennmarad.

Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata. Eszerint az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek. A csecsemő- és kisgyermekkori ekcémát követő, vagy azzal egyidejű táplálékallergia megszűnését követően kisiskolás kor környékén allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek. A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.

tags: #etelallergia #pottyok #kisbaba