I. Erzsébet (1533. szeptember 7. - 1603. március 24.) Anglia és Írország királynőjeként uralkodott 1558. november 17-től haláláig. Mivel sosem ment férjhez, a „Szűz Királynő” ragadványnévvel illették. A Tudor-ház ötödik és egyben utolsó uralkodója volt.
VIII. Henrik és Boleyn Anna gyermekeként Erzsébet már kiskorában is nagy figyelmet kapott, ami nővére, Mária féltékenységét váltotta ki. Erzsébet és édesanyja sokak ellenszenvét élvezte, mivel Henrik házasságának érvénytelenítése felháborodást keltett Angliában. Erzsébet már 1548-ban saját háztartást rendezett be hatfieldi birtokán, ami önállóságra való felkészültségét jelezte.
Kitűnően beszélt olaszul, franciául és latinul, emellett görögül is tanult. Visszafogottan öltözködött és kedvelte az egyszerűséget, ami szöges ellentéte volt öccsének, Edwardnak. Mária háttérbe szorulása talán az oka volt annak, hogy tiltakozott Edward uralkodása ellen. Erzsébet és Mária között versengés alakult ki, melyben pompájukkal és díszes kíséretükkel próbálták egymást túlszárnyalni.
Mivel Edwardnak nem volt utódja, Máriát illette a korona, ám ez protestáns szempontból veszélyes következményekkel járt volna, mivel Mária katolikus maradt volna. Edward elítélte a női trónutódlást, ezért Erzsébetet is kizárta az öröklésből. Több oka is volt erre, többek között legkisebb testvérként két határozott nővére mellett mindig elnyomva érezhette magát, de leginkább protestáns nézetei befolyásolták, és teológiai alapon ellenezte a nők uralkodását. VIII. Henrik minden örököse nő volt, ami nagy nehézséget okozott Edwardnak. Végül úgy döntött, hogy Lady Jane Grey, VIII. Henrik nővérének, Máriának az unokája örökölheti a trónt, mivel Jane volt a legközelebbi trónörökös Mária és Erzsébet után. A parlament csak vonakodva teljesítette a parancsot. Edward halála után Jane Greynek mindössze 9 napig sikerült megtartania a trónt.
Mária katolikus híveivel vonult Londonba, kegyetlenül elbánt ellenfeleivel, és folyamatosan törekedett húga, Erzsébet szerepének kisebbítésére. 1554-ben kitört a Wyatt-felkelés, amelynek célja Mária trónfosztása és Erzsébet trónra ültetése volt. A lázadók Erzsébetet Courtenay-hoz adták volna feleségül, de vereséget szenvedtek. Erzsébetet elfogatták, mert őt gyanúsították a felkelés mögött. A Towerben szállásolták el, ugyanazon a helyen, ahol édesanyja, Boleyn Anna is raboskodott, mielőtt lefejezték volna.
Mária tanácsnokai megpróbálták rábizonyítani Erzsébetre a felkeléssel való kapcsolatot. Habár gyengének és védtelennek tűnt, a királyság második legnagyobb birtokosa volt, és kincstára tele volt pénzzel. Donningtoni birtokával próbálták kapcsolatba hozni az összeesküvést, de Erzsébet eleinte tagadta, hogy valaha is járt volna ott. Mária leveleiben mégis olyan kérdéseket tett fel neki, mintha húga álláspontját figyelembe sem venné.
Wyatt kivégzése komoly fenyegetést jelentett Erzsébet számára, ám Wyatt a beszédben kijelentette, hogy sem Erzsébetnek, sem Courtenay-nak nincs köze a felkeléséhez. Kivégzése után tanácsnokok látogatták meg Erzsébetet a Towerben, hogy vallomásra bírják, de sikertelenül. Fogságának szigora rohamosan enyhülni kezdett. A felkelők elleni kemény fellépése miatt az emberek egyre inkább Máriától fordultak, és Erzsébettel szimpatizáltak.
Sir Henry Bedingfield volt a börtönőre, aki Mária leghívebb emberei közé tartozott, ám iskolázottsága meglepően hiányos volt. Úgy kellett óvnia a királynő húgát, hogy a házi őrizet nagy szabadságot adjon neki, ráadásul Erzsébet nagyon okos nő volt. Thomas Parryről tudták, hogy teljes mértékben Erzsébet híve volt, és ő volt a háztartása pénzügyi irányítója. Mivel Bedingfield nem tudta elvégezni munkáját, kénytelenek voltak továbbra is ott tartani. Parry körül feltűnően gyakran fordultak meg Erzsébet szolgálói, mert jó ürügyül szolgált, hogy a háztartás érdekében felkereshették a kincstárnokot. Felmerült a gyanú, hogy összeesküvés áll a dolgok hátterében, de a pénzügyi irányító minden nyomot eltüntetett.
Erzsébet mindig is túl gyakorlatias és józan volt ahhoz, hogy részt vegyen összeesküvésekben, vagy támogassa őket. Sosem bízott abban, hogy ezek valóban sikerülhetnek, noha azért tudni óhajtott róluk. Meg akart egyezni Máriával, és levelezni kezdtek. Határozottan kijelentette, hogy ártatlan, és félreértéseken alapulnak az ellene felhozott vádak. Nővére levelében sajnálatát fejezte ki, amiért okot találtak a gyanakvásra, és hangsúlyozta nagylelkűségét, amiért vele nem úgy járt el, mint a többi felségárulóval. Mária továbbra is zavaró tényezőként tartotta számon húgát.
Erzsébetnek odaadóan kellett részt vennie a katolikus szertartásokon, amit minden akadékoskodás nélkül meg is tett. Egyetlen dolog szúrt szemet: angol nyelvű bibliát kért, a litániát és az aprószentekhez szóló fohászkodást angolul végezte. Erzsébet kérvényezte, hadd költözzön közelebb Londonhoz, de ezt megtagadták tőle. A házi őrizet nem egészen egy évig tartott.
Mária házasságról szőtt álmai beteljesülni látszottak. Erzsébet konkrétan nem tudhatott arról, hogy valóban lesz esküvő, de valószínűleg Parry titkos közvetítőhálózata által megtudta. Nővére házassága azt jelentette, hogy elveszíti jogcímét a koronára, és férje, Fülöp veszi át a hatalmat. Mária és Fülöp 1554-ben házasodtak össze.
Erzsébetnek sikerült elérnie, hogy elhagyhassa az udvart, és elindult saját birtokai felé. Londonon át vezetett az útja, és az emberek annyira lelkesek voltak, hogy kíséretének néhány tagját megkérte, csendesítsék le őket. Nővére, házassága ellenére kezébe vette a kormányzást, és Erzsébet ismét zavaró tényezővé vált.
Mária megnyitotta negyedik parlamentjét. Újabb pártütésre készülődtek Henry Dudley és Ashton vezetésével, hogy Mária kormányzatát megbuktatva Erzsébet és Courtenay kerüljenek a trónra. Erzsébetről szabadabban beszéltek, és teljes mértékben őt használták fel a szervezkedéshez, tudta nélkül. Huszonkettedik életévében járt. Az ő egyénisége vált a felkelők legjobb toborzójává, habár a nyilvánosság előtt nem sokat beszéltek róla, és neve csak a trónutódlásra vonatkozó törvényben szerepelt nyilvánosan.
Az összeesküvők sikeresen hozzájutottak a kincstárhoz, Dudley és Ashton elhajóztak Franciaországba, hogy embereket toborozzanak. Pole bíboros tudomást szerzett mindenről, mindazonáltal lassan tudták megakadályozni és összegyűjteni a felkelés tagjait, hisz a vezetők Franciaországban tartózkodtak. Erzsébet alattvalóit letartóztatták, és fegyveres őrséget állítottak háza köré. Legalább akkora veszélyben volt, mint a Wyatt-felkelések idején, de meg kellett őriznie higgadtságát.
Londoni lakhelyén rábukkantak egy rejtekhelyre, ahol tiltott könyveket, röpiratokat, a királynő és a katolicizmus ellen szóló dokumentumokat találtak. Fülöptől függött minden. A vád teljes egészében készen állt Erzsébet ellen, berendelhették volna az udvarba, vagy a Towerbe, de akár Spanyolországba is száműzhették volna. Fülöp nagyon kedvelte őt, ezért úgy döntött, hogy arra kéri Máriát, ejtsen el minden vádat, és fejezzen be minden vizsgálatot ellene. Elengedték híveit is. Gyémántot küldtek neki a tiszta szándék szimbólumaként.
Erzsébet nagyon hasonlított Henrikre. Henrik oroszlán volt; ő pedig az oroszlán lánya. Amint megérezték a gyengeséget, támadtak. Fülöp Erzsébet egyik legnagyobb támogatójaként lépett elő, s ez isteni ajándék volt. A királynő valódi érzései kiderültek tetteiből. Húga régi ellenségének fia kapott megbízást, hogy vezesse Erzsébet háztartását - hisz Fülöp erre nem adott ki különösebb parancsot. Sir Thomas Pope így őrizet alatt tartotta, persze finoman, jó látszatot keltve. Kisebb lázadás történt, mert egy fiatal iskolamester grófnak adta ki magát, és Erzsébetet kiáltotta ki királynőnek, önmagát pedig királynak, de nyomban kivégezték.
Mária levelet írt Pope-nak, hogy tájékoztassa, ha összeesküvést gyanít, és derítse ki, mi áll a mögött, hogy így meggyalázták nevét, de ennek a lázadásnak nem volt se ereje, se lendülete, és valószínűleg nem állt a hátterében összeesküvés. Októberben a királynő megszabadította húgát Pope felügyeletétől, és engedélyezte, hogy Londonba menjen a báli szezonra, s felajánlotta, hogy a karácsonyt az udvarban töltse. Erzsébet boldogan, s nagy pompával indult el, ám meghívását váratlanul visszavonták, így december 3-án hazatért Hatfieldbe.
A Fülöp által kiszemelt vőlegény, Emánuel Filibert savoyai herceg volt. A herceg jó kapcsolatot ápolt a Habsburgokkal, ezért kérte fel unokafivérét, Fülöpöt, hogy segítsen neki menyasszonyt találni. Erzsébet tűnt a legígéretesebb jelöltnek. Emánuel Filibert katolikus volt, a spanyolok híve, a Wyatt-felkelések idején semlegesíthette volna Erzsébetet, de akkor maga Károly akadályozta meg házasságukat. Piemont hercege Angliába utazott, hogy hivatalos kérőként jelenjen meg, de ekkor Erzsébet még woodstocki börtönében volt, és hevesen tiltakozott az ötlet ellen. Megfenyegették, hogy ha nem házasodnak össze, akár meg is halhat. Stuart Máriát, a skótok királynőjét nevezték volna ki hivatalos trónörökösnek. Erzsébet nehéz helyzetbe került. Ki akarták csempészni külföldre, hogy ott majd akár akarja, akár nem, hozzáadják Emánuel Filiberthez, de a francia követ időben figyelmeztette Erzsébetet.
1556. december elején, szemtől szemben visszautasította a javasolt házasságot. Mária kivételesen egyetértett Erzsébettel, habár eleinte teljesen máshogy vélekedett, végül sikerült megegyezniük. Teljes mértékben visszautasították az ajánlatot.
A koronázásra 1559. január 15-ét vélték a legmegfelelőbb időpontnak. Az előző napon Erzsébet ünnepélyesen átvonult London városán. Az út során kiderült, hogy milyen jól tud kommunikálni alattvalóival. A koronázás a Liber Regalis alapján történt, amely minden egyes mozzanatot pontosan előírt. A püspöki szék tagjai sorban visszautasították a felkérést, s végül a kar egyik legfiatalabb tagja, Oglethorpe végezte el a szertartást. A fejetlenség oka Canterbury érsekének, Reginald Pole-nak 1558. november 19-én bekövetkezett halála volt.
Erzsébet trónra lépésekor a gazdaság igencsak gyenge volt, hajóhadak híján nehézkes lett volna akármilyen tengeri csata, Spanyolország fenyegető fellépése és Calais elvesztése igencsak nagy nehézségeket okozott a királynőnek. A vallási megosztottság még mindig megoldatlan volt, és az ebből következő ellentétek folyamatosan áldozatokat követeltek. Erzsébet megpróbálta kibékíteni a két félt, türelmes politikájával, kompromisszumos megoldásokkal. 1559-ben az angol egyház kormányzója lett, apja Egyházfőségi rendeletéből adódóan. Megkapta a kormányzói címet, így képes volt elkezdeni a fokozatos reformálást. A papság továbbra is fölesküdött a királynőre, különben tisztségüket veszítették volna. Az általa bevezetett vallás a katolikus szertartások és a protestáns alaptételek tökéletes keveréke volt, s a parlament eltörölte a pápaság angliai jogait a parancsára.
Skóciában a lakosok a kálvinista irányzatot tették meg államvallásnak 1560-ban. Stuart Mária, a skótok katolikus vallású királynője súlyos helyzetbe került: a skót nemesek börtönbe vetették, de sikerült megszöknie és Erzsébethez menekült. Az angol uralkodó nehéz döntés elé került, hiszen a katolikus Mária az angol trón várományosa is volt. Az angol parlament követelte a skót királynő mielőbbi kivégzését, és ehhez a megfelelő ürügyet maga Erzsébet szolgáltatta, amikor hamis levelekkel megtévesztve összeesküvésre bírta rá rabját. Korábban orgyilkosokkal akarta halálba segíteni, de írásos parancs nélkül senki sem mert kezet emelni Máriára. Az 'összeesküvés' leleplezése jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy a parlament 1586-ban halálra ítélje. Kivégzésére 1587-ben került sor.
A katolikus Spanyolországgal megromlott a viszony. 1569-ben az északon élő katolikusok fellázadtak; s ennek támogatására 1570-ben V. Pius pápa kiátkozta Erzsébetet a Regnans in Excelsis kezdetű bullával.
A királynő támogatta a Föld körüli utakat; viszonya a kalózokkal igen jó volt. Vezetőjük Francis Drake és John Hawkins admirális volt. Kifosztották a portugál és spanyol hajókat, hogy kincseket szerezzenek a királynő jóváhagyásával. Ennek egy részét befizették a királyi kincstárba. 1588-ban a spanyol és portugál birodalom hajóhadat, az ún. Nagy Armadát küldte Anglia ellen, de az angol flottának - az időjárás segítségével - sikerült visszavernie az inváziót. Anglia nagyhatalommá vált. A portugáloktól elvették a négerkereskedelem monopóliumát is.
1600. december 31-én a királynő szabadalomlevelet adott a Brit Kelet-indiai Társaság részére.
I. Erzsébet: 44 évig uralkodott Angliában - Gyors tények | Történelem
II. Erzsébet (1926. április 21. - 2022. szeptember 8.) az Egyesült Királyság és további 14 nemzetközösségi monarchia, köztük Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója, valamint az anglikán egyház feje volt 1952-től 2022-ben bekövetkezett haláláig. Élete során összesen 32 független állam uralkodója volt. Összesen 70 évig és 214 napig volt az Egyesült Királyság királynője, ezzel ő lett a leghosszabb ideig regnáló brit uralkodó.
1926. április 21-én született Londonban, VI. György brit király és Erzsébet anyakirályné elsőszülött gyermekeként. Édesapja 1936-ban lépett a trónra fivére, VIII. Eduárd lemondását követően. Közfeladatok ellátására és első hivatalos szerepléseire a második világháború alatt került sor. 1947-ben ment férjhez Fülöp edinburgh-i herceghez, akivel házassága 73 évig tartott.
Amikor édesapja 1952 februárjában meghalt, a 25 éves Erzsébet 7 nemzetközösségi ország királynője lett. Alkotmányos uralkodóként beiktatása óta országa olyan jelentős politikai változásokat élt át, mint az Észak-írországi konfliktus, az Európai Közösségekhez való csatlakozás vagy éppen az Európai Unióból való kilépés.
II. Erzsébetet 1953. június 2-án koronázták meg. A Westminster apátságban tartott koronázási szertartást először közvetítette a televízió. Uralkodása során több mint 20 ország nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától - a királynő támogatásával.
Az 1981-es Trooping the Colour ünnepségen hat lövést adtak le a királynőre, miközben lovagolt. A támadó vaktöltényeket használt. Még októberben újabb támadás érte az új-zélandi Dunedinben tett látogatásán.
1992. november 24-én, trónra lépésének rubinjubileuma alkalmából tartott beszédében Erzsébet 1992-t „annus horribilisnek” (szörnyű évnek) nevezte. Márciusban második fia, András herceg elvált feleségétől, Sarah-tól. Lánya, Anna hercegnő áprilisban elvált Mark Phillips kapitánytól, novemberben pedig nagy tűz ütött ki a Windsor-kastélyban. 1996 decemberében Károly herceg és felesége, Diana hivatalosan is elváltak. A királynőt rengeteg kritika érte a Dianával való nehézkes kapcsolata miatt.
1997 augusztusában, egy évvel a válás után Diana egy párizsi autóbalesetben életét vesztette. A királyi család hallgatása és elzárkózása, valamint az, hogy a Buckingham-palota fölött nem eresztették félárbocra a zászlót, közmegdöbbenést váltott ki a nyilvánosságban. A királynő kénytelen volt televíziós adásban szólni a népéhez.
2002-ben ünnepelte aranyjubileumát, trónra lépésének 50. évfordulóját. Nővére februárban, édesanyja pedig márciusban halt meg. Ismét kiterjedt körutat tett birodalmában, kezdve februárban Jamaicával. Londonban a háromnapos jubileumi főünnepség minden napján egymillió ember vett részt.
2007 novemberében ő volt az első brit uralkodó, aki gyémántlakodalmat ünnepelt. A királynő létrehozott a szeptember 11-i támadások brit áldozatainak emlékére egy emlékkertet, amelyet 2010-ben nyitott meg.
2012-es gyémántjubileuma trónra lépésének 60. évfordulóját jelentette, és az ünnepségeket az egész királyságában, sőt, a Nemzetközösségen belül és kívül is megtartották. Ő és férje kiterjedt körutat tettek az Egyesült Királyságban, míg gyermekei és unokái királyi körutakra indultak a nevében a Nemzetközösség más államaiban. Két olimpiát is megnyitott: nyári olimpiai játékokat Montrealban 1976-ban, és a 2012-es nyári olimpiai és paralimpiai játékokat Londonban.
2015. szeptember 9-én elérte a 23 226-ik napját a trónon, ezzel ő lett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója, megelőzve Viktória királynőt.
Fülöp herceg 2021. április 9-én, 73 év házasság után halt meg, így Erzsébet lett az első brit uralkodó, aki Viktória királynő óta özvegyen uralkodott. Az Angliában akkoriban érvényben lévő Covid-19 korlátozások miatt a királynő egyedül ült Fülöp temetési szertartásán.
2022. február 6-án kezdődött el uralkodásának 70. évfordulója, a platinajubileum. A jubileum alkalmából ünnepségsorozatot szerveztek. 2022. június 13-án ő lett a történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója azok közül, akiknek pontos uralkodási ideje ismert.
2022. szeptember 8-án a Balmoral-kastélyban hunyt el 96 éves korában. Utolsó nyilvános megjelenése két nappal korábban, szeptember 6-án volt; a királynő ekkor nevezte ki miniszterelnökké Liz Trusst. Szeptember 19-én állami temetést rendeztek a Westminster apátságban.
I. Erzsébet: 44 évig uralkodott Angliában - Gyors tények | Történelem
A brit királynőnek nincs útlevele, mivel minden brit útlevelet az ő nevében állítanak ki. Nincs szüksége jogosítványra sem, noha a királyi család történetét feldolgozó „A korona” című sorozat révén szinte már köztudott, hogy az uralkodó imád vezetni, főként amikor a királyi birtokok valamelyikén tölti az idejét. II. Erzsébet azonban szívesen sétálgat is: az 1970-es ausztráliai és új-zélandi királyi körútja során Fülöppel és Anna hercegnővel együtt egy sok évszázados királyi hagyományt felrúgva, az őt ünneplő emberek között sétált, hogy személyesen fogadja üdvözletüket ahelyett, hogy a szokásoknak megfelelően biztonságos távolságból integetne nekik.
Két különböző alkalommal ünnepli a születésnapját: április 21-én, amikor privát ünnepségeken tölti a családdal, és hivatalosan, májusban vagy júniusban, amikor a „Trooping the Colour” ceremóniával és felvonulással ünneplik meg.
A második világháború alatt teherautót vezetett. A Női Kisegítő Területi Szolgálathoz csatlakozott, ahol autószerelőnek és katonai teherautó sofőrnek képezték ki. Ő az egyetlen ma is élő államfő, aki szolgált a második világháborúban.
Kuponokkal fizette ki a menyasszonyi ruháját. A háború utáni megszorító intézkedések miatt ruha-adagoló kuponokat kellett gyűjtenie az esküvői ruhájának anyagára.
Elsőként használt elektronikus levelezést. 1976-ban üzenetet küldött az ARPANET-en, a modern internet elődjén keresztül.
15 brit miniszterelnökkel dolgozott együtt hivatali ideje alatt, köztük Winston Churchillel és Margaret Thatcherrel. Az utolsó hivatalos találkozója Liz Truss-szal volt, két nappal a halála előtt.
Imádta a corgikat. Összesen több mint 30 corgi kutyát birtokolt élete során. Első corgiját, Susant, a 18. születésnapjára kapta.
Tulajdonában voltak az Egyesült Királyság hattyúi és delfinjei. Egy régi törvény szerint a brit uralkodó birtokolja az összes hattyút és „királyi halat”, köztük a delfineket és a tokhalakat, amelyek az Egyesült Királyság vizeiben élnek.
Saját ATM-je volt a Buckingham-palotában. A Coutts Bank egy privát ATM-et biztosított számára.
I. Erzsébet: 44 évig uralkodott Angliában - Gyors tények | Történelem
A születése is botrányoktól övezve történt, hiszen apja, VIII. Henrik éppen válófélben volt Aragóniai Katalintól, amikor titokban Boleyn Annát is elvette feleségül. Így amikor 1533. szeptember 7-én megszületett Erzsébet, törvénytelen gyermeknek tekintették. Azt sem mondhatják el sokan, hogy apjuk lefejeztette az édesanyjukat, ahogyan Henrik tette Boleyn Annával 1536. május 19-én. Pedig a kislány mindig nagyon jó gyerek volt, szófogadó és okos.
Boleyn Anna halála után 11 nappal Jane Seymour már be is költözött a palotába, s 1537. október 12-én megszületett Erzsébet öccse, Edvárd. Sajnos azonban Edvárd születése egyben Jane Seymour halálát is jelentette, aki alig két héttel fia születése után elhunyt.
1547. január 28-án meghalt apja, s öccse, Edvárd került a trónra, aki engedékenyebb volt nővéreivel. Erzsébet, aki jó kapcsolatba került apja utolsó feleségével, Catherine Parr gondozásába került, azonban hamarosan mostohaanyja is meghalt. Így 1548-ban Erzsébet saját udvartartást alakított ki, jelezve, hogy készen áll az önálló életre. Ebben persze bizonyosan szerepet játszott, hogy mostohaapja Thomas Seymour, több esetben is megpróbált közeledni hozzá, még a felesége életében is.
Erzsébet okos, intelligens és ravasz is volt egyben, kitűnően beszélte az olasz, a francia és a görög nyelvet, visszafogottan öltözködött és kedvelte az egyszerűséget. Erzsébetnek továbbra is jó kapcsolata volt fivérével, aki azonban elítélte a női örökösödést, így a rivalizáló Mária mellett Erzsébetet is kizárta az örökösödésből. Ebben a helyzetben saját elveit is felülírva úgy döntött, hogy unokatestvére, Lady Jane Gray lesz az utódja, aki a kor egyik legműveltebb asszonya volt, ugyanakkor VIII. Henrik nővérének unokája.
A parlament csak vonakodva fogadta ezt el, s a király 1553. július 6-i halála után Jane csak néhány napra lehetett uralkodó. Mária hívei Londonba vonultak és letaszították a trónról, majd börtönbe került, ahogyan támogatói is, közöttük Robert Dudley és családja is. Erzsébet egy cellába került Robert Dudley-val, aki egyébként gyermekkori jóbarátja volt. Egy idő múlva kiengedték, de 1554-ben kitört a Wyatt-felkelés, amelyet Mária leveretett, s Erzsébetet kereste a felkelés hátterében. Erzsébet félt, hogy úgy végzi, mint anyja és Jane, ezért a királynő hívására beteget jelentett. Végül odaért Lady Jane apjának lefejezése napján. Újra elfogták, s a Towerbe került, éppen oda, ahová anyját zárták mielőtt kivégezték.
Sussex grófja megpróbált segíteni, s mivel Mária emberei nem tudták rábizonytani az összeesküvést, végül Wyatt lefejezése után a fogsága egyre kevésbé volt szigorú. Végül kiengedték a Towerből és 1554-ben Thomas Parry, aki leghűségesebb híve volt, lehessen a pénzügyei irányítója, s okosan gazdálkodott. Folyamatosan levelezett nővérével, de nem jutottak előrébb. Mária szempontjából a döntő esemény 1554. július 25-én volt, amikor feleségül vette Fülöp nápolyi király. Így Erzsébet már nem volt veszélyes a koronára.
Újabb összeesküvés készült, ezúttal Henry Dudley vezetésével, s úgy tűnt ő is vád alá kerül, de Fülöp nagyon megkedvelte, így arra kérte Máriát, hogy mentse fel a vádak alól. A fiatal lányt erőszakkal férjhez akarták adni, s Emánuel Filibert savoyai herceget nézték ki férjként, II. Fülöp unokaöccsét. A herceg katolikus volt, s Erzsébet nem lelkesedett az ötletért, erre megfenyegették, hogy akár meg is halhat. Nehéz helyzetbe került, mert ki akarták csempészni az országból, hogy akár erőszakkal is férjhez adják.
Két évvel később, 1558. november 17-én a hajnali órákban Mária utód nélkül elhunyt, így a trón húgát, Erzsébetet illette, akit meglepő módon Fülöp, akkor már spanyol királyként is támogatott. Erzsébet azonban nem kért tőle semmilyen segítséget, mert nem akart neki tartozni. Bár Mária kérte, hogy váljon katolikussá, az ő uralkodása alatt vált igazán protestánssá Anglia.
