A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja. Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van.
A baba 6 hónapos koráig javasolt a baba kizárólagos anyatejes táplálása, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is. A nélkülözhetetlen összetevőkön túl azonban megjelenhetnek az anyatejben az anyuka által fogyasztott élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, az arra érzékenyekben allergiás reakciót kiváltó táplálékfehérjék, a bevett gyógyszerek hatóanyagai is, ezért nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka.
Mit és mennyit ehet a szoptatós anyuka?
Egészséges szoptatós anyuka elvileg mindent ehet, a legfontosabb szabály a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A modern ajánlások szerint kifejezetten ellenjavallt a felesleges, orvosi indok nélkül alkalmazott megszorító (restriktív), vagy az egyes élelmiszereket teljesen kiiktató (eliminációs) diéta követése. Sok nő szorong amiatt, hogy étrendjével árthat a babának. Tudni kell azonban, hogy az anyatej összetétele nagyrészt stabil, a táplálkozás csak kisebb mértékben befolyásolja azt. Még hiányos táplálkozás esetén is hamarabb jelentkeznek a tünetek az anyuka szervezetében, mint a csecsemőnél, ezért a szoptatás alatti tápanyagbevitelre is jelentős részben önmaga egészsége miatt kell figyelmet fordítania.
Az ételek túlzott megválogatásánál fontosabb az elegendő mennyiség: szoptatás alatt plusz napi 600-700 kcal a szervezet energiaigénye, és kb. egy liter víz az extra folyadékigény. Természetesen fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.
Kerülni kell-e az allergéneket?
A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben, ennek fejlődését magával a szoptatással és a kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatja az anyuka, nem az allergének kerülésével.
Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott. A szoptatás alatt az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már.
Ha orvosilag indokolt a diéta
Amennyiben a szoptatott babánál táplálékallergia lehetséges tünetei jelennek meg, pl. erős hasfájás, komolyabb ekcéma, véres széklet, meg kell kísérelni az erős allergéneket (pl. a tehéntejet) teljesen kiiktatni a szoptató anyuka étrendjéből. Ilyenkor mindenképp fel kell keresni a panaszokkal a gyermekorvost, gyermekallergológust, és csak igazolt ételallergia esetén indokolt fenntartani a panaszokat kiváltó allergént nem tartalmazó étrendet. Ebben az esetben a szoptatós anyuka kalcium- és vitaminpótlását külön vitaminokkal, vitaminkészítményekkel kell megoldani!
A másik ok, ha a várandós és szoptatós anyuka maga szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. Ilyenkor a betegség esetén indokolt diétát fenn kell tartani, de gondoskodni kell a szükséges tápanyagok fokozott beviteléről étrendi úton és gyakran étrend-kiegészítők segítségével.
Megelőzhető-e a baba hasfájása diétával?
Bizonyos élelmiszerekből a baba számára kellemetlen, puffasztó hatású, hasfájást okozó anyagok juthatnak át az anyatejbe. Ilyen, gázképződést kiváltó élelmiszerek a hüvelyesek, bab, borsó, lencse, káposztafélék. Az erős fűszerek, csípős paprika, bors irritatív hatású összetevői ugyancsak kimutathatóak az anyatejben. Ezek panaszokat okozó hatása azonban nem törvényszerű, az anyatejbe csak kis mennyiségben kerülnek át, továbbá jelentős az egyéni érzékenység szerepe. Rutinszerűen tehát nem indokolt kerülni fogyasztásukat, de ha megfigyelhető a baba hasfájása és a sírós időszakok előfordulása az anyai táplálkozással összefüggésben, érdemes korlátozni ezek mennyiségét.
Fogyaszthat-e élvezeti cikkeket az anyuka szoptatás alatt?
A dohányzás teljes tilalmát javasoljuk, beleértve a passzív dohányzást is. Egyértelműen bizonyított, hogy a szoptatás alatti anyai dohányzás is jelentősen növeli a baba későbbi hajlamát az asztmás betegségekre. Tehát: ne legyen dohányfüstből származó káros anyag se a baba körül a szoba levegőjében, se az anyuka vérében!
Koffeintartalmú italok, kávé, tea mértékkel fogyaszthatók, napi 1-2 feketekávé korábban is kávézó anyáknál megengedett. Energiaital fogyasztása nem javasolt, szükségtelen szoptatás alatt.
Gyógyszerek és szoptatás
Gyógyszerek vonatkozásában sok a félreértés. A legtöbb szoptató anyuka láz- és fájdalomcsillapítót sem mer bevenni ebben az időszakban, inkább szenved a láztól, fejfájástól. Pedig a legtöbb vény nélküli gyógyszer nem okoz semmilyen károsodást a szoptatott kisbabánál, mert minimális mértékben választódik ki az anyatejben és a hatóanyag nem jelent veszélyt a csecsemőre.
A krónikus betegségek kezelésére felírt gyógyszerek többsége mellett megengedett a szoptatás néhány hónapig, de ilyenkor nem cél a 3-4 hónapon túl fenntartott szoptatás. Ma már viszonylag gyakori, hogy epilepszia, depresszió, pajzsmirigybetegség, trombózishajlam, magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt állandó gyógyszert szedő anyukák szülnek és szoptatnak is.
Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek szedése nem nélkülözhető az édesanya egészsége szempontjából, ugyanakkor szoptatás alatt nem szedhetőek. Ilyen esetben mindig beszélje meg a tennivalókat orvosával, kezelőorvosa tudta nélkül ne hagyja abba a gyógyszerszedést. Valószínűleg a szoptatástól kell eltekinteni, és más módon megoldani a baba anyatejes táplálását.
Az anyatej összetétele és a baba fejlődése
A különböző Lactobacillus törzsek segítik az emésztést, a baba bélcsatornájának érését, gátolják a fertőző kórokozók megtelepedését. Hasfájást megelőző és táplálékallergia kialakulását gátló szerepük is jelentős. Az anyuka által szedett probiotikumok hatására az anyatejben mérhető IgA immunglobulin szintje is megemelkedik, ami fertőzések elleni védelmet nyújt az újszülöttnek.
Bizonyos magzatvédő vitaminokban már megtalálhatóak omega-3 zsírsavak, melyek támogatják a baba idegrendszerének egészséges fejlődését, de allergiát megelőző hatásuk is feltételezett.
Tévhitek a szoptatós anya táplálkozásáról
Számtalan hiedelem él a köztudatban a szoptató nő táplálkozásával kapcsolatban. Kiemelnénk a leggyakoribb tévhiteket:
- A sikeres szoptatáshoz szükséges némi túlsúly és zsírtartalék. NEM! Manapság az egészséges táplálkozás és a karcsú testalkat is elegendő tejet biztosít, sőt, egyes kutatások során a nem túlsúlyos nőknél nagyobb átlagos tejmennyiséget figyeltek meg. Csak erősen alultáplált nőknél (16-nál alacsonyabb testtömeg-index) figyelhető meg valamivel alacsonyabb zsírtartalom és némileg csekélyebb tejmennyiség.
- A zsírdús táplálkozás a tejet is zsírosabbá teszi. NEM! Az anyatej zsírtartalma nem befolyásolható számottevően (csak éhező, alultáplált nőknél alacsonyabb valamivel, de nem jelentősen), azonban a benne található zsírsavak összetétele igen. Ezért célszerű, ha az állatinál több növényi zsiradékot tartalmaz étrendünk.
- A reggeli tej összességében alacsonyabb zsírtartalmú, mint az esti. NEM! A szoptatás előtt fejt vagy a tejgyűjtő kagylóba csöpögő tejnek valóban alacsony, körülbelül egy-két százalékos a zsírtartalma, de a szoptatás vagy fejés vége felé ürülő tej zsírtartalma a tizenkét százalékot is elérheti. Ezt azonban nem az anya táplálkozása befolyásolja! A reggeli tej összességében alacsonyabb zsírtartalmú, mint az esti, valamint a szoptatás gyakorisága is befolyásolja, hogy éppen mennyi a zsírtartalom.
- Egyes táplálékok fokozzák a tejtermelődést. NEM! Bár sokan esküsznek arra, hogy a köménymaglevestől, rántott levestől és a madártejtől lett bőséges tejük, egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy valamilyen ételféleségtől fokozódna a tejelválasztás. Ennek ellenére ahány nép, annyi szokás. Szerte a világon más-más tápláléknak tulajdonítanak ilyen hatást. A tejtermelődés leghatásosabb és legésszerűbb fokozója a gyakoribb, hatékonyabb szoptatás - ez az, amire hagyatkozni érdemes.
- Aki szoptat, ne egyék puffasztó ételeket. NEM! Ezt a javaslatot semmiképp sem fogalmazhatjuk meg általánosságban, minden szoptató nőre vonatkozóan. Eddig ugyanis nem sikerült az anyatejből olyan anyagot kimutatni, amely az anya táplálékából került oda, és puffadást, hasfájást okozott volna a csecsemőnek. Ugyanakkor sokan figyelik meg azt, hogy ha bizonyos ételekből esznek, utána nyűgösebb, sírósabb a kisbabájuk. Ebben az esetben érdemes elhagyni a gyanús ételt, és megfigyelni, javul-e a baba közérzete. Ha igen, hagyjuk el pár hónapra az étrendünkből. Öt-hat hónapos kor után általában nem jelent gondot a babának az, amit anyukája eszik. A másik fontos és alapvető szabály a mértékletesség. Voltaképpen bármilyen egészséges ételből szabad enni, de mértékkel. Nem mindegy ugyanis, hogy az érzékenységet kiváltó ennivalóból három tányérral fogyasztunk, vagy csupán a szokásos adagot. Az egyetlen olyan étel a nálunk szokásosak közül, amelyről bebizonyosodott, hogy gondot okozhat a babának, az a tehéntej. De ez sem igaz mindenkire!
- Ha az anya vitamintablettát szed, ezzel javíthatja tejének minőségét. Igen is, meg nem is! Ez az állítás csak abban az esetben igaz, ha az anya kórosan alultáplált, vagy különösen egyoldalúan táplálkozik, például nem fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt. Ilyenkor, mivel saját szervezete sem jut elegendő mennyiséghez vitaminokból, teje is kevesebb C-vitamint tartalmazhat a kelleténél. Ha viszont gondoskodik a hiánypótlásról, tejében is emelkedik a vitaminmennyiség, ám csak egy meghatározott értékig, túladagolásra szerencsére nincs lehetőség.
- Ha az anya vasat szed, tejének vastartalma is nő. NEM! A vérszegény és az egészséges nők teje ugyanannyi vasat tartalmaz, éppen annyit, amennyi a babának szüksége van. Ha az anya vaskészítményt szed, ezzel saját vasellátottságán javíthat ugyan, tejének vastartalma azonban változatlan marad. Nem véletlen, hogy ez így alakult!
- A szoptató nőnek a tejtermelés érdekében jó sok tejet kell innia. NEM! Bár jól hangzik, mégsem működik! A tehéntej egyes fehérjéi az anyatejben is megjelennek, és az allergiára hajlamos babáknál panaszokat, akár bélvérzést is okozhatnak. Ezért ha van egyáltalán olyan táplálékféle, amelyet az első hónapokban mellőzni érdemes, akkor az a tehéntej. Annál is inkább, mert egyik emlősállat tejének sincs az anyatej termelődését fokozó hatása.
- Szoptatás idején legalább négy-öt liter folyadékot kell inni. NEM! Valójában nem lehet meghatározni, mennyi folyadékra van szüksége a szoptató nőnek, mivel ez igen sok tényezőtől függ: például a levegő hőmérsékletétől, páratartalmától, az elfogyasztott tápláléktól. Könnyen lehet, hogy fűtött, száraz levegőjű lakásban egy elsózott pizza elfogyasztása után szükség lehet akár négy liter víz ivására is. De nyáron, mérsékelt melegben, görögdinnyeevés után?! Az a leghelyesebb, ha mindenki egyéni szomjúságérzetére hagyatkozik, és annyit iszik, amennyi jólesik. Amikor szoptatunk, és működésbe lép a tejleadó reflex, hirtelen erős szomjúságérzet lép fel. Az előre odakészített, bőséges folyadékból ilyenkor esik legjobban az ivás.
- Az anyatej akkor is megfelelő összetételű, ha a szoptató nő csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt. NEM! Eleinte valószínűleg vegán étrenden élők tejével sincs gond, ám vizsgálatok bizonyították, hogy néhány hónapon túl már hiányosságok mutathatnak, főleg B12-vitaminból.
Szoptatás és étrend - Mit kellene (és mit nem) ennem?
Átmennek-e az ételek, italok az anyatejbe?
Ha alkoholt iszol, az egy az egyben átmegy az anyatejbe, a tej véralkohol szintje teljes egészében megegyezik majd a tiéddel. Általánosan elterjedt felfogás, hogy a szoptatás alatt tilos olyan ételeket enni, amik K-val kezdődnek, pl. kelkáposzta, karfiol, karalábé, mert ezek puffasztanak, így a babánál is hasfájást okozhatnak. A valóság ezzel szemben az, hogy minden babának más az érzékenysége ezekre az ételekre, ezért az anyuka a szoptatás kezdetén nyugodtan táplálkozhat a megszokott módon, de ha valamelyik ételre érzékenységet tapasztal a babánál, akkor azt kerülni kell.
A fűszeres ételek, csípős ízek szinte mindig gondot szoktak okozni, illetve azok a gyümölcsök, amik amúgy is hajtanak (pl. citrusfélék). Gyakori hiba, hogy az anyuka a szoptatás során mindvégig tartja a diétát, akár fél éves korig is, ez azért nem szerencsés, mert értékes tápanyagoktól fosztja így meg magát és a babát is.
Nagyanyáink azt tartották, a madártejtől több teje lesz az anyukának, ez azonban tévedés. Gyakori tévhit, hogy az anyukának zsíros ételeket kell ennie, sok szénhidrátot, hogy jó zsíros teje legyen.
Szoptatás és testsúly
Szoptatás alatt növekedik a kalória bevitelének szükséglete az anya számára. Ilyenkor nagyon fontos a fogyókúra elkerülése, mert azzal elapadhat a tejtermelés. A helyes táplálkozás eléréséhez először is nélkülözhetetlen a napi ötszöri étkezés, ami történhet három nagyobb és két kisebb adagra felosztva. Az apró magvas gyümölcsök, mint a málna, szeder, eper kivi stb. A tejtermelődéshez a megfelelő étkezések kívül fontos a folyadékfogyasztás megnövelése is. Ajánlott a napi 2,5-3 liter folyadék, amiből lehet 1-2 csésze szoptatóstea is.
Amennyiben az anya élénkítésként kávét, teát iszik, akkor az anyatejen keresztül a gyermek is kap, amire úgy reagál, hogy ő sem alszik. Néha még a magam számára is meglepően édesszájú vagyok. És nassolni, rágcsálni is nagyon szeretek. Nem volt ez másképp a terhességem alatt sem. Nem meglepő, hogy a kislányom édes ízhez és nasikhoz való vonzódása az enyémhez hasonló. A saját magam étrendjét illetően is tudom, hogy ez nem ideális, és jó lenne ezen változtatni. De az ő étkezésével kapcsolatban még inkább szoktam azon morfondírozni, mit kellene másképp csinálnunk - és azon is, hogy mit rontottam el.
A terhesség különleges állapot, jöhetnek undorok, kívánósság, gyomorégés. Bármennyire is imádom a sárgarépát, az első trimesztereimben rá sem bírtam nézni. Dénes Dóra táplálkozási tanácsadó Nincs olyan, hogy rossz evő - Hogyan tápláld magabiztosan és egészségesen válogatós gyermekedet?
Az ízérzékelés és az anyatej
Az ízlés nagyon izgalmas és komplex dolog. Néhány nemzetközi vizsgálat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az ízérzékeléseinkben milyen öröklött eltérések vannak. A keserű íz iránti érzékenységre például örökölhetünk hajlamot. Az egyik kislányom azon ritkaságok közé tartozik, akiknek nem esik jól a csoki. És vannak alap karakterjegyek is. Különböző, hogy ki mennyire félénk új helyzetekben, ki mennyire bátran kóstol. Ezeknek megvan a biokémiai háttere. Az is egy nagy téma, hogy a szenzoros feldolgozás sajátosságai hogyan hatnak az étrend alakulására. Az étkezést illetően ugyanúgy, mint az életmód minden területén, a hajlam, amit hozunk, csak egy kiindulópont. Az, hogy milyen hatások érnek, azokkal mit kezdünk, erősebben formálhatnak. Babaként a minta, amit otthon látunk, az, hogy milyen a kapcsolódás a családtagokkal, hogy állnak össze az étkezési szokások, és mennyi örömet és felfedeznivalót adnak nekünk az ételekkel, lényeges meghatározók.
A méhen belüli fejlődésben lényeges kapocs az anya táplálkozása. De az ízlésnél azért több dolog is meghatározza azt, hogy egy anya mit eszik és mit nem. Például az, hogy különbözőek vagyunk az érzékszervi ingerek feldolgozásában. Volt olyan édesanya, aki szerette volna, ha a gyereke látja őt salátázni, de a ropogás hangját a fejében olyan erősen érzi, hogy gyerekkora óta küzd a nyers zöldségekkel. Sokan vannak, akiknek valamilyen okból diétát kell tartaniuk - én például gluténmentesen étkezem. De ez nem kell, hogy meghatározó legyen a kicsi számára. És különbözőek vagyunk abban is, hogy ki mit hogyan emészt meg. Vannak ételek, amelyeket az ízlésünk ugyan szeret, de a közérzetünk nem. És mi a helyzet az ízlésformálással az anyaméhben? Igen, van némi hatásunk a kicsi majdani ízlésére már ebben az időszakban. A könyvemben említettem egy vizsgálatsorozatot (Mennella és munkatársai, 2001.), amelyben arra jutottak, hogy a magzati, majd pedig a csecsemőkori ízélmények hatnak arra, hogy a gyermek később mely ízeket fogad szívesen. Ott az anyák sárgarépalevet iszogattak a várandósság alatt, és azt az ízt a baba ismerősen fogadta a hozzátáplálás idején. Ezekből persze általános következtetéseket nem tudunk levonni.
Vannak olyan ízek és aromák, amelyek a terhesség alatt az anya véréből átjutnak a magzatvízbe? Több tanulmány is feltételezi, hogy a magzatvíz ízének árnyalatai változni tudnak az anyai étrend hatására, de erre csak közvetett bizonyítékok vannak. Hogy is lehetne ezt meggyőző hitelességgel mérni? A korábban említett répaleves vizsgálat mellett is még volt olyan „flavor transfer” vizsgálat is, amely ánizs, sárgarépa, fokhagyma esetében azt találta, hogy ezeket a várandósság alatt megismerve a baba a születése után is pozitívan viszonyult hozzájuk. Ezek szerint fontos, hogy az anya minél változatosabban étkezzen a várandósság alatt? Fontos, igen. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy van, akinek frusztráló ezt olvasnia, mert nem tud annyifélét enni, mint szeretne. Volt kismamám, akit egy paradicsomszósz is órákra kiütött savas gyomorégés miatt. Az ő lelkesítésükre is mondom, hogy egy leszűkített étrend is lehet színes.
Az anyatejről tudjuk, hogy intelligens táplálék, amelynek összetétele a baba korának és szükségleteinek megfelelően tud változni. De az íze sem állandó, hatással van rá, amit az anya evett. Többek közt Gary K. Beauchamp nevéhez fűződnek ilyen témájú kutatások. Kutatócsoportja vizsgálódott már fokhagymával és vaníliával is - ezek ízanyagai megjelentek az anyatejben. Más kutatások azt vizsgálták, milyen átfutással jutnak át az anyatejbe egyes ízek.
Ételben bármelyik zöldfűszer használható. És érdemes is használni őket, mert gazdagítják az ízeket, és az emésztést is segítik. A petrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, kapor, rozmaring, zsálya nagyon jó kiegészítők. A gyömbér az émelygés csillapítására is használható. A fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, kurkuma is szuperek kis mennyiségben. A szoptatás ebből a szempontból is izgalmas, mert néhány fűszernek az anyatej mennyiségére is hatása van, legalábbis keverékben, kúraszerűen alkalmazva.
A szoptatás és a baba egészsége
Az anyatejes táplálás mellőzése fokozott kockázattal jár a krónikus vastagbélgyulladás kialakulása szempontjából, és ugyanez vonatkozik a nők Chron betegségének legnagyobb hányadára. 18 hónapig szoptató asszonyok csontsűrűségét vizsgálták, és hasonlították össze nem szoptató anyákéval.
A poliklórfenilek hatásának kitett magzatok esetében a megszületéskor és 18 hónapos korban észlelt káros következmények 42 hónapos korban már nem voltak észlelhetőek. A poliklorfenolok és a dioxin elsősorban a tej- és tejtermékekben és a húsban halmozódik fel. Ezen környezetből származó szennyezőanyagok szintje jelentősen emelkedett a szoptatott csecsemőkben.
20 vizsgálat áttekintő tanulmányozása alapján megállapítható volt, hogy értelmi, érzékszervi szempontból a szoptatott csecsemők jobb teljesítményt értek el, mint a mesterségesen táplált társaik. A kétféle táplálási mód közötti különbség az alacsony születési súlyú gyermekek esetében volt a legnagyobb. A 4 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás csökkenti az asztmás megbetegedések számát 6 éves korig. A tüdőgyulladás világszerte a vezető halálok 5 éves kor alatt. A nem szoptatott gyermekek esetében még gyakrabban fordul elő.
Látásélesség szempontjából hasonlították össze kizárólag anyatejjel, valamint dokozahexoénsavval és arahidonsavval kiegészített tápszert fogyasztók egy-egy csoportját átlagos tápszert fogyasztók egy csoportjával. A látásélesség a kiegészített tápszert fogyasztók körében jobb volt, mint az átlagos csoportban, de a legjobb eredményt a szoptatott gyermekek érték el a legtöbb korcsoportban.
A gyermekkori elhízás komoly, aggasztó probléma a fejlett ipari országokban, ami szív-érrendszeri és egyéb megbetegedések alapja lehet. Ebből a tanulmányból az derül ki, hogy 5-6 éves korra a nem szoptatott gyermekeknek 4,5 százaléka, míg a szoptatottaknak csak 2,8 százaléka válik kövérré. Az elhízás mértéke az anyatejes táplálás időtartamával is összefüggést mutat.
Azon gyermekek esetében, akik nem, vagy csak rövid ideig szoptak, magasabb a Hodgkin kór (nyirokcsomó rák) kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiket legalább 6 hónapos korig anyatejjel tápláltak. Ebből a tanulmányból az derül ki, hogy a valaha anyatejjel tápláltak között 21 százalékkal kevesebb az acut limfoid és myeloid leukémia ( a fehérvérűség két formája).
A koraszülöttek bélrendszerének baktérium összetétele változatos, ami ideális a számukra. Az anyatejjel táplált koraszülöttek bélrendszerében a baktériumok száma fokozatosan emelkedik. Ha a baktériumokat illetően nincs változatosság, akkor egyetlen baktérium fajta túlságosan elszaporodhat, ami betegséghez vezet. A koraszülöttek számára az anyatej magasabb koncentrációban szolgáltatja az ellenálló képességet elősegítő fehérjéket (Ig A, Laktoferrin, Lizozim), ami hozzájárul a bélhámsejtek hatékony passzív védelméhez.
Koraszülöttek egy-egy csoportját felerősített anyatejjel és koraszülöttek számára készült tápszerrel tápláltak. A felerősített anyatejjel tápláltakat hamarabb haza lehetett engedni a kórházból. Ebben a csoportban lényegesen kevesebb volt a bélelhalás és a késői kezdetű vérmérgezés.
A kórházban ápolt szopós csecsemő számára lehetővé téve az anya folyamatos jelenlétét és biztosítva a szoptatást vagy egy a fejésre kijelölt helyet, szoptatást elősegítő alternatív táplálási módot, valamint a szülőkkel való foglalkozás és oktatás lehetőségét, kedvező hatást tapasztaltak a gyógyulás és az azt követő egészségi állapot tekintetében. Az anyákat bátorítani kell, hogy megvalósítsák és fenntartsák a szoptatást a kórházi ápolás alatt is.
Szoptatott és tápszerrel táplált csecsemőkről készítettek videofelvételt etetés közben, hogy megfigyeljék az anya és gyermeke közötti kapcsolatot. A vizsgálatot 3 és 10 napos, valamint 1 és 3 hónapos korban végezték el. Megfigyelték, hogy a nem közvetlenül a táplálási folyamattal összefüggő érintés, simogatás, az anya csecsemőjére való nézése lényegesen több volt szoptatás közben. A csecsemők szopás közben olyan előnyös helyzetben vannak, ami nehézség nélkül teszi lehetővé számukra, hogy anyjuk arcát nézzék.
Ez a tanulmány a csecsemőtáplálással kapcsolatos elhatározás megváltoztathatóságát vizsgálja 2 éves korig. 19 korán, 1 nap-3 hónapos kor között elválasztott csecsemőnél megtorpanást tapasztaltak mozgás és nyelvfejlődésben, valamint érzelmi zavarokat is mutattak. Az anyák a csecsemő elválasztásra adott reakciójára való válaszul képesek voltak újra elkezdeni a szoptatást.
A HIV fertőzés átvitelének gyakoriságát vizsgálták kizárólagos szoptatás, részleges szoptatás és tápszeres táplálás esetén. A HIV-fertőzött anya tejének számos alkotóeleme specifikus védelmet nyújt a csecsemő számára a fertőzés átvitelével szemben. Az anya által lefejt és kezelt tej egy választási lehetőség, melyet ki kell használni. További kutatásokra van szükség, hogy megállapítható legyen, hogy felhasználható-e a fertőzött anya teje, mennyi ideig alkalmazható, milyen hőfokon, milyen körülmények között tárolható.
