Pótlékrendszer a kisgyermekek közvetlen közelében dolgozók számára

A kisgyermekek közvetlen közelében dolgozók, így például a bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok és egyéb szakemberek javadalmazása és pótlékrendszere összetett szabályozásokon alapul. Ennek részletes megértéséhez több jogszabályt is figyelembe kell venni, amelyek az idők során többször is módosultak. A pótlékok célja a munkavégzés speciális körülményeinek, a felelősségnek és a szakképzettségnek a kompenzálása.

Irányadó jogszabályi rendelkezések

A pótlékokra vonatkozó főbb jogszabályok a következők:

• 24/2020. (II. 24.) Kormányrendelet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm.-rendelet módosításáról
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm.-rendelet (Épr.) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
• 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (nem állami fenntartású intézményeknél)

A központi költségvetésből biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltatás munkavállalói számára a fenntartó legalább a Kjt. 55-80. §-ában foglalt rendelkezéseket köteles alkalmazni. Az összes férőhely több mint 98,5%-a befogadott, azaz a fenntartó költségvetési támogatás igénybevételére jogosult a bölcsődei ellátás működtetése után.

A pedagóguskereset és pótlékok (2020. július 1-jétől)

A 2020. július 1-jétől hatályos pedagóguskeresetnek - és nem béremelésnek - 3 eleme van:

1. Az ágazati szakmai pótlék
2. A vezetői pótlékok változása
3. Az ösztönzési kereset kiegészítése

Ezek az elemek együttesen jelentenek keresetnövekedést. Július 1-jén hatályba lépett a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (Épr.) 16. § (5a)-(5d), valamint (11) bekezdése, amely bizonyos vezető megbízások esetén jelentős, a beosztott pedagógusok számára kismértékű keresetnövekedéssel jár. Az intézményvezetők számára bevezetnek egy új ösztönzőrendszert is.

Az ágazati szakmai pótlék

Az ágazati szakmai pótlék új elemként jelenik meg a pedagógusok előmeneteli rendszerében. Ez a pótlék minden, a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottnak jár, az óvodától a pedagógiai szakszolgálatokig, pedagógiai-szakmai szolgáltatókig bezárólag, sőt, nem csak a köznevelés területén.

A vonatkozó rendelkezés a következőt tartalmazza: „A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult.”

Kik tartoznak a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá (fenntartói formától függetlenül)?

• A köznevelési intézményben pedagógusi munkakörben,
• a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben,
• a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógusi szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel rendelkező, továbbá
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (Nkt. 64. § (2) bek. és 65. § (9) bek.).

Természetesen ezen belül a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztással rendelkező pedagógusokat is megilleti a pótlék.

Hogyan kell megállapítani az ágazati szakmai pótlékot?

Július 1-jétől a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult.

A pótlék számításának alapja a foglalkoztatott pótlék (a pótlék fajtájától függetlenül) és illetményeltérítés (negatív vagy pozitív irányba differenciált illetmény és a besorolási illetmény különbözete) nélkül számított illetménye, vagyis az Nkt. 65. § (2) bekezdése és 7. melléklete alapján meghatározott, a közalkalmazott fizetési fokozatához és fizetési kategóriájához tartozó garantált (besorolási) illetmény.

A pótlék összege tehát függ a foglalkoztatott végzettségi szintjétől és a besorolásától (fizetési fokozat, fizetési kategória). Akinek azonban a „tábla” szerinti illetménye a garantált bérminimumot nem éri el, annál a 10%-os mértéket a garantált bérminimumból kell számítani, és arra is épül rá.

Pótlék vagy bérelem?

A 24/2020. (II. 24.) Korm.-rendelet módosította az Épr. 16. §-át, ennek következtében bővült a kötelező pedagógusi pótlékok köre. A juttatás elnevezése, megítélése és kormányzati kommunikációja azonban félreérthető.

Az egyik leggyakrabban ismétlődő kérdés, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak tízszázalékos ágazati pótléka beszámít-e a Kjt. 78. §-a szerinti jubileumi jutalom alapjába?

Az értelmezendő rendelkezések a Kjt. 78. §-ában találhatók:

• (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
• (2) A jubileumi jutalom:
  • a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
  • b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
  • c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
• (2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.

Néhány ágazati miniszteri rendelet élt a Kjt. felhatalmazó rendelkezésével, például a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. § (5e) bekezdése szerint a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlékot, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlékot be kell számítani.

Összegezve, helyesebb lett volna pótlék helyett más megfogalmazást használni, vagy a Kjt. végrehajtási kormányrendeletében a beszámíthatóság lehetőségét szabályozni. Szakértői vélemények szerint ilyen szabályozás nélkül a szakmai ágazati pótlék összegét a jubileumi jutalom számításánál nem lehet figyelembe venni.

Családi pótlék

A családi pótlékra való jogosultság és annak mértéke szintén részletesen szabályozott.

A családi pótlékra jogosultság

Családi pótlékra jogosult az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki betegség esetére biztosított és háztartásában legalább két gyermeket (mostohagyermeket, örökbefogadott gyermeket, nevelt gyermeket, unokát, vagy testvért) tart el.

Egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha:

• a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szorul, és
• a gyermeknek ez a fogyatkozása - orvosi igazolás szerint - a jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett.

Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermek után abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a gyermek a fent megjelölt fogyatkozásban nem szenved. Egyedülálló dolgozó nőnek számít, aki nem él házasságban, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud, jövedelme nincsen és családi pótlékra nem jogosult, vagy akinek férje előzetes letartóztatásban, biztonsági vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Családi pótlékra jogosult gyermeke után az egyetem (főiskola, akadémia, tanítóképző-óvónőképző intézet) nappali tagozatának hallgatója is, ha társadalmi ösztöndíjban részesül. Az a dolgozó is jogosult családi pótlékra, aki a gyermekét nevelőotthonban, egészségügyi csecsemő- vagy gyermekotthonban, vagy magánszemélynél helyezte el és az eltartás költségeihez legalább az erre a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő összeggel járul hozzá.

Nem jogosult családi pótlékra az a dolgozó, akinek munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőnek legalább a felét nem éri el, vagy aki munkaviszonya mellett egyéb keresőfoglalkozást is folytat, és az ebből származó keresete vagy jövedelme a munkaviszonyából származó munkabérét eléri vagy meghaladja.

A dolgozónak családi pótlék a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke után jár. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a dolgozót a tanulmányi szünidő alatt is megilleti.

A családi pótlék összege

Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:

Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után havi 90 forint, két ilyen gyermek után havi 240 forint családi pótlék jár. Ha a dolgozónak két gyermeke közül csak az egyik szenved az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban, e két gyermek után havi 130 forint családi pótlék jár. Három vagy ennél több gyermek után a dolgozót ebben az esetben is az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg.

Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyedülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 90 forint, két gyermeke után havi 240 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.

Egyéb illetménypótlékok a szociális és gyermekvédelmi ágazatban

A bölcsődei ellátásban dolgozó személyek illetménypótlékának rendszere több jogszabály rendelkezései alapján épül fel. Az egyes jogszabályokban szabályozott pótlékok esetében külön meg kell vizsgálni, hogy azok a bölcsődei ellátásban dolgozó foglalkoztatottakat érintik-e.

Bérpótlékok (általános szabályok)

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére/illetménye.

1. A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár.
2. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
3. A munkavállalónak (közalkalmazottnak) - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
4. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén ötven százalék bérpótlék jár. A pótlék helyett szabadidő akkor jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg.
5. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár.
6. Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.

A Gyvt. 15. § (10) bekezdése alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Illetménypótlékok a Kjt. alapján

A Kjt.-ben meghatározott feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg, amely jelenleg 20.000 Ft.

1. A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
2. A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlap hetvenöt százaléka, főtanácsosi cím esetén a pótlap száz százaléka.
3. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
4. Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzen.

Illetménypótlékok a Kjtvhr. alapján (szociális és gyermekvédelmi ágazat)

A 257/2000. Korm.r. részletesen szabályozza a szociális és gyermekvédelmi ágazatra irányadó pótlékokat.

1. A bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg.
2. A gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható.
3. Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat.
4. A közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg. Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.
5. A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg. A bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg.
6. Az egészségügyi kiegészítő pótlék - a foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján meghatározott - összegét a Kjtvhr. 7. számú melléklete tartalmazza.

A Magyar Közlöny 2016. évi 164. számában (2016. október 25.) jelent meg a 318/2016. (X. 25.) Kormányrendelet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletnek a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők bérrendezésével összefüggő módosításáról. A módosítás célja 2017. január 1-jétől a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott nem felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők részére egy új bölcsődei pótlék bevezetése volt, amely magában foglalja a jelenlegi ágazati pótlékot, a kiegészítő pótlékot és az ezek összegén felüli további emelést.

Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék

A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 326/2013. Korm. rendelet 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.

A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék számítása nem pedagógus végzettségű nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében a költségvetési törvényben meghatározott pótlékalap, 20000 Ft 10-30%-a.

Pótlékok számítási alapja

Az illetménypótlékok számításának alapja eltérő. Korábban több illetménypótlék esetében is a számítási alapot a mindenkori költségvetési törvényben megállapított pótlékalap összege jelentette, amely jelenleg 20.000 Ft.

Az illetménypótlékok közül a vezetői pótlék az, amely a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a költségvetési törvényben megállapított pótlékalap összege alapján kerül kiszámításra.

A bölcsődei pótlék, a gyógypedagógiai pótlék, illetve a 2025. január 1-jétől bevezetésre kerülő diabéteszpótlék számítási alapja a Kjt.vhr. 15. § (6g) bekezdésében meghatározott 440.000 Ft.

Fontos tudni, hogy a kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

tags: #kisgyermekek #kozvetlen #kozeleben #dolgozok #potlek